Ugrás a fő tartalomra

Lezáratlan véres múlt - hét éve robbant ki a Majdan

Nehéz Ukrajnában lezárni a véres és megosztó közelmúltat. Ezt jelképezi, hogy leállt a Majdan-tüntetések halottai előtt tisztelgő múzeum és emlékpark építése. A Janukovics volt elnök elüldözésével zárult tiltakozás hét éve robbant ki, de az ukrán társadalom még mindig nem egységes a megítélésében - olvasható a Szabad Európa terjedelmes cikkében.

Korrupcióellenes mozgalomként indult, véres eseményekbe torkollt a Kijev központjában felállított Majdan (Függetlenség tér), amely hét éve az ország több szegletéből odavonzotta az embereket. A tüntetők sátortábort építettek, kifőzdék látták el őket étellel, saját egészségügyi és biztonsági szolgálatuk is volt. A téren feltűntek a politikai paletta mindenféle képviselői, köztük a Jobboldali Szektor ultranacionalistái is.

A nyugat által Moszkva-pártinak titulált Viktor Janukovics elnök ellen hónapok óta tartó tiltakozás 2014. február 20-án drámai és tragikus fordulatot vett. Még mindig vitatott személyazonosságú emberek tüzet nyitottak a tüntetőkre és több tucat embert megöltek.

Leállt a múzeum építése a nyomozás miatt

A városközpontban található Insztyitutszka utcában van üres telek minden megkülönböztető jelzés nélkül. A helyi eseményeket nem ismerő járókelő nem is tudhatja, hogy fontos tárgyi bizonyítékokat rejthet a hely arról, kik is lőttek a tömegbe.

A véres esemény után döntötte meg a mozgalom a fényűző palotában az országot uraló, oligarchák életmódját imitáló Janukovics uralmát, aki Oroszországba menekült. Sok ukrán szerint a Janukovicshoz hű hírhedt Berkut rohamrendőrség emberei követték el a tömeggyilkosságot.

Az ukrán folklór „Mennyei százaknak” nevezi a mártírként kezelt áldozatokat, de a társadalom folytatódó politikai megosztottságára utal, hogy leállt az emlékük előtt fejet hajtó múzeum-komplexum építése.

„Választ várunk arra, hogy mi történt, ki adott parancsot, ki lőtt az emberekre és miért történt meg” – mondja Szerhij Horbatyjuk volt ügyész, aki korábban a Majdan-tüntetők ellen bűncselekmények ügyében nyomozott. Horbatyjuk volt az, aki 2019-ben arra kért egy kijevi bíróságot, hogy állítsa le a komplexum építését.

Lezáratlan ügy

Az ukrán hatóságok 200 ember ellen emeltek vádat a tüntetők ellen elkövetett bűncselekmények miatt. Közben Irina Venegyiktova főügyész múlt év végén jelentette be, Janukovicsot a távollétében, (a Moszkva felé fordulást elutasító tiltakozómozgalom letöréséért) hazaárulás miatt elítélték.

Mindkét poszt-Majdan ukrán kormányt azzal vádolták meg, hogy vonakodott igazságot szolgáltatni, miközben a Kreml és ukrajnai támogatói továbbra is megpróbálják diszkreditálni a tiltakozómozgalmat.

A három hónapon át tartó tüntetések azután robbantak ki, hogy a Janukovics-kormány hátraarcot hajtott végre és mégsem volt hajlandó aláírni az Európai Unió által 2013. novemberében felajánlott politikai és gazdasági együttműködési csomagot.

Ez a tény, valamint a Janukovics-rendszer korrupciója és Moszkvával való flörtölése egyesítette az egymással szemben álló ukrán politikai táborokat és polgárokat.

Mennyei százak

A tiltakozás során több, mint 100 tüntetőt öltek meg – innen a Mennyei százak elnevezés – közülük 49-et 2014. február 20-án lőttek le. A tüntetések idején több rendőr is meghalt.

Kutatók és nyomozók aprólékos munkával rekonstruálták a nap eseményeit. Egy térképen piros pontokkal jelölték a Berkut „Fekete százada” által lelőtt tüntetők pozícióját. A különleges alakulat az Insztyitutszka utcán felállított barikád mögött húzódott meg. Ez az utca vezet a Majdan Nezalezsnoszti néven ismert a Függetlenség térre.

Az ukrán hatóságok 20 Berkut-rendőr ellen emeltek vádat. Nagy részük a Moszkva által elcsatolt Krímbe, a kelet-ukrajnai lázadó területekre vagy Oroszországba menekült, kihasználva, hogy Moszkva nem adja ki őket. Így az ukrán igazságszolgáltatás csak öt, Kijevben maradt tisztet tudott bíróság elé állítani 2015-ben.

A különösen nagy figyelmet keltő per azonban furcsán ért véget. Az öt vádlottat (Szerhij Tamturát, Olekszandr Marincsenkót, Pavlo Abroszkint, Szerhij Zincsenkót és Oleh Janisevszkijt) szabadon engedték az orosz támogatást élvező kelet-ukrajnai lázadókkal lebonyolított tömeges fogolycsere során.

Belpolitikai torzsalkodás az igazságszolgáltatás akadozása miatt

Ketten közülük később visszatértek, de a másik hármat nem tudja elérni az ukrán igazságszolgáltatás, ami politikai csatározásokhoz vezetett és aláásta a reményt, hogy gyorsan le lehet zárni a pert.

Jevhenyija Zakrevszka, a felperesek ügyvédje az ukrán vezetést – különösen Volodimir Zelenszkij elnököt - vádolja azzal, hogy hagyta elmenekülni a Berkut-rendőröket és hogy gyengének mutatkozott Oroszországgal szemben.

„Ez az igazságszolgáltatás borzalmas megcsúfolása” – írta Zakrevszka.

A helyzetet tovább komplikálja, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás nem rendelkezik egyértelműen a távollétükben bíróság elé állított személyekről. Így bár a két visszatért Berkut-tiszt estében az idén döntés várható, a másik három ügyét befagyasztották.

„Sem a parlamenti többséggel bíró elnök, sem pártja képviselői nem nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, amely megoldaná a problémát” – írta Zakrevszka.

Soha nem felejtünk?

Zakrevszka szerint azért kell végig vinni az ügyet, hogy ne fordulhasson elő ilyesmi a jövőben. Ezért szólította fel Horbatyuk volt ügyészt az ügyfelei nevében, hogy kérvényezze a bíróságon az Insztyitutszka utcában indult építkezés leállítását.

Az ügyvéd szerint a környékhez nem szabad nyúlni, legalábbis addig nem, amíg ki nem mondták a Berkut-tisztek elleni első ítéleteket. A helyszín azért fontos, mert további ballisztikai vizsgálatokat kell végezni, hogy „ne írják át a történelmet”. Ezzel azokra az elméletekre utalhatott, amelyek szerint nemcsak a kormányhoz hű fegyveresek lőttek február 20-án.

Az egyik ilyen – Moszkva által is támogatott - elmélet egy olasz dokumentumfilmre épül, amelyben három állítólagos grúz mesterlövész állította, hogy a rendőrökre is kellett lőniük, hogy ezzel provokálják ki a Berkut kemény fellépését. Vallomásukat azonban széleskörben kétségbe vonták, mert egyikük nem bizonyult szavahihető tanúnak.

A tüntetőknek is volt fegyvere

A BBC Newsnight műsorának filmje szerint a tiltakozók is használtak fegyvert – egy férfi például azt mondta, hogy a rendőrök felé lőtt az ukrán Konzervatórium épületéből, de azt állította, hogy a lábuk elé és a fejük fölé célzott.

Azt hogy az ukránok egységesen tekintsenek a történtekre az is akadályozza, hogy bár az azóta feloszlatott Berkutot széles körben az elnyomás eszközének tartják, a majdani vérengzés napján és pár nappal korábban – a Reuters által idézett adatok szerint - 189 rendőr szenvedett el lőtt sebeket és 13 halt meg közülük. Esetükben nem volt nagy nyomás arra, hogy gyorsan szolgáltassanak igazságot. A bűnügyi vizsgálatokban pedig komoly hiányosságok merültek fel – jegyezte meg a Reuters.

