Ugrás a fő tartalomra

Szakértő: Az nem szeparatizmus, ha valaki kárpátaljainak vallja magát

Nem áll fenn a szeparatizmus veszélye Kárpátalján, a kettős állampolgárság intézményét a többségi ukrán nemzethez tartozók kevésbé, a nemzetiségiek jobban támogatják, emellett magas a régióban a tolerancia a más nemzetiségűek iránt - derült ki egy felmérésből, amelyet az Ilka Kucseriva Alapítvány a Politikai Szociológiai Központtal közösen végzett, és amelynek eredményét az alapítvány egyik elemzője, Andrij Szuharina ismertette egy kerekasztal-beszélgetésen az UNIAN csütörtöki beszámolója szerint.

A felmérést még augusztus 24. és szeptember 6. között végezték ezer fő részvételével, ezeket két egyenlő, ötszáz tagú csoportra osztották. Az elsőbe véletlenszerűen választottak ukrán állampolgárokat Kárpátalja megye hat városából és 15 kisebb településéről, a másik csoportba viszont reprezentatív alapon nemzeti kisebbséghez tartozókat kérdeztek, mégpedig 300 magyart, továbbá kétszáz román, szlovák, illetve roma nemzetiségűt.

Az első csoportban 53 százalék válaszolta azt, hogy ellenzi a kettős állampolgárság bevezetését, 34 százalék pedig támogatja. Ezzel szemben a nemzetiségiek körében 52 százalék mondta azt, hogy teljesen vagy részben támogatja, és csak 12 százalék ellenzi. Szuharina hozzáfűzte: az összes megkérdezettnek a többsége, 54,4 százaléka a külföldön való munkavállalást nevezte meg, mint legfőbb motivációt a második útlevél megszerzésére, 40,8 százalékuk pedig az állandó tartózkodás lehetőségét egy másik országban. Ami csak a nemzetiségieket illeti, közülük tízből kilenc a külföldi munkavállalást jelölte meg erre a kérdésre válaszolva.

A szakértő kijelentette, hogy az első csoport szerint nem áll fenn a szeparatizmus veszélye Kárpátalján, mert a megkérdezetteknek mindössze 3 százaléka támogatná Ukrajna szövetségi állammá alakulását, és csupán 0,5 százalékuk "beszél egyenesen szeparatizmusról". Hozzátette, hogy a szeparatizmus vagy a föderalizáció támogatottsága a nemzeti kisebbségek képviselői körében is elhanyagolható.

Kiemelte, hogy Kárpátalján a válaszadók hovatartozásuk meghatározásában elsősorban a régió (nem pedig az ország) lakóiként definiálták magukat. "Önmagában ez nem jelenti a szeparatizmus veszélyét, de folyamatosan szem előtt kell ezt tartani, ha nem akarjunk, hogy egyszer szembe kelljen néznünk ezzel, mint problémával" - jegyezte meg. Hozzáfűzte még, hogy a decentralizációnak, azaz a helyi önkormányzatok függetlenségégének a növelése egyre növekvő támogatottságot élvez a megyében.

Az elemző szavai szerint a felmérés azt is kimutatta, hogy Kárpátalja egész lakossága körében magas a tolerancia a különféle nemzetiségek képviselőivel szemben. "Negatív érzelmeket leginkább csak az oroszokkal - ami a háborúval magyarázható - és a romákkal szemben éreznek. Az ellenszenv mértéke azonban még ezen etnikai csoportokkal szemben sem haladja meg a 13 százalékot. A nemzetiségiek körében a helyzet kicsit rosszabb: viszonylag magas az elutasítás aránya a romák (24 százalék) és az arabok (19 százalék) vonatkozásában, továbbá az oroszok és az amerikaiak megítélésében (11, illetve 8 százalék)" - idézte az elemzőt az UNIAN hírügynökség.

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug