Ugrás a fő tartalomra

Ukrajnában minden második ember szegény

A koronavírus-válság szerte a világon emberek millióit sodorta szegénységbe. A Világbank becslései szerint a pandémia miatt világszerte 150 millióval nőtt a szegény emberek száma.

A szegénységi küszöb napi 1,8 dollár. Az ENSZ Egyetem Gazdaságfejlesztési Tanulmányok Világintézete adatai szerint az ezen a küszöbön túl élő emberek száma 420–580 millióra nőhet. Hasonló előrejelzései vannak az OXFAM-nak, (civil szervezetek szövetsége a szegénység és az ezzel kapcsolatos igazságtalanság problémáinak kezelése az egész világon) – számolt be az Ekonomicsna Pravda.

Ukrajnában minden második ember szegény

Ami Ukrajna lakosságát illeti, ha a koronavírus válság előtt az ukránok csaknem egyharmada élt a szegénységi küszöb alatt, az UNICEF becslései szerint a világjárvány után a lakosság fele kerül hasonló helyzetbe - tudatta a Kárpát.in.ua.

Noha a bérek növekedtek a 2020-as év folyamán, a reálbérek dollárban kifejezve átlagosan 7%-kal csökkentek, annak ellenére, hogy a dollár is leértékelődött világ más devizáival szemben.

A nyugdíjasok fizetőképességéről még beszélni is fáj. A 3922 UAH-s (novemberi adat) létminimum mellett az átlagos öregségi nyugdíj még alacsonyabb – havonta csak 3430,28 UAH. Száz euró…

A hivatalosan is bejegyzett munkanélküliek száma is több mint félmillióra nőtt Ukrajnában. Ez azonban a munkaügyi központokban regisztráltak és nincs beszámítva az állásukat elvesztők tényleges száma. Beleértve azokat is, akik nem mehettek ki külföldre dolgozni.

A világon minden negyedik ember szegény

Az ENSZ Fejlesztési Programja és az Oxfordi kezdeményezés a szegénység és az emberi fejlődés tanulmányozása céljából adatai szerint 2019-ben a világon az emberek 23,1%-a szegény, kétharmaduk közepes jövedelmű országokban él.

Az EU-ban minden ötödik ember szegény

Az EU Statisztikai Szolgálata szerint az Európai Unióban a legtöbb szegény ember Bulgáriában él: a 2018-as adatok szerint a szegény állampolgárok aránya 32,8% volt az országban. A szegények mintegy harmada Görögországban (31,8%), Lettországban (28,4%), Olaszországban (27,3%) és Spanyolországban (26,1%). Ugyanakkor a legkevesebb szegény Csehországban – 12,2%, Szlovéniában – 16,2%, Szlovákiában – 16,3%, Finnországban – 16,5% és Hollandiában – 16,7% él. A szegénységi küszöb alatt élők átlagszáma az EU-ban 21,7%.

Az 1990-es évek végén Ukrajna lakosságának fele szinte éhezett

Ukrajnában 2018-ban a szegénységi ráta az EU-országokhoz képest a legmagasabb volt, és 33,9%-ot tett ki – írja a Dzerkalo Tizsnya. A legrosszabb helyzet Ukrajnában az 1990-es évek végén volt. A Világbank adatai szerint 1998-ban a megkérdezettek 52%-a mondta, hogy szinte éhezik, 10 évvel később, 2008-ra pedig 11%-ra csökkent a szegénységi ráta.

Hogyan segítik a szegényeket Európában

Az EU-ban a szociális segítségre szorulók száma a felével nőtt a Covid-járvány előtti időszakhoz képest, olvasható az Európai Bizottság honlapján. Ez alatt az élelmiszerbankok, a ruházat és egyéb alapvető segítségnyújtás, beleértve a társadalmi beilleszkedési intézkedéseket is értendők. A leginkább rászorulóknak szánt európai segítségnyújtási alap (FEAD) finanszírozta az élelmiszercsomagok Bulgáriába való eljuttatását, a Svédországban élő román állampolgároknak nyújtott orvosi és szociális segítségnyújtási programokat. Franciaországban a szociális menzák étkezésének negyedét finanszírozza ez a program, Portugáliában pedig több mint ezer lisszaboni család nyújt segítséget. Az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt, hogy 2023-ig megtéríti az EU-tagállamok teljes költségét a kiszolgáltatott helyzetű lakosság megsegítéséért. és az azt követő hét évben. A REACT-EU programban 47,5 milliárd euró van támogatásra elkülönítve – közölte az Ukrinform.

Mikor gazdagodnak meg az ukránok?

Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia adatai szerint 2020 első felében 19,4 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt Ukrajnában, ami 4 millióval több, mint 2019-ben. Az elemzők nem számítanak arra, hogy a lakosság jóléte javulni fog 2021-ben.

Ljudmila Cserenko, az akadémia életszínvonal-kutatási szektorának vezetője úgy véli, hogy még abban az esetben is, ha gyors lesz az immunizálási folyamat, a jövedelmek értékének romlása csak a 2021-es év második felében várható. A lakosság jövedelmének növekedése pedig várhatóan csak 2022-ben lehetséges.

Pavlo Kuhta, egykori ukrán gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági megbízott miniszter, a Kijevi közgazdasági iskola politikai igazgatója kissé eltérő véleményen van. Az Eszpreszónak adott interjújában a szakértő elmondta: Ukrajna gazdasága 2021-ben növekedni fog, csökken a munkanélküliség, az emberek visszaszerzik a karantén során elvesztett munkahelyeiket, és nőni fog az emberek jövedelme. Mindez csak abban az esetben, ha nem tesznek valamiféle fenomenális butaságot vagy valami katasztrofális dolog nem történik.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hatalmas változás jöhet a kárpátaljai határátkelőkön

Az ukrán–magyar határátkelőhelyekre jellemző hosszú sorok megszüntetése érdekében elektronikus sorban állást vezetne be az Ukrán Állami Határőrszolgálat. A rendszer a nyugati országokban, elsősorban Észtországban, Lettországban vagy Finnországban már mintegy tíz éve működik. Az elektronikus átléptető folyosó lényege, hogy a járműveknek nem kell órák hosszat vesztegelni a határátkelőkön. A sort elektronikusan le tudják foglalni már jóval az utazás előtt az erre kijelölt rendszeren belül. A határátkelőre pedig csak az adott időpontra kell kiérkezni. Így a tényleges sorban állás legfeljebb egy órára csökken. A projektet észt szakemberek mutatták be Kárpátalján. A tervek szerint az év végéig Magyarország felé a Tisza-ellenőrzőponton, Szlovákia felé az Ungvár-ellenőrzőponton vezetnék be a rendszert, amennyiben a Minisztertanács jóváhagyja azt - tudatt a Kárpátalja ma. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Fizetős lenne a gyorsabb átkelés a kárpátaljai határátkelőkön

Korábban hírül adtuk, hogy a Tisza és az Ungvár határátkelőkön online sorban állással akarják kiküszöbölni a hosszú várakozási időt. A magyar–ukrán, illetve szlovák–ukrán határokon egyelőre csak a kamionok sorsát könnyítenék meg ezzel a lehetőséggel. Ehhez hasonló projektet korábban még nem valósítottak meg Kárpátalján. Az Európai Unióban azonban már működik ilyen rendszer. A lényege, hogy a sofőrök előre lefoglalhatják a helyüket, online. A többórás sorban állás problémája már évek óta komoly gondot jelent a kárpátaljai határátkelőkön. Olykor 12 órát is kénytelenek a sorban állni, de az is előfordult már hogy a teherautók vezetői több napot vesztegeltek az út szélén, amire átjutottak a határ másik oldalára. A Magyarországgal, illetve Szlovákiával határos két átkelőn néha 70-160 kamion is felgyülemlik, 8-10 kilométeres sorokat idézve elő. Ez az állapot azonban tarthatatlan, ezért igyekeznek megoldani a problémát – számolt be a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke a közösségi oldalán. O

Babják az asztélyi határátkelőről: elavult, egyáltalán nem komfortos, a kiszolgálást tekintve lassú

Többször a legfelső hatalmi struktúrákhoz, így Ukrajna államfőjéhez fordultunk már azt szorgalmazva, hogy hozzák rendbe Ukrajna nyugati kapuját,az asztélyi határátkelőt - írta közösségi oldalán Babják Zoltán.  Beregszász polgármestere megjegyezte: "gyakran utaznak külföldre honfitársaink, illetve mi is naponta fogadunk külföldi vendégeket: eközben a GPS koordinátákat használó eszközök leggyakrabban az Asztély és Beregsurány közötti határátkelőn keresztül vezető útvonalat ajánlják mind az EU-ból Ukrajnába tartóknak, mind azoknak, akik Ukrajna felől utaznak az EU-ba."  Kiemelte: az első dolog, amit ukrán oldalon látnak, az elavult, egyáltalán nem komfortos, a kiszolgálást tekintve lassú asztélyi határátkelő. Babják részt vett a Legfelsőbb Tanács európai integráció kérdéseivel foglalkozó bizottságának kihelyezett ülésén, amelynek résztvevői között ott volt Ivanna Klimpus-Cincadze, e bizottság elnöke, illetve több parlamenti képviselő és szakértő is, s amelyre pontosan ezen

Ukrajna a visszatér a "sárga" karanténzónába - ezek a korlátozások lépnek életbe

Ukrajna a visszatér a "sárga" karanténzónába, az elkövetkező napokban ülést tartanak a jelenlegi járványhelyzet  miatt - nyilatkozta az ukrán kormányfő. Denisz Smihal szerint az újabb lezárások vagyis az úgynevezett "vörös" besorolás elkerülése érdekében kell megtenni ezt a lépést - tájékoztat az rbc.ua Korábban már ismertté vált, hogy az egészségügyi minisztérium kezdeményezte az egész ország átsorolását jövő hétfőtől a jelenlegi legenyhébb "zöld" kategóriából az eggyel súlyosabb "sárgába". Ukrán híradások szerint lehetnek régiók, amelyek rögtön még súlyosabb, "narancs" vagy "vörös" kategóriába kerülnek. A sárga zónában a következő korlátozó intézkedések lépnek életbe: Tilos védőfelszerelés (maszk vagy respirátor) nélkül tarnyilvános helyen és tömegközlekedési eszközökön; Tilos személyazonosságot igazoló okmányok nélkül tartózkodni az utcán; Tilos önként elhagyni a házi karantént vagy az obszervációs helyet; Tilos Covid-

Jövő hétfőtől sárga jelzésű karanténövezetbe kerül Kárpátalja, számos iskolát bezárnak

Kárpátalján lényegesen romlik a koronavírusos megbetegedéssel kapcsolatos helyzet, ezért a megye a jövő héttől kezdődően a sárga veszélyességi fokozatú karanténövezetbe kerül – jelentette be Anatolij Poloszkov, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke hétfő este Facebook-oldalán. A kormányzó bejegyzése szerint az intézkedés elsősorban a megye oktatási intézményeit érinti. Jelenléti oktatás csak azokban a tanintézetekben folyhat, amelyekben a személyzet 80 vagy több százaléka be van oltva egy vagy két vakcinaadaggal – mutatott rá. Mint hangsúlyozta, azokban az oktatási intézményekben, amelyekben a személyzet kevesebb mint 80%-a vette fel a koronavírus elleni védőoltást, karantént vezetnek be, és be lesznek zárva. Ezeknek az óvodáknak és iskoláknak a növendékei és tanulói kénytelenek lesznek otthon maradni, a szüleik pedig nem járhatnak munkába, mert a gyermekekre kell felügyelniük – emlékeztetett, megjegyezve, hogy az érintett felsőoktatási intézmények diákjai is kén