Ugrás a fő tartalomra

A kulturális híd Magyarország és Kárpátalja között

Őry László, a KMKE elnöke
Kárpátalja és az anyaország között képez kulturális hidat az immár tizennégy éve működő Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület (KMKE), melynek legfontosabb küldetése a magyar képzőművészet páratlan részét képező kárpátaljai festészet felkarolása, megőrzése és áthagyományozása a jövő magyar generációjának, valamint az öröklött hagyomány frissítése, erősítése. A magyarországi és kárpátaljai képzőművészek összefogásából alakult egyesület 2020 májusától dolgozik egy határokon átnyúló kulturális projekten szlovákiai és ukrajnai partnereivel - olvasható a Magyar Nemzetben.

"Hisszük, hogy a kultúra összeköt és nem elszakít, nemzetmegtartó ereje van, ugyanakkor kölcsönösen gazdagít minden népet" – vallja Őry László, az egyesület elnöke, aki szerint a projekt intenzív és hatékony kulturális, társadalmi és gazdasági együttműködést eredményez majd Magyarország, Szlovákia és Ukrajna között a közös határ menti térségben, lebontva a fizikai határokat az idegenforgalom fejlesztése terén és hozzájárulva a régió lakóinak fejlődéséhez és jólétéhez. Reményei szerint elősegíti továbbá a helyi kultúra előmozdítását és a történelmi örökséggel rendelkező épületek megőrzését is.

A kultúra és a turizmus a két fő csapásvonal, mely területek összefonódása egy komplex turisztikai csomagot kínál integrált kulturális programokkal. A három ország határ menti régióit egy közös turisztikai-kulturális térré kapcsolja össze úgy, hogy azok természeti és kulturális értékeit, vonzerejét együttesen lehessen kínálni a térségbe látogatók, de a helyiek számára is, akik színvonalas rendezvények nyújtotta élményekkel, gasztro- és egyéb kulturális különlegességekkel gazdagodhatnak, miközben megismerik a régió rejtett értékeit. "Nyelvi akadályok nincsenek, hiszen mindegyik partnerünk beszéli a magyar nyelvet, ami nem meglepő, hiszen felvidéki és kárpátaljai magyarokkal dolgozunk együtt, akik természetesen szervezeteikkel Szlovákiát és Ukrajnát képviselik a programban" – szögezi le a KMKE elnöke, aki egyben a projekt magyarországi projektmenedzsere, kommunikációs menedzsere is.

A Felső-Bodrogközt és az Ung-vidéket (Szlovákia), az Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros egykori kárpátaljai vármegyéket (Ukrajna), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, kiemelten a nyírségi és a beregi (Magyarország) térséget magába foglaló projekt örökségkutatással kezdődött a fellelhető épített örökség, természeti látnivalók, turisztikai célpontok, kulturális, néprajzi értékek, kulturális rendezvények tekintetében. Őry Lászlótól megtudta azt is a Magyar Nemzet, hogy a tudományos alapossággal végrehajtott kutatás eredményeiből készül egy komplex adatbank, amely a lexikális adatokon, információkon túlmutató, élményszerű, személyes hangvételű leírásokkal, riportokkal kívánja felkelteni az érdeklődést, népszerűsíteni a szellemi és épített örökséget a célrégióban.

A kultúraszervező menedzserek, szakértők képzésén túl elkezdődtek a beruházások is, vagyis a konkrét helyszínek megteremtése, melyek koordinációs központokként, az egyes rendezvények színtereiként és az idegenforgalmat kiszolgáló objektumokként működnek majd. Ilyen helyszín lesz a kárpátaljai Perényi Kultúrkúria, amelynek felújítása a közelmúltban fejeződött be a magyar állam segítségével, az épület berendezése pedig a határ menti projekt részeként történt meg. Ugyanakkor megújul a nagykaposi Magyar Közösségi Ház is a Felvidéken, vagyis a szlovák oldalon. Nyíregyházán pedig a belvárosban működik egy galériairoda, amely szintén bekapcsolódik a programba. A megvalósuló rendezvények között szerepelnek fesztiválok, népművészeti és kézműves, valamint gasztronómiai és borászati rendezvények, színház-pedagógia iskolásoknak, különböző koncertek, kiállítások, festőművészeti táborok és konferenciák.

A majd’ másfél évtizede működő KMKE rendelkezik a legkompetensebb kapcsolatokkal és referenciákkal kulturális, művészeti területen, Kárpátalján. A szervezet együttműködik a Kárpátaljai Képző és Iparművészek Révész Imre Társaságával, a Boksay Alapítvánnyal, valamint a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeummal, mely intézmény igazgatója Erfán Ferenc, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, akivel az elmúlt években több közös projekt sikeresen zárult. Együttműködnek továbbá a Pro Arte Munkács civil szervezettel, amelynek elnöke a Vereckei emlékmű alkotója, Matl Péter szobrászművész.

Tagjai sorában számos kiváló alkotóművész található, akik közül sokan magas színvonalon képviselik a kárpátaljai művészetet. A szervezet alelnöke például a Munkácson élő Kopriva Attila festőművész, művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia kárpátaljai tagozatának elnökségi tagja, az Ungvári Erdélyi Béla Művészeti Akadémia tanszékvezetője, aki a hagyományos kárpátaljai festőművészet egyik legkiválóbb kortárs képviselője. KMKE kulturális missziójának ugyanakkor fontos részét képezik az alapítás óta kiépített magyar–ukrán kapcsolatok is, így tagjaik között kiváló kárpátaljai ukrán művészek is találhatók.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug