Ugrás a fő tartalomra

Menekülés Ukrajnából: Kevés a munkahely, nő a munkanélküliség

Mind többen válnak munkanélküliekké Ukrajnában, miközben betöltetlen állásokból a kormány ígéretei és programjai ellenére sem lett több. Sokak számára az egyetlen kiutat a külföldi munkavállalás jelenti – derül ki a vesti.ua összeállításából, melyet a Kárpátalja hetilap szemlézett.

A jó szakemberekből ugyan továbbra sincs elég, vagyis például egy hozzáértő vízvezetékszerelő akár válogathat is az állásajánlatok között, a többség azonban nincs irigylésre méltó helyzetben. Például a járások összevonása miatt egyre több „fehérgalléros” – a járási adminisztrációk elbocsátott hivatalnokai, jogászok, könyvelők –, jelenik meg a munkaerőpiacon, akik számára manapság irreális új munkahelyet találni. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak azok a kisvállalkozók, akik az újabb szigorú karantén miatt maradtak jövedelem nélkül. Az Európai Üzleti Szövetség felmérése szerint a kis- és mikrovállalkozások 9%-a szűnhet meg a januári lock­down következtében.

A 2021. január 1-jei állapot szerint 459 200 munkanélkülit regisztráltak az Állami Foglalkoztatási Központokban, 40%-uk 45–55 éves. A munkát keresők 56%-a nő. A munkanélküliek 49%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, 34% szakiskolát végzett, 17% pedig középiskolát. A munkanélküliek 21%-a korábban a mezőgazdaságban, az erdészetben és a halászatban dolgozott, 18% a kereskedelemben, 15% a feldolgozóiparban, 12% pedig a közigazgatásban, a honvédelemben és a társadalombiztosításban.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) módszertana szerint számolva a 16 és 60 év közötti munkaképes lakosság 9,3%-a, avagy 1 millió 643 ezer ember volt munka nélkül Ukrajnában tavaly. Kérdés tehát, hogy amennyiben az Állami Foglalkoztatási Központokban csupán mintegy félmillió munkanélkülit tartanak nyilván, hová lettek a többiek? Az általános vélekedés szerint máris megindultak külföldre, illetve arra várnak, hogy megnyíljanak a határok, magához térjen a karantén okozta bénultságból az európai gazdaság.

A legnépszerűbb úti cél az ukránok körében a lezárt határok közepette Lengyelország – még úgy is, hogy tavaly a koronavírus-járvány miatt a kiutazó munkavállalók száma lényegesen visszaesett. Varsó nemcsak hogy nem zárkózik el az ukrán munkaerőtől, hanem a bevándorlást segítő további könnyítésekről szólnak a hírek. Például amennyiben igaz, hogy rövidesen elfogadhatják azt a dokumentumot, amely egyszerűbbé teszi az ukrajnai egészségügyi dolgozók számára a lengyelországi munkavállalást, úgy az ukrán sajtóban megjelent nem hivatalos szakszervezeti becslések szerint Ukrajna orvosainak és egészségügyi dolgozóinak akár 10%-át is elveszítheti. Mindeközben változatlanul nagy a kereslet odaát a jó munkások, a szakemberek iránt. A bérek mellett további vonzerőt jelent az ukrán munkakeresők számára, hogy Lengyelországban reális lehetőség kínálkozik arra, hogy idővel a külföldi munkavállalók vagy letelepedettek is megkapják a koronavírus elleni oltást, amire idehaza – legyünk őszinték – egyelőre kevés esély mutatkozik.

Lengyelországtól nyugatabbra is szükség van a munkaerőre, bár egyelőre főként a magasan képzett szakemberek iránt mutatkozik számottevő kereslet.

Vaszil Voszkobojnik, a Nemzetközi Foglalkoztatási Társaságok Ukrajnai Szövetségének elnöke szerint bizonyosra vehető, hogy az ukrajnai gazdasági válság miatt a munkaerő-elvándorlás fokozódni fog.

„A munkahelyek számának csökkenése és a mind több munkanélküli lesz az a tényező, amely a külföldi munkavállalás felé taszítja az embereket. Ez Ukrajna teljes lakosságát érinteni fogja életkorbeli és szakmai korlátok nélkül. Tavaly, még a karantén előtt, a 18–30 éves ukránok 60%-ának fejében fordult meg a külföldi munkavállalás, ha pedig a 18 és 60 év közötti népességről beszélünk, akkor minden másodiknak. Folytatódik az ukránok aktív kivándorlása is. Az Eurostat adatai szerint 2019 folyamán 1,3 millió uniós tartózkodási engedélyt adtak ki embereinknek” – mondta el Voszkobojnik.

Az Állami Határőrszolgálat szerint tavaly a három leglátogatottabb, Ukrajnával határos ország Lengyelország (mintegy 4 millió fő), Magyarország (1 millió 635 ezer fő) és Oroszország (1 millió fő) volt.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug