Ugrás a fő tartalomra

A kárpátaljai magyarokkal való bánásmód hátráltatja Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseit

A nemzeti kisebbségek védelme alapvető feltétele kell, hogy legyen Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseinek - hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea és Gál Kinga, a Fidesz két európai parlamenti képviselője a testület kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának csütörtöki videótanácskozásán.

Az ülés célja az volt, hogy az érintettek tájékoztassák az európai döntéshozókat a kárpátaljai magyar közösséget ért atrocitásokról, jogszűkítésről.

Gál Kinga, a munkacsoport társelnöke rámutatott, hogy az ukrajnai kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyarok jogai egyre súlyosabban csorbulnak hétről hétre. "Azokat, akik kiállnak a közösségükért, megfélemlítik. Láthatóan nincs politikai akarat az unió egyik legalapvetőbb elvének betartására" - húzta alá. Felszólította Josep Borrell kül-és biztonságpolitikai főképviselőt: nyomatékosan hívja fel az ukrán hatóságok figyelmét arra, hogy a kisebbségekkel szembeni jogsértések nem egyeztethetőek össze az uniós alapelvekkel, továbbá hátráltatják Ukrajna csatlakozási törekvéseit.

Bocskor Andrea kárpátaljai születésű uniós parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy Ukrajnában a kisebbségekkel való bánásmód tükrözi a demokrácia és állami reformok helyzetét. Pedig fontos lenne - tette hozzá -, hogy az ukrajnai reformfolyamat a társadalom minden tagja számára jobb életkörülményeket hozzon.

"Csak úgy lehet előrelépést elérni, ha az európai és a nemzetközi partnerek nem hunynak szemet a magyar kisebbséggel szemben elkövetett jogsértésekkel és fenyegetésekkel kapcsolatban, hanem egyértelműen jelzik, hogy ezek megengedhetetlenek" - jelentette ki.

A megbeszélésen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője is. Elmondta, hogy 2014 óta "egyre szomorúbb és reménytelenebb" a magyar kisebbségek helyzete, az országban - több esetben az ukrán hatóságok asszisztálásával - magyarellenes gyűlöletkampány folyik. Arról is beszélt, hogy több magyar szervezet ellen folytatnak bűnvádi eljárást hazaárulás és szeparatizmus vádjával. A vádlottaknak nincs jogukban szabadlábon védekezni.

A munkacsoporti ülésen bemutattak egy filmelőzetest, amely a 2019-2021 közötti időszakban a kárpátaljai magyarság ellen elkövetett cselekedeteket, megfélemlítő akciókat, jogszűkítéseket dolgozza fel.

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug