A kijevi törvényhozás 2019-ben fogadta el az államnyelvről szóló törvényt, amely fokozatosan lép hatályba: bizonyos rendelkezései majd csak 2030-ban lépnek életbe, van, ami 2022 nyarán, több pontja azonban már hatályos. Tavaly július 16-a óta a repülőterek, vasútállomások és autóbusz megállók neve csak ukránul lehet kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet az országban.
A jogszabály fokozatosan felszámolja a kisebbségek eddigi nyelvi jogait, így a kárpátaljai magyarságot is hátrányosan érinti, hívták fel már korábban is a figyelmet kárpátaljai magyar érdekvédők.
"Ez a törvény a magánbeszélgetések és az egyházi szertartások kivételével kizárólagossá tette az államnyelv használatát az államigazgatásban, a közéletben, a kultúrában és a sportban, illetve kvótákhoz kötötte a kisebbségi nyelvek használhatóságának mértékét a tömegtájékoztatásban és az oktatásban – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
A kutató hozzátette, hogy a törvény elfogadásával párhuzamosan egy új tisztség is létrejött Ukrajnában: államnyelvvédelmi biztos őrködik a jogszabály betartásán. A 30. cikkellyel kapcsolatos megnyilatkozásaiban Tarasz Kreminy, aki e tisztséget betölti, egyértelműen hangsúlyozza az államnyelv kizárólagosságát.
Fedinec Csilla azonban kiemelte, hogy a jogszabály is egyértelműen fogalmaz: a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél bármilyen nyelven kommunikálhat a szolgáltatást nyújtóval, ha az beszéli az adott nyelvet.
"A magyar fodrásztól tehát kérhetem magyarul a hajvágást."– magyarázta a TK tudományos főmunkatársa.
Ajánló: