Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2021

Többet költöttek tavaly az ukránok, mint amennyi jövedelmük volt

Az ukrán állanpolgárok megtakarítása összesen 17 millárd hrivnyával csökkent a tavalyi évben - derült ki az Állami Statisztikai Szolgálat adataiból. A hivatal közlése szerint 2020-ban a háztartások bevétele 3972,4 milliárd hrivnya volt. Ennek legnagyobb részét, 45,9 százalékát, 1823 milliárd hrivnyát a fizetések tették ki. A statisztikai szolgálat adatai alapján az ukránok összjövedelmének 17,9 százaléka származott profitból és egyéb bevételekből. A háztartásokba befolyt összegek jelentős részét, 33,6 százalékát a szociális segélyek tették ki - írja a Korrespondent . Ugyanakkor az ukránok kiadásai elérték a 3899,4 milliárd hrivnyát, míg a megtakarítások 17 milliárd hrivnyával csökkentek. Tehát ennyivel többet költöttek, mint amennyi bevételük volt. Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a háztartások egy főre jutó éves rendelkezésre álló jövedelme tavaly 73 355 hrivnya volt.

Kiderült, mennyi bevétele volt tavaly az ukrán elnöknek

Az ukrán elnöknek és feleségének az éves jövedelme 2020-ban csaknem hatmillió hrivnyával csökkent. Volodimir Zelenszkij 2020-as vagyonnyilatkozatában 19,1 millió hrivnya bevételt jelentett be. Érdekesség, hogy a bevallás szerint az ukrán elnök fizetése ebből az összegből "csak" 336 ezer hrivnyát tett ki. A tavalyi évből származó bevétel nagyobb része, 13,5 millió hrivnya egy telek és egy ingatlan eladásából szármázik - írja a Korrespondent . Zelenszkijék kasszájába további 4,6 millió hrivnya folyt be jogdíjakból, például az államfő tulajdonában lévő Kvartal 95 filmstúdiótól is. Emellett az elnök 231 ezer hrivnyát keresett a bérbe adott ingatlanokkal, 204 ezer hrivnyát értékpapírokból származó befektetésnek köszönhetően és 239 ezer hrivnyát bankbetétekből származó kamatokból. Felesége, Olena Zelenszka bevétele papíron 3 634 548 hrivnya volt. 953 ezer hrivnya folyt be a Kvartal 95-ből, 2,4 millió ingatlanlízingből, 204 ezer értékpapírokból és 35 ezer egyéb forrásokból (jogdíjak

El sem tudják képzelni az EP-képviselők, milyen megpróbáltatásoknak vannak kitéve a kárpátaljai magyarok

Sok uniós képviselőnek újdonságként hatottak a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét értékelő tanácskozáson elhangzottak. El sem tudják képzelni, milyen megpróbáltatásoknak vannak kitéve a Kárpátalján élő magyarok. Erről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! adásában. Fokozódik a nyomás a kárpátaljai magyar kisebbségen. 2021 márciusától az ukrán hatóságok a kettős állampolgárság szabályozásának előkészítéseként a kettős állampolgárok felkutatására kaptak parancsot, ezáltal Ukrajna saját állampolgárainak listázására adott rendeletet – mondta nemrég egy interjúban a kárpátaljai politikus. Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának múlt heti ülésének kiemelt témája volt a kárpátaljai magyarok helyzete. A tanácskozáson helyzetértékelést adó kárpátaljai politikus elmondta, hogy 2014 óta egyre szomorúbb és reménytelen

McDonald’s nyílhat Ungváron

A multinacionális hálózat ukrajnai fejlesztési részlegvezetője szerint elképzelhető, hogy jövőre McDonald’s nyílhat a kárpátaljai megyeszékhelyen - írja a Kárpáti Igaz Szó.  Az idén a milliós nagyvárosokban terveznek újabb vendéglátóhelyeket nyitni, 2022-ben viszont többek között Csernyivci és Ungvár is a tervek között szerepel - mondta el Vitalij Sztefaruk . A gyorséttermi világlánc nyitásához szükség van a helyi városvezetés kedvező szándékára is, tette hozzá a mamutcég képviselője. Ukrajnában jelenleg 98 McDonald’s üzemel 21 városban. Korábban már többször is felmerült, hogy Ungváron is nyílhat üzletük, de eddig még nem történtek konkrétumok.

Mobilizálhatják a tartalékosokat Ukrajnában

A parlament keddi ülésén rábólintott arra a törvénytervezetre, melynek értelmében, ha az ország keleti részén zajló fegyveres konfliktus során romlik a helyzet, esetleg megsértik az államhatárt, a tartalékos katonákat általános mozgósítás nélkül is egy nap leforgása alatt mobilizálhatják - számolt be a Kárpáti Igaz Szó . Ezzel a tartalékosok (kiképzett volt sorkatonák) számára új típusú szolgálatot vezetnek be, melynek során a legrövidebb időn belül bevethetőkké válnak. A törvény ezenkívül egy a tartalékosokat, sor- és hadköteleseket számon tartó egységes elektronikus nyilvántartási rendszer bevezetését javasolja, s kimondja, a tartalékos bakáknak rendszeresen továbbképzéseken kell részt venniük. A katonai nyilvántartásba vétel alól kibúvó személyeket 510–850 hrivnyára bírságolják, mely összeget második alkalommal 850–1700 hrivnyára emelik. A mobilizációs felkészítés elmulasztásáért 1700–3400 hrivnyát fizetnek majd a hadkötelesek és 3400-5100 hrivnyát a behívásukért illetékes személyek

A karanténkorlátozások ellen tüntetnek Ungváron

Tüntetésbe kezdtek a vállalkozók Ungváron március 31-én a vörös zónában érvényben lévő karanténkorlátozások ellen, melyek március 8-tól tartanak Kárpátalján – közölte a Karpatszkij objektívre hivatkozva a Kárpát.in.ua. A megyei adminisztráció épülete előtt közel száz személy gyűlt össze, legtöbbjük kereskedő, közétkeztetési objektumok, edzőtermek tulajdonosai, továbbá magánkézben lévő oktatási központok és szakkörök vezetői. A tiltakozókat leginkább az zavarja, hogy a korlátozások szelektív jellegűek, hiszen egyesek dolgozhatnak, mások pedig otthon kell üljenek. A vállalkozókkal a megyei vezetőség közül egyelőre senki nem tárgyalt.

A felnőtt lakosság 60 százalékát beoltanák év végéig Ukrajnában

Az egészségügyi minisztérium azt a célt tűzte ki maga elé, hogy év végéig beoltják az ukrán felnőtt lakosság 60 százalékát a koronavírus ellen - jelentette ki Makszim Sztepanov egy televíziós interjúban. "Az év végéig be kell oltanunk a 18 éven felüli felnőtt lakosság legalább 60 százalékát. Ez csak akkor sikerülhet, ha elegendő vakcina áll rendelkezésünkre" - magyarázta az egészségügyi miniszter. Sztepanov csalódottságának adott hangot amiatt, mert szerinte vannak olyan országok, akik az írásos megállapodások ellenére blokkolják az oltóanyagellátást - közölte az UNIAN hírügynökség. "Amennyiben megfelelő vakcina áll majd rendelkezésünkre, havonta 5 millió ukrán állampolgárt is be tudunk oltani" - állította a miniszter. A tárcavezető szavai alapján Ukrajnában jelenleg 11,5 ezer oltópont működik. Ukrajnában még soha nem volt ilyen nagyszabású vakcináció, így nagyon fontos, hogy ne csúszon semmi hiba a rendszerbe - jegyezte meg Szepanov.

Döntöttek a tömegközlekedéssel kapcsolatban Kárpátalján

A technogén-ökológiai biztonság és rendkívüli helyzetekkel foglalkozó bizottság március 30-ai döntése értelmében április 5-ig meghosszabbították a menetrend szerinti és nem menetrend szerinti járatok szüneteltetését - írja a Mukachevo.net Kivételt képeznek: a személygépkocsik, melyekben a sofőrrel együtt összesen 5 személy utazhat (nem számolva a 14 év alatti utasokat) a bérelt és szolgálati autók, melyek menetrendjéről 2 nappal az indulás előtt értesíteni kell a nemzeti rendőrséget a nemzetközi járatok utasai, akik rendelkeznek negatív PCR-teszttel. Nemrég Viktor Ljasko országos tisztifőorvos arról beszélt, hogy bíztatók az eredmények Kárpátalja és Ivano-Frankivszk megyékben, így hamarosan enyhíthetnek a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt bevezetett szigorú korlátozásokon, azaz kikerülhetnek az úgynevezett vörös zónából.

Ukrán vezérkari főnök: Oroszország komoly haderőt csoportosított át az ukrán határhoz

Oroszország nemrég a közelgő "Nyugat 2021" elnevezésű hadgyakorlat leple alatt komoly haderőt csoportosított át az ukrán határ közelébe, a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint az általa ideiglenesen megszállt Krím félszigetre - mondta Ruszlan Homcsak vezérkari főnök kedden a kijevi parlament rendkívüli ülésén, amelyet a Donyec-medencei válság megvitatásának szenteltek. Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kifejtette, hogy március 30-i adatok szerint jelenleg az orosz-ukrán határ mentén, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken és az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krímben 28 orosz taktikai zászlóalj tartózkodik. Ukrán értesülés szerint a Krímbe hamarosan még akár 25 hasonló zászlóalj érkezése várható, ami már - szavai szerint - összességében komoly veszélyt jelent az ukrán állam biztonságára. Homcsak azt is elmondta, hogy a Krím 2014-es megszállása óta Oroszország 32 700 főre növelte katonai jelenlétét a félszigeten. Hozzátette, hogy má

Magyarellenes megnyilvánulások Ukrajnában (videó)

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Facebook-oldalán jelent meg az a videó, melyben a magyarellenes megnyilvánulásokat foglalják össze 2019 és 2021 között.

Figyelem! Fokozott rendőri ellenőrzés az utakon!

Az elkövetkező napokban a kárpátaljai járőrszolgálat munkatársai kiemelt figyelmet fordítanak majd a biztonsági öv használatára. A megyei polícia közösségi oldalán figyelmezteti az autósokat arra, hogy március 29-től kezdődően április 4-ig kiemelt figyelmet fordít a biztonsági öv használatának ellenőrzésére. Aki nem csatolja be magát, az nem ússza meg figyelmeztetéssel, minden esetben adminisztratív bírságot szabnak ki. Emellett a bukósisak meglétét is figyelni fogják a motorosok esetében, akik egyre nagyobb számban jelennek meg az utakon - tudatta a Kárpáti Igaz Szó.

Korlátozná az oltást megtagadók bizonyos jogait egy kormánypárti képviselő

Dmitro Hurin képviselő (Nép Szolgája), aki korábban felvetette, hogy bocsássák el a koronavírus elleni oltást megtagadó orvosokat, újabb elképzeléssel állt elő. Szerinte korlátozni kellene az oltást megtagadók bizonyos jogait – írja a strana.ua a honatya Facebook-bejegyzése nyomán. „A következő lépés azután, hogy sikerült biztosítani az országnak 100%-ban elegendő mennyiségű vakcinát, egyes jogaikban sújtani a többi polgár életét és egészségét veszélyeztetőket (kávézók és éttermek, iskolák, felsőoktatási intézmények, színházak, mozik, sportesemények stb. látogatásának tilalma), ahogyan azt jelenleg Izrael teszi, és megtenni készül több európai ország” – írta a képviselő. Hurin véleménye szerint másoknak „nem kell viselniük a következményeit” annak, hogy valaki „fél” a koronavírus elleni oltástól. „Ha fél, üljön otthon. Ez egyszerű. Bár miért beszélek az iskolákról, a Legfelsőbb Bíróság már kimondta, hogy törvényes a beoltatlan gyermekek iskolalátogatásának tiltása” – tette hozzá a hona

Elektronikus „beteglapok” bevezetésére készülnek Ukrajnában

Ukrajnában rövid időn belül elektronikus „beteglapok” bevezetésére készülnek. Egy ideig még mind a papír alapú, mind pedig az elektronikus is érvényben lesz. A hírt Jaroszlav Kucser digitalizációs fejlesztésekért felelős egészségügyi miniszterhelyettes közölte egy online sajtótájékoztató során – írja az UNN hírére hivatkozva a Kárpát.in.ua. Az információk szerint az újítás kidolgozásán az Egészségügyi Minisztérium, a Szociálpolitikai Minisztérium, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, a Nyugdíjalap, az Együtt a korrupció ellen civil szervezetés a Kelet-Európa Alapítvány munkálkodik. A miniszterhelyettes elmondása szerint ilyen jellegű „beteglapot” azok a páciensek kaphatnak, akik már benne vannak az elektronikus rendszerben.

Az IMF elzárta a pénzcsapot Ukrajna előtt

Ukrajna egyelőre nem kap több pénz a Nemzetközi Valutaalptól (IMF), mivel nem teljesítette bizonyos kötelezettségeit - mondta el egy televíziós interjúban a pénzügyminiszter. Szerhij Marcsenko elmondása szerint az egyik ilyen be nem teljesített követelmény a hamis vagyonnyilatkozatokért járó büntetés. A pénzügyi tárca vezetője azt állítja, hamarosan a Legfelsőbb Tanács napirendre veszi a kérdést - írja az Unian hírügynökség. Az IMF egy másik elvárása az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) függetlensége valamint a hivatallal szembeni bizalom helyreállítása - magyarázta Marcsenko. A pénzügyminiszer szerint teljesíteni kell a Nemzetközi Valutaalap igazságszolgáltatási rendszerrel és az Igazságügyi Főtanáccsal, valamint a gáz- és villamosenergia-piaccal kapcsolatos követelményeit is. "Ezeket a kötelezettségeket aláírtuk az memorandumban, tehát vállaltuk a teljesítésüket" - tette hozzá Marcsenko.

Kárpátalja kikerül a vörös zónából

Bíztatók az eredmények Kárpátalja és Ivano-Frankivszk megyékben, így hamarosan enyhíthetnek a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt bevezetett szigorú korlátozásokon, azaz kikerülhetnek az úgynevezett vörös zónából - jelentette ki Viktor Ljasko. Az országos tisztifőorvos véleménye szerint a két megye a héten, vagy a jövő héten enyhített a jelenleg bevezetett legszigorúbb járványügyi intézkedéseken. Ljasko kiemelte: az adaptív karantén mindaddig érvényben marad, míg egy minimális esély is van az egészségügyi rendszer összeomlására  - írja a pmg.ua.

Kiderült, mekkora az ukrán államadósság

A tavalyi év márciusától idén február végéig Ukrajna államadóssága és az államilag garantált hiteltartozása több mint 2500 milliárd hrivnyára (91,4 milliárd dollár) nőtt - közölte a Pénzügyminisztériumra hivatkozva a Korrespondent . Az államadósság legnagyobb részét (1237 milliárd hrivnya) a külső tartozások teszik ki. A belföldi államadósság (1023 milliárd hrivnya) szinte teljes egészében államkötvényekből áll. Emellett 289,2 milliárd hrivnyát tesz ki az államilag garantált hiteltartozás.

Több mint 3 milliárd hrivnya a bérhátralék Ukrajnában

Március elseje óta az egy hónappal korábbihoz képest 8,1 százalékkal nőtt a bérhátralék Ukrajnában, jelenleg több mint 3 milliárd hrivnyát tesz ki - közölte az Állami Statisztikai Szolgálat. A Korrespondent közlése szerint Donyec (717,668 millió UAH) és Harkiv (471,145 millió UAH) megyékben, valamint az ukrán fővárosban, Kijevben (437,957 millió UAH) a legrosszabb a helyzet. A statisztikai hivatalnál ugyanakkor megjegyzik: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bére februárban 212 hrivnyával emelkedett. Papíron a vállalkozások, intézmények és szervezetek alkalmazottai az említett időszakban 12 549 hrivnyát kerestek, míg januárban 12 337 hrivnyát vihettek haza a hónap végén. 2020 februárjához képest az ukránok fizetése 15,7 százalékkal, a reálbér az inflációt is figyelembe véve 7,6 százalékkal emelkedett - tudattja a Korrespondent . A legmagasabb felhalmozott bért februárban a fővárosban (18 504 hrivnya), a legkevesebbet Kirovográd megyében (9 903 hrivnya) regisztrálták. A legjobban a

Felére csökkenhet a nyugdíj Ukrajnában a szociálpolitikai miniszter szerint

Néhány évtized alatt akár a felére is lecsökkenhet az állami nyugdíj mértéke, amennyiben Ukrajnában nem hajtják végre a nyugdíjreformot – erről is beszélt a RBK-Ukrajina hírportálnak adott terjedelmes interjújában Marina Lazebnaja szociálpolitikai miniszter. A tárcavezető kiemelte, amennyiben nem vezetik be az országban a tőkefedezeti nyugdíjrendszert 30 év múlva mindenki nyugdíja a felére zuhanhat. Lazebnaja szerint ez elkerülhető a hosszú ideje halogatott nyugdíjreformmal - írja a Kárpáti Igaz Szó . “Amennyiben nem kerül bevezetésre a tőkefedezeti nyugdíjrendszer, abban az esetben Ukrajnában a nyugdíjba vonulók a keresetpótlási rátája 30 év múlva a mostani 30-ról 18 százalékra esik. Ez a ráta jelenti a nyugdíj összegét a bérekhez viszonyítva. Hogy értsük 10 ezer hrivnyás minimálbérnél, a nyugdíj 1800 hrivnya” – fogalmazott a miniszter a Világbank előrejelzéseire hivatkozva. Lazebnaja kihangsúlyozta, hogy a kormány már kézivezérlésen alatt tartja a szolidaritási nyugdíjakat. “Öt nyug

Elitéltek egy nyugdíjas nőt, mert Ukrajnának kémkedett

Tizenkét évi szabadságvesztésre ítélt a szevasztopoli városi bíróság hazaárulás címén egy 66 éves nőt, aki a verdikt szerint az ukrán katonai hírszerzésnek dolgozott - számolt be az MTI. Az ítéletet a hétfőn kiadott bírósági közlemény szerint a múlt héten hirdették ki. A tárgyalás az ügy anyagainak titkossága miatt zárt ajtók mögött folyt. A szűkszavú hivatalos tájékoztató csak annyit árult el, hogy a bahcsiszeráji születésű D. az orosz Fekete-tengeri Flotta önálló légiezredéről gyűjtött adatokat a hívójelek érvényességéről, a jelrendszerekről és a hullámhosszokról. Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy az elítélt Galina Dovgopolova nyugdíjas. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) 2019 novemberében számolt be egy orosz állampolgárságú, az ukrán titkosszolgálatok által beszervezett nőnek a különleges közigazgatású Szevasztopolban történt őrizetbe vételéről. Azzal gyanúsították meg, hogy katonai titkokat akart megszerezni és átadni. A Krím-félszigetet és Szevasztopolt 201

Halálos baleset a nagyszőlősi kórházban - kizuhant egy beteg az ablakon

Egy ott kezelt beteg kiesett a Nagyszőlősi Járási Kórház épületének negyedik emeleti ablakából – közölte rendőrségi forrásokra hivatkozva a Mukachevo.net. A hírportál értesülései szerint a tragikus eset szombaton délelőtt történt. Annyit lehet tudni, hogy az áldozat 53 éves volt, és az egészségügyi intézmény negyedik emeleti ablakából zuhant ki, eddig tisztázatlan körülmények között. A rendőrség egyelőre nem közölt részleteket az esetről - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Az ukránok többsége szerint a Covid–19 koronavírust mesterségesen hozták létre

Az ukránok többsége úgy véli, hogy a Covid–19 koronavírust mesterségesen hozták létre – derül ki a Rejting Szociológiai Csoport felméréséből. A megkérdezettek 71%-a bizonyos a koronavírus mesterséges eredetében. Ezen belül 31% úgy gondolja, hogy „tudományos kísérlet volt”, 27% viszont „bakteriológiai fegyvernek” tartja. A válaszadók 17%-a szerint a cél a vírussal gazdasági válság előidézése volt, míg 16% úgy gondolja, hogy a vakcinán akarnak nyerészkedni. A megkérdezettek 12%-a szerint a vírust azért hozták létre, hogy ellenőrizzék az embereket, míg 4% azon a véleményen van, hogy a cél a fejlett országok befolyásának növelése volt. Ezzel szemben csak a válaszadók 19%-a gondolja a tudósokhoz hasonlóan úgy, hogy a vírus evolúció útján, a természetben jelent meg. Ha a válaszok korcsoportok szerinti megoszlását vizsgáljuk, kiderül, hogy a 18–29 éves ifjúság a többi korcsoportnál nagyobb arányban – 27% – van azon a véleményen, hogy a vírus természetes eredetű, ám 66%-uk szerint „létrehozták

Visszaszerezné Ukrajna az elvesztett területeit

Az euroatlanti integráció és a NATO-csatlakozás elősegítése is fontos szerepet kap Ukrajna új katonai biztonsági stratégiájában, amely egyúttal azt is kimondja, hogy Oroszország „fenyegetést jelent az ország szuverenitására és területi egységére”, és kilátásba helyezi a kelet-ukrajnai orosz megszállás megszüntetését. Szintén a napokban írta alá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Krím félsziget megszállásának megszüntetéséről és reintegrációjáról szóló ukrán stratégiát is, amelyre Moszkva kemény szavakkal reagált - írja a Magyar Nemzet. Oroszország tekinthető Ukrajna legfőbb ellenfelének a napokban publikált, új ukrán katonai biztonsági stratégiája alapján. Krím 2014. februári orosz megszállása óta a két ország lényegében háborúban áll egymással, bár ezt hivatalos szinten azóta sem mondták ki a felek. Az Orosz Föderáció nemzeti szinten továbbra is Ukrajna katonai ellenfele, amely fegyveres agressziót hajt végre az ország ellen, ideiglenesen megszállta a Krím Autonóm Köztársaság területé

Az oroszok kitelepítését ígéri az ukrán kormányfőhelyettes

Azok az orosz állampolgárok, akik Krím annektálása után telepedtek le a félszigeten, ki lesznek telepítve, miután a terület visszatér Ukrajna kötelékébe – jelentette Olekszij Reznyikov, az ideiglenesen megszállt területek visszaintegrálásáért felelős miniszterelnök-helyettes egy televíziós interjúban. A kormányfőhelyettes az ideiglenesen megszállt területekre ukrán nemzeti műsorokat sugárzó Dom tévécsatornának nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülésén jóváhagyták Krím megszállás alóli mentesítésének és reintegrációjának a stratégiáját - írja a Kárpát.in.ua  a Levij Bereg hírportálra hivatkozva. A dokumentum fő üzenete az, hogy a megszállt területeken élő ukrán állampolgárok „a helyzet túszai, a megszállók túszai” – hangsúlyozta. Ezért a terület Ukrajna kötelékébe történő visszatérése után azokat a lakosokat, akik nem sértették meg az ukrán törvényeket, semmi nem fenyegeti majd – ígérte a helyettes miniszterelnök. Ugyanakkor Reznyikov kilát

A legutóbbi tűzszünet életbe lépése óta 66 ukrán katona vesztette életét

A tavaly nyáron életbe léptetett legutóbbi tűzszünet óta 66 ukrán katona vesztette életét a Donyec-medencei harcok övezetében - mondta el Olekszij Aresztovics, a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport ukrán küldöttségének tanácsadója egy hét végi tévéműsorban. Kifejtette, hogy tavaly július 27. óta a múlt év végéig 45 katona esett el, és 317 sebesült meg. Idén 21-en haltak meg és 75-en szenvedtek sérüléseket. Legutóbb pénteken négyen haltak meg és ketten sebesültek meg a Moszkva által támogatott szakadár erők tüzérségi támadása következtében. Aresztovics mindazonáltal hozzátette, hogy ha bármely más hasonló időszakkal hasonlítják össze a korábbi évekből a mostani periódust, az elesett ukrán katonák száma "csaknem ötször", az ukrán állásokra kilőtt tüzérségi lövedékeké pedig - különböző számítások szerint - 10-15-ször kevesebb. Legutóbb tavaly július 22-én állapodtak meg a tűzszünetről a minszki összekötő csoportban, amely július 2

A koronavírus brit mutációja már egész Ukrajnában elterjedt

Ukrajnában továbbra sem lassul a koronavírus-fertőzés terjedése, vasárnapra is csaknem 12 ezer új beteget regisztráltak egy nap alatt, megint nagyon sokan, több mint ötezren kerültek kórházba, és a járvány kezdete óta elhunytak száma már megközelítette a 32 ezret. A hivatalosan közölt adatok alapján szombaton 11 932 új esettel 1 644 063-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Ez ugyan csaknem 5,5 ezerrel kevesebb a megelőző napinál, de ennek minden bizonnyal az az oka, hogy hétvégenként általában kevesebben fordulnak orvoshoz és kevesebb tesztet végeznek. Az elhunytak száma 203-mal 31 954-re nőtt. Eddig 1 300 625-en gyógyultak meg, az aktív betegek száma viszont több mint nyolcezerrel 311 484-ra emelkedett. Kórházba az elmúlt napban is kimagaslóan sok, 5052 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, a megelőző napon is számuk meghaladta a 4700-at. A legtöbb új beteget, 1150-et ezúttal a kelet-ukrajnai Harkiv megyéből jelentették. A híradások beszámoltak arról, hogy az ország

Kuleba tudni véli, mi Putyin stratégiája

Vlagyimir Putyin orosz elnök kiváró magatartást tanúsított a donbászi helyzetben - írta az ukrán külügyminiszter a Le Figaro című francia lapban megjelent cikkében, melyet a Korrespondent is szemlézett. "Csak arra szánja az idejét, hogy gyengepontokat találjon és a konfliktust az ultimátumok, ne pedig a kompromisszumok nyelvén oldja meg. Ugyanakkor az előző hét év megmutatta, hogy ez a stratégia sikertelen" - osztotta meg gondolatait Dmitro Kuleba. Mint ismeretes, Angela Merkel német kancellára idén távozik tisztségéből, így Putyin marad a normandiai formátum utolsó társalapítója. "A helyzet még mindig zsákutcában van, ami árt Ukrajnának és Európának is, és tulajdonképpen magának Oroszországnak sem hoz semmi jót. Ezért itt a megfelelő alkalom arra, hogy új lendületet kapjon a békefolyamat. 2019 után Franciaország ismét át veheti a vezető szerepet a normandiai formátum újraindításában "- tette hozzá a külügyminiszter.

Kivándorlási hullám fenyegeti Ukrajnát

A koronavírus-járvány harmadik hulláma ismét keresztbe tett az európai gazdasági nyitásnak, miközben Ukrajnában talán még soha nem kívánkoztak annyian külföldre munkát vállalni, mint éppen napjainkban. A járvány ukrajnai harmadik hulláma tovább növelte a munka, illetve jövedelem nélkül maradottak számát. Többségük (63%) külföldön szándékozik munkát-megélhetést találni, ráadásul minden ötödik örökre elhagyná Ukrajnát – derül ki az OLX Robota analitikai szolgálatának felméréséből. Az egymást érő zárlatok miatt már olyan emberek fejében is megfordul az áttelepülés gondolata, akik korábban soha nem foglalkoztak ezzel a lehetőséggel - olvasható a Kárpátalja hetilap cikkében. „Soha nem dolgozott külföldön, de azt tervezi, hogy idén külföldre megy munkát vállalni a megkérdezett ukránok 33%-a” – mutat rá az OLX Robota az útra kelni szándékozók arányát érzékeltetve. Ami az okokat illeti, az ukránok az évről évre romló anyagi helyzetet, a munkanélküliséget, valamint a külföldön ajánlott magasabb

Tömegével hagyhatják el az orvosok Ukrajnát

Egyszerűsítik Lengyelországban az Európai Unión kívüli egészségügyi dolgozók munkavállalási engedélyének megszerzésére vonatkozó eljárást. A döntésnek köszönhetően nőhet az országban munkát vállaló ukrán egészségügyi dolgozók száma - írja a Puls Biznesu lengyel kiadványra hivatkozva a Korrespondent . Lengyel sajtóértesülések szerint 2020-ban valamivel több mint 4200 ukrán állampolgár dolgozott az egészségügyi és szociális ellátórendszerben. A Fejlesztési, Munkaügyi és Technológiai Minisztérium adatai szerint tavaly 41 ukrán orvos vállalt munkát Lengyelországban, ami 70 százalékkal több mint 2019-ben. Akkor 27 egészségügyi szakember érkezett Ukrajnából. Az ápolókat tekintve 2020-ban 11-en, 2019-ben pedig 10-en gondolták úgy, hogy a szomszédos államban próbálnak szerencsét. Lengyelországban jelenleg 142 000 orvos és csaknem 38 500 fogorvos dolgozik. Ezer lakosra jelenleg 2,4 orvos jut Lengyelországban, ezzel a mutatóval Európában sereghajtónak számít. A Legfelsőbb Orvosi Kamara becslései

Zelenszkij: a Janukovics által kinevezett egyes bírák veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságára

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton rendeletet adott ki, amelyben visszavonta Olekszandr Tupickijnak, az ukrán alkotmánybíróság elnökének alkotmánybírói kinevezését. A kinevezésről szóló rendeletet - amelyet Zelenszkij most törtölt - még 2013-ban írta alá Viktor Janukovics, az európai integrációt és hatalomváltást követelő, 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetések nyomán menesztett, Oroszországba menekült volt elnök. Zelenszkij törölte egy másik alkotmánybíró, Olekszandr Kaszminyin kinevezését is, aki szintén 2013-ban lett kinevezve. Az indoklásban a döntés céljaként az államfő az alkotmány, az emberi, állampolgári és szabadságjogok, továbbá Ukrajna nemzeti érdekei, az állam függetlenségének és nemzetbiztonságának védelmét jelölte meg. "Az ukrán alkotmánybíróság Viktor Janukovics által kinevezett egyes bírái, miközben továbbra is gyakorolják hatásköreiket, veszélyt jelentenek Ukrajna állami függetlenségére és nemzetbiztonságára, ami sérti Ukrajna alkotmányát, az emberi, államp

Sztepanov: az idei év végéig bizonyosan érvényben a karanténkorlátozások

Ukrajnában továbbra sem lassul a koronavírus-fertőzés terjedése, szombatra is a megelőző napi, eddigi rekordhoz közeli, csaknem 17,5 ezer új beteget regisztráltak egy nap alatt, az egészségügyi miniszter pedig azt jósolta, hogy a napi növekmény hamarosan elérheti akár a 25 ezret is. A hivatalosan közölt adatok alapján az elmúlt napban 17 424 új esettel 1 632 131-re nőtt a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma. Ez csak mintegy hétszázzal kevesebb a megelőző napi 18 132-nél, ami az eddigi legmagasabb napi növekmény volt. Az elhunytaké 290-nel 31 751-re nőtt. Eddig 1 297 282-en gyógyultak meg, az aktív betegek száma viszont több mint tízezerrel 303 098-ra emelkedett. Kórházba az elmúlt napban is nagyon sok, 4747 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került. A legtöbb új beteget, 1407-et ezúttal a nyugat-ukrajnai Lviv megyéből jelentették. Az ország legfertőzöttebb területén, a fővárosban 1226 új beteget jegyeztek fel. Velük együtt Kijevben az azonosított fertőzöttek szám

Április elsején indul a tavaszi sorozás Kárpátalján

A tavaszi sorozás április 1-jén indul Kárpátalján, a tervek szerint az első 80 regrutát április 6-án indítják útnak a kiképzőközpontba – közölte Petruska István, a megyei közigazgatás elnökhelyettese miután egyeztetett a megyei hadkiegészítő parancsnokság és a rendőrség illetékeseivel, a járási közigazgatások és a sorozóbizottságok vezetőivel. A megyei közigazgatás sajtószolgálatának közleménye szerint Kárpátalján a tervek szerint 400 fiatalembert fognak besorozni. A tavaszi időszak, amely a karantén miatt később kezdődött el, április 1-től június 30-ig tart majd  - írja a Kárpáti Igaz Szó. Kötelező sorkatonai szolgálatra azokat a 18 és 27 év közötti személyeket hívják be, akik nem rendelkeznek a sorkatonai szolgálat elhalasztásáról szóló igazolással vagy nincsenek felmentve a szolgálatteljesítés alól. A tavaszi sorozás előkészítése már március elején elkezdődött: már folyamatban van a behívottak fizikai alkalmassági vizsgálata, valamint mentális szűrése.  Petruska István kiemelte, hog

Ukrajnában második napja rekordszámú fertőzöttet regisztrálnak

Második napja rekordszámú koronavírussal fertőzöttet regisztrálnak Ukrajnában: az egészségügyi miniszter pénteki tájékoztatása szerint az elmúlt napon 18 132 új fertőzéses eset történt. Makszim Sztepanov a Facebook-oldalán azt írta, hogy 326 beteg halt meg, és 4 826 került kórházba. A hatóságok 7138 beteget nyilvánítottak gyógyultnak az elmúlt 24 órában. Ukrajnában második napja rekordot dönt a fertőzöttek száma, a járvány egy évvel ezelőtti kezdete óta nem regisztráltak annyi új esetet, mint csütörtökön és előző napon, amikor 16 294 fertőzöttről adtak hírt. A legtöbb fertőzöttet Odessza, Dnyipropetrovszk és Harkiv megyében, illetve Kijevben regisztráltak az elmúlt napon - írta az UNIAN hírügynökség. A 42 milliós országban a járvány kezdete óta 1614 ember kapta el a fertőzést, és 31 461-en haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe. Ukrajna Európában az utolsó országok között van, ahol megkezdték az oltási kampányt. Az oltási kampány február 24-én indult, miután az els

Közel 15 ezer fiatalt soroznának be Ukrajnában

Ukrajnában 2021. április–júniusban 14 ezer 246 fő behívását tervezik sorkatonai szolgálatra – számol be a miniszteri kabinet döntéséről a zn.ua. A határozat értelmében a behívottak közül 6,5 ezer főt vezényelnek Ukrajna Fegyveres Erőihez, 4,6 ezret a Nemzeti Gárdához, 2,5 ezret az Állami Határőrszolgálathoz, további 600-at pedig az Állami Különleges Közlekedési Szolgálathoz. A behívás lebonyolítására a miniszteri kabinet 66 millió hrivnyát különített el, amiből 30,11 milliót az Ukrán Fegyveres Erőkhöz, 21,52 milliót a Nemzeti Gárdához, 11,58 milliót az Állami Határőrszolgálathoz és 2,77 milliót az Állami Különleges Közlekedési Szolgálathoz való behívás lebonyolítására fordítanak. Az egy sorkötelesre jutó kiadások meghaladják a 4,6 ezer hrivnyát, amiből 4,540 ezret a sorkatonai szolgálatra behívandó ukrán polgároknak kifizetendő segély tesz ki, 93,13 hrivnyát pedig a sorkatonai szolgálatra történő behívás előkészítésére és lebonyolítására fordítanak (nem számítva a behívottak étkeztetés

Ukrajna NATO-csatlakozásához a tagállamok beleegyezésére van szükség

A NATO ajtaja nyitva áll Ukrajna előtt, de belépésének a pontos idejét egyelőre nehéz lenne jelezni, mert a csatlakozásához a szövetséges államok beleegyezésére van szükség – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön. A jelentés szerint Stoltenberg jelezte, hogy Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozásához minden szövetséges ország beleegyezése szükséges. „Ezért nem tudom megmondani, hogy a szövetségesek mikor gondolják úgy, hogy Ukrajna és Grúzia teljes mértékben felkészült a csatlakozásra” – mutatott rá. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2008-as bukaresti NATO-csúcsértekezleten jelentették be, hogy Ukrajna és Grúzia NATO-tag lesz - írja a Korrespondent hírportálra hivatkozva a Kárpát.in.ua . Azonban a határidő nem volt meghatározva – tette hozzá. Mint Stoltenberg vázolta, a nyugati partnerek támogatják Ukrajnát és Grúziát a NATO-tagsághoz való közeledésben. „Segítünk nekik a biztonsági szférát érintő reformokban, a fegyveres erők fölötti civil ellenőrzés megerősítésében

A kárpátaljai magyarokkal való bánásmód hátráltatja Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseit

A nemzeti kisebbségek védelme alapvető feltétele kell, hogy legyen Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseinek - hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea és Gál Kinga, a Fidesz két európai parlamenti képviselője a testület kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának csütörtöki videótanácskozásán. Az ülés célja az volt, hogy az érintettek tájékoztassák az európai döntéshozókat a kárpátaljai magyar közösséget ért atrocitásokról, jogszűkítésről. Gál Kinga, a munkacsoport társelnöke rámutatott, hogy az ukrajnai kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyarok jogai egyre súlyosabban csorbulnak hétről hétre. "Azokat, akik kiállnak a közösségükért, megfélemlítik. Láthatóan nincs politikai akarat az unió egyik legalapvetőbb elvének betartására" - húzta alá. Felszólította Josep Borrell kül-és biztonságpolitikai főképviselőt: nyomatékosan hívja fel az ukrán hatóságok figyelmét arra, hogy a kisebbségekkel szembeni jogsértések nem egyeztethetőek össze az uniós alapelvekkel, t

Hogyan lehet regisztrálni a koronavírus elleni oltásra Ukrajnában?

Március 1-től elektronikusan jelentkezhetnek a koronavírus elleni oltásra azok a 18 és 59 év közötti ukrán állampolgárok, akik nem tartoznak a prioritási csoportba. Az ötlépcsős oltási terv Első körben a koronavírusos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozókat oltották, valamint a bentlakásos szociális intézmények (idősek otthona) alkalmazottait és betegeit és a Kelet-Ukrajnában állomásozó katonákat (közel 367 000 fő). A második szakaszban az egészségügyi dolgozók, a 80 év feletti ukrán állampolgárok és a szociális munkások kapják meg az oltást (közel 3 millió fő). A harmadik szakaszban a 65-79 év közötti állampolgárokat, állambiztonsági szervezetek alkalmazottait, valamint a tanárokat és az oktatási szférában dolgozókat oltják be (közel 7 millió fő). A negyedik szakaszban a 60-64 év közötti állampolgárok, valamint azok a krónikus betegségben szenvedő személyek kapják meg a koronavírus elleni vakcinát, akik börtönben dolgoznak, vagy börtönbüntetésüket töltik (közel 11 millió fő). Az

Nagymértékben emelkedik a hús és hústermékek ára

Nagymértékben emelkedik a hús és hústermékek ára áprilisban.  A sertéshús kilogrammonkénti ára elérheti a 150 hrivnyát, ezen felül drágul a csirke- és a marhahús is - írja a tsn.ua cikkére hivatkozva a Kárpátalja Ma. Az áremelkedést a szakértők a gabona drágulásával magyarázzák. A hús és hústermékek ára átlagosan 10 százalékkal növekedhet ebben az évben - jegyzik meg.

India berágott Ukrajnára: veszélyben az újabb vakcinaszállítmány

Mihajlo Raduckij, a Legfelső Tanács egészségügyi bizottságának elnöke szerint India akár el is halaszthatja az újabb szállítmány útnak indítását, mivel sértőnek találja az oltóanyagot érő kritikákat, az Ukrajnában észlelhető információs ellen kampányt - írja a Kárpáti Igaz Szó az Unian hírére hivatkozva. Az ukrán külügyminisztérium levelet kapott az indiai nagykövetségről, melyben az áll, hogy megengedhetetlennek tartják az India ellen irányuló negatív megnyilvánulásokat. Szerintük az AstraZeneca licence alapján készülő CoviShield biztonságos, eddig 50 millió dózist használtak fel belőle. „A gyártó számára nem jelent gondot hogy más megrendelőnek adja az Ukrajnának szánt szállítmányt, mivel az igények világszerte meghaladják a gyártási lehetőségeket”, áll a levélben. Volodimir Zelenszkij megbízta az egészségügyi és a külügyminisztert, hogy találja meg a módját, hogyan lehetne meggyőzni az indiai partnereket arról, hogy a kormánynak semmi köze a vakcina elleni negatív kampányhoz és gy

Donbász nem létezik a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács elnöke szerint

Olekszij Danilov álláspontja szerint, mivel ez a Donbász, mint földrajzi név nem szerepel egyetlen normatív-jogi dokumentumban, ezért alkalmazása nem kívánatos – írja a korrespondent.net hírére hivatkozva a Kárpáti Igaz Szó. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács elnöke kifejtette: a Donbász szó az agresszor országhoz kötődik („Donbász népe, Donbász választása, Donbászt nem lehet térdre kényszeríteni”), s mivel nem szerepel Ukrajna egyetlen hivatalos dokumentumában sem, nem használandó. „Ennek a területnek van pontos megnevezése: Doneck, Luhanszk megye. Donbász nem létezik” – szögezte le Danilov.

Módosította a maszkviselésről szóló rendeletet az ukrán kormany

A megfelelő kormányrendelet módosítása értelmében nem kötelező az arcmaszk viselése a parkokban és a parkosított tereken – közölte az  unn.com.ua  hírportál szerdán az Egészségügyi Minisztérium közleményére hivatkozva. A jelentés szerint az egészségügyi tárca módosította a 2021. március 22-i 230. sz. kormányrendeletet, amely a vörös karanténzónák azon helyeit határozza meg, ahol kötelező a védőmaszk viselése. A módosításoknak megfelelően nem kötelező az arcmaszk viselése a parkokban és parkosított tereken. Ugyanakkor a maszkviselés kötelező az egészségügyi és oktatási intézményekben, aluljárókban, tömegközlekedési eszközök megállóiban és más nyilvános helyeken, ahol nem lehetséges az egy méteres szociális távolság betartása. ( Kárpát.in.ua )

Meghalt egy ukrán katonanő, miután megkapta a koronavírus elleni védőoltást

A katonanőt március 21-én oltották be. A halál oka egyelőre ismeretlen, az orvosszakértői vizsgálatot szerdán tartják. Meghalt egy ukrán katonanő röviddel azután, hogy megkapta a Covishield koronavírus elleni védőoltást – közölte kedd este Facebook-oldalán az ukrán fegyveres erők katonaorvosi egységének parancsnoksága. A halál oka egyelőre ismeretlen, az orvosszakértői vizsgálatot szerdán tartják. Az Odessza megyében szolgálatot teljesítő szerződéses katonanő, akit március 21-én oltottak be, kedden a laktanyán kívül összeesett, a helyszínre érkező mentők megpróbálták újraéleszteni, de nem jártak sikerrel – jelentette az Interfax Ukrajina hírügynökség. Ez volt az első haláleset, amióta Ukrajnában március elején megkezdték az oltási kampányt. A kijevi vezetés februárban kapta meg az első 500 ezer adag, az Indiai Szérum Intézet (SII) által gyártott, az AstraZeneca brit–svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett, új koronavírus elleni védőoltást. Az AstraZeneca vakcináján

Március végéig betiltották Kárpátalján az utasszállítást

A járványhelyzet miatt a technogén-ökológiai biztonság és rendkívüli helyzetekkel foglalkozó bizottság döntése alapján szünetelnek a menetrend szerinti és nem menetrend szerinti járatok a Kárpátalja területén 2021. március 31-ig. Kivételt képeznek: a személygépkocsik, melyekben a sofőrrel együtt összesen 5 személy utazhat (nem számolva a 14 év alatti utasokat) a bérelt és szolgálati autók, melyek menetrendjéről 2 nappal az indulás előtt értesíteni kell a nemzeti rendőrséget a nemzetközi járatok utasai, akik rendelkeznek negatív PCR-teszttel. A járványügyi bizottság következő ülésére március 30-án kerül sor. ( Kárpát.in.ua)

Idén megnyithat az új ukrán-magyar határátkelőhely Kárpátalján

A Nagypalád és Nagyhódos közötti ukrán–magyar határátkelőhely átadása már évek óta húzódik, de most végre ismét felcsillant a remény, hogy elkészülhet az átkelő, amely levenné a terhet tiszaújlaki határállomásról - írja a Kárpáti Igaz Sz ó. Olekszij Petrov, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke Facebook-oldalán számolt be arról, hogy kedden hivatalában fogadta Buhajla József ungvári magyar főkonzult. A megbeszélés fő témája a Nagypalád–Nagyhódos közötti határátkelőhely megnyitásának egyeztetése volt. Bejegyzésében Petrov kiemelte, hogy nemrég a helyszínen tájékozódott. “Számos megállapodást, többek között államközi szintű egyezményt kell még megkötnünk erre vonatkozóan” – írta bejegyzésében a tanács elnöke, és nagyon óvatosan fogalmazva felcsillantotta a reményt arra, hogy ideiglenes mobilépületekkel már az idén megkezdheti munkáját a határállomás.

Kuleba: A háborúnak Kelet-Ukrajnában egy hét alatt véget lehetne vetni

A háborúnak Kelet-Ukrajnában egy hét alatt véget lehetne vetni, ha Moszkva is ezt akarná – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter egy lapinterjúban. A ukrán diplomácia vezetője a szlovák Tyžden című kiadványnak nyilatkozva elmondta, hogy Moszkva hozzájárulása nélkül nem lehetséges előrelépés a donbászi konfliktus rendezését illetően - adta hírül az rbc.ua hírportálra hivatkozva a Kárpát.in.ua . „Ha Moszkva olyan politikai döntést hoz, hogy betartja saját ígéreteit – márpedig az oroszok sokszor mondták, hogy Donbásznak meg kell maradnia Ukrajna részeként –, és kivonja csapatait, a konfliktus könnyen és gyorsan megoldható lenne” – emlékeztetett. Hozzátette: ha Oroszország ezt holnap megteszi, a konfliktusnak egy hét alatt vége lesz. Kuleba szerint a kérdés az, mennyi időre lesz szükség ahhoz, hogy Oroszországot rákényszerítsék a donbászi konfliktus beszüntetéséhez történő hozzájárulásra. „Régóta részletesen ki van dolgozva, hogy Moszkva részvétele nélkül hogyan lehet kivonni a csapa

Megtagadhatják az Ukrajnába történő belépést a PCR-teszttel trükközőknek

Az ukrán határőrök ellenőrizni fogják az országba belépők negatív PCR-tesztjéről szóló dokumentumok valódiságát, ha az okmány hamis, a hatóság büntetőeljárást indíthat a felmutatója ellen – közölte Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivője egy rádióinterjúban, adta hírül szerdán a korrespondent.net hírportálra hivatkozva a Kárpát.in.ua. Demcsenko a Hromadske Radionak nyilatkozva elmondta, hogy az Ukrajnába belépők okmányainak kezelése során a határőrök alaposan fogják vizsgálni a PCR-tesztigazolások valódiságát, beleértve kiállításuk dátumát, az űrlapokat, amelyekre nyomtatták őket, a rajtuk lévő pecsétet. Ha a dokumentumot a határőrök hamisítottnak találják, akkor a rendőrséghez és külföldi kollégáikhoz fordulnak segítségért – hangsúlyozta. A szóvivő kiemelte: ha valamilyen gyanú merül fel a tesztigazolás valódiságát illetően, akkor a külfölditől megtagadhatják az Ukrajnába történő belépést, és szükség esetén büntetőeljárás indulhat az ügyben. Egyúttal azt javasolta

Usztenko: Zelenszkij megkezdte Ukrajna oligarchamentesítését

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megkezdte az ország oligarchamentesítését – jelentette be Oleh Usztenko, az államfő gazdasági tanácsadója az MTI szerint. Az ukrán elnök megkezdte az oligarchamentesítési folyamatot, amelynek célja nem a nagyvállalkozások egyes képviselői elleni harc, hanem a rendszerváltás, az üzleti élet korlátainak csökkentése és a mindenki számára egyforma játékszabályok kialakítása – mondta a tanácsadó az NV rádióban. Usztenko bírálta Zelenszkij elődeit, amiért semmit nem tettek ezen a téren. “Ha az ukrajnai gazdasági helyzet nem rekedt volna meg az 1990-es évek szintjén, tavaly a GDP 400 milliárd dollár lehetett volna. Ezzel szemben valójában alig több mint 160 milliárd dollár volt” – mondta a tanácsadó. Oleh Usztenko megjegyezte, hogy az ukrán gazdaságba befektetni szándékozók számára a fő aggodalmat a tulajdonjogok védelmével kapcsolatos probléma váltja ki. Ezzel kapcsolatban az elsődleges intézkedések között szerepel a tőkeamnesztia, az igazságügyi rendszer ref

Ivóvízhiány fenyegeti Ukrajnát

Az Állami Ökológiai Felügyelőség arra figyelmeztet, hogy Ukrajnát 2050-re az ivóvízhiány fenyegeti. Ennek oka: a veszélyes anyagok kibocsátása, a nem megfelelően kezelt szennyvíz és a folyók elszennyeződése - közölte az Állami Ökológiai Felügyelőség sajtószolgálata. „2020 folyamán a Felügyelőség 3777 jegyzőkönyvet állított ki a vízkészlet kárára elkövetett közigazgatási szabálysértésekről, 188 millió hrivnya veszteséget okozva” – áll a közleményben. Az Országos Hidrometeorológiai Szolgálat adatai szerint az ukrán folyókban a mérgező vegyületek koncentrációja 30–40-szer nagyobb, mint a maximálisan megengedett normák -  számolt be az RBK-Ukrajina hírportálra hivatkozva a Kárpát.in.ua . „A Vízproblémák és Melioráció Intézetének előrejelzései szerint 2050-re Ukrajnának ivóvizet kell importálnia”, hangsúlyozta ki Andrij Maljovanij, az Állami felügyelet vezetője. Egyben hozzátette, hogy Ukrajna vízkészleteinek védelme prioritássá kell váljon, a környezetvédelmi felügyelőség folyamatosan foko