Ugrás a fő tartalomra

Az ukrán "nyelvi járőrök" módszerei

A „nyelvi járőrök" csak árthatnak, ha törvényt sértenek – vélik ukrán szakértők. A téma azután merült fel, hogy az ukrán nyelvtörvény kötelezővé tette a kereskedelemben az ukránul történő kiszolgálást. A betartását ellenőrző önkéntesek viszont kezdik átlépni az Államnyelv Védelmével Foglalkozó Hivatal előírásait - írta a Szabad Európa.

Vlagyiszlav Vlaszjuk ügyvéd szerint a "nyelvi járőrök" tevékenysége nem törvényellenes, ha nem alkalmaznak kényszert vagy megfélemlítést. Az állampolgároknak is joguk van panaszt emelni és a nyelvi ombudsmanhoz fordulni, ha a nyelvtörvény megsértésével találkoznak:

„Egyelőre korai megmondani, hogy jogi szempontból hogy alakul a helyzet. A bizonyítás elég nehéz lesz. De nem kizárt, hogy ha valakitől megtagadják az állami nyelű kiszolgálást, akkor az eredmény a panaszok orvoslásának formájában valósul majd meg ”.

A nem ukrán nyelven kiszolgáló boltosok megfélemlítése vagy a velük való erőszakoskodás garázdaságnak minősülhet. Bár az ügyvéd szerint mindkét esetben „magas a bizonyítási küszöb”.

„Még ha egyesek nagyon is szeretnék ösztönözni az ukrán nyelv használatát a szolgáltatásoknál, akkor sem szabad ezt úgy megtenni, hogy nyilvános bocsánatkérések és fenyegetések kísérjék ezt. A törvény megszegésének esetére megvannak a jogi szankciók, a jelentős méretű bírságok” – teszi hozzá az ügyvéd.

Korábban ugyanis előfordult, hogy bizonyos intézmények vezetői először valótlan nyilatkozatokat tettek az ukrán nyelven történő kiszolgálásáról. Aztán egyes társadalmi csoportok nyomására nyilvánosan bocsánatot kértek. Egyes esetekben ezek az emberek azért voltak hajlandóak beszélni a történtekről az újságíróknak, mert annyira aggódtak a fizikai biztonságuk miatt.

Ukrán nyelvi ombudsman: aki törvényesen óvja az ukrán nyelvet, azzal nincs baj

Tarasz Kremeny nyelvi ombudsman óvja a társadalmat a szélsőséges cselekedetektől, de a törvényt betartók lépéseit támogatja, mondta a Szabad Európa ukrán szerkesztőségének.

„Először is ne lépjenek fel önkényesen a törvénysértőkkel szemben. Erre vannak a rendfenntartó szervek és a bíróságok. Felszólítom azokat, aki a törvénysértéseket rögzítik, hogy maradjunk a törvény keretei közt, segítsük a nyelvtörvény és az oktatási törvény betartatását” – mondta.

Az idén Kremeny tíz regionális képviselője is munkába állhat.

„Szeretnénk ha az ország nyugati és keleti részén is lennének képviselőink. Jelenleg csak három ilyen munkatársunk van, de ők egyes témakörökért felelnek – például a rendfenntartó szervekkel fenntartott kapcsolatokért, az oktatási intézményekért és a helyi önkormányzatokért”.

Kremeny korábban a Népi Front parlamenti képviselője és a nyikolajevi regionális tanács vezetője volt és 2020 júniusában nevezték ki az államnyelvvel foglalkozó ombudsmannak.

Magát a nyelvtörvényt 2019. áprilisában fogadták el, a jogszabály 2019. júniusában lépett hatályba. A törvény értelmében az ügyfelet saját kérése és mindkét fél beleegyezése esetén más nyelven is ki lehet szolgálni.

Miért alakulnak ki konfliktusos helyzetek?

Vagyim Vaszjutyinszkij, tömeg- és csoportpszichológiával foglalkozó professzor szerint az erőszak monopóliumával csak az állam rendelkezhet. Az állam viszont nem volt elég hatékony az igazságosság védelmében, ezért a polgárok saját kezükbe vették ezt, ami szerinte elég veszélyes jelenség.

„Függetlenül attól, hogy én azokkal vagyok, akik ukrán nyelvű kiszolgálást akarnak, nem támogatom a boltokba belépő és ott követelőző aktivistákat. Nagyon veszélyes, amit csinálnak. Az ukrán nyelv pártolói azt mondják: helyes, harcolni kell a jogainkért, a helyükre kell tennünk őket, viszont, a konkrét helyzetekben senki sem tudja pontosan meghatározni, hol kezdődik a kényszerítés. Ezért jelen helyzetben nem lehet támogatni ezeket az akciókat, mert veszélyesek” – mondja a szociálpszichológus.

Miért van gond abból, hogy nem csak ukránul szolgálnak ki?

A konfliktus alapja az, hogy eltérő identitással rendelkező emberek érintettek benne.

Ha az ukránajkúakat nem szolgálják ki ukrán nyelven, akkor jogosan érzik úgy, hogy korlátozták őket a jogaikban – magyarázza a professzor. Hozzátette, hogy a törvényt az ő támogatásukra hozták.

A másik oldal szerinte nem veszíti el a jogát, hogy orosz nyelven szolgálják ki, ha ez mindkét fél közös megegyezésével történik. Fontos, hogy az ebbe a kategóriába eső emberek ne válaszoljanak ukránul – teszi hozzá.

„Bármely országban az üzlet az ügyfél nyelvén köttetik. Az eladó akár 20 nyelven is beszél, csakhogy megvegyék az áruját. Nálunk, lehet, hogy 20 nyelven nem tud, de három-négyet beszélhet az ukránon kívül. Van ennek a problémának egy pszichológiai aspektusa. Miért olyan fontos, egyes Ukrajnában élő, ukrán állampolgároknak, hogy egy szót se ejtsenek ki ukránul? Ezért van az, hogy ezek az emberek erőszakként élik meg, hogy hivatali kötelességük ellátása során az ukrán nyelvhez kell igazodniuk” – fejtegeti Vaszjutyinszkij professzor.

A legtöbb ember számára ugyanakkor nem téma, hogy milyen nyelvet használjon a kereskedelemben vagy a szolgáltatói szférában. Az ellenállás, például a közösségi médiában hamarosan ugyanúgy alábbhagy, mint a mozikban bevezetett ukrán szinkron esetében – véli a szociológus.

A "nyelvi járőrök" és ellenfeleik módszerei

A nyelvtörvény nem betartók elleni másik nyomásgyakorlási módszer a negatív kommentelés az adott üzletről vagy annak lepontozása a közösségi médiában.

Ezért nem lehet bíróság elé citálni valakit, bár az illető megsértheti az adott közösségi média felhasználói szabályzatát.

A másik oldalon viszont az oroszpárti bloggerek tanácsokat tettek közzé arról, hogyan lehet megkerülni a törvényt. Vlagyiszlav Vlasztyuk jogász szerint ezek a módszerek vitathatók és nem ajánlja, hogy az emberek éljenek velük.

„A jog határát súrolják azok a tippek, hogy hogyan lehet elkerülni a törvényi szankciókat, jogászként nap mint nap találkozunk ilyesmivel. Itt inkább etikai szempontból kérdőjelezhetők meg a felhívások, még akkor is, ha nem számítanak törvénysértőnek” – mondja.

Hogyan lehet elérni a célt – a szociálpszichológus javaslatai

  1. Nem kell konfliktust szítani. Az államnak nyugodtan és kiegyensúlyozottan kell kezelnie a kérdést, nem szabad felülni a provokációnak. „A Kreml trolljai nagyon aktívan próbálják felbújtani az ukránul beszélő állampolgárokat. A trollok egy része az orosz nyelvű olvasókat célozza meg és olyanokat írnak, hogy „Sértegetnek bennünket. Nézzék, hát szabad ilyet?” Érthető módon a túlzottan érzelmi alapon közelítő és néha nem túl okos ukrán hazafiak felkapják a vizet és belemennek a vitába”.
  2. Emlékezni kell, hogy Ukrajnában más törvények is vannak, amelyek sok ember érdekeire kihatnak, de ezeket nem tartják be ilyen szigorúan. „Mintha nem lenne senki, aki nem menne át a piroson vagy nem inna sört az utcán” – hoz fel egy példát.
  3. Részletesen el kell magyarázni, hogyan működik az új törvény. „Az oroszajkúak tudatában az él, hogy „kész, hétfőtől tilos lesz oroszul beszélni” – bár ez nem igaz. Nyilván az oroszajkú régiókban az orosz marad a bolti kiszolgálás nyelve. Viszont az ukránajkú polgárok számára a törvény garanciát ad arra, hogy az egész területén az államnyelvet használva kell kiszolgálni őket”.
  4. A problémás helyzeteket társadalmi szinten kell kibeszélni és elemezni – a politikusokkal, akik saját céljaikra használják ki ezeket a helyzeteket, mellettük olyan pszichológusokkal, jogászokkal, szociológusokkal és néha politológusokkal, akik nem helyezkedtek elkötelezett álláspontra a kérdésben.

Itt még jó néhány dolgot észben tartani – teszi hozzá Vaszjutyinszkij professzor:

  • Az orosz nyelv az agresszor-állam nyelve és ezért bárhol, ahol lehet, törvényi úton korlátozni kell az orosz hatást az ukrán társadalomra.
  • Az oroszajkú ukrán állampolgárokat nem szabad összemosni Oroszországgal. Bár ők sokkal inkább orosz forrásokból informálódnak, potenciálisan elfogadóbbak Oroszországgal szemben és Oroszország tényleg megszállt több, oroszajkú régiót még nem jelenti azt, hogy oroszajkúság egyenlő lenne Oroszország szeretetével. Ahogy az ukránajkúság sem garanciája Ukrajna szeretetének – hangsúlyozza a professzor.

 „Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug