Ukrinform.hu: hírek, információk Ukrajnából és Kárpátaljáról

Az ukrán állanpolgárok megtakarítása összesen 17 millárd hrivnyával csökkent a tavalyi évben - derült ki az Állami Statisztikai Szolgálat adataiból. A hivatal közlése szerint 2020-ban a háztartások bevétele 3972,4 milliárd hrivnya volt. Ennek legnagyobb részét, 45,9 százalékát, 1823 milliárd hrivnyát a fizetések tették ki. A statisztikai szolgálat adatai alapján az ukránok összjövedelmének 17,9 százaléka származott profitból és egyéb bevételekből. A háztartásokba befolyt összegek jelentős részét, 33,6 százalékát a szociális segélyek tették ki - írja a Korrespondent . Ugyanakkor az ukránok kiadásai elérték a 3899,4 milliárd hrivnyát, míg a megtakarítások 17 milliárd hrivnyával csökkentek. Tehát ennyivel többet költöttek, mint amennyi bevételük volt. Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a háztartások egy főre jutó éves rendelkezésre álló jövedelme tavaly 73 355 hrivnya volt.

Az ukrán elnöknek és feleségének az éves jövedelme 2020-ban csaknem hatmillió hrivnyával csökkent. Volodimir Zelenszkij 2020-as vagyonnyilatkozatában 19,1 millió hrivnya bevételt jelentett be. Érdekesség, hogy a bevallás szerint az ukrán elnök fizetése ebből az összegből "csak" 336 ezer hrivnyát tett ki. A tavalyi évből származó bevétel nagyobb része, 13,5 millió hrivnya egy telek és egy ingatlan eladásából szármázik - írja a Korrespondent . Zelenszkijék kasszájába további 4,6 millió hrivnya folyt be jogdíjakból, például az államfő tulajdonában lévő Kvartal 95 filmstúdiótól is. Emellett az elnök 231 ezer hrivnyát keresett a bérbe adott ingatlanokkal, 204 ezer hrivnyát értékpapírokból származó befektetésnek köszönhetően és 239 ezer hrivnyát bankbetétekből származó kamatokból. Felesége, Olena Zelenszka bevétele papíron 3 634 548 hrivnya volt. 953 ezer hrivnya folyt be a Kvartal 95-ből, 2,4 millió ingatlanlízingből, 204 ezer értékpapírokból és 35 ezer egyéb forrásokból (jogdíjak

Sok uniós képviselőnek újdonságként hatottak a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét értékelő tanácskozáson elhangzottak. El sem tudják képzelni, milyen megpróbáltatásoknak vannak kitéve a Kárpátalján élő magyarok. Erről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! adásában. Fokozódik a nyomás a kárpátaljai magyar kisebbségen. 2021 márciusától az ukrán hatóságok a kettős állampolgárság szabályozásának előkészítéseként a kettős állampolgárok felkutatására kaptak parancsot, ezáltal Ukrajna saját állampolgárainak listázására adott rendeletet – mondta nemrég egy interjúban a kárpátaljai politikus. Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának múlt heti ülésének kiemelt témája volt a kárpátaljai magyarok helyzete. A tanácskozáson helyzetértékelést adó kárpátaljai politikus elmondta, hogy 2014 óta egyre szomorúbb és reménytelen

Az egészségügyi minisztérium azt a célt tűzte ki maga elé, hogy év végéig beoltják az ukrán felnőtt lakosság 60 százalékát a koronavírus ellen - jelentette ki Makszim Sztepanov egy televíziós interjúban. "Az év végéig be kell oltanunk a 18 éven felüli felnőtt lakosság legalább 60 százalékát. Ez csak akkor sikerülhet, ha elegendő vakcina áll rendelkezésünkre" - magyarázta az egészségügyi miniszter. Sztepanov csalódottságának adott hangot amiatt, mert szerinte vannak olyan országok, akik az írásos megállapodások ellenére blokkolják az oltóanyagellátást - közölte az UNIAN hírügynökség. "Amennyiben megfelelő vakcina áll majd rendelkezésünkre, havonta 5 millió ukrán állampolgárt is be tudunk oltani" - állította a miniszter. A tárcavezető szavai alapján Ukrajnában jelenleg 11,5 ezer oltópont működik. Ukrajnában még soha nem volt ilyen nagyszabású vakcináció, így nagyon fontos, hogy ne csúszon semmi hiba a rendszerbe - jegyezte meg Szepanov.

A technogén-ökológiai biztonság és rendkívüli helyzetekkel foglalkozó bizottság március 30-ai döntése értelmében április 5-ig meghosszabbították a menetrend szerinti és nem menetrend szerinti járatok szüneteltetését - írja a Mukachevo.net Kivételt képeznek: a személygépkocsik, melyekben a sofőrrel együtt összesen 5 személy utazhat (nem számolva a 14 év alatti utasokat) a bérelt és szolgálati autók, melyek menetrendjéről 2 nappal az indulás előtt értesíteni kell a nemzeti rendőrséget a nemzetközi járatok utasai, akik rendelkeznek negatív PCR-teszttel. Nemrég Viktor Ljasko országos tisztifőorvos arról beszélt, hogy bíztatók az eredmények Kárpátalja és Ivano-Frankivszk megyékben, így hamarosan enyhíthetnek a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt bevezetett szigorú korlátozásokon, azaz kikerülhetnek az úgynevezett vörös zónából.

Oroszország nemrég a közelgő "Nyugat 2021" elnevezésű hadgyakorlat leple alatt komoly haderőt csoportosított át az ukrán határ közelébe, a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint az általa ideiglenesen megszállt Krím félszigetre - mondta Ruszlan Homcsak vezérkari főnök kedden a kijevi parlament rendkívüli ülésén, amelyet a Donyec-medencei válság megvitatásának szenteltek. Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kifejtette, hogy március 30-i adatok szerint jelenleg az orosz-ukrán határ mentén, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken és az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krímben 28 orosz taktikai zászlóalj tartózkodik. Ukrán értesülés szerint a Krímbe hamarosan még akár 25 hasonló zászlóalj érkezése várható, ami már - szavai szerint - összességében komoly veszélyt jelent az ukrán állam biztonságára. Homcsak azt is elmondta, hogy a Krím 2014-es megszállása óta Oroszország 32 700 főre növelte katonai jelenlétét a félszigeten. Hozzátette, hogy má

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Facebook-oldalán jelent meg az a videó, melyben a magyarellenes megnyilvánulásokat foglalják össze 2019 és 2021 között.

Dmitro Hurin képviselő (Nép Szolgája), aki korábban felvetette, hogy bocsássák el a koronavírus elleni oltást megtagadó orvosokat, újabb elképzeléssel állt elő. Szerinte korlátozni kellene az oltást megtagadók bizonyos jogait – írja a strana.ua a honatya Facebook-bejegyzése nyomán. „A következő lépés azután, hogy sikerült biztosítani az országnak 100%-ban elegendő mennyiségű vakcinát, egyes jogaikban sújtani a többi polgár életét és egészségét veszélyeztetőket (kávézók és éttermek, iskolák, felsőoktatási intézmények, színházak, mozik, sportesemények stb. látogatásának tilalma), ahogyan azt jelenleg Izrael teszi, és megtenni készül több európai ország” – írta a képviselő. Hurin véleménye szerint másoknak „nem kell viselniük a következményeit” annak, hogy valaki „fél” a koronavírus elleni oltástól. „Ha fél, üljön otthon. Ez egyszerű. Bár miért beszélek az iskolákról, a Legfelsőbb Bíróság már kimondta, hogy törvényes a beoltatlan gyermekek iskolalátogatásának tiltása” – tette hozzá a hona

Ukrajna egyelőre nem kap több pénz a Nemzetközi Valutaalptól (IMF), mivel nem teljesítette bizonyos kötelezettségeit - mondta el egy televíziós interjúban a pénzügyminiszter. Szerhij Marcsenko elmondása szerint az egyik ilyen be nem teljesített követelmény a hamis vagyonnyilatkozatokért járó büntetés. A pénzügyi tárca vezetője azt állítja, hamarosan a Legfelsőbb Tanács napirendre veszi a kérdést - írja az Unian hírügynökség. Az IMF egy másik elvárása az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) függetlensége valamint a hivatallal szembeni bizalom helyreállítása - magyarázta Marcsenko. A pénzügyminiszer szerint teljesíteni kell a Nemzetközi Valutaalap igazságszolgáltatási rendszerrel és az Igazságügyi Főtanáccsal, valamint a gáz- és villamosenergia-piaccal kapcsolatos követelményeit is. "Ezeket a kötelezettségeket aláírtuk az memorandumban, tehát vállaltuk a teljesítésüket" - tette hozzá Marcsenko.

Bíztatók az eredmények Kárpátalja és Ivano-Frankivszk megyékben, így hamarosan enyhíthetnek a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt bevezetett szigorú korlátozásokon, azaz kikerülhetnek az úgynevezett vörös zónából - jelentette ki Viktor Ljasko. Az országos tisztifőorvos véleménye szerint a két megye a héten, vagy a jövő héten enyhített a jelenleg bevezetett legszigorúbb járványügyi intézkedéseken. Ljasko kiemelte: az adaptív karantén mindaddig érvényben marad, míg egy minimális esély is van az egészségügyi rendszer összeomlására  - írja a pmg.ua.

A tavalyi év márciusától idén február végéig Ukrajna államadóssága és az államilag garantált hiteltartozása több mint 2500 milliárd hrivnyára (91,4 milliárd dollár) nőtt - közölte a Pénzügyminisztériumra hivatkozva a Korrespondent . Az államadósság legnagyobb részét (1237 milliárd hrivnya) a külső tartozások teszik ki. A belföldi államadósság (1023 milliárd hrivnya) szinte teljes egészében államkötvényekből áll. Emellett 289,2 milliárd hrivnyát tesz ki az államilag garantált hiteltartozás.

Március elseje óta az egy hónappal korábbihoz képest 8,1 százalékkal nőtt a bérhátralék Ukrajnában, jelenleg több mint 3 milliárd hrivnyát tesz ki - közölte az Állami Statisztikai Szolgálat. A Korrespondent közlése szerint Donyec (717,668 millió UAH) és Harkiv (471,145 millió UAH) megyékben, valamint az ukrán fővárosban, Kijevben (437,957 millió UAH) a legrosszabb a helyzet. A statisztikai hivatalnál ugyanakkor megjegyzik: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bére februárban 212 hrivnyával emelkedett. Papíron a vállalkozások, intézmények és szervezetek alkalmazottai az említett időszakban 12 549 hrivnyát kerestek, míg januárban 12 337 hrivnyát vihettek haza a hónap végén. 2020 februárjához képest az ukránok fizetése 15,7 százalékkal, a reálbér az inflációt is figyelembe véve 7,6 százalékkal emelkedett - tudattja a Korrespondent . A legmagasabb felhalmozott bért februárban a fővárosban (18 504 hrivnya), a legkevesebbet Kirovográd megyében (9 903 hrivnya) regisztrálták. A legjobban a

Tizenkét évi szabadságvesztésre ítélt a szevasztopoli városi bíróság hazaárulás címén egy 66 éves nőt, aki a verdikt szerint az ukrán katonai hírszerzésnek dolgozott - számolt be az MTI. Az ítéletet a hétfőn kiadott bírósági közlemény szerint a múlt héten hirdették ki. A tárgyalás az ügy anyagainak titkossága miatt zárt ajtók mögött folyt. A szűkszavú hivatalos tájékoztató csak annyit árult el, hogy a bahcsiszeráji születésű D. az orosz Fekete-tengeri Flotta önálló légiezredéről gyűjtött adatokat a hívójelek érvényességéről, a jelrendszerekről és a hullámhosszokról. Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy az elítélt Galina Dovgopolova nyugdíjas. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) 2019 novemberében számolt be egy orosz állampolgárságú, az ukrán titkosszolgálatok által beszervezett nőnek a különleges közigazgatású Szevasztopolban történt őrizetbe vételéről. Azzal gyanúsították meg, hogy katonai titkokat akart megszerezni és átadni. A Krím-félszigetet és Szevasztopolt 201

Az ukránok többsége úgy véli, hogy a Covid–19 koronavírust mesterségesen hozták létre – derül ki a Rejting Szociológiai Csoport felméréséből. A megkérdezettek 71%-a bizonyos a koronavírus mesterséges eredetében. Ezen belül 31% úgy gondolja, hogy „tudományos kísérlet volt”, 27% viszont „bakteriológiai fegyvernek” tartja. A válaszadók 17%-a szerint a cél a vírussal gazdasági válság előidézése volt, míg 16% úgy gondolja, hogy a vakcinán akarnak nyerészkedni. A megkérdezettek 12%-a szerint a vírust azért hozták létre, hogy ellenőrizzék az embereket, míg 4% azon a véleményen van, hogy a cél a fejlett országok befolyásának növelése volt. Ezzel szemben csak a válaszadók 19%-a gondolja a tudósokhoz hasonlóan úgy, hogy a vírus evolúció útján, a természetben jelent meg. Ha a válaszok korcsoportok szerinti megoszlását vizsgáljuk, kiderül, hogy a 18–29 éves ifjúság a többi korcsoportnál nagyobb arányban – 27% – van azon a véleményen, hogy a vírus természetes eredetű, ám 66%-uk szerint „létrehozták

Az euroatlanti integráció és a NATO-csatlakozás elősegítése is fontos szerepet kap Ukrajna új katonai biztonsági stratégiájában, amely egyúttal azt is kimondja, hogy Oroszország „fenyegetést jelent az ország szuverenitására és területi egységére”, és kilátásba helyezi a kelet-ukrajnai orosz megszállás megszüntetését. Szintén a napokban írta alá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Krím félsziget megszállásának megszüntetéséről és reintegrációjáról szóló ukrán stratégiát is, amelyre Moszkva kemény szavakkal reagált - írja a Magyar Nemzet. Oroszország tekinthető Ukrajna legfőbb ellenfelének a napokban publikált, új ukrán katonai biztonsági stratégiája alapján. Krím 2014. februári orosz megszállása óta a két ország lényegében háborúban áll egymással, bár ezt hivatalos szinten azóta sem mondták ki a felek. Az Orosz Föderáció nemzeti szinten továbbra is Ukrajna katonai ellenfele, amely fegyveres agressziót hajt végre az ország ellen, ideiglenesen megszállta a Krím Autonóm Köztársaság területé

A tavaly nyáron életbe léptetett legutóbbi tűzszünet óta 66 ukrán katona vesztette életét a Donyec-medencei harcok övezetében - mondta el Olekszij Aresztovics, a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport ukrán küldöttségének tanácsadója egy hét végi tévéműsorban. Kifejtette, hogy tavaly július 27. óta a múlt év végéig 45 katona esett el, és 317 sebesült meg. Idén 21-en haltak meg és 75-en szenvedtek sérüléseket. Legutóbb pénteken négyen haltak meg és ketten sebesültek meg a Moszkva által támogatott szakadár erők tüzérségi támadása következtében. Aresztovics mindazonáltal hozzátette, hogy ha bármely más hasonló időszakkal hasonlítják össze a korábbi évekből a mostani periódust, az elesett ukrán katonák száma "csaknem ötször", az ukrán állásokra kilőtt tüzérségi lövedékeké pedig - különböző számítások szerint - 10-15-ször kevesebb. Legutóbb tavaly július 22-én állapodtak meg a tűzszünetről a minszki összekötő csoportban, amely július 2

Ukrajnában továbbra sem lassul a koronavírus-fertőzés terjedése, vasárnapra is csaknem 12 ezer új beteget regisztráltak egy nap alatt, megint nagyon sokan, több mint ötezren kerültek kórházba, és a járvány kezdete óta elhunytak száma már megközelítette a 32 ezret. A hivatalosan közölt adatok alapján szombaton 11 932 új esettel 1 644 063-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Ez ugyan csaknem 5,5 ezerrel kevesebb a megelőző napinál, de ennek minden bizonnyal az az oka, hogy hétvégenként általában kevesebben fordulnak orvoshoz és kevesebb tesztet végeznek. Az elhunytak száma 203-mal 31 954-re nőtt. Eddig 1 300 625-en gyógyultak meg, az aktív betegek száma viszont több mint nyolcezerrel 311 484-ra emelkedett. Kórházba az elmúlt napban is kimagaslóan sok, 5052 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, a megelőző napon is számuk meghaladta a 4700-at. A legtöbb új beteget, 1150-et ezúttal a kelet-ukrajnai Harkiv megyéből jelentették. A híradások beszámoltak arról, hogy az ország

Vlagyimir Putyin orosz elnök kiváró magatartást tanúsított a donbászi helyzetben - írta az ukrán külügyminiszter a Le Figaro című francia lapban megjelent cikkében, melyet a Korrespondent is szemlézett. "Csak arra szánja az idejét, hogy gyengepontokat találjon és a konfliktust az ultimátumok, ne pedig a kompromisszumok nyelvén oldja meg. Ugyanakkor az előző hét év megmutatta, hogy ez a stratégia sikertelen" - osztotta meg gondolatait Dmitro Kuleba. Mint ismeretes, Angela Merkel német kancellára idén távozik tisztségéből, így Putyin marad a normandiai formátum utolsó társalapítója. "A helyzet még mindig zsákutcában van, ami árt Ukrajnának és Európának is, és tulajdonképpen magának Oroszországnak sem hoz semmi jót. Ezért itt a megfelelő alkalom arra, hogy új lendületet kapjon a békefolyamat. 2019 után Franciaország ismét át veheti a vezető szerepet a normandiai formátum újraindításában "- tette hozzá a külügyminiszter.

Egyszerűsítik Lengyelországban az Európai Unión kívüli egészségügyi dolgozók munkavállalási engedélyének megszerzésére vonatkozó eljárást. A döntésnek köszönhetően nőhet az országban munkát vállaló ukrán egészségügyi dolgozók száma - írja a Puls Biznesu lengyel kiadványra hivatkozva a Korrespondent . Lengyel sajtóértesülések szerint 2020-ban valamivel több mint 4200 ukrán állampolgár dolgozott az egészségügyi és szociális ellátórendszerben. A Fejlesztési, Munkaügyi és Technológiai Minisztérium adatai szerint tavaly 41 ukrán orvos vállalt munkát Lengyelországban, ami 70 százalékkal több mint 2019-ben. Akkor 27 egészségügyi szakember érkezett Ukrajnából. Az ápolókat tekintve 2020-ban 11-en, 2019-ben pedig 10-en gondolták úgy, hogy a szomszédos államban próbálnak szerencsét. Lengyelországban jelenleg 142 000 orvos és csaknem 38 500 fogorvos dolgozik. Ezer lakosra jelenleg 2,4 orvos jut Lengyelországban, ezzel a mutatóval Európában sereghajtónak számít. A Legfelsőbb Orvosi Kamara becslései

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton rendeletet adott ki, amelyben visszavonta Olekszandr Tupickijnak, az ukrán alkotmánybíróság elnökének alkotmánybírói kinevezését. A kinevezésről szóló rendeletet - amelyet Zelenszkij most törtölt - még 2013-ban írta alá Viktor Janukovics, az európai integrációt és hatalomváltást követelő, 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetések nyomán menesztett, Oroszországba menekült volt elnök. Zelenszkij törölte egy másik alkotmánybíró, Olekszandr Kaszminyin kinevezését is, aki szintén 2013-ban lett kinevezve. Az indoklásban a döntés céljaként az államfő az alkotmány, az emberi, állampolgári és szabadságjogok, továbbá Ukrajna nemzeti érdekei, az állam függetlenségének és nemzetbiztonságának védelmét jelölte meg. "Az ukrán alkotmánybíróság Viktor Janukovics által kinevezett egyes bírái, miközben továbbra is gyakorolják hatásköreiket, veszélyt jelentenek Ukrajna állami függetlenségére és nemzetbiztonságára, ami sérti Ukrajna alkotmányát, az emberi, államp

Második napja rekordszámú koronavírussal fertőzöttet regisztrálnak Ukrajnában: az egészségügyi miniszter pénteki tájékoztatása szerint az elmúlt napon 18 132 új fertőzéses eset történt. Makszim Sztepanov a Facebook-oldalán azt írta, hogy 326 beteg halt meg, és 4 826 került kórházba. A hatóságok 7138 beteget nyilvánítottak gyógyultnak az elmúlt 24 órában. Ukrajnában második napja rekordot dönt a fertőzöttek száma, a járvány egy évvel ezelőtti kezdete óta nem regisztráltak annyi új esetet, mint csütörtökön és előző napon, amikor 16 294 fertőzöttről adtak hírt. A legtöbb fertőzöttet Odessza, Dnyipropetrovszk és Harkiv megyében, illetve Kijevben regisztráltak az elmúlt napon - írta az UNIAN hírügynökség. A 42 milliós országban a járvány kezdete óta 1614 ember kapta el a fertőzést, és 31 461-en haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe. Ukrajna Európában az utolsó országok között van, ahol megkezdték az oltási kampányt. Az oltási kampány február 24-én indult, miután az els

A nemzeti kisebbségek védelme alapvető feltétele kell, hogy legyen Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseinek - hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea és Gál Kinga, a Fidesz két európai parlamenti képviselője a testület kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának csütörtöki videótanácskozásán. Az ülés célja az volt, hogy az érintettek tájékoztassák az európai döntéshozókat a kárpátaljai magyar közösséget ért atrocitásokról, jogszűkítésről. Gál Kinga, a munkacsoport társelnöke rámutatott, hogy az ukrajnai kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyarok jogai egyre súlyosabban csorbulnak hétről hétre. "Azokat, akik kiállnak a közösségükért, megfélemlítik. Láthatóan nincs politikai akarat az unió egyik legalapvetőbb elvének betartására" - húzta alá. Felszólította Josep Borrell kül-és biztonságpolitikai főképviselőt: nyomatékosan hívja fel az ukrán hatóságok figyelmét arra, hogy a kisebbségekkel szembeni jogsértések nem egyeztethetőek össze az uniós alapelvekkel, t

Március 1-től elektronikusan jelentkezhetnek a koronavírus elleni oltásra azok a 18 és 59 év közötti ukrán állampolgárok, akik nem tartoznak a prioritási csoportba. Az ötlépcsős oltási terv Első körben a koronavírusos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozókat oltották, valamint a bentlakásos szociális intézmények (idősek otthona) alkalmazottait és betegeit és a Kelet-Ukrajnában állomásozó katonákat (közel 367 000 fő). A második szakaszban az egészségügyi dolgozók, a 80 év feletti ukrán állampolgárok és a szociális munkások kapják meg az oltást (közel 3 millió fő). A harmadik szakaszban a 65-79 év közötti állampolgárokat, állambiztonsági szervezetek alkalmazottait, valamint a tanárokat és az oktatási szférában dolgozókat oltják be (közel 7 millió fő). A negyedik szakaszban a 60-64 év közötti állampolgárok, valamint azok a krónikus betegségben szenvedő személyek kapják meg a koronavírus elleni vakcinát, akik börtönben dolgoznak, vagy börtönbüntetésüket töltik (közel 11 millió fő). Az

Nagymértékben emelkedik a hús és hústermékek ára áprilisban.  A sertéshús kilogrammonkénti ára elérheti a 150 hrivnyát, ezen felül drágul a csirke- és a marhahús is - írja a tsn.ua cikkére hivatkozva a Kárpátalja Ma. Az áremelkedést a szakértők a gabona drágulásával magyarázzák. A hús és hústermékek ára átlagosan 10 százalékkal növekedhet ebben az évben - jegyzik meg.

A katonanőt március 21-én oltották be. A halál oka egyelőre ismeretlen, az orvosszakértői vizsgálatot szerdán tartják. Meghalt egy ukrán katonanő röviddel azután, hogy megkapta a Covishield koronavírus elleni védőoltást – közölte kedd este Facebook-oldalán az ukrán fegyveres erők katonaorvosi egységének parancsnoksága. A halál oka egyelőre ismeretlen, az orvosszakértői vizsgálatot szerdán tartják. Az Odessza megyében szolgálatot teljesítő szerződéses katonanő, akit március 21-én oltottak be, kedden a laktanyán kívül összeesett, a helyszínre érkező mentők megpróbálták újraéleszteni, de nem jártak sikerrel – jelentette az Interfax Ukrajina hírügynökség. Ez volt az első haláleset, amióta Ukrajnában március elején megkezdték az oltási kampányt. A kijevi vezetés februárban kapta meg az első 500 ezer adag, az Indiai Szérum Intézet (SII) által gyártott, az AstraZeneca brit–svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett, új koronavírus elleni védőoltást. Az AstraZeneca vakcináján

A Nagypalád és Nagyhódos közötti ukrán–magyar határátkelőhely átadása már évek óta húzódik, de most végre ismét felcsillant a remény, hogy elkészülhet az átkelő, amely levenné a terhet tiszaújlaki határállomásról - írja a Kárpáti Igaz Sz ó. Olekszij Petrov, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke Facebook-oldalán számolt be arról, hogy kedden hivatalában fogadta Buhajla József ungvári magyar főkonzult. A megbeszélés fő témája a Nagypalád–Nagyhódos közötti határátkelőhely megnyitásának egyeztetése volt. Bejegyzésében Petrov kiemelte, hogy nemrég a helyszínen tájékozódott. “Számos megállapodást, többek között államközi szintű egyezményt kell még megkötnünk erre vonatkozóan” – írta bejegyzésében a tanács elnöke, és nagyon óvatosan fogalmazva felcsillantotta a reményt arra, hogy ideiglenes mobilépületekkel már az idén megkezdheti munkáját a határállomás.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megkezdte az ország oligarchamentesítését – jelentette be Oleh Usztenko, az államfő gazdasági tanácsadója az MTI szerint. Az ukrán elnök megkezdte az oligarchamentesítési folyamatot, amelynek célja nem a nagyvállalkozások egyes képviselői elleni harc, hanem a rendszerváltás, az üzleti élet korlátainak csökkentése és a mindenki számára egyforma játékszabályok kialakítása – mondta a tanácsadó az NV rádióban. Usztenko bírálta Zelenszkij elődeit, amiért semmit nem tettek ezen a téren. “Ha az ukrajnai gazdasági helyzet nem rekedt volna meg az 1990-es évek szintjén, tavaly a GDP 400 milliárd dollár lehetett volna. Ezzel szemben valójában alig több mint 160 milliárd dollár volt” – mondta a tanácsadó. Oleh Usztenko megjegyezte, hogy az ukrán gazdaságba befektetni szándékozók számára a fő aggodalmat a tulajdonjogok védelmével kapcsolatos probléma váltja ki. Ezzel kapcsolatban az elsődleges intézkedések között szerepel a tőkeamnesztia, az igazságügyi rendszer ref

Megkezdődött a vakcina beadásának második szakasza március 22-én Ukrajnában. Ebben a szakaszban azokon az orvosokon és egészségügyi dolgozókon kívül, akik közvetlen kapcsolatban vannak koronavírusos betegekkel, a háziorvosokat, a közegészségügyi dolgozókat, a szociális munkásokat, valamint a 80 év feletti személyeket oltják be – számolt be róla Viktoria Timcsik megyei epidemológus. Kárpátalján 16 állandó oltópontot hoztak létre. Az Ökörmezői (Mizshirja), a Hátmegi (Zahattya), a Csapi, a Rahói, a Perecsenyi, a Poroskői (Poroskovo), a Jánosi, a Borhalmi (Boboviscse), az Irhóci (Viljivci), a Szolyvai, a Bustyaházai (Bustino), a Baranyai (Baraninci), a Szerednyei, a Viski (Viskovo), a Técsői és az Ungvári Családorvosi Rendelőben oltják majd be az embereket. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter elmondta, hogy a mobil csapatokon kívül országszerte 565 állandó oltópontot hoztak létre. És az újabb vakcinaszállítmány megérkezése után 2 500 ilyen pont létrehozását tervezi az Egészségügyi Min

A Kijev melletti Petropavlovszka Borscsahivka községben személyek egy csoportja illegálisan tartott fogva több embert egy állítólagos rehabilitációs központban – jelentette a Kijev megyei rendőrség nyomán a korrespondent.net. „Az úgynevezett »rehabilitációs központban« törvénytelenül tartottak fogva ismeretlen okokból néhány tucat személyt, akiknek a többsége nem szenved alkohol- vagy kábítószer-függőségben. Ezeket a személyeket zord körülmények között tartották, az ablakokon vasráccsal, a sértetteknek szigorúan tilos volt elhagyni az épületet. A »központ« lakóit kínzásoknak vetették alá” – áll a közleményben. Ezt megelőzően bejelentést kaptak a rendvédelmi szervek, miszerint Irpenyben az egyik többemeletes lakóház előtt három ismeretlen megkötözött egy férfit, erőszakkal egy gépkocsiba lökték, majd ismeretlen irányban távoztak. A rendőrség megtalálta az autót, amelyen a sértettet elrabolták. Ezen a címen bukkantak rá a „rehabilitációs központra”. Az „intézmény” nem rendelkezik a szüks

Az ukrán parlament a kettős állampolgárság liberalizálására, de ezzel együtt a helyi magyar politikai képviselet felszámolására készül, amihez a titkosszolgálat szállítja az indokokat. A magyar kormány szövetséges nélkül maradt a két ország vitájában. Tavaly hazaárulás, hűtlenség, szeparatizmus gyanújával titkosszolgálati eljárások indultak két ukrajnai magyar szervezet, a magyar kormányzat gazdaságfejlesztési támogatásait kezelő Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ alapítványa és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány ellen Ukrajnában. Mindkettőt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Brenzovics László vezeti, házkutatás volt nála is. A Szabad Európa megkeresésére Brenzovics László abszurdnak nevezte a vádakat. "Évek óta tart a folyamat, melynek során az ukrán állam intézkedései visszaveszik a kisebbségi jogokat" – emlékeztet az oktatási és a nyelvtörvény szigorításaira. "Ennek része a kisebbségi intézmények kriminalizálása is."

Az ukrán kormányfő a Handelsblatt német kiadványnak adott interjújában mesélt Ukrajna európai integrációs terveiről. Denisz Smihal szerint jelenleg két oka van annak, hogy országa nem csatlakozhatott az Európa Unióhoz. Az egyik, hogy országának még mindig dolgoznia kell az európai normákon. Bíznak azonban benne, hogy jelentős előre lepéseket fognak elérni, nem utolsósorban a digitalizációnak köszönhetően. A másik ok szerinte az, hogy vannak olyan tagállamok, amelyek szkeptikusan állnak hozzá a bővítés kérdéséhez. A miniszterelnök úgy véli, Ukrajna 5-10 éven belül csatlakozhat az EU-hoz. Ehhez viszont teljesítenie kell az országnak az európai normákat a korrupció elleni küzdelemmel és az igazságszolgáltatással kapcsolatban - írja a Korrespondent .  Smihal az interjúban kitért arra, hogy jelenleg is folynak az EU és Ukrajna között a közös légtérről és energiapiaci normákról szóló tárgyalások. "Ukrajna készen áll arra, hogy a lehető leghamarabb EU-tagállammá váljon, erre törekszünk.

Egy rosszul rögzített csatornafedél végzett a kiskorú gyermekkel. A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának (DSZNSZ) egyik gépjárműve a lvivi Szihivszkaja utcán ráhajtott egy csatornafedélre, amely felcsapódott és eltalálta a szembejövő sávban közlekedő Acura személygépkocsit. A csatornafedél átszakította az autó első szélvédőjét és olyan súlyosan megsebesítette az anyósülésen utazó 10 éves kisfiút, hogy az belehalt sérüléseibe. Az gépjárműben tartózkodott a gyermek édesapja és édesanyja is - írja az UNIAN hírügynökség.

A magyar fél lassúságára panaszkodnak a Tisza határátkelőn várakozók a közösségi oldalakon - írja a Kárpátalja Ma. Az ukrán állampolgárok szerint élni szerettek volna 30 km-en belüli utazási jogaikkal, hogy szükséges gyógyszereket, élelmiszereket és egyéb termékeket vásároljanak Magyarországon. Állításuk szerint a félnapos várakozási idő miatt sokan visszafordultak, mert a Magyarországon érvényben lévő éjszakai kijárási tilalom miatt nem úszták volna meg büntetés nélkül a bevásárlást, ha egyáltalán átértek volna 20.00 óráig a határátkelőn. Az ukrán posztolók feltételezése szerint a határőrök felsőbb utasításra kapták a parancsot, hogy lassítsák a beléptetést. Volt, aki köszönetet mondott az ukrán fél gyors és gördülékeny ellenőrzéséért (azt nem róják föl, hogy a Tisza-híd kibővítése évek óta az ukrán oldal miatt várat magára). A 30 km-es, 24 órás ingázási lehetőséghez hozzátartozik, hogy Ukrajna hetek óta vörös, azaz kockázatos országnak minősíti Magyarországot. Ennek értelmében a bevá

Vlagyimir Zsirinovszkij szerint Moszkvának keményebb álláspontot kell képviselnie Kijevvel szemben. Az orosz Liberális Demokrata Párt (LDPR) elnöke egy interjúban arról beszélt, a közeljövőben provokációkra kell számítani Donbászban. A populista politikus szerint Oroszországnak hadüzenet nélkül kell megtámadnia Ukrajnát. Ahogyan Zsirinovszkij fogalmazott, egyetlen ukrán katonát és tisztet sem szabad életben hagyni - számolt be az UNIAN hírügynökség. Hozzátette: Moszkvának keményebb álláspontot kell képviselnie Kijevvel szemben. Zsirinovszkij az Ukrajna elleni támadást azért tartja szükségesnek, mert szerinte 15 ezer oroszt öltek meg ukrán fegyveresek Donbászban. A politikus emellett azt állítja, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) orosz állampolgárokat tart fogva föld alatti börtönökben.

Hatályba lépett a hétvégén Vlagyimir Putyin elnök rendelete, amely a Krím félsziget legtöbb területét hatérmenti övezetnek minősítette, ahol külföldiek nem rendelkezhetnek földtulajdonnal. Ha a tulajdonosok nem hajlandók az önkéntes eladásra, a hatóságok kényszeríteni fogják őket. A rendelet a Krím 25 városi önkormányzatából 19-re, egyebek között Jevpatorijára, Kercsre és Jaltára, valamint Szevasztopol mind a 12 önkormányzatára érvényes.   A szombaton hatályba lépett rendelet nem érinti Szimferopolt, Dzsankojt és Krasznoperekopszkot, valamint a Belogorszki, a Krasznogvargyejszki és a Pervomajszki járást. Az ukrán külügyminisztérium az rendeletet érvénytelennek és az ukrán állampolgárokkal szemben diszkriminatívnak minősítette. A Krím félszigetet 2014-ben csatolta el Oroszország Ukrajnától, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva, amit a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el. (MTI)

Az Ukrán Nemzeti Gárda, a helyi rendőrséggel együttműködve, éjjel‐nappali ellenőrzést tart Munkácson és a hozzá tartozó kistérségben – tudatta a pmg.ua hírportálra hivatkozva a Kárpátalja Ma. A járőrszolgálatba szakértőket és kinológusokat is bevontak a bűnügyi helyzetek gyors felismerése érdekében. Az intézkedések célja a közbiztonság javítása, hatékony segítségnyújtás a 102‐es segélyhívó telefonszám riasztása esetén, valamint a bűnügyi helyzetek azonnali felismerése és leállítása.

Az ukránok 33,4%-a kész beoltatni magát a koronavírus ellen – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felméréséből. Ugyanakkor 60,7% nem kívánja beoltatni magát, 5,9% pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. Az oltást nem vállalóknál rákérdeztek döntésük okára. Kiderült, hogy 38% nem bízik a Covid–19 elleni vakcinában. További 7,3% szerint nincs szükség az oltóanyagra. Emellett a megkérdezettek 6,2%-a kételkedik a készítmények minőségében, biztonságosságában, 6,1% pedig az egészségi állapota miatt nem áll készen beoltatni magát. Ezenkívül a válaszadók 5,7%-ának nem felel meg az Ukrajnában jelenleg elérhető vakcina. Az oltást elutasítók 4,6%-a nem magyarázta meg az álláspontját. Ugyanennyien voltak azok, akik a beláthatatlan következményekre hivatkoztak. A polgárok 3,8%-a azért nem akarja beoltatni magát, mert a vakcina nem ellenőrzött. További 3,4% közölte, hogy már átesett a koronavírus okozta betegségen és rendelkezik antitestekkel. ( Kárpátalja )

Ukrajna valamennyi oktatási intézményének a távoktatásra való átállását javasolja Szerhij Szkarlet - tudatta az oktatási minisztérium sajtószolgálata . Az oktatási és tudományos miniszter szerint célszerű lenne a sárga és narancssárga zónák iskoláiban és felsőfokú intézményeiben is bevezetni az online oktatás rendszerét. "Elsősorban ezeket a korlátozásokat azokon a közigazgatási-területeken kell alkalmazni, ahol az influenzás megbetegedések száma átlépi a küszöbértékét, valamint ott, ahol jelentősen megnő a koronavírusos esetek száma" - idézte a minisztert a Mukachevo.net . Kárpátalját március 8-án vörös zónába sorolták, melynek értelmében az oktatási intézmények 5-11. osztályos tanulói távoktatásban tanulnak. A technogén és ökológiai, valamint rendkívüli helyzetek kérdéseivel foglalkozó regionális bizottság döntése értelmében többek között az Ungvári, a Munkácsi, a Nagyszőlősi, a Beregszászi, a Técsői, a Szolyvai, a Perecsenyi és a Bilkei kistérségek óvodáiban és elemi iskol

Lvivben és a megyében egyre többen betegednek meg koronavírusban. Drasztikusan emelkedik azoknak a száma is, akik kórházi kezelésre szorulnak. A város polgármestere a még nem mozgósított orvosok és egészségügyi dolgozók segítségét kéri - írja az UNIAN hírügynökség. Andrij Szadovij elmondása szerint mindent megtesznek a kórházi ágyak növelése érdekében, viszont kritikus az orvoshiány. Lviv megyében naponta 250-300-an kerülnek kórházba koronavírus-fertőzéssel, ezért hatalmas szükség van a segítségre. Szadovij mindenkit, aki rendelkezik orvosi diplomával arra kér hívja a 1580-as forróvonalat vagy töltse ki a jelentezéshez szükséges űrlapot. Lviv polgármestere tisztességes anyagi jutalmat ajánl a segítőkész egészségügyi dolgozóknak és orvosoknak.

Ukrajna kisebbségpolitikája sok tekintetben a Ceaușescu-diktatúrát idézi. A Székelyhon Hangadó című podcastjében Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével beszélgetett Pataky István.