Ugrás a fő tartalomra

1939-ben ezen a napon vonult be a magyar hadsereg Kárpátaljára

1939. március 15-én vonult be a magyar hadsereg Kárpátaljára, ezzel az 1938-as első bécsi döntéssel visszakerült Felvidék után a területi revízió újabb lépése valósult meg. A hadművelet 17-én fejeződött be, míg Teleki Pál 18-án jelentette be a magyar-lengyel határ helyreállítását. 

A I. világháborúban elszenvedett vereséget követően megkötött trianoni béke a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát és a magyar népesség egyharmadát. A magyar politika fő célja a következő évtizedekben a területi revízió elérése lett, ennek érdekében a harmincas évektől a versailles-i békerendszer megváltoztatásában szintén érdekelt fasiszta Olaszországgal és a nemzetiszocialista Németországgal épített ki szoros kapcsolatokat. A Csehszlovákia szudétanémetek lakta területeit Németországnak juttató müncheni egyezmény után született meg 1938. november 2-án az első bécsi döntés, amely Szlovákia csaknem kizárólag magyarlakta déli részéből 11 927 négyzetkilométernyi területet adott vissza Magyarországnak.

A magyar közvéleményben az eufória mellett némi csalódottság is érezhető volt, mivel Szlovákia és Kárpátalja nem magyar lakta részei nem kerültek vissza. A további revízióhoz szükség volt Németország jóindulatára, ezért engedélyezte 1938 novemberében az Imrédy-kormány a hazai német kisebbség nácibarátnak számító szervezete, a Volksbund megalakítását, de ezzel egy időben elkezdte kidolgozni Kárpátalja többi részének önerőből történő visszafoglalásának tervét is.

A lehetőség 1939 márciusában, Csehszlovákia szétesésével érkezett el. A hónap elején Emil Hácha csehszlovák államfő megszüntette Kárpátalja autonómiáját, majd március 9-én elrendelte Josef Tiso szlovák miniszterelnök letartóztatását. Tiso Berlinbe menekült, s miután Hitler támogatásáról biztosította őt, március 14-én visszatért Pozsonyba s kikiáltotta Szlovákia függetlenségét. Másnap Hitler csapataival bevonult Prágába és arra kényszerítette Háchát, hogy beleegyezését adja a Cseh-Morva Protektorátus létrehozásához, amivel az 1918-ban létrejött Csehszlovákia megszűnt létezni.

A Teleki Pál vezette magyar kormány már március 10-én határozatot hozott, hogy Kárpátalját akár német beleegyezés nélkül is el kell foglalni. Három nappal később megérkezett Hitler jóváhagyása, s azonnal mozgósították a hadsereget. Kárpátalja megszállása március 15-én hajnalban kezdődött Szombathelyi Ferenc altábornagy vezényletével, a hadművelet 17-én fejeződött be, Teleki 18-án bejelentette a magyar-lengyel határ helyreállítását. Néhány nappal később, március 23-án három magyar harci egység megtámadta Szlovákiát, és mintegy 20 kilométerrel arrébb tolta a határt, hogy hadászatilag biztosítsa az ungvári vasútvonalat.

A magyar diplomácia indoklása az volt, hogy Szlovákia és Kárpátalja között soha nem volt kialakított és rögzített határvonal és az első bécsi döntés sem határozta meg pontosan Szlovákia keleti határait. Az éppen születő félben lévő Szlovákia hadereje csak lassítani tudta a magyar előrenyomulást, amely a vitatott területsáv megszerzése után leállt, s 24-én létrejött a fegyverszünet. A szlovákok német segítséget kértek, de Berlin Budapestnek adott igazat, s Magyarország megtarthatta az elfoglalt sávot.

A magyar csapatok által 1939 márciusában elfoglalt 12 171 négyzetkilométernyi területen 496 ezren laktak. A magyarság kisebbséget alkotott, az 1930-as csehszlovák statisztika szerint a népesség 61 százaléka rutén, 16,6 százaléka zsidó és egyéb nemzetiségű volt és csak 12,7 százalék volt a magyar, csekély számban csehek, szlovákok és németek is éltek még itt. Kárpátalját 1939. június 23-án egyesítették Magyarországgal, a terület kormánybiztosa 1940 szeptemberétől Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió korábbi vezetője lett. Az előrenyomuló szovjet hadsereg 1944 októberében foglalta el a területet, Kárpátalja 1945. június 29-én a Szovjetunió része, majd annak felbomlása után az 1991. augusztus 24-én függetlenné vált Ukrajna közigazgatási egysége lett.

Horthyék "országgyarapítása" 1940-ben a második bécsi döntéssel folytatódott, amikor Észak-Erdély került vissza az anyaországhoz, majd 1941-ben a magyar hadsereg megszállta a Délvidéket is. Ekkorra Magyarország a Trianonban megállapított területe közel kétszeresére nőtt, a lakosság több mint négymillió fővel gyarapodott, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része az anyaállam határai közé került. Az 1947. február 10-én aláírt párizsi béke ugyanakkor visszaállította Magyarország 1938 előtti határait, semmisnek mondta ki az első és a második bécsi döntést, sőt a Szigetköz közelében három falut át kellett engedni Csehszlovákiának.

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Emberölés miatt körözik László Józsefet

Elfogató parancs alapján, emberölés miatt körözik a Mezőváriban születetett László Józsefet. A kárpátaljai férfi ellen a magyar rendőrség honlapja szerint jelenleg nemzetközi elfogadtó parancs van érvényben. Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3613914930-os telefonszámon és az elet.brfk@budapest.police.hu tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Hatályba lépett Ukrajnában a kettősállampolgárság bevallási kötelezettségéről szóló döntés

Volodimir Zelenszkij elnök péntek este hatályba léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) döntését, amellyel kötelezi az állami tisztségviselőket, hogy elektronikus vagyonbevallásukban tüntessék fel az ukránon kívüli másik állampolgárságuk hiányát – adta hírül a Levij Bereg hírportálra hivatkozva a Kárpát.in.ua. A 2021. július 16-ával datált 305/2021 sz. vonatkozó elnöki rendeletet pénteken tették közzé az Elnöki Hivatal honlapján. A dokumentum értelmében az RNBO február 26-i döntésének megfelelően az állami és helyi önkormányzati tisztségeket betöltő személyeknek az elektronikus vagyonbevallásukban kötelező feltüntetniük, hogy nem rendelkeznek más ország állampolgárságával és nincs más országban kiadott ottani lakhatási engedélyük. Az elnöki rendelet ugyancsak utasítja a kormányt, hogy folyó év augusztusában adjon tájékoztatást az RNBO ülésén a kettős (többes) állampolgárság kérdésének szabályozásáról szóló törvénytervezetek kidolgozásáról és a Legfelső Tanács elé törté

Beregsomi férfit keres a magyar rendőrség

Elfogató parancs alapján, közokirat-hamisítás miatt körözik a beregsomi származású Kelemen Ruszlánt. A körözést a Nyíregyházi Törvényszék rendelte el az 1991-es születésű kárpátaljai férfi ellen - olvasható a magyar rendőrség honlapján. Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3642523823-as és a +3642524600-as telefonszámokon, illetve a bvkorozes@nyiregyhazit.birosag.hu vagy a kir.nyiregyhazark.dl@dszabolcs.police.hu e-mail címeken tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Vélemény: mindenki el fog menekülni Ukrajnából, mert az ország megalázza a lakosait

A nyelvtéma, a régi-új, elnyűhetetlen gumicsont. A konc, amit ledob a nép közé a vezetőség odafentről. Hadd szedjék szét egymást az emberek néhány falat miatt, addig se a valós problémákkal vannak elfoglalva - írja véleménycikkében Szabó Kata, a Kárpátalja ma egyik szerkesztője. Véleménye szerint a nyelvtörvény szégyenfolt lesz a posztmodern Ukrajna történelmében, de ugyanúgy Európáéban is, ha szó nélkül szemet huny felette. A szerző úgy véli, a honatyák „csak” egy dologról feledkeznek meg a törvényhozáskor. Arról, hogy addig feszítik a határokat, "míg a nép megunja, összepakolja a csemodánt és lelép." Megjegyzi: tulajdonképpen erre már várni sem kell. Az emberek elmennek, a falvakban pedig egyre több telek előtt látjuk az Eladó! feliratot. Helyenként már több a lakat alatt lévő ház, mint a lakott. És sajnos, nem azért, mert a szomszéd városba költöztek volna a tulajok - jegyzi meg. Ahogyan a szerző fogalmaz írásában : emberbarátnak nem mondható országvezetése van Ukrajnának.

A határátlépés szigorítását tervezik Ukrajnában - célkeresztben az oltatlanok

Ukrajna egészségügyi minisztériuma az államhatár átlépésének szigorítását tervezi. A koronavírus Delta-törzsének gyors terjedése miatt a be nem oltott személyek számára karantén bevezetését fontolja – közölte az RBK-Ukrajina a Elnöki Hivatal sajtószolgálatára hivatkozva. Viktor Ljasko egészségügyi miniszter elmondása szerint az Egészségügyi Minisztérium a kötelező karantén bevezetését javasolja az Ukrajnába érkező oltatlan emberek számára. Az elővigyázatossági intézkedés 14 napig tart. Abban az esetben, ha egy hét után negatív a PCR-tesztje, nem kell letölteni a 14 napot - írja a Kárpát.in.ua. „A 18 évesnél fiatalabb ukrán állampolgárok valamint azok, akik a rendelet hatálybalépése előtt hagyták el az országot, mentesülnek a karantén alól” – közölte az elnök sajtószolgálata. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !