Ugrás a fő tartalomra

Lezáratlan véres múlt - hét éve robbant ki a Majdan

Nehéz Ukrajnában lezárni a véres és megosztó közelmúltat. Ezt jelképezi, hogy leállt a Majdan-tüntetések halottai előtt tisztelgő múzeum és emlékpark építése. A Janukovics volt elnök elüldözésével zárult tiltakozás hét éve robbant ki, de az ukrán társadalom még mindig nem egységes a megítélésében - olvasható a Szabad Európa terjedelmes cikkében.

Korrupcióellenes mozgalomként indult, véres eseményekbe torkollt a Kijev központjában felállított Majdan (Függetlenség tér), amely hét éve az ország több szegletéből odavonzotta az embereket. A tüntetők sátortábort építettek, kifőzdék látták el őket étellel, saját egészségügyi és biztonsági szolgálatuk is volt. A téren feltűntek a politikai paletta mindenféle képviselői, köztük a Jobboldali Szektor ultranacionalistái is.

A nyugat által Moszkva-pártinak titulált Viktor Janukovics elnök ellen hónapok óta tartó tiltakozás 2014. február 20-án drámai és tragikus fordulatot vett. Még mindig vitatott személyazonosságú emberek tüzet nyitottak a tüntetőkre és több tucat embert megöltek.

Leállt a múzeum építése a nyomozás miatt

A városközpontban található Insztyitutszka utcában van üres telek minden megkülönböztető jelzés nélkül. A helyi eseményeket nem ismerő járókelő nem is tudhatja, hogy fontos tárgyi bizonyítékokat rejthet a hely arról, kik is lőttek a tömegbe.

A véres esemény után döntötte meg a mozgalom a fényűző palotában az országot uraló, oligarchák életmódját imitáló Janukovics uralmát, aki Oroszországba menekült. Sok ukrán szerint a Janukovicshoz hű hírhedt Berkut rohamrendőrség emberei követték el a tömeggyilkosságot.

Az ukrán folklór „Mennyei százaknak” nevezi a mártírként kezelt áldozatokat, de a társadalom folytatódó politikai megosztottságára utal, hogy leállt az emlékük előtt fejet hajtó múzeum-komplexum építése.

„Választ várunk arra, hogy mi történt, ki adott parancsot, ki lőtt az emberekre és miért történt meg” – mondja Szerhij Horbatyjuk volt ügyész, aki korábban a Majdan-tüntetők ellen bűncselekmények ügyében nyomozott. Horbatyjuk volt az, aki 2019-ben arra kért egy kijevi bíróságot, hogy állítsa le a komplexum építését.

Lezáratlan ügy

Az ukrán hatóságok 200 ember ellen emeltek vádat a tüntetők ellen elkövetett bűncselekmények miatt. Közben Irina Venegyiktova főügyész múlt év végén jelentette be, Janukovicsot a távollétében, (a Moszkva felé fordulást elutasító tiltakozómozgalom letöréséért) hazaárulás miatt elítélték.

Mindkét poszt-Majdan ukrán kormányt azzal vádolták meg, hogy vonakodott igazságot szolgáltatni, miközben a Kreml és ukrajnai támogatói továbbra is megpróbálják diszkreditálni a tiltakozómozgalmat.

A három hónapon át tartó tüntetések azután robbantak ki, hogy a Janukovics-kormány hátraarcot hajtott végre és mégsem volt hajlandó aláírni az Európai Unió által 2013. novemberében felajánlott politikai és gazdasági együttműködési csomagot.

Ez a tény, valamint a Janukovics-rendszer korrupciója és Moszkvával való flörtölése egyesítette az egymással szemben álló ukrán politikai táborokat és polgárokat.

Mennyei százak

A tiltakozás során több, mint 100 tüntetőt öltek meg – innen a Mennyei százak elnevezés – közülük 49-et 2014. február 20-án lőttek le. A tüntetések idején több rendőr is meghalt.

Kutatók és nyomozók aprólékos munkával rekonstruálták a nap eseményeit. Egy térképen piros pontokkal jelölték a Berkut „Fekete százada” által lelőtt tüntetők pozícióját. A különleges alakulat az Insztyitutszka utcán felállított barikád mögött húzódott meg. Ez az utca vezet a Majdan Nezalezsnoszti néven ismert a Függetlenség térre.

Az ukrán hatóságok 20 Berkut-rendőr ellen emeltek vádat. Nagy részük a Moszkva által elcsatolt Krímbe, a kelet-ukrajnai lázadó területekre vagy Oroszországba menekült, kihasználva, hogy Moszkva nem adja ki őket. Így az ukrán igazságszolgáltatás csak öt, Kijevben maradt tisztet tudott bíróság elé állítani 2015-ben.

A különösen nagy figyelmet keltő per azonban furcsán ért véget. Az öt vádlottat (Szerhij Tamturát, Olekszandr Marincsenkót, Pavlo Abroszkint, Szerhij Zincsenkót és Oleh Janisevszkijt) szabadon engedték az orosz támogatást élvező kelet-ukrajnai lázadókkal lebonyolított tömeges fogolycsere során.

Belpolitikai torzsalkodás az igazságszolgáltatás akadozása miatt

Ketten közülük később visszatértek, de a másik hármat nem tudja elérni az ukrán igazságszolgáltatás, ami politikai csatározásokhoz vezetett és aláásta a reményt, hogy gyorsan le lehet zárni a pert.

Jevhenyija Zakrevszka, a felperesek ügyvédje az ukrán vezetést – különösen Volodimir Zelenszkij elnököt - vádolja azzal, hogy hagyta elmenekülni a Berkut-rendőröket és hogy gyengének mutatkozott Oroszországgal szemben.

„Ez az igazságszolgáltatás borzalmas megcsúfolása” – írta Zakrevszka.

A helyzetet tovább komplikálja, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás nem rendelkezik egyértelműen a távollétükben bíróság elé állított személyekről. Így bár a két visszatért Berkut-tiszt estében az idén döntés várható, a másik három ügyét befagyasztották.

„Sem a parlamenti többséggel bíró elnök, sem pártja képviselői nem nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, amely megoldaná a problémát” – írta Zakrevszka.

Soha nem felejtünk?

Zakrevszka szerint azért kell végig vinni az ügyet, hogy ne fordulhasson elő ilyesmi a jövőben. Ezért szólította fel Horbatyuk volt ügyészt az ügyfelei nevében, hogy kérvényezze a bíróságon az Insztyitutszka utcában indult építkezés leállítását.

Az ügyvéd szerint a környékhez nem szabad nyúlni, legalábbis addig nem, amíg ki nem mondták a Berkut-tisztek elleni első ítéleteket. A helyszín azért fontos, mert további ballisztikai vizsgálatokat kell végezni, hogy „ne írják át a történelmet”. Ezzel azokra az elméletekre utalhatott, amelyek szerint nemcsak a kormányhoz hű fegyveresek lőttek február 20-án.

Az egyik ilyen – Moszkva által is támogatott - elmélet egy olasz dokumentumfilmre épül, amelyben három állítólagos grúz mesterlövész állította, hogy a rendőrökre is kellett lőniük, hogy ezzel provokálják ki a Berkut kemény fellépését. Vallomásukat azonban széleskörben kétségbe vonták, mert egyikük nem bizonyult szavahihető tanúnak.

A tüntetőknek is volt fegyvere

A BBC Newsnight műsorának filmje szerint a tiltakozók is használtak fegyvert – egy férfi például azt mondta, hogy a rendőrök felé lőtt az ukrán Konzervatórium épületéből, de azt állította, hogy a lábuk elé és a fejük fölé célzott.

Azt hogy az ukránok egységesen tekintsenek a történtekre az is akadályozza, hogy bár az azóta feloszlatott Berkutot széles körben az elnyomás eszközének tartják, a majdani vérengzés napján és pár nappal korábban – a Reuters által idézett adatok szerint - 189 rendőr szenvedett el lőtt sebeket és 13 halt meg közülük. Esetükben nem volt nagy nyomás arra, hogy gyorsan szolgáltassanak igazságot. A bűnügyi vizsgálatokban pedig komoly hiányosságok merültek fel – jegyezte meg a Reuters.

A Reuters az egyik megölt fiát is idézte, aki kétségbe vonta, hogy az egyik bíróság elé állított rendőr ölhette meg az apját. „Le akarják zárni az ügyet, mert a főnökeik és a közösség egyszerűen meg akar büntetni valakit” – mondta Volodimir Bondarcsuk, ezzel Dmitro Szadovnyik volt Berkut-tisztre utalt, aki pere előtt megszökött a háziőrizetből.

Felesége szerint azért, mert rá akarták kenni az ügyet. A bíróságon például bizonyítékként mutattak be egy fényképet róla, amin két kézzel fog egy fegyvert. Csakhogy az egyik keze hiányzik, mert évekkel korábban levitte egy gránátrobbanás – magyarázta a Reutersnek a felesége.

Zakrevszka ügyvédnő közben azt állítja: új adatok és fényképes bizonyítékok, továbbá szemtanúk vallomásai állnak rendelkezésre, de ezeket össze kell vetni a helyszínnel.

Emiatt állt le „a Majdan-mozgalomról az igazságot elmondó” állandó emlékhely és múzeum építése – mondta Ihor Posivajlo, a komplexum igazgatója.

Sikkasztási vád a csúszó múzeumátadás miatt

A kivitelezéshez nyílt versenyen választották ki a tervezőket és már átutalták az emlékhely építésére szánt alapokat. Illetékesek azonban nem határoztak meg pontos menetrendet és Posivajlo szerint „komédiába illő helyzetek” okozzák a késlekedést. Ezzel az ügyvédnő által fontosnak tartott törvényszéki szakértői vizsgálatokra utalt.

Egy még komolyabb fejlemény kísérte a Majdan-mozgalom novemberi kezdetének évfordulóját, amikor a rendőrség házkutatást tartott Posivajlo otthonában és egy közeli irodában, azoknak az állításoknak a kivizsgálására, hogy ellopták az építkezésre szánt pénz egy részét.

Az egyik, oroszbarátnak mondott ellenzéki párt kérésére az állami nyomozók vizsgálódni kezdtek azzal kapcsolatban is, hogy a Majdan-vezetői a Janukovics elmeneküléséhez vezető „puccsot robbantottak-e ki” – ezt a fajta politikai retorikát előszeretettel használja a Kreml.

Poshivajlo azt állítja, hogy a pénzek már az alvállalkozóknál voltak, miközben a munkálatokat leállították. Zelenszkij elnök hivatalát pedig a házkutatások „rossz időzítése” miatt bírálták. Az incidens csak fokozta a projekt körüli feszültséget, melynek nyomán tovább csúszik az eredetileg 2019-re tervezett megnyitó.

Veszélyes narratívák

Közben még azok között is feszültség alakult ki, akik általában egységben követelik a Majdan idején elkövetett bűntettek ügyében az igazságszolgáltatást. Mindez jól jelképezi, hogy a történelmi visszaemlékezés mennyire átpolitizált kérdés lehet Ukrajnában.

Vitalij Titcs ügyvéd, több lelőtt tüntető jogi képviselője szerint nincs szükség további tényfeltáró munkára az Insztyitutszka utcában, mert temérdek bizonyíték áll már amúgy is rendelkezésre a bírósági perhez.

Szerinte az emlékhely építésének késleltetése azt a Moszkva-barát narratívát erősíti, hogy a környék fejlesztése ellen tiltakozó radikális jobboldali aktivisták diktálnak Kijevben. Titcs szerint sokkal hasznosabb lenne – mítoszok kreálása helyett – kontextusba helyezni a Majdan-mozgalmat és hogy milyen következményei vannak a tüntetők lelövésének a jövő nemzedékek számára.

„Pontosan tudni, hogy az elejétől kezdve a végéig miről szólt a Majdan, segítene kilépni abból a helyzetből, amibe Vlagyimir Putyin orosz elnök belekényszerített bennünket” – mondta.

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mostantól nem kötelező a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a karantén

Mivel egész Ukrajna zöld övezetes, a kormány megszüntette a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok és az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek számára kötelező negatív koronavírus-teszt felmutatását és a kéthetes házi karanténba vonulást, így ezentúl a határon nem kell a telefonra telepíteni a karantén betartását ellenőrző Gyij vdoma mobil applikációt – adta hírül a Jevropejszka Pravda hírportál szerdán az Egészségügyi Minisztérium portáljára hivatkozva. A tárca közlése szerint mivel Ukrajnában a járványveszély szintje zöld jelzésű, ezért az ukrán államhatár átlépése akadálytalan, bármely országból történik is az, az ukrán állampolgárok és az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek számára. „A Digitális Átalakítás Minisztériuma és az Egészségügyi Minisztérium közös határozata értelmében mától (szerdától) nem szükséges a telefonra telepíteni a Gyij vdoma mobil applikációt a határon az Ukrajnába történő visszatéréskor” – jelezte külön közleményébe

Fegyveres autórablás a Beregszászi Kistérségben - mindenki legyen óvatos, az elkövető veszélyes lehet!

Június 17-én fényes nappal egy személygépjárművet tulajdonított el erőszakosan egy határőr a Gecse és Csoma közötti útszakaszon. Az eset során a katona Badalóba szeretett volna eljutni, akit Mester András, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség önkormányzati titkára jó szándékkal, szolgálati gépjárműjével felvett és elvitte volna a badalói határőrségre - írja a Kárpátalja hetilap. Az út során Gecse és Csoma között az érintett saját gépfegyverével megfenyegetve a sofőrt kiszállíttatta, majd pedig elhajtott. Értesítve a körzeti megbízottat, a rendőrök rövidesen megtalálták a személygépjárművet Beregszászban a B. Hmelnickij úti „OKKO” benzinkúton. Az elkövetőt még keresik, aki a gépfegyverét a járműben hagyta. Ha bárki látja, azonnal értesítse a hatóságokat a 102-es körzeti hívószámon vagy a 0955641999-es telefonszámon. Kérjük, mindenki legyen óvatos, az elkövető veszélyes és fegyvere lehet! KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Fontos, a nyugdíjasokat érintő bejelentést tett Babják Zoltán

Az Ukrposta arról tájékoztatta a városi tanácsot, hogy sikerült elérni, hogy 2021 szeptember 1-jétől mégsem kelljen kötelezően bankkártyára utalni a nyugdíjakat és egyéb szociális juttatásokat, ahogy azt korábban előírták. Az 546. sz., 2021. május 26-án kelt rendelettel visszavonták e döntést, így a nyugdíjasok illetményét sem kell bankkártyára utalni ez év szeptemberétől. Ez utóbbiak tehát élhetnek alkotmányos jogukkal, s maguk választhatják meg, hogy a bankon, vagy az Ukrpostán keresztül kapják a nyugdíjukat - írta közöségi oldalán Beregszász polgármestere. Babják Zoltán emlékeztet arra, hogy az Ukrposta ingyenesen viszi házhoz a pénzt. Tájékoztatják azokat a nyugdíjasokat, akiket rákényszerítettek a bankkártyára való átállásra, hogy ismét az Ukrpostán keresztül kaphatják ők az öregségi illetményüket, amennyiben kérelmezik ezt a Nyugdíjalapnál. Az ezzel kapcsolatos kérelmet személyesen nyújthatják be a Nyugdíjalaphoz, vagy postán is elküldhetik az erre vonatkozó dokumentumokat. A

Egy korszak véget ér Ukrajnában

Lecserélik a papír alapú igazolványokat, amelyeket jelenleg a legtöbb ukrán állampolgár használ. Az erre vonatkozó kormányzati törvényjavaslatot már bejegyezték a Legfelső Tanácsban ‒ tájékoztat a Golos Karpat hírportálra hivatkozva a Kárpáti Igaz Szó. Igor Frisz, a Nép Szolgája szakbizottságának képviselője szerint a személyi igazolvány cseréjének elsősorban technikai okai vannak (nincs elegendő papír alapú könyv, leállították a gyártást), valamint az, hogy számos irat maradt az ideiglenesen megszállt területeken, melyek alapján hamis okmányokat gyártanak, s különféle illegális ingatlanügyletet hajtanak végre. A törvényjavaslat alapján az állampolgárok 25. vagy 45. életévük betöltése után cserélhetik le személyi igazolványukat plasztik kártyára, tehát amikor egyébként is fényképet kell cserélniük az okiratban. Ugyancsak sor kerülhet a cserére: a vezetéknév, a keresztnév, a születési dátum vagy lakóhelyváltozás esetén; az okiratban beírt információk hibája okán; a dokumentum elves

Új karanténszabályok léptek érvénybe Ukrajnában

Az ukrán kormány közzétette a rendeletet, melynek értelmében az ország területén zöld zónás szabályzat van érvényben. A rendelet szerint a nyilvános épületekben, a tömegközlekedési eszközökön továbbra is maszkot kell viselnünk, s az utcán nem tartózkodhatunk személyazonosságot igazoló okirat nélkül. A járművekben csak az ülőhelyeknek megfelelő számú személy tartózkodhat. A tömegrendezvények, szórakozóhelyek működhetnek, amennyiben a jelenlévők viselik a szájmaszkot. A maszkviselés csak akkor nem kötelező, ha a résztevők mindegyike be van oltva. A szolgáltatóipari épületekben be kell tartani a másfél méteres távolságot, kötelező kihelyezni a használt szájmaszkok gyűjtésére kialakított urnát, a dolgozóknak maszkot kell viselniük. A külföldi állampolgárok csak egészségügyi biztosítás ellenében és negatív koronavírus-teszttel (PCR- vagy antigén-gyorsteszt) léphetnek be az országba, melyet az utazás előtti 72 órában kell elvégezni. Ezenkívül oltási igazolást is elfogadnak a határátkelőn