Ugrás a fő tartalomra

Potápi: Az ukrán vezetés általában nem ígér semmit, de ha mégis, azt sem tartja be

Bár a külügyminiszteri találkozón elhangzottak bizakodásra adhatnak okot az ukrán–magyar kapcsolatok rendezését illetően, Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő a Magyar Nemzet kérdésére kifejtette: érdemi eredményről addig biztosan nem lehet beszélni, ameddig Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozójára nem kerül sor. Az államközi kapcsolatokat illetően Potápi Árpád János is kifejezte reményét, hogy mielőbb visszatérnek a normalitáshoz, azt viszont leszögezte: úgy nem lehet előrelépésről beszélni, ha mindig csak az egyik fél enged.

"Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba többször tartott már közös sajtótájékoztatót, amelyek mindegyike baráti légkört, a legnagyobb megértést sugallt, a sajtószoba elhagyása után azonban visszatért a barátságtalan hangnem" – mondta a magyar–ukrán külügyminiszteri találkozóra reagálva a Társadalomtudományi Intézet Ukrajna-szakértője.

Fedinec Csilla a Magyar Nemzet kérdésére hangsúlyozta, hogy eredményről addig nem beszélhetünk, amíg nincs csúcstalálkozó, Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő találkozójára pedig már 2019 májusa óta várunk.

A szakértő úgy véli, önmagában barátságtalan, hogy az Ukrajnával határos országok közül Magyarország az egyetlen, amelyik viszonylatában nem volt még csúcstalálkozó, amelyre az ukrán elnök egyik korábbi nyilatkozata szerint akkor kerül sor, ha a tárgyalás végén konkrét eredményekről is be tudnak számolni. – Azt gondolom én is, hogy mindkét részről ez az elvárás, és ebben az elmérgesedett helyzetben ez alatti szinten aligha várhatunk érdemi eredményt – jegyezte meg Fedinec Csilla.

Arra a kérdésre, hogy a szerdai találkozón bejelentett magyar–ukrán oktatási munkacsoport létrehozása javíthat-e a magyar nyelv helyzetén az oktatásban, a szakértő közölte: az oktatási munkacsoport nem új találmány, mivel már többször működött korábban is, felidézve, hogy tavaly a felek például ezt is megpróbálták újra bevetni a vitás kérdések megtárgyalására, de most, 2021 januárjában még mindig nincs konkrét eredmény, csak az ígéret.

Mindezek ellenére – tette hozzá – valós szándék esetén a munkacsoport létrejöhet, sőt születhetnek részmegállapodások is, ám az oktatási törvény lényegi pontjának megváltoztatására – miszerint megszűnik a nemzetiségi iskolákban az egynyelvű oktatás, a tantárgyak egy részét pedig államnyelven fogják oktatni – továbbra sincs semmi kilátás.

Fedinec Csilla arra is rámutatott, hogy a kárpátaljai magyarok ellen irányuló életveszélyes fenyegetések – amelyek nélkül a külügyminiszteri találkozó sem múlhatott el – az államközi kapcsolatokra is kihatással vannak.

"Miközben Ukrajna Magyarországtól akarja megvédeni saját nemzetpolitikáját, immár évek óta nem tudja leállítani az effajta fenyegetéseket, amelyek immár nemcsak a magyarokat, hanem magyarországi diplomatákat is érintenek Ukrajna területén. Az államnak cselekvő szerepe van a kisebbségek megvédésében" – hangsúlyozta a szakértő, aki a történtek ellenére nyomatékosította, hogy Magyarország nem ellensége Ukrajnának.

A magyar–ukrán kapcsolatok alakulását illetően a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában Potápi Árpád János is reményét fejezte ki, hogy az államközi kapcsolatokban jelentős enyhülés áll be, és visszatérhetnek a normalitáshoz. De ezt nem lehet úgy megtenni – jegyezte meg –, hogy magyar politikusokat tiltanak ki Ukrajnából, vegzálják a kárpátaljai magyar párt vezetőit, és folyamatosan megfélemlítik a magyar közösségeket.

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár emlékeztetett: bár hivatalos értesítést azóta sem kapott, az ukrán külügyminiszter sajtóban tett nyilatkozata szerint ő azért nem léphet be az ukrán állam területére, mert az őszi önkormányzati választáskor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kampányát segítette. A kormánypárti politikus ennek kapcsán kijelentette:

"Mi nemcsak a kampányt, hanem a magyar kormánnyal együtt az egész magyar nemzeti közösség életét is segítjük úgy, hogy ebből a többségi lakosságot sem zárjuk ki. Számos olyan döntést, intézkedést és programot hoztunk meg, illetve indítottunk el, ami az ukrán lakosságnak is kedvező" – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy azokban a témákban viszont, amelyekben az együttgondolkodást kérték az ukrán vezetéstől, semmilyen előrelépés nem történt, hiába tettek bármilyen gesztust az irányukba.

"Véleményem szerint úgy nem lehet politizálni és előrelépésről beszélni, ha mindig csak az egyik fél enged. Mi folyamatosan engedményeket teszünk, segítőkezet nyújtunk, az ukrán vezetés pedig általában nem ígér semmit, de ha mégis, azt sem tartja be" – zárta szavait az államtitkár.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Május 23-ig meghosszabbítja a határellenőrzést Magyarország

A járvány megfékezése érdekében a magyar kormány meghosszabbítja a jelenleg is érvényben lévő védelmi intézkedéseket. A kormány május 23-ig meghosszabbítja a határellenőrzést , aminek változatlanul a járvány megfékezése és a Magyarországra belépők ellenőrzése a célja. Továbbra is érvényes, hogy a hazatérő magyaroknak tíznapos hatósági házi karanténban kell maradni, az alól csak két darab negatív PCR-teszttel kaphatnak felmentést. A rendőrség oldalán megjelent tájékoztatás szerint korlátozás nélkül utazhat Magyarországra az adott személy állampolgárságtól függetlenül: a teherforgalomban történő határátlépés során, a diplomata, a külügyi szolgálati, a szolgálati, a hajós szolgálati útlevéllel belépésre jelentkező személyek, a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából belépésre jelentkező személyek (a hivatalos célt okirattal igazolni kell), aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezé

Kirobbanhat-e a harmadik világháború az orosz-ukrán konfliktus miatt?

Hetedik éve húzódik az orosz-ukrán konfliktus. Eddig körülbelül 13 ezer ember halt meg a változó intenzitással zajló háború során – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Az alapvetően etnikai különbözet miatt kialakult konfliktus már hosszú ideje húzódik, ami nem Ukrajna kedvére történik. A mára már teljesen külföldi kölcsönökből élő állam az összeomlás szélére jutott és minden erejükkel az ország védelmére figyelnek - írja a Híradó.hu. Ukrajna a NATO segítségével kívánja megoldani a válságot, így több mint 50 tagállam kezdett hadgyakorlatozásba, hogy ezzel is minél jobban megfélemlítsék ellenfelüket. Ezt nyilván az oroszok se hagyták annyiban és teljes elnyomást alkalmaznak a Krím-félszigeten élő ukránokkal szemben. „Csak remélni lehet Budapestről nézve az eseményeket, hogy ez nem fog egy nagyobb háborúhoz vezetni” – jelentette ki Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő. Azt meg kell jegyezni, hogy harmadik világháborúra nem kerülne sor, hiszen a NA

Döbbenetes, hogy mire készül az ukrán kormány

A kormány azt tervezi, az egészségügyi ellátórendszerre szánt összeget vágja meg, hogy fussa a Pfizer vakcina beszerzésére. Olga Sztefanisin parlamenti képviselő saját Facebook oldalán közli a hírt , miszerint az egészségügyi tárca 6,5 milliárd hrivnyát akar lecsípni a hálózatra szánt idei költségvetési támogatásokból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például nem az Elnöki Hivatal fenntartására vagy az útjavításra szánt pénzből vesznek el, hanem az orvosoktól és a kórházaktól - írja a Korrespondent hírére hivatkozva a Kárpáti Igaz Szó.  Az erre vonatkozó tervezet Makszim Sztepanov egészségügyi minisztertől származik, s azt valószínűleg hamarosan megszavazza a parlament költségvetési bizottsága, írja bejegyzésében. A vakcina vásárlásához szükséges pénzt elvonhatják akár a cukor-, a rákbetegek gyógyszereire, diagnosztizálására kiutalt összegből is, teszi hozzá Sztefanisin. Mint ismeretes, Ukrajna idei költségvetésében 4 milliárd hrivnyát különítettek el oltásokra, holott a szaktárca

Így juthatnak be karanténmentesen az ukrán állampolgárok Magyarországra

Magyarország frissítette a beutazási szabályokat, melynek értelmében korlátozás nélkül utazhat az országba az adott személy állampolgárságtól függetlenül: a teherforgalomban történő határátlépés során, a diplomata, a külügyi szolgálati, a szolgálati, a hajós szolgálati útlevéllel belépésre jelentkező személyek, a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából belépésre jelentkező személyek (a hivatalos célt okirattal igazolni kell), aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen átesett. A Kárpáti Igaz Szó utánajárt, hogy az Ukrajnából érkező magyar és/ vagy külföldi, jelen esetben az ukrán állampolgárok és családtagjaik milyen igazolással, igazolásokkal tudják hitelt érdemlően alátámasztani azt, hogy 6 hónapon belül átestek a Covid-19 fertőzés okozta megbetegedésen. Az ORFK kommunikációs szolgálatának tájékoztatása szerint a kormányre

Sorkatonai szolgálat Ukrajnában: modern hűbériség, törvényesített hajtóvadászat

A Legfelső Tanács rendkívüli ülésén a honatyák egyebek mellett módosították a katonai szolgálatot, a had- és sorkötelesek, valamint a tartalékos állomány nyilvántartását és behívását szabályozó törvényi rendelkezéseket, átalakították a hadkiegészítő parancsnokságok rendszerét, territoriális személyzeti és szociális támogatási központok létrehozását írva elő. A törvényjavaslatot Volodimir Zelenszkij küldte meg a parlamentnek, méghozzá sürgősséggel. Ez azonban nem akadályozta meg a honatyákat abban, hogy bár első olvasatban még tavaly szeptemberben elfogadták a dokumentumot, mostanáig piszmogjanak a jogszabályhoz benyújtott mintegy 400 módosító indítvánnyal - írja a Kárpátalja hetilap. Modern hűbériség Komoly átalakításon megy keresztül a hadköteles korúak nyilvántartásának egész rendszere. Így mostantól a munkába állás kötelező feltétele lesz a katonai nyilvántartási dokumentum (pl. katonakönyv vagy a katonai nyilvántartásba vételt igazoló bármilyen egyéb okmány) felmutatása. Ez a követ