Ugrás a fő tartalomra

Lezáratlan véres múlt - hét éve robbant ki a Majdan

Nehéz Ukrajnában lezárni a véres és megosztó közelmúltat. Ezt jelképezi, hogy leállt a Majdan-tüntetések halottai előtt tisztelgő múzeum és emlékpark építése. A Janukovics volt elnök elüldözésével zárult tiltakozás hét éve robbant ki, de az ukrán társadalom még mindig nem egységes a megítélésében - olvasható a Szabad Európa terjedelmes cikkében.

Korrupcióellenes mozgalomként indult, véres eseményekbe torkollt a Kijev központjában felállított Majdan (Függetlenség tér), amely hét éve az ország több szegletéből odavonzotta az embereket. A tüntetők sátortábort építettek, kifőzdék látták el őket étellel, saját egészségügyi és biztonsági szolgálatuk is volt. A téren feltűntek a politikai paletta mindenféle képviselői, köztük a Jobboldali Szektor ultranacionalistái is.

A nyugat által Moszkva-pártinak titulált Viktor Janukovics elnök ellen hónapok óta tartó tiltakozás 2014. február 20-án drámai és tragikus fordulatot vett. Még mindig vitatott személyazonosságú emberek tüzet nyitottak a tüntetőkre és több tucat embert megöltek.

Leállt a múzeum építése a nyomozás miatt

A városközpontban található Insztyitutszka utcában van üres telek minden megkülönböztető jelzés nélkül. A helyi eseményeket nem ismerő járókelő nem is tudhatja, hogy fontos tárgyi bizonyítékokat rejthet a hely arról, kik is lőttek a tömegbe.

A véres esemény után döntötte meg a mozgalom a fényűző palotában az országot uraló, oligarchák életmódját imitáló Janukovics uralmát, aki Oroszországba menekült. Sok ukrán szerint a Janukovicshoz hű hírhedt Berkut rohamrendőrség emberei követték el a tömeggyilkosságot.

Az ukrán folklór „Mennyei százaknak” nevezi a mártírként kezelt áldozatokat, de a társadalom folytatódó politikai megosztottságára utal, hogy leállt az emlékük előtt fejet hajtó múzeum-komplexum építése.

„Választ várunk arra, hogy mi történt, ki adott parancsot, ki lőtt az emberekre és miért történt meg” – mondja Szerhij Horbatyjuk volt ügyész, aki korábban a Majdan-tüntetők ellen bűncselekmények ügyében nyomozott. Horbatyjuk volt az, aki 2019-ben arra kért egy kijevi bíróságot, hogy állítsa le a komplexum építését.

Lezáratlan ügy

Az ukrán hatóságok 200 ember ellen emeltek vádat a tüntetők ellen elkövetett bűncselekmények miatt. Közben Irina Venegyiktova főügyész múlt év végén jelentette be, Janukovicsot a távollétében, (a Moszkva felé fordulást elutasító tiltakozómozgalom letöréséért) hazaárulás miatt elítélték.

Mindkét poszt-Majdan ukrán kormányt azzal vádolták meg, hogy vonakodott igazságot szolgáltatni, miközben a Kreml és ukrajnai támogatói továbbra is megpróbálják diszkreditálni a tiltakozómozgalmat.

A három hónapon át tartó tüntetések azután robbantak ki, hogy a Janukovics-kormány hátraarcot hajtott végre és mégsem volt hajlandó aláírni az Európai Unió által 2013. novemberében felajánlott politikai és gazdasági együttműködési csomagot.

Ez a tény, valamint a Janukovics-rendszer korrupciója és Moszkvával való flörtölése egyesítette az egymással szemben álló ukrán politikai táborokat és polgárokat.

Mennyei százak

A tiltakozás során több, mint 100 tüntetőt öltek meg – innen a Mennyei százak elnevezés – közülük 49-et 2014. február 20-án lőttek le. A tüntetések idején több rendőr is meghalt.

Kutatók és nyomozók aprólékos munkával rekonstruálták a nap eseményeit. Egy térképen piros pontokkal jelölték a Berkut „Fekete százada” által lelőtt tüntetők pozícióját. A különleges alakulat az Insztyitutszka utcán felállított barikád mögött húzódott meg. Ez az utca vezet a Majdan Nezalezsnoszti néven ismert a Függetlenség térre.

Az ukrán hatóságok 20 Berkut-rendőr ellen emeltek vádat. Nagy részük a Moszkva által elcsatolt Krímbe, a kelet-ukrajnai lázadó területekre vagy Oroszországba menekült, kihasználva, hogy Moszkva nem adja ki őket. Így az ukrán igazságszolgáltatás csak öt, Kijevben maradt tisztet tudott bíróság elé állítani 2015-ben.

A különösen nagy figyelmet keltő per azonban furcsán ért véget. Az öt vádlottat (Szerhij Tamturát, Olekszandr Marincsenkót, Pavlo Abroszkint, Szerhij Zincsenkót és Oleh Janisevszkijt) szabadon engedték az orosz támogatást élvező kelet-ukrajnai lázadókkal lebonyolított tömeges fogolycsere során.

Belpolitikai torzsalkodás az igazságszolgáltatás akadozása miatt

Ketten közülük később visszatértek, de a másik hármat nem tudja elérni az ukrán igazságszolgáltatás, ami politikai csatározásokhoz vezetett és aláásta a reményt, hogy gyorsan le lehet zárni a pert.

Jevhenyija Zakrevszka, a felperesek ügyvédje az ukrán vezetést – különösen Volodimir Zelenszkij elnököt - vádolja azzal, hogy hagyta elmenekülni a Berkut-rendőröket és hogy gyengének mutatkozott Oroszországgal szemben.

„Ez az igazságszolgáltatás borzalmas megcsúfolása” – írta Zakrevszka.

A helyzetet tovább komplikálja, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás nem rendelkezik egyértelműen a távollétükben bíróság elé állított személyekről. Így bár a két visszatért Berkut-tiszt estében az idén döntés várható, a másik három ügyét befagyasztották.

„Sem a parlamenti többséggel bíró elnök, sem pártja képviselői nem nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, amely megoldaná a problémát” – írta Zakrevszka.

Soha nem felejtünk?

Zakrevszka szerint azért kell végig vinni az ügyet, hogy ne fordulhasson elő ilyesmi a jövőben. Ezért szólította fel Horbatyuk volt ügyészt az ügyfelei nevében, hogy kérvényezze a bíróságon az Insztyitutszka utcában indult építkezés leállítását.

Az ügyvéd szerint a környékhez nem szabad nyúlni, legalábbis addig nem, amíg ki nem mondták a Berkut-tisztek elleni első ítéleteket. A helyszín azért fontos, mert további ballisztikai vizsgálatokat kell végezni, hogy „ne írják át a történelmet”. Ezzel azokra az elméletekre utalhatott, amelyek szerint nemcsak a kormányhoz hű fegyveresek lőttek február 20-án.

Az egyik ilyen – Moszkva által is támogatott - elmélet egy olasz dokumentumfilmre épül, amelyben három állítólagos grúz mesterlövész állította, hogy a rendőrökre is kellett lőniük, hogy ezzel provokálják ki a Berkut kemény fellépését. Vallomásukat azonban széleskörben kétségbe vonták, mert egyikük nem bizonyult szavahihető tanúnak.

A tüntetőknek is volt fegyvere

A BBC Newsnight műsorának filmje szerint a tiltakozók is használtak fegyvert – egy férfi például azt mondta, hogy a rendőrök felé lőtt az ukrán Konzervatórium épületéből, de azt állította, hogy a lábuk elé és a fejük fölé célzott.

Azt hogy az ukránok egységesen tekintsenek a történtekre az is akadályozza, hogy bár az azóta feloszlatott Berkutot széles körben az elnyomás eszközének tartják, a majdani vérengzés napján és pár nappal korábban – a Reuters által idézett adatok szerint - 189 rendőr szenvedett el lőtt sebeket és 13 halt meg közülük. Esetükben nem volt nagy nyomás arra, hogy gyorsan szolgáltassanak igazságot. A bűnügyi vizsgálatokban pedig komoly hiányosságok merültek fel – jegyezte meg a Reuters.

A Reuters az egyik megölt fiát is idézte, aki kétségbe vonta, hogy az egyik bíróság elé állított rendőr ölhette meg az apját. „Le akarják zárni az ügyet, mert a főnökeik és a közösség egyszerűen meg akar büntetni valakit” – mondta Volodimir Bondarcsuk, ezzel Dmitro Szadovnyik volt Berkut-tisztre utalt, aki pere előtt megszökött a háziőrizetből.

Felesége szerint azért, mert rá akarták kenni az ügyet. A bíróságon például bizonyítékként mutattak be egy fényképet róla, amin két kézzel fog egy fegyvert. Csakhogy az egyik keze hiányzik, mert évekkel korábban levitte egy gránátrobbanás – magyarázta a Reutersnek a felesége.

Zakrevszka ügyvédnő közben azt állítja: új adatok és fényképes bizonyítékok, továbbá szemtanúk vallomásai állnak rendelkezésre, de ezeket össze kell vetni a helyszínnel.

Emiatt állt le „a Majdan-mozgalomról az igazságot elmondó” állandó emlékhely és múzeum építése – mondta Ihor Posivajlo, a komplexum igazgatója.

Sikkasztási vád a csúszó múzeumátadás miatt

A kivitelezéshez nyílt versenyen választották ki a tervezőket és már átutalták az emlékhely építésére szánt alapokat. Illetékesek azonban nem határoztak meg pontos menetrendet és Posivajlo szerint „komédiába illő helyzetek” okozzák a késlekedést. Ezzel az ügyvédnő által fontosnak tartott törvényszéki szakértői vizsgálatokra utalt.

Egy még komolyabb fejlemény kísérte a Majdan-mozgalom novemberi kezdetének évfordulóját, amikor a rendőrség házkutatást tartott Posivajlo otthonában és egy közeli irodában, azoknak az állításoknak a kivizsgálására, hogy ellopták az építkezésre szánt pénz egy részét.

Az egyik, oroszbarátnak mondott ellenzéki párt kérésére az állami nyomozók vizsgálódni kezdtek azzal kapcsolatban is, hogy a Majdan-vezetői a Janukovics elmeneküléséhez vezető „puccsot robbantottak-e ki” – ezt a fajta politikai retorikát előszeretettel használja a Kreml.

Poshivajlo azt állítja, hogy a pénzek már az alvállalkozóknál voltak, miközben a munkálatokat leállították. Zelenszkij elnök hivatalát pedig a házkutatások „rossz időzítése” miatt bírálták. Az incidens csak fokozta a projekt körüli feszültséget, melynek nyomán tovább csúszik az eredetileg 2019-re tervezett megnyitó.

Veszélyes narratívák

Közben még azok között is feszültség alakult ki, akik általában egységben követelik a Majdan idején elkövetett bűntettek ügyében az igazságszolgáltatást. Mindez jól jelképezi, hogy a történelmi visszaemlékezés mennyire átpolitizált kérdés lehet Ukrajnában.

Vitalij Titcs ügyvéd, több lelőtt tüntető jogi képviselője szerint nincs szükség további tényfeltáró munkára az Insztyitutszka utcában, mert temérdek bizonyíték áll már amúgy is rendelkezésre a bírósági perhez.

Szerinte az emlékhely építésének késleltetése azt a Moszkva-barát narratívát erősíti, hogy a környék fejlesztése ellen tiltakozó radikális jobboldali aktivisták diktálnak Kijevben. Titcs szerint sokkal hasznosabb lenne – mítoszok kreálása helyett – kontextusba helyezni a Majdan-mozgalmat és hogy milyen következményei vannak a tüntetők lelövésének a jövő nemzedékek számára.

„Pontosan tudni, hogy az elejétől kezdve a végéig miről szólt a Majdan, segítene kilépni abból a helyzetből, amibe Vlagyimir Putyin orosz elnök belekényszerített bennünket” – mondta.

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajnában újabb szigorítások lépnek életbe

Ukrajnában december 6-ától már a jelenlegi legenyhébb kockázatot jelző, sárga besorolású régiókban sem látogathatják az éttermeket, kávézókat, kulturális intézményeket és edzőtermeket azok, akik nem vették fel a koronavírus elleni oltást, december 9-étől pedig életbe lép az a rendelkezés, amellyel a kormányzat kiszélesítette az oltásra kötelezett munkavállalók körét - emlékeztetett Viktor Ljasko egészségügyi miniszter keddi tájékoztatóján. Eddig a sárga besorolásban lévő régiókban az üzlettulajdonosok választhattak: vagy csak oltott vendégeket fogadnak, vagy bárkit, ez utóbbi esetben viszont korlátozták, hogy egyszerre hányan tartózkodhatnak zárt tértben. December 6-ától viszont már csak azokat a vendégeket szolgálhatják ki, akik felvették valamely oltásnak legalább egy adagját, vagy negatív teszttel rendelkeznek. Változik az egy dózis felvétele után kiadott, úgynevezett sárga Covid-igazolvány érvényességi ideje is, amely az eddigi 120 napról 30 napra csökken. December 9-étől már nemcs

Milliók menekülhetnek el Ukrajnából

Ukrajna bármelyik pillanatban úgy belobbanhat, hogy milliók kényszerülnek majd elmenekülni az országból – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára. A Vlagyimir Putyin orosz elnök legközelebbi környezetébe tartozó Patrusev az Argumenti i Fakti című orosz lapnak nyilatkozva azt mondta: az Ukrajnát saját protektorátusává tevő Nyugat lerombolta az ország gazdaságát, jogfosztottá tette a társadalmat és nyomorba taszította a lakosság egyes rétegeit. „Ukrajna bármelyik pillanatban úgy belobbanhat, hogy ukránok milliói menekülnek majd más országokba és keresnek ott menedéket” – jósolta az egyik legbefolyásosabb orosz politikus. Fotó: Illusztráció ( Kárpát.in.ua ) KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Beutazási tilalmat rendelt el az ukrán kormány

Ukrajna nyolc afrikai országból tiltotta meg péntektől a beutazást a külföldieknek a koronavírus omikron variánsának terjedése miatt - írta az MTI. A kormány döntése értelmében nem utazhatnak be Ukrajnába azok a külföldiek, akik az elmúlt két hétben legalább hét napot töltöttek a Dél-afrikai Köztársaságban, Botswanában, Zimbabwében, Namíbiában, a Lesothóban, Eswatiniben, Mozambikban vagy Malawiban. Az ezekből az országokból hazatérő ukránoknak pedig kötelezően házi karanténba kell vonulniuk. Viktor Ljasko egészségügyi miniszter eközben újságíróknak elmondta, hogy a jövő héten dönthet a kormány nyolc vagy kilenc régiónak a járványhelyzet szerinti legszigorúbb, vörös kategóriából enyhébbe történő átsorolásáról. Arra nem tért ki, hogy a szintén vörös besorolású főváros, Kijev is átkerülhet-e enyhébb kategóriába. Az egészségügyi tárca közlése szerint eddig a felnőtt ukrán lakosság 43,8 százaléka vette fel a koronavírus elleni védőoltás legalább egy dózisát, 37,2 százaléka pedig mindkét ada

Vészesen fogy Ukrajna lakossága

Ukrajna lakossága a világon az egyik leggyorsabban ütemben fogy, 2050-re 35 millióra csökkenhet - tudatta az rbc.ua hírportál az ENSZ jelentésére hivatkozva. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint nagyszabású és átfogó stratégiára van szükség, hogy az ország demográfiailag fenntartható legyen. A népességcsökkenés fő okai között szerepel az alacsony születési szám, a magas halálozási arány, a kivándorlás növekedése. Európában Ukrajnában az egyik legmagasabb az idősek aránya, a lakosság több mint egyötöde 60 év feletti. Emiatt emelkednek az egészségügyi és nyugdíj kiadások, ami megterheli az állami költségvetést – közölte az ENSZ. A szervezet ugyanakkor kifejti: a népességfogyás önmagában nem probléma, az emberek életszínvonala és életminősége a fontos. Aláhúzzák: az ukrán kormánynak biztosítania kell humántőke (az emberek jövedelemtermelő képessége) fejlesztését és hatékony felhasználását, valamint a polgárok szociális védelmét egy politikailag és pénzügyileg stabil rendszeren kereszt

Éheztette, koszosan tartotta gyermekeit egy 23 éves kárpátaljai nő

November 27-én bejelentést kaptak a rendőrök, miszerint egy bustyaházai (Técsői járás) nő embertelen körülmények között neveli gyermekeit. A rendfenntartók a kicsikre éhesen és koszosan találtak rá, emellett át is voltak fagyva - tudatta a Mukachevo.net. A hároméves kisfiút és az egyéves kislányt ideiglenesen a nagybátyjuk fogadta be. Elmondása szerint ő nem tudott arról, hogy ilyen körülmények között élt a két gyermek. A bustyaházai nő ellen eljárás indult, nagy valószínűséggel megfosztják szülői jogaitól és elveszik tőle a gyerekeket. A Kárpátaljai Országos Rendőrfőkapitányság tájékoztatása szerint nem ez az első eset, hogy a 23 éves édesanyáról bejelentést kaptak. Korábban már elbeszélgettek a nővel, akkor javult a helyzet, de úgy néz ki, ez csak ideiglenes állapot volt. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Csubirko: tanulhassanak anyanyelvükön Magyarországon élő ukránok

A Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke támogatja, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a tömbben élő magyarországi ukránok. Erről Volodimir Csubirko, a közgyűlés elnöke beszélt, amikor fogadta hivatalában Szuperák Brigittát, a magyar Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólóját - számolt be a Kárpáti Igaz Szó. A találkozóról szóló beszámolóban kiemelik, hogy Szuperák Brigitta 2018 óta egy hivatalosan bejegyzett ukrán iskola létrehozásán dolgozik. A szóvivő elmondása szerint Magyarországon jelenleg csak vasárnapi iskolákban, idegen nyelvként tanulják az ukránt. A Kárpátaljával szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében két iskolában nyitottak eddig ukrán nyelvű osztályt. Emellett több magyarországi egyetemen van ukrán nyelvű képzés a szlavisztika szakon. Szuperák Brigitta jelenleg azon dolgozik, hogy az ukrán diákok anyanyelvükön érettségizhessenek. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Megemelték a pedagógusok bérét, ennyit keresnek december elsejétől

Emelik az iskolákban dolgozó pedagógusok bérét. A 8,4%-os béremelést a 2021. évi állami költségvetés írja elő - tudatta a Kárpát.in.ua. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium tájékoztatása szerint ezen túl a kategória és szolgálati idő nélküli fiatal tanárok átlag becsült fizetése 9015 hrivnyáról 9768 változik. A második kategóriájú tanár alapbére 11 124 hrivnyáról 12 053 hrivnyára emelkedik. Az első kategóriába tartozó tanárok alapfizetése 11 912 hrivnyáról 12 906 hrivnyára változik. A legmagasabb kategóriájú tanárok alapbére 13 759 hrivnyára emelkedik. Az iskolaigazgatók jövedelme 17 057 hrivnyára nő. A tanársegéd fizetése 11 200 hrivnya, a csoportvezetőé 12 053 hrivnya, az I. kategóriájú tanár-szervező fizetése 11 317 hrivnyára emelkedik. Az Oktatási Minisztérium emlékeztet arra, hogy ez a második fizetésemelés 2021-ben. 2021. január 1-től a fizetések 20%-kal emelkedtek. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: