Ugrás a fő tartalomra

Zelenszkij tart az előre hozott választásoktól

Az idei esztendő egyik leglényegesebb politikai kérdése Ukrajnában, hogy lesznek-e előre hozott választások. A hatalompárti többség önállóan már képtelen a kormányzásra. Az amerikai elnökcsere szintén hozhat átrendeződést az ukrán belpolitikában.

Elemzők szerint négy nagyobb és tucatnyinál is több kisebb érdekszféra szerinti csoportosulás alakult ki Volodimir Zelenszkij államfő kormányzó pártjában. A parlamenti szavazási jegyzőkönyvek tanúsága szerint mára csupán 211 képviselője van a kormányoldalnak, azaz nem beszélhetünk parlamenti többségről, hiába szerzett a 2019-es választásokon 252 mandátumot a Nép Szolgája a 450 fős parlamentben. Ez gyengíti politikai befolyását - írja Dunda György a Magyar Nemzetben megjelent cikkében.

Nagy kérdés, hogy Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépésével miként változik meg Washington Kijev-politikája. Az előzmények ismeretében – Petro Porosenko államfő idején az új amerikai elnök fia, Hunter Biden igen befolyásos és jól jövedelmező üzleti kapcsolatokat létesített Ukrajnában – arra lehet számítani, hogy Zelenszkij elődje helyzeti előnybe kerülhet. Porosenkóval egyetemben sokat remél az amerikai külpolitika megváltozásától Arszenyij Jacenyuk korábbi miniszterelnök is, a 2014-es belpolitikai fordulat egyik legfőbb amerikai protezsáltja. A politikus az elmúlt hetekben jelentősen növelte a közösségimédia-terekben való megjelenései számát, amit nehéz a véletlenre fogni. Zelenszkij pártjában is van egy olyan csoport, amelynek tagjai közvetlenül Soros György befolyása alatt állnak; nem véletlenül nevezik őket a Soros-fiókáknak. Elképzelhető, hogy ők a párthierarchiában magasabb lépcsőfokra kerülhetnek. Zelenszkij sem tétlenkedik, elnöki irodája jelezte: augusztus 24-én, Ukrajna fennállásának harmincadik évfordulóján Kijevbe várják az új amerikai elnököt.

A másik oldalról viszont nem mindenki örül az amerikai váltásnak. Washington esetleges erőteljesebb beleszólásával az ukrán belpolitika három fajsúlyos szereplője, Viktor Medvedcsuk Moszkva-barát ellenzéki vezető, Arszen Avakov belügyminiszter és Igor Kolomojszkij oligarcha egyre erősebb szövetséget alkothat. Elemzők szerint a trojka minden befolyását latba veti, hogy gyengítse az amerikai demokraták, valamint Soros György befolyását. Az elmúlt hónapokban igen intenzíven nőtt a Viktor Medvedcsuk vezette, Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Az Életért párt támogatottsága. Medvedcsuk erősen kritizálja Kijev washingtoni függőségét. Szerinte ideje szabadulni az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió szorításából, és végre saját lábra állni, mert jelenleg az ukrán politika és vele együtt az egész gazdaság ennek a foglya.

A politikai színfalak mögötti helyezkedések, ügyeskedések mellett a regnáló hatalomnak a növekvő népelégedetlenségre is oda kell figyelnie. A kabinet, hogy csökkentse a feszültséget, sietve mérsékelte is a lakossági gázárat, mert egyre többen és több helyen vonultak az utcára tiltakozásképp. Miután Ukrajnában divatos az utcára vinni az embereket, Zelenszkijéknek nagyon oda kell figyelniük, hogy a tiltakozási hullám ne vegyen visszafordíthatatlan irányt.

"Idén még nem tartom valószínűnek az előre hozott választásokat, de jövőre nagyobb lehet ennek az esélye" – mondta el a Magyar Nemzet érdeklődésére Ruszlan Bortnik neves kijevi elemző. A politológus azzal érvelt, hogy Volodimir Zelenszkij államfőnek nem lehet érdeke egy idő előtti választás, mert pártja megcsappant támogatottsága miatt nemcsak a többségét, hanem akár a kormányzás lehetőségét is elveszítheti. Bortnik úgy gondolja, a választásokban Joe Biden kormányzata sem lehet érdekelt, ugyanis az oroszbarát ellenzék most sokkal jobban szerepelne, mint 2019-ben. "Persze egyrészről a Moszkva-barát ellenzék, másrészről pedig az új amerikai elnök köreivel szoros kötelékben álló Petro Porosenko volt államfő nagyon is érdekelt a választásokban, ezért érdekes fejlemények elé nézhetünk az egyébként sem tétlenségéről elhíresült ukrán belpolitikában" – tette hozzá.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug