Ugrás a fő tartalomra

Kárpátalja hetilap: Kijev az intézményes kárpátaljai magyar érdekvédelem megszüntetésére készül

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és elnöke, Brenzovics László, valamint a szervezet alapítványai, intézményei ellen az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által – fegyveres kommandósok demonstratív bevetésével – 2020. november 30-án indított fenyegető támadás egyértelműen bizonyítja, hogy az ukrán államhatalom a számára kedvező nemzetközi helyzetet kihasználva a kárpátaljai magyarság intézményes nemzetiségi és politikai érdekvédelmének a felszámolására szánta el magát.

A kárpátaljai magyar közösség elleni korábbi szórványos sajtótámadások a 2014. februári, nyugati hatalmak támogatásával végrehajtott kijevi nacionalista hatalomátvétel után váltak rendszeressé a központi ukrán médiában. Ez a folyamat rendkívüli módon felerősödött a nemzetiségi nyelvű oktatás teljes felszámolását célul tűző, 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény elleni kárpátaljai magyar és magyarországi tiltakozás nyomán. A központi ukrán médiában elkezdődött a kárpátaljai magyarok démonizálása, szeparatistákként, mintegy az országba befurakodott idegen testként történő feltüntetése, magyar ellenségkép kialakítása az ukrán társadalomban. Rendszeressé váltak Kárpátalján a fenyegető magyarellenes nacionalista tüntetések és akciók, amelyek a KMKSZ ungvári székháza elleni gyújtogatási kísérletben és robbantásos támadásban csúcsosodtak ki. Az államhatalom titkosszolgálati eszközök és módszerek bevetésével elkezdte a kárpátaljai magyar önkormányzati képviselők, értelmiségiek, újságírók, vállalkozók zaklatását. Nyilvánvaló hatósági segédlettel több száz kárpátaljai magyar személyes adatai kerültek fel a Mirotvorec szélsőséges honlap „halállistájára”, miközben ezzel párhuzamosan sorozatban folyt a magyarok hatósági beidézése titkosszolgálati kihallgatásra.

Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a kárpátaljai magyarok elleni ukrán hatósági intézkedések jóval az oktatási törvény elfogadása és az ukrán–magyar államközi kapcsolatok megromlása előtt kezdődtek. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára már 2017. április 7-i kárpátaljai látogatásán az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ideje egyes ukrán hatóságok részéről sorozatban érik vegzálások a kárpátaljai magyar közösség magyarországi támogatásban részesülő szereplőit, intézményeinek vezetőit. „Ez ellen a magyar kormány részéről a leghatározottabban állást foglalunk, mert ennek a folyamatnak elértünk ahhoz a határához, amit nem tudunk tovább tolerálni” – jelentette ki. Már akkor jelezte, hogy egyes ukrán hatóságok részéről bizalmatlanság érezhető nemcsak a kárpátaljai magyarság gazdaságfejlesztési támogatását célzó programmal, hanem a Keleti Partnerség program keretében nyújtott támogatásokkal kapcsolatban is. „Egyértelműen érezhető, hogy Kárpátalján fokozódik az ukrán hatóságok részéről a nyomás, szaporodnak a negatív gesztusok, jelzések, aggasztó fellépések, sőt vegzálások, amelyek a magyarországi támogatásban részesülő kárpátaljai magyarok elbizonytalanítására irányulnak” – mutatott rá az államtitkár fél évvel az ominózus oktatási törvény elfogadása előtt, amire – tévesen – a helyzet elmérgesedését és az ukrán–magyar viszony megromlását szokás visszavezetni.

Nem hozott javulást a kárpátaljai magyar közösség helyzetében a politikán kívülről érkezett Volodimir Zelenszkij kabarészínész példátlan társadalmi támogatás melletti megválasztása Ukrajna elnökévé. Pedig nagyon sokan remélték, hogy a nyíltan agresszív magyarellenes politikát folytató Petro Porosenko regnálása után gyökeres fordulat áll majd be a magyar kérdést illetően. Zelenszkij elnökségének kezdetén ukrán részről volt ugyan némi próbálkozás az ukrán–magyar kapcsolatok javítására, mindenekelőtt Andrij Jermaknak, az Elnöki Hivatal vezetőjének kezdeményezésére. Őt azonban hamar kiiktatták a külpolitikai ügyek intézéséből, miközben csökkenésnek indult az egyébként is gyenge elnök népszerűsége, aki ezt – az Ukrajnában egyre leplezetlenebbül teret nyerő külső, elsősorban amerikai irányítás mellett és annak támogatásával – a Porosenko-féle szélsőségesen nacionalista irányvonal folytatásával igyekszik ellensúlyozni. A kárpátaljai magyarság szempontjából vészjósló jel volt, amikor idén áprilisban Zelenszkij Olekszij Petrovot, volt SZBU-tábornokot, az ukrán kémelhárítás korábbi vezetőjét nevezte ki Kárpátalja kormányzójává, aki hamarosan Oleg Kocjubát, egy másik SZBU-tábornokot, korábbi helyettesét vette maga mellé kormányzóhelyettesnek. Petrov kinevezése figyelmeztető üzenet volt a központi államhatalom által az utóbbi években folytatott erőteljes propaganda-hadjárattal szeparatizmus gyanújába kevert magyar közösség számára az októberi helyhatósági választások előtt, amelytől Kijev azt remélte, hogy a magyar vezetők lejáratásával, karaktergyilkosságával generált ellenszélben megszűnik a jelentős magyar képviselet a megyei, járási és településtársulási önkormányzatokban.

A kárpátaljai magyarok meglepetésszerű sikere a helyhatósági választásokon láthatóan felbőszítette a központi államhatalmat és külföldi kurátorait. Kijev ezért úgy döntött, hogy azonnal kihasználja a számára kedvezően alakuló nemzetközi helyzetet – amikor az amerikai elnökválasztáson a korábban Ukrajnával foglalkozó Joe Biden korábbi alelnök áll győzelemre, támadások érik Magyarországot az Európai Unió részéről, csatározás folyik Budapest és az Ukrajnában rendkívül erős befolyással rendelkező Soros György között – és az SZBU bevetésével átfogó támadást indít a kárpátaljai magyarság intézményei és vezetői ellen, mintegy kiütve a három évtized alatt kiépített, jól működő magyar intézményrendszer tartópilléreit. Jellemző, hogy a KMKSZ intézményeiben, alapítványainál és Brenzovics László elnök otthonában tartott titkosszolgálati házkutatások előestéjén a kárpátaljai magyarok fenyegető videoüzenetet kaptak egy magát a Jobb Szektor tagjának nevező ismeretlentől, aki Beregszász helységnévtáblája és a szélsőségesen nacionalista szervezet zászlaja előtt náci karlendítéssel nyomatékosította magyarellenes gyűlöletbeszédét. Erről a fenyegető videofelvételről egyébként a napokban Hennagyij Moszkal volt kárpátaljai kormányzó egy televíziós nyilatkozatban azt állította, hogy azt az SZBU szervezte. Érdekes lenne meghallgatni a megyevezetői tisztségében minden magyarellenes megnyilvánulás mögött az orosz titkosszolgálatokat sejtő Moszkal őszinte véleményét a KMKSZ-székház elleni robbantásos merénylet és az óriásplakátos, helységnévtáblás magyarellenes provokációk valódi hátteréről is.

A KMKSZ és elnöke elleni támadás kapcsán a volt kémelhárító Petrov kormányzó ellentmondásba keveredett önmagával, amikor a házkutatások után a megyei állami adminisztráció hivatalos honlapján ukránul és magyarul közzétett nyilatkozatában elhatárolódott a titkosszolgálati akcióktól, mondván, azokról nem is tudott, miközben két nap múlva az Ukrinform állami hírügynökségnek kijelentette, hogy a hatóságok Brenzovics Lászó meggyanúsítására készülnek, és hogy ő a házkutatások előtt tárgyalt a KMKSZ elnökével. A kormányzói nyilatkozatból egyértelműen kiviláglik, hogy a központi államhatalom nemzetközileg is szinte példa nélküli módon ki akarja iktatni Brenzovics Lászlót a politikai életből, tudva, hogy amint a Bibliában meg van írva: „Megverem a pásztort, és szétszélednek a nyáj juhai.” A magyarellenes intézkedések utáni ukrajnai és nemzetközi fejleményekből sejthető, hogy Kijev az oroszellenes nyugati geopolitikai érdekek szolgálatában szabad kezet kapott külföldi kurátoraitól a kárpátaljai magyar nemzetiségi és politikai érdekvédelem felszámolására. Amerika és az Európai Unió számára ugyanis bevallottan fontosabb Ukrajna bevonása a NATO-ba Oroszország gyengítése céljából, mint a kárpátaljai magyarok emberi és nemzetiségi jogainak a megvédése.

(Kárpátalja)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Május 23-ig meghosszabbítja a határellenőrzést Magyarország

A járvány megfékezése érdekében a magyar kormány meghosszabbítja a jelenleg is érvényben lévő védelmi intézkedéseket. A kormány május 23-ig meghosszabbítja a határellenőrzést , aminek változatlanul a járvány megfékezése és a Magyarországra belépők ellenőrzése a célja. Továbbra is érvényes, hogy a hazatérő magyaroknak tíznapos hatósági házi karanténban kell maradni, az alól csak két darab negatív PCR-teszttel kaphatnak felmentést. A rendőrség oldalán megjelent tájékoztatás szerint korlátozás nélkül utazhat Magyarországra az adott személy állampolgárságtól függetlenül: a teherforgalomban történő határátlépés során, a diplomata, a külügyi szolgálati, a szolgálati, a hajós szolgálati útlevéllel belépésre jelentkező személyek, a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából belépésre jelentkező személyek (a hivatalos célt okirattal igazolni kell), aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezé

Kirobbanhat-e a harmadik világháború az orosz-ukrán konfliktus miatt?

Hetedik éve húzódik az orosz-ukrán konfliktus. Eddig körülbelül 13 ezer ember halt meg a változó intenzitással zajló háború során – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Az alapvetően etnikai különbözet miatt kialakult konfliktus már hosszú ideje húzódik, ami nem Ukrajna kedvére történik. A mára már teljesen külföldi kölcsönökből élő állam az összeomlás szélére jutott és minden erejükkel az ország védelmére figyelnek - írja a Híradó.hu. Ukrajna a NATO segítségével kívánja megoldani a válságot, így több mint 50 tagállam kezdett hadgyakorlatozásba, hogy ezzel is minél jobban megfélemlítsék ellenfelüket. Ezt nyilván az oroszok se hagyták annyiban és teljes elnyomást alkalmaznak a Krím-félszigeten élő ukránokkal szemben. „Csak remélni lehet Budapestről nézve az eseményeket, hogy ez nem fog egy nagyobb háborúhoz vezetni” – jelentette ki Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő. Azt meg kell jegyezni, hogy harmadik világháborúra nem kerülne sor, hiszen a NA

Döbbenetes, hogy mire készül az ukrán kormány

A kormány azt tervezi, az egészségügyi ellátórendszerre szánt összeget vágja meg, hogy fussa a Pfizer vakcina beszerzésére. Olga Sztefanisin parlamenti képviselő saját Facebook oldalán közli a hírt , miszerint az egészségügyi tárca 6,5 milliárd hrivnyát akar lecsípni a hálózatra szánt idei költségvetési támogatásokból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például nem az Elnöki Hivatal fenntartására vagy az útjavításra szánt pénzből vesznek el, hanem az orvosoktól és a kórházaktól - írja a Korrespondent hírére hivatkozva a Kárpáti Igaz Szó.  Az erre vonatkozó tervezet Makszim Sztepanov egészségügyi minisztertől származik, s azt valószínűleg hamarosan megszavazza a parlament költségvetési bizottsága, írja bejegyzésében. A vakcina vásárlásához szükséges pénzt elvonhatják akár a cukor-, a rákbetegek gyógyszereire, diagnosztizálására kiutalt összegből is, teszi hozzá Sztefanisin. Mint ismeretes, Ukrajna idei költségvetésében 4 milliárd hrivnyát különítettek el oltásokra, holott a szaktárca

Így juthatnak be karanténmentesen az ukrán állampolgárok Magyarországra

Magyarország frissítette a beutazási szabályokat, melynek értelmében korlátozás nélkül utazhat az országba az adott személy állampolgárságtól függetlenül: a teherforgalomban történő határátlépés során, a diplomata, a külügyi szolgálati, a szolgálati, a hajós szolgálati útlevéllel belépésre jelentkező személyek, a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából belépésre jelentkező személyek (a hivatalos célt okirattal igazolni kell), aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen átesett. A Kárpáti Igaz Szó utánajárt, hogy az Ukrajnából érkező magyar és/ vagy külföldi, jelen esetben az ukrán állampolgárok és családtagjaik milyen igazolással, igazolásokkal tudják hitelt érdemlően alátámasztani azt, hogy 6 hónapon belül átestek a Covid-19 fertőzés okozta megbetegedésen. Az ORFK kommunikációs szolgálatának tájékoztatása szerint a kormányre

Sorkatonai szolgálat Ukrajnában: modern hűbériség, törvényesített hajtóvadászat

A Legfelső Tanács rendkívüli ülésén a honatyák egyebek mellett módosították a katonai szolgálatot, a had- és sorkötelesek, valamint a tartalékos állomány nyilvántartását és behívását szabályozó törvényi rendelkezéseket, átalakították a hadkiegészítő parancsnokságok rendszerét, territoriális személyzeti és szociális támogatási központok létrehozását írva elő. A törvényjavaslatot Volodimir Zelenszkij küldte meg a parlamentnek, méghozzá sürgősséggel. Ez azonban nem akadályozta meg a honatyákat abban, hogy bár első olvasatban még tavaly szeptemberben elfogadták a dokumentumot, mostanáig piszmogjanak a jogszabályhoz benyújtott mintegy 400 módosító indítvánnyal - írja a Kárpátalja hetilap. Modern hűbériség Komoly átalakításon megy keresztül a hadköteles korúak nyilvántartásának egész rendszere. Így mostantól a munkába állás kötelező feltétele lesz a katonai nyilvántartási dokumentum (pl. katonakönyv vagy a katonai nyilvántartásba vételt igazoló bármilyen egyéb okmány) felmutatása. Ez a követ