Ugrás a fő tartalomra

Ungvári újságíró: törvényileg kellene korlátozni a kárpátaljai magyarok nemzetiségi jogait

A 2020-as év magyar vonatkozású kárpátaljai történései megmutatták, hogy Ukrajnának törvényileg kellene korlátoznia a kárpátaljai magyarok nemzetiségi jogait, mert a magyarok, lévén törvénytisztelő állampolgárok, mindent a saját hasznukra fordítanak, ami nincs a törvényekben szabályozva – írta Olekszandr Havros ungvári író, újságíró, az amerikai fenntartású ukrán Szabadság Rádió tudósítója a médium honlapján vasárnap megjelent kárpátaljai évértékelő elemzésében.

A magyarellenes média-megnyilvánulásairól ismert szerző szerint idén Kárpátalja nyugalmát ismét „külföldről inspirált zavarkeltés” bolygatta meg, aminek köszönhetően az idei év ismét keresztbe húzta Budapest reményeit, hogy rendezheti kapcsolatait az új ukrán vezetéssel az utóbbi által tett engedmények révén. Nagyrészt ugyanis – állította – a magyarok maguk provokálják a feszültséget, időről időre átlépve a vörös vonalakat, ahogy ezt vezető magyarországi állami tisztségviselők tették, amikor a helyhatósági választásokon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Beregszász polgármesterjelöltje mellett agitáltak. Azonban Budapest „provokatív cselekményeire” Kijev megfelelő választ adott két vezető magyar állami tisztségviselő Ukrajnából történt kitiltásával – nyugtázta megelégedéssel a cikkíró.

Havros szerint továbbra is változatlan Magyarország általános viszonyulása Kárpátaljához mint örökbirtokához, ami – a szavaival – az utóbbi időben példátlanul felerősödött a különféle (magyar) civil szervezetek és alapítványok finanszírozásával. „Ukrajna határ menti területén lényegében információs, pénzügyi, politikai struktúrák egész hálózata van kialakulóban a velünk szemben agresszivitást mutató szomszédos ország támogatásával” – fogalmazott a cikkíró.

A szerző vélekedése szerint Magyarország örömmel fogadta KMKSZ-es kedvenceinek a helyhatósági választásokon elért jó eredményeit, ám – mint örömmel konstatálta – a nyolc magyar képviselő bejutása a Kárpátaljai Megyei Tanácsba pirruszi győzelemnek bizonyult, mert nemhogy nem vették be őket a koalícióba, de még hatalmi tisztségeket sem kaptak, amire hagyományosan számítottak. Ráadásul még az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is elkezdett érdeklődni a Budapestről finanszírozott magyar szervezetek, sőt Brenzovics László KMKSZ-elnök tevékenysége iránt – írta.

Mint az ungvári újságíró évek óta következetesen sulykolja az ukrán közvéleménybe, ezúttal is hangsúlyozza, hogy a magyaroknak semmi nem elég, még a Janukovics-rezsim kisebbségbarát politikáját is elutasították. Mint emlékeztetett, Kovács Miklós korábbi KMKSZ-elnöknek 2012-ben kevés volt az akkori regionális nyelvtörvény, egyenesen területi autonómiát követelt. Ukrajnának ezért – mint fogalmazott – gondoskodnia kell a nemzetbiztonságáról, ahogy ezt minden „civilizált nép” teszi, és „nem szabad megengednie a szomszédnak, aki állandóan akadályokat gördít az ukrán euroatlanti törekvések elé, hogy nálunk rendezkedjen.”

Konklúzióként a szerző azt indítványozza: „Ukrajnának törvényileg kellene korlátoznia a lehetséges provokációk terét”, hogy ne fordulhasson elő a szürteihez hasonló kázus, amikor a helyi önkormányzat képviselői elénekelték a magyar himnuszt. Mivel hasonló konfliktushelyzetek többször előfordultak a magyar zászló állami intézmények épületeire történő kitűzése miatt, ezért már régen törvényileg kellett volna szabályozni ezt a problémát, világosan rögzítve, milyen esetekben engedélyezett más államok jelképeinek használata ukrán állami intézményekben – mutatott rá, szorgalmazva büntetés megállapítását ezeknek a jogszabályoknak a megsértéséért. „Ezáltal megszűnik az alap az információs manipulációkhoz és szembenálláshoz. A magyarok törvénytisztelő állampolgárok, ezért mindent, ami nincs a törvényekben előírva, a maguk hasznára fordítanak. Ukrajnának mint államnak meg kell tanulnia megvédeni a saját érdekeit” – zárta a demokrácia elveit sajátos módon értelmező passzussal a magyarokra kihegyezett évértékelő elemzését Olekszandr Havros.

(Karpat.in.ua)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug