Ugrás a fő tartalomra

Munkanélküliség Kárpátalján - nem túl rózsás a helyzet, de volt már rosszabb is

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a napokban ünnepelte megalapításának harmincadik évfordulóját. Ennek alkalmából sajtótájékoztatót tartottak Ungváron, ahol Jurij Fuscsics, a Kárpátaljai Megyei Foglalkoztatási Központ igazgatója számolt a legfontosabbakról.

Az elmúlt harminc évben a kárpátaljai központhoz több mint 1 millió munkanélküli fordult segítségért (akadtak, akik többször is jelentkeztek). „Közülük a törvényi előírásokat betartva több mint 603,2 ezren kaptak munkanélküli státuszt, állást pedig 536 ezren szereztek.” – jegyezte meg az igazgató.

Fuscsics beszámolója szerint az a legfontosabb, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat olyan szervizközponttá vált, amely széleskörű szolgáltatásokat nyújt, hangsúlyt fektetve arra, hogy motiválja az embereket a munkakeresésben. A munkaadók és az álláskeresők számára több elektronikus szolgáltatást hoztak létre.

Vannak programok, amelyek pénzügyi támogatást nyújtanak a munkahely-teremtéshez és -megőrzéshez is. A munkaügyi szolgálat pályaorientációs kínálatai az interneten is elérhetővé váltak.

A koronavírus-járvány a kárpátaljai foglalkoztatási központ munkáját is érintette.

„Ha 2020. március 11-én csaknem 5 ezer kárpátaljai keresett munkát, akik közül 3750-en munkanélküli-segélyben részesültek, akkor augusztus 15-re ez az adat drámai módon megnövekedett. Több mint 10 800 álláskereső volt, és csaknem 10 000 ember kapott támogatást. A központ munkatársai távmunkában dolgoztak, a dokumentumokat a „Gyija” alkalmazáson keresztül, és emailen fogadták. Jelenleg Kárpátalján 8400 munkanélkülit tartanak nyilván, közülük 7830-an kapnak pénzügyi munkanélküli-segélyt.” – mondta Fuscsics.

Az igazgató úgy fogalmazott, az idén majdnem 12 ezer kárpátaljait sikerült munkába állítani. Ez a szám 8 ezerrel kevesebb, mint tavaly.

Jurij Fuscsics azt is megjegyezte, hogy a kárpátaljai foglalkoztatás legnehezebb évei 1994-ben, 1999-ben és 2009-ben voltak. Most nehéz, de nem annyira.

A szakemberek iránti kereslet is megváltozott. A tendencia azt mutatja, hogy most a legnagyobb szükség a profi pénzügyi szakemberekre, mérnökökre van szükség különböző szférákban. A vasútnál, a rendőrségnél és a fegyveres erőknél is szükség van a munkaerőre.

(Kiszó)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug