Ugrás a fő tartalomra

Ukrán nyelvtörvény - A magyarság szempontjából fontos kérdésekre adott választ Dr. Tóth Mihály

Életbe lépett a nyelvtörvény 30. cikkelye, ami kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát a szolgáltatói szféra és a kereskedelem minden szintjén, beleértve az internetes platformokat is. A törvénnyel kapcsolatban egyelőre több a kérdőjel, a pánikkeltő riogatás, mint a megnyugtató válasz. A Kárpáti Igaz Szó arra kérte Dr. Tóth Mihály alkotmányjogászt, a jogtudományok kandidátusát, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnökét, az ukrán parlament egykori képviselőjét, hogy a kárpátaljai magyarság szempontjából világítsa meg a jogszabály fontos pontjait.

Az ukrán parlament 2019. április 25-én fogadta el Az ukránnak mint államnyelvnek a funkcionálásáról szóló törvényt, röviden az Államnyelvtörvényt, mely ugyanazon év július 16-án, két hónappal a hivatalos kihirdetése után lett hatályos, igaz, e komplex jogszabálynak akkor csak egyes előírásai léptek érvénybe. Ilyen volt az oktatásra vonatkozó rész, ugyanakkor számos eleme fokozatosan válik kötelezővé. Így hat hónap múltán 2020. január 16-án vált hatályossá e jogszabály 32. cikke, mely a reklámok kötelező ukrán nyelvűségét írja elő. Miközben a tudományos tevékenység teljes ukránosítását rögzítő 22. cikk, a nyelvhasználatot az egészségügy területén szabályzó 33. cikk, valamint a hivatalos okmányok egyetlen nyelvének az ukránt megállapító 37. cikk 2020. július 16-án – egy év elteltével az általános hatálybalépés után – lett hatályos. E folyamat soron következő állomása az Államnyelvtörvény 30. a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások nyelvét szabályozni hivatott cikkének hatálybalépése 2021. január 16-án.

"Ennek az eseménynek a társadalmi visszhangja azért jelentős, mert ez nem egy szakterületet, illetve az ott tevékenykedőket, hanem mindenkit érint, hiszem mindnyájan fogyasztók vagyunk." - magyarázta Dr. Tóth Mihály.

Azt, hogy az élet mely területeit érinti az ominózus cikk, mit kell tudni róla a kárpátaljai jogász a következőket mondta:

"A 30. cikk első része megállapítja, hogy Ukrajnában a fogyasztók kiszolgálásának nyelve az államnyelv. Ami e jogszabály olvasatában azt jelenti, hogy bármilyen tulajdonformájú vállalat, intézmény, szervezet, valamint a magánvállalkozók, és bárki más, aki a szolgáltatás területén gazdasági tevékenységet folytat, az adott szolgáltatás nyújtását, valamit e szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos mindenfelé információt ukrán nyelven köteles megtenni. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az államnyelven megadott információ más nyelven is elhangozhat. A kliens kérésére az ő személyes kiszolgálása más, a felek számára elfogadott nyelven is történhet."

Azzal kapcsolatban, hogy milyen változásokat hoz a törvény a mindennapokban, a korábbiakhoz képest milyen korlátozások lépnek életbe Dr. Tóth Mihály szavai szerint "a korábbi állapothoz képest, a jog szintjén, az alapvető változás abban van, hogy Ukrajna – ideértve az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságot is – történelmében először került korlátozó szabályozásra a társadalmi viszonyok e területe." A korábbi jogszabályokban vagy kerülték ezt, vagy a felekre bízzák azt, hogy milyen nyelvet használnak - tette hozzá.

"Az új helyzet a gyakorlatban, azt is jelentheti, hogy amennyiben a szolgáltatást nyújtó szólítja meg elsőként a (potenciális) klienst (például köszön az üzletébe betérő személynek), ezt köteles kizárólag ukránul tenni, és amennyiben e személy a társalgásuk folyamán nem jelzi óhaját más nyelv használatára, a továbbiakban is e nyelven kell kommunikálnia. Ha nem ezt teszi, illetve a kliensnek (látogató, vásárló stb.) az ukrán nyelv használata iránti igénye ellenére továbbra is nem az ukrán nyelvet használja, szabálysértést követ el, ami a törvényben meghatározott közigazgatási eljárás szerint felelősségre vonással (figyelmeztetés, pénzbírság kiszabása) jár." - tájékoztatott a szakember.

Létrejött egy új tisztség, az államnyelvvédelmi biztos. Arról, hogy milyen feladatokkal és jogosítványokkal lett, lesz felruházva az erre a posztra kinevezett Tarasz Kreminy a kövezkezőket mondta el Dr. Tóth Mihály:

"Az Államnyelvtörvény az ukránnak mint államnyelvnek az ország teljes, és a társadalmi élet minden területén való érvényesítésének elősegítése céljából (VIII. fejezet: 49.-57. cikkek) létrehozza az államnyelv védelmének megbízottja (továbbiakban államnyelvvédelmi biztos) intézményét, akinek többek között feladatául szabja meg az ukrán állampolgároknak az ukrán nyelvű információhoz való joga védelmezését, és az államnyelv-használata bármilyen akadályának az elhárítását. Az államnyelvvédelmi biztos felügyeli az államnyelvvel kapcsolatos törvények és vonatkozó állami programok végrehajtását, valamint elősegíti az Ukrajna határain kívül élő ukránok nyelvi igényeinek kielégítését. Hatáskörébe tartozik az államnyelvvel kapcsolatos szabályok megsértésére vonatkozó panaszok kivizsgálása, a hiányosságok megszüntetésének elősegítése. A szabálysértésekről jegyzőkönyvet készít előterjesztéseket tesz hivatali felelősségre vonásra, és pénzbírságokat szab ki. Az államnyelvvédelmi biztos munkáját az általa kinevezett és felügyelt megbízottak segítik."

A pénzbírság kiszabása 2022. július 16-tól lép életbe. Ami azt jelenti, hogy addig az államnyelv-szabálysértőket csak figyelmeztetésben részesíthetik - emelte ki.

"Az Államnyelvtörvény fentebb vizsgált, folyó év január 16-án érvénybe lépett cikkével az a fő probléma, az hogy a nyelvi vitákat a politika, az állami és önkormányzati intézmények, hivatalok világából ki-, illetve leviszi a polgárok mindennapjainak világába. Több elemző is rámutat annak veszélyére, hogy élve (visszaélve) ezzel a helyzettel, számos, Ukrajnában az ukrán nyelv kizárólagosságát támogató aktivista provokálhat konfliktusokat azokon a vidékeken, ahol a lakosság nyelvi sajátosságai alapján az emberek közötti érintkezés hagyományosan nem (vagy nem csak) ukrán nyelven történik." - válaszolt arra a kérdésre, hogy hosszú távon mi várható ettől a jogszabálytól.

"Egyébként e törvénycikkel, mint a törvény egészével is az a gond, hogy alkotmányellenes (vagyis jogtalan), kirekesztő és diszkriminatív. Mert például az a személy, aki nem beszéli, vagy talán nem is érti az ukrán nyelvet, nem dolgozhat a kliensekkel közvetlen kapcsolatot feltételező beosztásban, még piaci eladóként sem, ami egyértelműen nyelvi alapon történő diszkriminációt jelent. Mindezekre, és még számos egyéb, az államnyelvtörvénnyel kapcsolatos visszásságra hívta fel az államnyelvvédelmi biztos figyelmét az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) 2020. december 19-én kelt nyílt levelében, melyre még nem érkezett válasz." - mondta el végezetül az interjúban.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug