A Facebookon megjelent bejegyzése elején megemlíti, hogy apja, Dmitrovics Anatolij Jaros részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében. Elmondása szerint édesapja sokszor mesélt neki az akkori eseményekről és történtekről, és állítása szerint nem volt büszke tettére, csak parancsot teljesített.
A korábbi Jobb Szektor vezér azt is megemlíti, tudomása szerint 1956-ban számos ukrán nacionalista egység harcolt a felkelő magyarok oldalán Budapesten.
"A kép kiegészítéséhez meg kell említenünk további két epizódot az ukrán-magyar kapcsolatok történetében" - írta Jaros.
"Először is a második világháború idején Magyarország a hitleri Németország legnagyobb szövetségese volt. Magyarország 1939 márciusában alattomos és provokatív módon támadta meg az újonnan kikiáltott Kárpát-Ukrajnát, ahol etnikai tisztogatásba kezdett. Másodszor, a magyar megszálló hadsereg egységei a második világháború alatt sok időt töltöttek Ukrajna területén, ahol a harci tevékenységeken kívül többször is kegyetlenkedtek a lakossággal." - olvasható a bejegyzésben.
"Most Orbán, a magyarság nagy vezére a 21.században mindent megtesz annak érdekében, hogy összeugrassza a magyar és az ukrán népet, csak már nem Berlin, hanem Moszkva érdekeit szolgálva." - osztotta meg gondolatait Jaros.
Úgy véli, "Orbán és klikkje a hatalomra kerülésük óta Magyarországon, a szomszédos országokban, így Kárpátalján is etnikai gyűlöletkeltéssel próbálják helyreállítani a Nagy-Magyarországot."
A Jobb Szektor egykori vezetője bejegyzése végén a fentiekből levont következtetése alapján úgy véli: hiába egyeztek meg az ukránok ősei a magyarokkal az Európa való akadálytalan bejutásról, ha most a magyarok nem európaiként, hanem olyan ázsiaiként viselkednek, akik Moszkva "játszótársai".
Jaros továbbá azt üzente: az ukrán fegyveres erők dandárjai, az Ukrán Biztonsági Szolgálat, a belügyi szervek, valamint az önkéntesek közös ereje nemcsak a kárpátaljai "magyar agresszió" megfékezésére elegendő, hanem arra is, "hogy békére kényszerítse az ellenséges államokat" is.
Bejegyzésében végezetül azt írta: "Mi tiszteljük a Kárpátalján élő magyar nemzetiségű polgártársainkat! És nem engedjük, hogy bármilyen Moszkva-barát csőcselék is felgyújtsa az ukránok és a magyarok közötti háborús tüzet! Végül is magyar uraim, mi szükségünk lenne rá? A történelmet jobb, ha a történészekre bízzuk. Éljünk együtt barátságban!