Ugrás a fő tartalomra

A KMKSZ felháborodott Petruska István Magyar Nemzetnek adott interjúján

Ukrajna és Magyarország kapcsolatának rendeződnie kell, és ehhez próbálok a magam eszközeivel hozzájárulni – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Petruska István, aki eddig a beregszászi járási közigazgatást vezette, a jövőben pedig Anatolij Poloszkov kárpátaljai kormányzó helyetteseként dolgozik. Petruska István az elmérgesedett szomszédi viszony kapcsán kiemelte: meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyek mind a két országnak megfelelnek. Ehhez szerinte a két állam vezetésétől konstruktív hozzáállásra van szükség.

– A napokban eldőlt, hogy ön lett Anatolij Poloszkov kárpátaljai kormányzó egyik helyettese. Hogyan merült fel, hogy az ön személyében magyar helyettesre is szükség van?

– Anatolij Poloszkovot régről ismerem, mert a beregszászi járási adminisztráció vezetőjeként, korábban helyetteseként, már egy évtizede kapcsolatba kerültem vele. A kormányzó teljes mértékben tisztában van azzal, hogy Kárpátalja egy kisebbségekre is épülő megye, ahol magyarok is nagy számban élnek, ezért kért fel arra, hogy legyek az egyik helyettese. A kérést örömmel elfogadtam.

– Milyen szinten hagynak jóvá egy ilyen kinevezést?

– Poloszkov nevez ki, de természetesen előzőleg a kijevi miniszteri kabinetben és az elnöki hivatalban is jóvá kellett hagyniuk ezt az elképzelést. Azt tudni kell, hogy mielőtt Poloszkovot kinevezték kormányzónak, találkozott Ukrajna elnökével. Sok kérdésről egyeztettek, többek között arról is, hogy kik segíthetnék a munkáját. Volodimir Zelenszkij elnök nem emelt kifogást ellenem, hiszen ő is ismer engem, mivel járási elnöki munkám során már találkoztunk.

– Vannak, akik úgy gondolják, hogy az ön kinevezése óriási lehetőség lehet a kárpátaljai magyarságnak, és felmelegítheti az igencsak fagyos magyar–ukrán kapcsolatokat. Mások szerint az ön pozícióba helyezése csak arra jó, hogy a hatalompárt elmondhassa: magyar a kormányzóhelyettes. Mivel nyugtatná meg az utóbbiak táborát?

– Tavaly helyhatósági választások voltak Ukrajnában, amelyen a magyar szervezetek is részt vettek és fontos képviselői pozíciókat szereztek. A választások után azonban a magyar kisebbség nem tudott megegyezni a hatalom pártjával arról, hogy koalícióba álljanak össze, ezért a megyei tanács vezetésébe nem került magyar politikus. Úgy gondolom, emiatt óriási lehetőség a kormányzóhelyettesi tisztség, mert ennek segítségével a magyarság ügyét is képviselni tudom. Építkezni szeretnék, normalizálni kell a helyzetet, mert a két ország között megfelelő szomszédi viszonyra van szükség.

– Amikor a tisztségről egyeztetett Poloszkovval, akkor szóba került az, hogy számít önre a magyar kisebbséggel való kapcsolatok javításában, erősítésében?

– Természetesen, ez az egyik fő feladatom, mert fontos, hogy Kárpátalja lakossága, az ott élő kisebbségek, így a magyar is, jól együtt tudjanak működni a megye fejlődése érdekében. S még egyszer szeretném aláhúzni: Ukrajna és Magyarország kapcsolatának is rendeződnie kell, és ehhez próbálok a magam eszközeivel hozzájárulni. Fontos az is, hogy január elsejétől megújult Ukrajnában a közigazgatás, és az ebben rejlő lehetőségeket minél jobban ki kell használnia a magyarságnak, ebben próbálok segíteni a megyével közösen. Másokat is arra biztatok, hogy kritizálás helyett vegyenek részt ebben a munkában.

– A magyar–ukrán kapcsolatok akkortól nehezültek el, hogy 2017-ben elfogadták az ukrán oktatási törvényt, majd a helyzet tovább romlott, amikor másfél éve hatályba lépett a kisebbségek által bírált ukrán nyelvtörvény. Utóbbi ellen a kárpátaljai magyar szervezetek is az első perctől kezdve tiltakoztak, mert szerintük felszámolja a kisebbségek minden eddigi nyelvi jogát. Mit lehet tenni a nyelvi és kisebbségi jogok visszaszerzéséért?

– Az biztos, hogy nem lehet úgy tárgyalni, hogy azt mondjuk: maradjon minden a régiben. Meg kell érteni azt is, idén lesz harminc éve, hogy Ukrajna független ország lett, az eltelt három évtizedben sok minden változott. Tudjuk, hogy Ukrajna még mindig harcol a területi egysége visszaállításáért az orosz agresszió ellen, erősödött a patriotizmus, felértékelődött az ukrán állam szerepe. Látnunk kell azt is, hogy a parlamentbe milyen pártok jutnak be és ott milyen többség alakul ki. Meg kell találnunk azokat a megoldásokat, amelyek mind a két oldalnak megfelelnek. A tárgyalásokat pedig szakpolitikusokra kell bízni.

– Az utóbbi hónapokban olyan durva esetek fordultak elő, hogy nem engedték be Ukrajnába Grezsa István miniszteri biztost és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárt. Tavaly november végén fegyveres razzia volt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnél Ungváron, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) emberei megjelentek a szervezet intézményeinél és Brenzovics László elnök lakásán is. Most, hogy lezajlott a 2020-as ukrajnai önkormányzati választás, számíthatunk arra, hogy hasonló esetek nem mérgezik tovább a két ország kapcsolatát?

– A két ország kapcsolata valóban nem teljesen problémamentes, aminek a nem megfelelő magyar kisebbségpolitika is az oka. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség sajnos széthullófélben van, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség körül is vannak tisztázatlan ügyek. Ebben az értelemben elértük a mélypontot. Ennek ellenére bízom benne, hogy minél hamarabb találkozik majd a két külügyminiszter, és mivel új év, új lap, elkezdődik a konstruktív munka a két fél között.

– Hazaárulás mellett Ukrajna területi integritásának megsértése és dokumentumhamisítás címén indított büntetőeljárást az SZBU a kárpátaljai Szürte település helyi képviselői ellen, amiért a novemberi ünnepélyes beiktatási ülésen elénekelték a magyar himnuszt.

– Az ügyben tart a nyomozás, annak lezárásáig nem szeretnék kommentálni és ezzel beavatkozni a nyomozás folyamatába. Remélem, hogy megnyugtatóan fog rendeződni.

– A két ország közötti feszült kapcsolatok ellenére a magyar kormány segélyszállítmányokat küldött Ukrajnának, Kárpátaljának a világjárvány idején, ahová lélegeztetőgépek, egészségügyi eszközök érkeztek a védekezéshez. Mit jelentett ez a segítség Kárpátalján? Hogyan tekintenek a támogatásra az ukránok?

– Először is meg szeretném köszönni a magyar kormánynak, hogy a nehéz helyzet ellenére is tudott segíteni nekünk, az Ökumenikus Segélyszervezetnek pedig a program lebonyolításáért vagyok hálás. Nagyon fontos pillanatban érkeztek a lélegeztetőgépek és az orvosi eszközök. Erről a segítségnyújtásról az ukrán sajtó is beszámolt, így az emberek elolvashatták a híreket.

– Ebben a programban kiemelt szerepet töltött be az Ökumenikus Segélyszervezet, amely célba juttatta a segítséget. A szervezet azonban nemcsak ebben a programban tevékenykedett, hanem évtizedek óta jelen van Kárpátalján. Milyen jelentőséggel bír az megállapodás, amelyet Olekszij Petrov akkori kormányzó és a szervezet vezetője, Lehel László elnök-igazgató írt alá tavaly májusban, és amelyet azóta is erősítenek?

– Ez a memorandum nagyon fontos, felgyorsítja a segítségnyújtást, illetve átláthatóvá, professzionálissá teszi.

– Leginkább milyen segítségre van szükségük a kárpátaljai magyaroknak?

– Legfőképpen nyugalomra és békére. Ennek elérésében szimbolikus lehet az a beruházás, amelyről a két külügyminiszter beszélt, ez pedig a beregszászi járási kórház fejlesztése. Az álmom az, hogy az év végén Magyarország és Ukrajna első embere együtt adja majd át a kórházat.

A KMKSZ közleményben reagált az interjúra:

"A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megdöbbenéssel olvasta és határozottan visszautasítja Petruska István – a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal nemrég leváltott elnöke, leendő kormányzóhelyettes – Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondottakat. Hibásnak és félrevezetőnek tartjuk azt az állítást, hogy az Ukrajna és Magyarország között megromlott kapcsolatok oka a nem megfelelő magyar kisebbségpolitika lenne.

Egyrészt azért, mert a kisebbségpolitika a belpolitika része, s mint ilyen, a magyar kormányzat viszonyát mutatja a Magyarországon élő kisebbségekhez, ami példamutatónak tekinthető. A nyilatkozó valószínűleg a magyar nemzetpolitikára gondolt, és azt tartja nem megfelelőnek.

Másrészt, a két ország közötti kapcsolatok megromlása Ukrajna Alkotmányában is garantált kisebbségi jogok szűkítésével kezdődtek. Azt megelőzően jószomszédi viszony jellemezte a két ország kapcsolatát. Európai uniós tagországként Magyarország jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna aláírja a társulási szerződést az EU-val. Magyarország kül- és nemzetpolitikája révén az elmúlt évtizedben számos humanitárius, szociális és gazdasági támogatás érkezett megyénkbe, amely nagyban segítette az itt élő közösség megmaradását, vidékünk fejlődését, s amiért elsősorban hálával és köszönettel tartozunk a magyar kormánynak."

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hatalmas változás jöhet a kárpátaljai határátkelőkön

Az ukrán–magyar határátkelőhelyekre jellemző hosszú sorok megszüntetése érdekében elektronikus sorban állást vezetne be az Ukrán Állami Határőrszolgálat. A rendszer a nyugati országokban, elsősorban Észtországban, Lettországban vagy Finnországban már mintegy tíz éve működik. Az elektronikus átléptető folyosó lényege, hogy a járműveknek nem kell órák hosszat vesztegelni a határátkelőkön. A sort elektronikusan le tudják foglalni már jóval az utazás előtt az erre kijelölt rendszeren belül. A határátkelőre pedig csak az adott időpontra kell kiérkezni. Így a tényleges sorban állás legfeljebb egy órára csökken. A projektet észt szakemberek mutatták be Kárpátalján. A tervek szerint az év végéig Magyarország felé a Tisza-ellenőrzőponton, Szlovákia felé az Ungvár-ellenőrzőponton vezetnék be a rendszert, amennyiben a Minisztertanács jóváhagyja azt - tudatt a Kárpátalja ma. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Fizetős lenne a gyorsabb átkelés a kárpátaljai határátkelőkön

Korábban hírül adtuk, hogy a Tisza és az Ungvár határátkelőkön online sorban állással akarják kiküszöbölni a hosszú várakozási időt. A magyar–ukrán, illetve szlovák–ukrán határokon egyelőre csak a kamionok sorsát könnyítenék meg ezzel a lehetőséggel. Ehhez hasonló projektet korábban még nem valósítottak meg Kárpátalján. Az Európai Unióban azonban már működik ilyen rendszer. A lényege, hogy a sofőrök előre lefoglalhatják a helyüket, online. A többórás sorban állás problémája már évek óta komoly gondot jelent a kárpátaljai határátkelőkön. Olykor 12 órát is kénytelenek a sorban állni, de az is előfordult már hogy a teherautók vezetői több napot vesztegeltek az út szélén, amire átjutottak a határ másik oldalára. A Magyarországgal, illetve Szlovákiával határos két átkelőn néha 70-160 kamion is felgyülemlik, 8-10 kilométeres sorokat idézve elő. Ez az állapot azonban tarthatatlan, ezért igyekeznek megoldani a problémát – számolt be a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke a közösségi oldalán. O

Babják az asztélyi határátkelőről: elavult, egyáltalán nem komfortos, a kiszolgálást tekintve lassú

Többször a legfelső hatalmi struktúrákhoz, így Ukrajna államfőjéhez fordultunk már azt szorgalmazva, hogy hozzák rendbe Ukrajna nyugati kapuját,az asztélyi határátkelőt - írta közösségi oldalán Babják Zoltán.  Beregszász polgármestere megjegyezte: "gyakran utaznak külföldre honfitársaink, illetve mi is naponta fogadunk külföldi vendégeket: eközben a GPS koordinátákat használó eszközök leggyakrabban az Asztély és Beregsurány közötti határátkelőn keresztül vezető útvonalat ajánlják mind az EU-ból Ukrajnába tartóknak, mind azoknak, akik Ukrajna felől utaznak az EU-ba."  Kiemelte: az első dolog, amit ukrán oldalon látnak, az elavult, egyáltalán nem komfortos, a kiszolgálást tekintve lassú asztélyi határátkelő. Babják részt vett a Legfelsőbb Tanács európai integráció kérdéseivel foglalkozó bizottságának kihelyezett ülésén, amelynek résztvevői között ott volt Ivanna Klimpus-Cincadze, e bizottság elnöke, illetve több parlamenti képviselő és szakértő is, s amelyre pontosan ezen

Ukrajna a visszatér a "sárga" karanténzónába - ezek a korlátozások lépnek életbe

Ukrajna a visszatér a "sárga" karanténzónába, az elkövetkező napokban ülést tartanak a jelenlegi járványhelyzet  miatt - nyilatkozta az ukrán kormányfő. Denisz Smihal szerint az újabb lezárások vagyis az úgynevezett "vörös" besorolás elkerülése érdekében kell megtenni ezt a lépést - tájékoztat az rbc.ua Korábban már ismertté vált, hogy az egészségügyi minisztérium kezdeményezte az egész ország átsorolását jövő hétfőtől a jelenlegi legenyhébb "zöld" kategóriából az eggyel súlyosabb "sárgába". Ukrán híradások szerint lehetnek régiók, amelyek rögtön még súlyosabb, "narancs" vagy "vörös" kategóriába kerülnek. A sárga zónában a következő korlátozó intézkedések lépnek életbe: Tilos védőfelszerelés (maszk vagy respirátor) nélkül tarnyilvános helyen és tömegközlekedési eszközökön; Tilos személyazonosságot igazoló okmányok nélkül tartózkodni az utcán; Tilos önként elhagyni a házi karantént vagy az obszervációs helyet; Tilos Covid-

Jövő hétfőtől sárga jelzésű karanténövezetbe kerül Kárpátalja, számos iskolát bezárnak

Kárpátalján lényegesen romlik a koronavírusos megbetegedéssel kapcsolatos helyzet, ezért a megye a jövő héttől kezdődően a sárga veszélyességi fokozatú karanténövezetbe kerül – jelentette be Anatolij Poloszkov, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke hétfő este Facebook-oldalán. A kormányzó bejegyzése szerint az intézkedés elsősorban a megye oktatási intézményeit érinti. Jelenléti oktatás csak azokban a tanintézetekben folyhat, amelyekben a személyzet 80 vagy több százaléka be van oltva egy vagy két vakcinaadaggal – mutatott rá. Mint hangsúlyozta, azokban az oktatási intézményekben, amelyekben a személyzet kevesebb mint 80%-a vette fel a koronavírus elleni védőoltást, karantént vezetnek be, és be lesznek zárva. Ezeknek az óvodáknak és iskoláknak a növendékei és tanulói kénytelenek lesznek otthon maradni, a szüleik pedig nem járhatnak munkába, mert a gyermekekre kell felügyelniük – emlékeztetett, megjegyezve, hogy az érintett felsőoktatási intézmények diákjai is kén