Ugrás a fő tartalomra

Az EU humanitárius segélyt különített el Kelet-Ukrajna számára

Az Európai Bizottság 10 millió euró (mintegy 3,6 milliárd forint) összegű humanitárius segélyt különített el Kelet-Ukrajna lakosságának a közelgő télre való felkészülésre, valamint a koronavírus-világjárvány elleni védekezés sikerére - közölte az uniós bizottság kedden.

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos arról tájékoztatott, hogy a támogatás még a tél beállta előtt alapvető ellátásokat biztosít a legsérülékenyebb családok számára.

A kiegészítő finanszírozás a határvonalak mindkét oldalán segíti majd a veszélyeztetett lakosságot a közelgő télre való felkészülésben és szükségleteik kielégítésében. Emellett javítani fogja az egészségügyi ágazatot, különös tekintettel a koronavírus-járványra, valamint támogatni fogja az Oroszországi Föderációba menekült ukránokat is - írja az MTI.

Az uniós humanitárius segélyek folyósítása az ENSZ-szervezeteken, civil szervezeteken és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságán keresztül történik. A kedden jóváhagyott segéllyel Kelet-Ukrajnának idén nyújtott uniós humanitárius támogatás összege elérte a 23 millió eurót - tette hozzá az uniós biztos.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint 2014 márciusa óta a kelet-ukrajnai konfliktus több mint 5,2 millió embert érintett, közülük 3,4 millióan még mindig humanitárius segélyre szorulnak. Az országban zajló konfliktus tovább rontja a választóvonal mindkét oldalán élő lakosság humanitárius helyzetét. Az emberek nehezen tudják biztosítani megélhetésüket és nehezen jutnak élelmiszerhez. A mindennapokat a koronavírus-világjárvány még tovább nehezíti. Az emberek nem férnek hozzá nyugdíjaikhoz és sok más szolgáltatáshoz. A válogatás nélküli bombázás továbbra is akadályozza az olyan létfontosságú szolgáltatások nyújtását, mint a víz- és áramellátás. Ukrajnában a világon az ötödik legmagasabb a taposóaknák polgári áldozatainak száma - közölték.

A konfliktus kezdete óta az unió 165 millió eurót (mintegy 57,2 milliárd forint) különített el humanitárius segítségnyújtás céljára a régió számára - tette hozzá az uniós bizottság.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug

Magyarországi támogatással újul meg a beregszászi kórház (videó)

A beregszászi kórház „A” szárnyának felújítását állami támogatással végzik, a nélkülözhetetlen orvosi eszközök egy részét azonban az Ökumenikus Segélyszervezet vásárolja meg. Az anyagi hozzájárulás a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól érkezik. A cél, hogy a beregszászi kórház végül egy modern intézmény legyen, amely kiváló körülmények között megfelelő ellátásban részesítheti a betegeket - számolt be a Kárpáti Igaz Szó.