Ugrás a fő tartalomra

24.hu: Magyarország Kárpátalja szemetese

Folyamatosan ömlik a kommunális hulladék a Tiszán és a mellékfolyóin, ugyanis Kárpátalja közel 100 településén nincs hulladékkezelés és szemétszállítás. A kormány tárgyal, a vízügy mederzárral védekezik, a civilek pedig helyben keresik a megoldást, miközben csak árad a szemét - olvasható a 24.hu cikkében.

"A három „hűtlen” folyó kivételével a Kárpát-medence vizei előbb vagy utóbb a Dunába vagy a Tiszába, azaz a mai Magyarország területére érkeznek. Áldás ez akkor, ha a klímaváltozással járó, egyre kínzóbb szárazság kezelésére gondolunk – és persze képesek leszünk megtartani a vizet, gazdálkodni vele –, átok viszont, ha szomszédaink önös érdekéből vagy hibájából nálunk keletkezik kár" - írta a lap. Előbbire példa a Szigetköz kiszáradása a bősi erőmű miatt, utóbbira pedig a tiszai ciánkatasztrófa 2000-ben.

Az utóbbi időben tragédia szerencsére nem történt, ám egyre súlyosabb problémát okoz az Ukrajnából és Romániából a Tiszán és a mellékfolyóin érkező szemét. Áradások alkalmával az országos média ingerküszöbét is átüti az elképesztő mennyiségű, úszó PET-palack, ám ez csak a jéghegy csúcsa: Magyarország északkeleti, keleti szomszédaitól évek óta folyamatosan,tonnaszám sodorják a folyók nemcsak a műanyag, hanem a kommunális hulladékot is.

A magyar komrány rajta van az ügyön, de még a legmagasabb szintű hivatalos egyeztetések sem hoztak eddig kézzel fogható eredményt. "Ott tartunk, hogy ha nem akarunk szemetet a Tiszán és a mellékfolyóin, akkor állami pénzből az OVF szakembereinek kell megtisztítaniuk a folyót – a mostani áradás miatt ez a munka zajlott a közelmúltban is megfeszített erővel. Aktívak a civilek is, összefogással, helyi projektekkel, nemzetközi pályázatokkal kis lépésekben haladnak." - tudatta a portál.

A Tiszai PET Kupa kutatás-fejlesztési programjának részeként most olyan, GPS-jeladóval felszerelt műanyag palackokat engednek a folyóba a szakemberek, amelyek megmutatják a „tiszai hulladék” útját. Erről és a szennyezés okáról, forrásáról Hankó Gergellyel, a PET Kupa programvezetőjével, a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségének ügyvezető igazgatójával beszélgettek.

Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy a Tisza vízgyűjtője által érintett, legnagyobb részt ukrán vidéken az emberek igénytelenek lennének, vagy az egész világot egy nagy kukának gondolnák – nem erről van szó. Ez egy hátrányos helyzetű, mélyszegénységgel sújtott térség, ahol régiós szinten is megoldatlan a rendszeres hulladékkezelés, hulladékelszállítás pedig nincs. A lakosok úgy oldják meg, ahogy tudják: elássák, elégetik vagy lerakják valahol.

"A helyszínen tapasztaltuk, hogy az emberek olyan ártatlan természetességgel viszik a szemetet napi szinten zsákokban a folyópartra és az erdőszélre, mint amikor mi kiugrunk vele a kukához" – mondta a 24.hu-nak Hankó Gergely.

A kényszer mellett nyilván egy meggyökeresedett rossz szokásról van szó, ami mára az ottani életmód részévé vált, hiszen nincs alternatíva, „régen is így csináltuk”. Nagy léptékben pedig mondhatni katasztrófa: Kárpátalja vonatkozásában közel 100 település lakói szabadulnak meg így a kommunális hulladéktól, ami éves szinten több ezer tonna szemetet jelent.

Aminek jó részét persze idővel elviszi a víz, először a Tiszába, majd hogy onnan meddig jut, azt a mostani projektben GPS-jeladóval ellátott, a Bodrogon „eleresztett” palackok fogják megmondani – itt lehet ezeket nyomon követni. Nagyon összetett folyamat, a domborzat, az időjárás, a folyó vízállása és bonyolult áramlástani szabályok befolyásolják.

Csak a példa kedvéért: áradáskor a folyó nagyon sok tárgyat ragad magával az ártérről, gyorsul a sodrása, viszont a vízszint emelkedésével a már lebegő hulladék egy része megakad a környező növényzetben. Ez történt a napokban a két, már elengedett palackkal, apadáskor vélhetően ismét megindulnak, végállomásuk vélhetően a Fekete-tenger lesz.

A kísérlet persze nem öncélú, a szakemberek azt próbálják meghatározni, hol gyűlik fel a szemét a Tisza hazai szakaszán, mely pontokra kell a begyűjtést fókuszálni.

Magyarország egyre komolyabb módszereket vet be a szemétáradat megállítására, két éve működik egy 1,3 milliárd forintból kiépített, magyar fejlesztésű rendszer. A kihelyezett kamerák felvételei és a gátőrök jelentése alapján az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) uszályokkal von részleges mederzárat Vásárosnaménynál, és napokig egy erre specializált gépsorral termelik ki a folyó által szállított hulladékot – elsősorban nyilván a lebegő műanyagokat.

A most februári árhullám már a hatodik olyan alkalom volt két éven belül, amikor a szemét mennyisége éles bevetést tett szükségessé. Sok jut nekünk, de ahogy mondani szokás, marad is. Hankó Gergely tapasztalata minden körülírásnál érzékletesebben festi le a helyzetet:

"A folyótól távolabb, bokros, erdős részen jártunk Kárpátalján, kerestük a nagyobb hulladéklerakatokat, feltérképeztük, hol vannak a folyószennyezés főbb forráspontjai. Idővel rájöttünk, hogy valójában már órák óta szeméthalmokon lépkedünk, csak nem vettük észre, mert már benőtte az aljnövényzet. A közeli jövőben az ukrán államtól hiába várunk megoldást, szavak szintjénél messzebb nem jutnak, ott viszont igencsak magasan van a léc. A szakember szerint a Kijev terveiben szereplő kárpátaljai hulladékstratégia megvalósítására még egy komolyabb nyugati országnak sem lenne anyagi kerete az elkövetkező öt évben." - írta a 24.hu

Helyben viszont vannak már eredmények, több szervezet és vállalkozás aktívan részt vesz a szennyezések megelőzésében, szelektív gyűjtési és újrahasznosítási projektek is formálódnak az ukrán partnerekkel. Kis léptékben, de az ottani viszonyok és lehetőségek mellett nagy lelkesedéssel és a leghatékonyabb technológiával lehet megoldani ezt az igen összetett problémát, és ehhez igyekeznek tudás- és technológiai transzfert biztosítani. Kőrösmezőn a „folyómentő teherautónak” köszönhetően már napi több köbméter hulladék kerül vissza az anyagkörforgásba.

A február eleji csapadékos időjárás újabb ár- és szennyezési hullámot indított, amit a PET Kupa közleménye szerint civilek, önkormányzatok, vízimentők és a vízügy együtt próbált feltartóztatni.

A főként Ukrajnából származó „műanyag hullám” idén először a Bodrogon lépte át a magyar határt, amit Olaszliszka mellett igyekeztek megállítani, majd a Tiszán is bekövetkezett az első tetőzés. Itt már jelentős mennyiségű, a Szamoson érkező román eredetű szennyeződéssel is szembesülni kellett, a vízügy bevezette a részleges mederzárat Vásárosnaménynál.

A vízügy szakemberei jelentős mennyiségű uszadékot, ezen belül ebből rengeteg szervetlen anyagot (műanyag, gumi, háztartási hulladék) vettek ki a folyóból A PET Kupa akciócsoportja mindezt átválogatja, a tapasztalatok szerint ugyanis 60 százalék újrahasznosítható, így nagyságrendekkel csökken a lerakókba kerülő hulladék mennyisége is.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Május 23-ig meghosszabbítja a határellenőrzést Magyarország

A járvány megfékezése érdekében a magyar kormány meghosszabbítja a jelenleg is érvényben lévő védelmi intézkedéseket. A kormány május 23-ig meghosszabbítja a határellenőrzést , aminek változatlanul a járvány megfékezése és a Magyarországra belépők ellenőrzése a célja. Továbbra is érvényes, hogy a hazatérő magyaroknak tíznapos hatósági házi karanténban kell maradni, az alól csak két darab negatív PCR-teszttel kaphatnak felmentést. A rendőrség oldalán megjelent tájékoztatás szerint korlátozás nélkül utazhat Magyarországra az adott személy állampolgárságtól függetlenül: a teherforgalomban történő határátlépés során, a diplomata, a külügyi szolgálati, a szolgálati, a hajós szolgálati útlevéllel belépésre jelentkező személyek, a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából belépésre jelentkező személyek (a hivatalos célt okirattal igazolni kell), aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezé

Kirobbanhat-e a harmadik világháború az orosz-ukrán konfliktus miatt?

Hetedik éve húzódik az orosz-ukrán konfliktus. Eddig körülbelül 13 ezer ember halt meg a változó intenzitással zajló háború során – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Az alapvetően etnikai különbözet miatt kialakult konfliktus már hosszú ideje húzódik, ami nem Ukrajna kedvére történik. A mára már teljesen külföldi kölcsönökből élő állam az összeomlás szélére jutott és minden erejükkel az ország védelmére figyelnek - írja a Híradó.hu. Ukrajna a NATO segítségével kívánja megoldani a válságot, így több mint 50 tagállam kezdett hadgyakorlatozásba, hogy ezzel is minél jobban megfélemlítsék ellenfelüket. Ezt nyilván az oroszok se hagyták annyiban és teljes elnyomást alkalmaznak a Krím-félszigeten élő ukránokkal szemben. „Csak remélni lehet Budapestről nézve az eseményeket, hogy ez nem fog egy nagyobb háborúhoz vezetni” – jelentette ki Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő. Azt meg kell jegyezni, hogy harmadik világháborúra nem kerülne sor, hiszen a NA

Döbbenetes, hogy mire készül az ukrán kormány

A kormány azt tervezi, az egészségügyi ellátórendszerre szánt összeget vágja meg, hogy fussa a Pfizer vakcina beszerzésére. Olga Sztefanisin parlamenti képviselő saját Facebook oldalán közli a hírt , miszerint az egészségügyi tárca 6,5 milliárd hrivnyát akar lecsípni a hálózatra szánt idei költségvetési támogatásokból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például nem az Elnöki Hivatal fenntartására vagy az útjavításra szánt pénzből vesznek el, hanem az orvosoktól és a kórházaktól - írja a Korrespondent hírére hivatkozva a Kárpáti Igaz Szó.  Az erre vonatkozó tervezet Makszim Sztepanov egészségügyi minisztertől származik, s azt valószínűleg hamarosan megszavazza a parlament költségvetési bizottsága, írja bejegyzésében. A vakcina vásárlásához szükséges pénzt elvonhatják akár a cukor-, a rákbetegek gyógyszereire, diagnosztizálására kiutalt összegből is, teszi hozzá Sztefanisin. Mint ismeretes, Ukrajna idei költségvetésében 4 milliárd hrivnyát különítettek el oltásokra, holott a szaktárca

Így juthatnak be karanténmentesen az ukrán állampolgárok Magyarországra

Magyarország frissítette a beutazási szabályokat, melynek értelmében korlátozás nélkül utazhat az országba az adott személy állampolgárságtól függetlenül: a teherforgalomban történő határátlépés során, a diplomata, a külügyi szolgálati, a szolgálati, a hajós szolgálati útlevéllel belépésre jelentkező személyek, a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából belépésre jelentkező személyek (a hivatalos célt okirattal igazolni kell), aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen átesett. A Kárpáti Igaz Szó utánajárt, hogy az Ukrajnából érkező magyar és/ vagy külföldi, jelen esetben az ukrán állampolgárok és családtagjaik milyen igazolással, igazolásokkal tudják hitelt érdemlően alátámasztani azt, hogy 6 hónapon belül átestek a Covid-19 fertőzés okozta megbetegedésen. Az ORFK kommunikációs szolgálatának tájékoztatása szerint a kormányre

Sorkatonai szolgálat Ukrajnában: modern hűbériség, törvényesített hajtóvadászat

A Legfelső Tanács rendkívüli ülésén a honatyák egyebek mellett módosították a katonai szolgálatot, a had- és sorkötelesek, valamint a tartalékos állomány nyilvántartását és behívását szabályozó törvényi rendelkezéseket, átalakították a hadkiegészítő parancsnokságok rendszerét, territoriális személyzeti és szociális támogatási központok létrehozását írva elő. A törvényjavaslatot Volodimir Zelenszkij küldte meg a parlamentnek, méghozzá sürgősséggel. Ez azonban nem akadályozta meg a honatyákat abban, hogy bár első olvasatban még tavaly szeptemberben elfogadták a dokumentumot, mostanáig piszmogjanak a jogszabályhoz benyújtott mintegy 400 módosító indítvánnyal - írja a Kárpátalja hetilap. Modern hűbériség Komoly átalakításon megy keresztül a hadköteles korúak nyilvántartásának egész rendszere. Így mostantól a munkába állás kötelező feltétele lesz a katonai nyilvántartási dokumentum (pl. katonakönyv vagy a katonai nyilvántartásba vételt igazoló bármilyen egyéb okmány) felmutatása. Ez a követ