A Reuters az egyik megölt fiát is idézte, aki kétségbe vonta, hogy az egyik bíróság elé állított rendőr ölhette meg az apját. „Le akarják zárni az ügyet, mert a főnökeik és a közösség egyszerűen meg akar büntetni valakit” – mondta Volodimir Bondarcsuk, ezzel Dmitro Szadovnyik volt Berkut-tisztre utalt, aki pere előtt megszökött a háziőrizetből.

Felesége szerint azért, mert rá akarták kenni az ügyet. A bíróságon például bizonyítékként mutattak be egy fényképet róla, amin két kézzel fog egy fegyvert. Csakhogy az egyik keze hiányzik, mert évekkel korábban levitte egy gránátrobbanás – magyarázta a Reutersnek a felesége.

Zakrevszka ügyvédnő közben azt állítja: új adatok és fényképes bizonyítékok, továbbá szemtanúk vallomásai állnak rendelkezésre, de ezeket össze kell vetni a helyszínnel.

Emiatt állt le „a Majdan-mozgalomról az igazságot elmondó” állandó emlékhely és múzeum építése – mondta Ihor Posivajlo, a komplexum igazgatója.

Sikkasztási vád a csúszó múzeumátadás miatt

A kivitelezéshez nyílt versenyen választották ki a tervezőket és már átutalták az emlékhely építésére szánt alapokat. Illetékesek azonban nem határoztak meg pontos menetrendet és Posivajlo szerint „komédiába illő helyzetek” okozzák a késlekedést. Ezzel az ügyvédnő által fontosnak tartott törvényszéki szakértői vizsgálatokra utalt.

Egy még komolyabb fejlemény kísérte a Majdan-mozgalom novemberi kezdetének évfordulóját, amikor a rendőrség házkutatást tartott Posivajlo otthonában és egy közeli irodában, azoknak az állításoknak a kivizsgálására, hogy ellopták az építkezésre szánt pénz egy részét.

Az egyik, oroszbarátnak mondott ellenzéki párt kérésére az állami nyomozók vizsgálódni kezdtek azzal kapcsolatban is, hogy a Majdan-vezetői a Janukovics elmeneküléséhez vezető „puccsot robbantottak-e ki” – ezt a fajta politikai retorikát előszeretettel használja a Kreml.

Poshivajlo azt állítja, hogy a pénzek már az alvállalkozóknál voltak, miközben a munkálatokat leállították. Zelenszkij elnök hivatalát pedig a házkutatások „rossz időzítése” miatt bírálták. Az incidens csak fokozta a projekt körüli feszültséget, melynek nyomán tovább csúszik az eredetileg 2019-re tervezett megnyitó.

Veszélyes narratívák

Közben még azok között is feszültség alakult ki, akik általában egységben követelik a Majdan idején elkövetett bűntettek ügyében az igazságszolgáltatást. Mindez jól jelképezi, hogy a történelmi visszaemlékezés mennyire átpolitizált kérdés lehet Ukrajnában.

Vitalij Titcs ügyvéd, több lelőtt tüntető jogi képviselője szerint nincs szükség további tényfeltáró munkára az Insztyitutszka utcában, mert temérdek bizonyíték áll már amúgy is rendelkezésre a bírósági perhez.

Szerinte az emlékhely építésének késleltetése azt a Moszkva-barát narratívát erősíti, hogy a környék fejlesztése ellen tiltakozó radikális jobboldali aktivisták diktálnak Kijevben. Titcs szerint sokkal hasznosabb lenne – mítoszok kreálása helyett – kontextusba helyezni a Majdan-mozgalmat és hogy milyen következményei vannak a tüntetők lelövésének a jövő nemzedékek számára.

„Pontosan tudni, hogy az elejétől kezdve a végéig miről szólt a Majdan, segítene kilépni abból a helyzetből, amibe Vlagyimir Putyin orosz elnök belekényszerített bennünket” – mondta.

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug