Ugrás a fő tartalomra

A magyar zászló használatát is tiltanák Kárpátalján

A Legfelső Tanácsnál beregisztráltak egy törvényjavaslatot, mely szabályozná más államok szimbólumainak használatát az önkormányzati hivatalok épületein. Legalábbis, ez a hivatalos magyarázata.

A Kárpát.in.ua hírpoltálon meglejent írás szerint, "ha a valóságból indulunk ki, a törvénytervezet A magyar zászlókról Kárpátalján címet is viselhetné." A dokumentum hatalmas „szurkolótáborral” rendelkezik, hiszen hazafiasan hangzik, és a patrióták által helyesnek tartott célt kívánja elérni.

Mindennek ellenére, ha a Legfelső Tanács megszavazza, az országnak fel kell készülnie a „mellékhatásokra” is, elsősorban, a szomszédokkal való konfliktusokra.

A magyar zászlók jelenléte az önkormányzati hivatalokon nem most vált problémává. 

"Az elmúlt 10 évben azok, akik először járnak Beregszászban vagy a környező magyar falvakban, sokszor felteszik a kérdést: ez valóban Ukrajna?" - jegyezte meg a cikk írója.

A helyi magyarság viszont az évek alatt már hozzászokott a hasonló kérdésekhez, s kész válasszal szolgálnak az érdeklődőknek. Előszeretettel tájékoztatják a kérdezőket, hogy a hivatalokon az ukrán zászló is el van helyezve, mégpedig a normáknak megfelelően: magasabban a többinél és balra a magyar zászlótól. Hozzáteszik azt is, hogy a piros-fehér-zöld nem Magyarország zászlaja, hanem a magyar népé, s hogy a kihelyezésüket még 2008-ban megszavazta a helyi vezetőség. És végül, de nem utolsó sorban, minden, amit nem tilt az ukrán törvénykezés ­– engedélyezett.

A törvényjavaslat szerzőit pont az utolsó érv vezényelte a dokumentum szerkesztésekor. Elmondásuk szerint ez Ukrajna, a kormányzati szervek szintén ukránok, ezért azok épületein nem loboghatnak más országok szimbólumai.

Fontos megemlíteni, hogy az 5049-es számú törvényjavaslatot a Nép szolgája, a Bizalom és a Jövőért párt 29 képviselője kezdeményezte. A dokumentum fő szerzője Anatolij Kosztyuh kárpátaljai képviselő.

Amennyiben elfogadják a törvényt, az adminisztratív épületek homlokzatán és helyiségeiben, illetve a helyi önkormányzatok kommunális vállalatai, hivatalai és szervezetei épületének homlokzatán kizárólag Ukrajna zászlaját engedélyezik kihelyezni. Az adminisztratív hivatalok esetében kivételt képeznek azok az esetek, ha az adott épületben külföldi delegáció tartózkodik. Ez a kivétel azonban nem terjed ki a kommunális tulajdonban lévő vállalatokra, hivatalokra és szervezetekre, melyekbe az iskolák és más szociális objektumok is beletartoznak.
S ha még nem lenne elég, a törvény azt javasolja a képviselőknek, hogy minden plenáris ülés elején és végén énekeljék el az ukrán himnuszt, más országok himnuszának eléneklése pedig szigorúan tilos.

Miért is nem fog ez működni? A himnusz esetében kicsit egyszerűbb a megoldás. Senki számára nem titok, hogy az adott pont a szürtei „himnuszbotrány” miatt került be a dokumentumba, azonban a helyi képviselők akkor a még nem létező törvénynek megfelelően jártak el: az ülés elején elénekelték az ukrán himnuszt, a magyar himnusz pedig az ülés formális lezárása után hangzott el. Az pedig, hogy betiltsák magánemberek számára, hogy az ülés lezárását követően más énekeket énekeljenek el, „kissé” túlzás lenne.

A zászlókkal már más a helyzet, azonban ez esetben sem lehetetlen a törvény megkerülése. A szomszédos Szlovákiában, ahol szintén tilos más országok szimbólumainak használata az épületeken, függetlenül azok tulajdonjogától, a magyarok mégis találtak megoldást a problémára. Zászlórudakra függesztették ki a magyar zászlót, s az érvényben lévő törvény ezt nem tiltja.

A fent leírtak alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kárpátaljai magyarságnak fel kell készülni egy újabb döfésre. 

"Vajon milyen sors vár zászlóinkra? Zászlóinkra, melyeket már számos alkalommal meggyaláztak, letéptek, elégettek, s melyeket mi minden egyes alkalommal, gondos szívvel megvédtünk." - zárja a sorokat a szerző.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug