Ugrás a fő tartalomra

Ukrán média: Lukasenka parancsára ölték meg Seremetet

Nyilvánosságra kerültek hétfőn Ukrajnában olyan hangfelvételek és dokumentumok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a fehérorosz titkosszolgálatok Aljakszandr Lukasenka elnök közvetlen utasítására tervelték ki a merényletet Pavel Seremet minszki születésű, orosz állampolgárságú újságíró ellen, akit négy éve az autójába rejtett pokolgéppel öltek meg Kijevben - számolt be az ukrán média.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál azt írta, hogy a birtokába került hangfelvételek egyikén, hangja alapján Vagyim Zajcev, a fehérorosz KGB volt főnöke eligazítást tart az Alfa terrorellenes különleges egység két emberének 2012. április 11-én. Arról beszélnek, hogy az akkor Oroszországban élő és dolgozó Seremetet látványos módon fel kell robbantani úgy, hogy a halála nagy visszhangot váltson ki. "Az elnök (Lukasenka) várja ezeket a műveleteket" - hallható a felvételen.  

A 2008-2012. között rejtett eszközzel készített felvételeken több, Németországban tartózkodó fehérorosz ellenzéki méreggel, robbantással, illetve autójuk megrongálásával való "likvidálásáról" is szó esik Lukasenka fehérorosz elnök utasítására, és a gyilkosságok finanszírozására az államfő állítólag 1,5 millió dollárt különített el - írta a hírportál.

A felvételeken kívül még olyan dokumentumok is napvilágra kerültek, amelyek Seremet megfigyeléséről tanúskodnak.

Az UNIAN ukrán hírügynökség a Telegram üzenetküldő portál orosz nyelvű NEXTA Live csatornájára hivatkozva hozzátette, hogy a hangfelvételeket a fehérorosz különleges egységek egy volt munkatársa, Igor Makar Brüsszelbe juttatta el.

Az ukrán rendőrség közleményében arról tájékoztatott, hogy már decemberben tudomást szerzett a hangfelvételekről. A hírszerzésen keresztül jutott a birtokába az információ egy általuk nem megnevezett európai országból arról, hogy 2012-es hangfelvételek és dokumentumok kerültek elő, amelyek fontosak lehetnek a 2016-ban elkövetett Seremet-gyilkosság megrendelőinek felderítése szempontjából. Az ukrán rendőrség birtokában lévő és az internetre kikerült hangfelvétel-részleteken "ismeretlen személyek beszélnek Seremet meggyilkolásáról", felrobbantásáról vagy megmérgezéséről - idézett a rendőrségi közleményből az Ukrajinszka Pravda. A rendőrség közölte: meghívást kaptak az említett európai országba, hogy ott végezzék el a szükséges vizsgálatokat. Hozzátette, hogy a gyilkosság megrendelését és az elkövetését a hatóság külön ügyként kezeli.

A 44 éves minszki születésű, a merénylet idején már öt éve Kijevben élő, orosz állampolgárságú Pavel Seremet 2016 júliusában vesztette életét, miután felrobbant vele az autója a forgalmas reggeli órákban az ukrán főváros központjában. Az újságíró korábban fehérorosz és orosz tévécsatornáknál dolgozott, főként innen vált közismertté és szerzett a szakmájában hírnevet. Ukrajnában az Ukrajinszka Pravda munkatársa volt, és egy ideig az egyik hírrádió műsorvezetője.

Egy évvel ezelőtt, 2019 decemberében az ukrán rendőrség három személyt gyanúsított meg a merénylet elkövetésével: Andrij Antonenko rockzenészt, kelet-ukrajnai veteránt, Julija Kuzmenko gyermekorvost és Jana Duhar katonai nővért. Eddig egyikük sem ismerte be bűnösségét. Antonenko jelenleg is előzetes letartóztatásban van. Néhány száz híve rendszeresen rendez megmozdulásokat, követelve szabadon bocsátását, ugyanis hisznek ártatlanságában. Szerintük Arszen Avakov belügyminiszter saját politikai karrierjét építi a zenész és veterán elleni koholt eljárással.

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug