Ugrás a fő tartalomra

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Ukrajnát

Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtöki ítéletében elmarasztalta Ukrajnát, amiért a 2013-2014-es uniópárti tüntetések erőszakos feloszlatásakor számos alkalommal megsértette az emberi jogokat.

A strasbourgi testület a tüntetésekben részt vevő 38 ukrán és egy örmény származású felperes ügyében hozott számukra kedvező ítéletet, akik 2014 és 2015 között fordultak a bírósághoz ügyük kivizsgálása végett.

A felperesek azzal vádolták az ukrán államot, hogy a hatóságok jogtalanul vették őket őrizetbe, ahol rossz elbánásban, kínzásokban és bántalmazásban volt részük, ami az egyik részvevő halálához vezetett

Az EJEB megállapította, hogy az ukrán hatóságok szándékosan, előre eltervezetten alkalmaztak brutalitást és önkényt a tüntetések feloszlatásánál. A ügyben döntést hozó bírák úgy vélték, hogy a hatóságok szándékosan, az ukrán állam megbízásából zavarták meg az békés tüntetéseket, túlzott erőszakot és törvénytelen letartóztatásokat alkalmazva. A testület azt is megállapította, hogy az események nemzeti szintű kivizsgálása sok esetben eredménytelen volt.

A bíróság kimondta, hogy az ukrán állam többszörösen megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített alapvető jogokat, és a 1200, illetve 30 ezer euró kártérítés kifizetését rendelte el a sértettek számára.

A kijevi Majdan téren 2013. november 21-én kezdődtek a több héten keresztül tartó tüntetések, amelynek konkrét kiváltó oka az volt, hogy az Európai Unió társulási szerződéstől az akkori elnök, Viktor Janukovics visszalépett. November 30-án a tüntetést ismeretlen parancsra erőszakosan feloszlatták, számos tüntetőt őrizetbe vettek, és 2014 februárjában az ukrán orvlövészek 50 embert gyilkoltak meg. Az egész országban növekvő elégedetlenség hatására, több százezres tömeg kezdett kialakulni, ami aztán Janukovics lemondáshoz és a kelet ukrajnai konfliktus kialakulásához vezetett.

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Horrorbaleset az M4-esen: nagyszőlősi járási férfiak a kárpátaljai áldozatok

Öt munkás utazott abban a kisbuszban, ami péntek délután hátulról belerohant egy álló kamionba Abonynál. Úgy tűnik, hogy a kamionos nem hibázott, s vétlen részese volt a tragédiának - közölte a 24.hu. A rendőrség tájékoztatása szerint egy 34, 36, és 41 éves túrkevei, valamint egy 48 és egy 59 éves mátyfalvai (Kárpátalja, Nagyszőlősi járás) férfi vesztette életét az M4-es autóút 89-es kilométerszelvényében lévő csomópontnál történt balesetben. A 24.hu Úgy tudja, hogy a kisbuszt vezető sofőr körülbelül száz kilométeres sebességgel közlekedett. Feltehetően nem figyelt, s ezért ütközött neki a forgalmi okból álló járműszerelvény pótkocsijának. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztálya büntetőeljárás keretében vizsgálja a baleset bekövetkezésének okát és körülményeit. Korábban a Bors arról írt, hogy a kisbuszban három magyar, egy ukrán, illetve egy ukrán-magyar kettős állampolgárságú férfi utazott, mind az öten életüket vesztették. A Kékvillogó.hu szerint mind az ö

Kárpátaljaiak vesztették életüket egy szörnyű balesetben Magyarországon

Az M4 autóút 89-es kilométerszelvényében lévő csomópontnál egy Budapest irányából Szolnok felé közlekedő kistehergépkocsi hátulról egy kamionnak ütközött. A furgonban öt ember vesztette életét.  A Bors információi szerint a kisbuszban három magyar, egy ukrán, illetve egy ukrán-magyar kettős állampolgárságú férfi utazott, mind az öten életüket vesztették. Az MTI-n megrázó fotók jelentek meg a tragikus balesetről: KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !

Így kaphatnak magyarországi nyugdíjat az ukrajnai magyarok

Ukrajna vonatkozásában – utolsó volt szovjet tagállamként – még mindig az 1963-ban kihirdetett magyar-szovjet szociális ellátási együttműködési egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. Pedig már az Orosz Föderációval is létrejött egy korszerű szociális biztonsági megállapodás. Magyarország és Ukrajna vonatkozásában az egyezmény alkalmazása során lehetőség van az öregségi nyugdíj megállapítására, de magyar nyugellátásra kizárólag a magyar nyugdíjkorhatár betöltésével nyílhat lehetőség. Az egyezmény nem terjed ki a nők kedvezményes nyugdíjára. Az egyezmény alkalmazásának feltétele a magyar vagy az ukrán állampolgárság. Az egyezmény személyi hatálya azokra terjed ki, akik Magyarország vagy Ukrajna területén munkaviszonyban foglalkoztatottként, fegyveres  testületek tagjaként, mezőgazdasági vagy kisipari szövetkezet tagjaként, kisiparosként (egyéni, társas  vállalkozóként) szolgálati vagy ezzel egy tekintet alá eső  biztosítási időt szereztek, és lakóhelyük egyik vagy másik állam terü

Fontos bejelentést tett az Ukrán Állami Határőrszolgálat

Nem kell karanténba vonulniuk hétfőtől a tranzitutasként Ukrajnába belépő külföldieknek és hontalan személyeknek, ha dokumentummal igazolják, hogy 48 órán belül elhagyják az országot – adta hírül az unn.com.ua hírportál az Állami Határőrszolgálatra hivatkozva. A jelentés szerint 2021. szeptember 20-tól nem kell karanténba vonulniuk és mobiltelefonjukra telepíteni a Vdoma applikációt az Ukrajnába tranzitcéllal belépő külföldieknek és hontalan személyeknek, ha dokumentumuk van arról, hogy 48 órán belül elhagyják az országot. Ugyanakkor változatlanul érvényben marad – érkezési országtól függetlenül – a külföldiek és Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára a megkötés, amely szerint Ukrajnában bejegyzett társaság által kiadott, a Covid-19 gyógyításának és betegmegfigyelésnek a költségfedezésére és az ukrajnai tartózkodás egész idejére kiterjedő egészségbiztosítással kell rendelkezniük. A Kárpát.in.ua emlékeztet, Ukrajnába érkező külföldieknek, tartózkodási engedéllyel

Ezek a korlátozások lépnek életbe csütörtöktől Ukrajnában

Ukrajna egész területére vonatkozó sárga veszélyességi fokozatú karantén bevezetéséről döntött csütörtöktől, azaz szeptember 23-tól kezdődően keddi ülésén a Technogén-, Környezetvédelmi és Rendkívüli Helyzetek Állami Bizottsága – adta hírül az rbc.ua hírportál a kormány sajtószóvivői irodájára hivatkozva. Ukrajna egész területén a következő korlátozások lépnek hatályba: az iskolák, óvodák és felsőoktatási intézmények csak a személyzet 80 %-ának legalább egy adag vakcinával történt beoltottsága esetén működhetnek; tilos tömegrendezvények tartása 4 négyzetméterre számított egy főt meghaladó közönséglétszám vagy az ülőhelyek termenként több mint kétharmados telítettsége esetén; a vendéglátóhelyeken egy asztalnál négynél többen nem ülhetnek, és az asztalok nem lehetnek egymáshoz 1,5 méternél közelebb; a filmszínházak és más kulturális intézmények legfeljebb a helyek kétharmados vagy minden egyes terem helyeinek 50 %-os telítettsége mellett működhetnek; a sporttermek és fitness központ