Ugrás a fő tartalomra

“Az ukránok állnak nyerésre, mi pedig itt vagyunk nekik túsznak” – viták a magyar kettős állampolgárságról

Az ukrán parlament a kettős állampolgárság liberalizálására, de ezzel együtt a helyi magyar politikai képviselet felszámolására készül, amihez a titkosszolgálat szállítja az indokokat. A magyar kormány szövetséges nélkül maradt a két ország vitájában.

Tavaly hazaárulás, hűtlenség, szeparatizmus gyanújával titkosszolgálati eljárások indultak két ukrajnai magyar szervezet, a magyar kormányzat gazdaságfejlesztési támogatásait kezelő Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ alapítványa és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány ellen Ukrajnában. Mindkettőt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Brenzovics László vezeti, házkutatás volt nála is.

A Szabad Európa megkeresésére Brenzovics László abszurdnak nevezte a vádakat. "Évek óta tart a folyamat, melynek során az ukrán állam intézkedései visszaveszik a kisebbségi jogokat" – emlékeztet az oktatási és a nyelvtörvény szigorításaira. "Ennek része a kisebbségi intézmények kriminalizálása is."

Az ukrán titkosszolgálat (SZBU) az alkotmányos rend védelme érdekében folytathat eljárásokat. (Gazdasági bűncselekmény gyanújával a rendőrségnek kellene nyomoznia.) Egy március elején kiadott elnöki rendelet pedig a kettős állampolgárok ügyének törvényi rendezése érdekében ruházta fel azzal a jogosítvánnyal, hogy kiderítse, kinek van az ukrán mellett más ország állampolgársága is.

Az Egán Ede Alapítvány elleni nyomozás már két éve tart, de vádiratot még nem terjesztett be az ügyészség. A tavaly novemberi házkutatás során lefoglalt tárgyakról viszont zajlik egy jogvita Brenzovics László és az ügészség között. Ennek részleteihez jutott hozzá Szabad Európa/Radio Liberty ukrán szerkesztősége.

A kárpátaljai fellebbviteli bíróság nem nyilvános határozata szerint 2020. november 30-án, amikor az SZBU házkutatást tartott a KMKSZ elnökénél, Brenzovics László lakásán kb. 34 millió forintnyi készpénzt találtak euróban, dollárban, hrivnyában és forintban.

A pénzt a nyomozó hatóság illegális eredetűnek minősítette, de az elsőfokú bíróság kimondta, hogy azt nem lehet lefoglalni, nem lehet bizonyíték az eljárásban. Az ügyészség fellebbezett, és a fellebbviteli bíróság ezt a határozatot hatályon kívül helyezte.

Ebből az iratból, melyhez hozzáfért Szabad Európa/Radio Liberty ukrán szerkesztősége, derül ki az, hogy a Brenzovics házaspár szerint a pénz a feleség első házasságából származó, velük élő lányáé. A nyomozó hatóság szerint viszont – állítja az ügyész – a pénz Brenzovics Lászlóé, amit illegálisan szerzett.

Szerinte Brenzovics szervezetei (alapítványai) magyarországi kormányprogramokból kaptak támogatást pl. iskolák és kórházak felújítására, de az ezek felújítására szolgáló 100 millió hrivnya (1,1 milliárd forint) felhasználására szerződéseket kötő, a hatóság szerint fiktív vállalkozók a pénzek egy részét visszaadták az alapítványi tisztségviselőknek.

A nyomozók – az ügyész állítása szerint – szerint a lefoglalt pénz egyrészt kriminális tevékenységekből származik, amelyek Brenzovicsnak a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány (За ЗУІ) elnökeként folytatott tevékenységével függenek össze, másrészt olyan akciók finanszírozására szolgál, melyek Ukrajna határainak kierőszakolt megváltoztatását célozzák.

Brenzovics László a házkutatással kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, mondván, titoktartási nyilatkozatot írt alá.

A lap Brenzovics Lászlón kívül beszélt több, a Fidesz-kormány külpolitikáját belülről ismerő forrással, több elemzővel (egyikük, Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa nevét is vállalta), Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, és egy Kárpátalján élő magyarral is. 

“Ukrajna élhető ország volt a kisebbségeknek. Ha bementem egy irodába, és érződött az akcentusom, az ügyintéző simán átváltott magyarra, inkább ő törte a nyelvet” – mesélte a Szabad Európának egy kárpátaljai, a KMKSZ működését is ismerő magyar.

“Most sincs gond, de képlékeny a helyzet. Az új törvények nem kifejezetten a magyarok ellen irányulnak, de ennek mellékágán kapunk mi is. A magyarországi és az ukrán politika részéről is sok a hiba. A magyarok nyomták a ‘kemény vagyok, de majd úgyis meghajlanak’ tempót, de ez nem jött be. Ezzel lehet szavazatokat szerezni, de nem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna milyen helyzetben van.” - tette hozzá.

A kettőből az erősebb, a Fidesz-szövetséges magyar szervezet, a választásokon is induló KMKSZ (amelyet emiatt is érint a kettős állampolgárokat a közigazgatási és párttisztségekből kizárni készülő ukrán törvénymódosítás) korábban Volodimir Zelenszkij elnök elődjével, Petro Porosenkóval kötött szövetséget. Brenzovics László Porosenko parlamenti frakciójában is ült. Egyébként mind a nyelvi, mind az oktatási törvényt, melyek gyengítik a kisebbségi jogokat, Porosenko idején fogadta el a Rada, az ukrán parlament.

A KMKSZ így eleve rosszul indult a belpolitikai szövetséges-keresésben. Az őszi önkormányzati választáson Zelenszkij pártjának jelöltje, a volt SZBU ezredes, Olekszij Petrov lett a megyei elnök, de koalícióra kényszerült, amit végül nem a magyarokkal kötött meg. A KMKSZ jól szerepelt a választáson, 8 képviselői helyet szerzett a megyei tanácsban.

A Szabad Európa kárpátaljai interjúalanya szerint a KMKSZ, illetve a magyar képviselőtestületek titkosszolgálati vegzálásába az is belejátszott, hogy így igyekeztek szövetségkötésre “ösztönözni” a KMKSZ-t. “Zelenszkij megmondta az elnökválasztási kampányban, hogy nem fog szóba állni Porosenko szövetségeseivel. Brenzovicsnak le kellett volna mondania, és ha csak jelképesen is, de odaállítani egy új arcot, akivel szóba tud állni Zelenszkij” - jegyezte meg.

Az IMF adatai szerint 2017-ben az ukrajnai nemzeti összjövedelem (GDP) 45,16%-a – az Ukrán Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium adatai szerint 33%-a – a feketegazdaságból származott.

Az SZBU egyik feladata az alkotmányos rend őrzése. Nem csak Kárpátalja (és persze Kelet-Ukrajna) a célpont, a Romániával és Moldovával határos Csernyivci területen (Csernovec) “az SZBU nyíltan kimondja, hogy a román szeparatizmus a legnagyobb veszély” – állítja a lap egyik forrása. Pedig Románia lényegében elengedte a kárpátaljai magyaroknál jóval nagyobb számú ottani románság kezét.

“Kárpátalja fájó pont Zelenszkijéknek, mert ott ők sem tudtak rendet tenni. Mindenki azt csinál, amit akar, szétesett terület, ahol a csempészet a legnagyobb munkaadó. Petrovot azért küldték Kárpátaljára, hogy a csempészekkel csináljon valamit, de velük az SZBU általában együttműködik” – mondja egy külügyi elemző.

A prezidenciális államformájú országban az elnöknek bizonytalan a parlamenti többsége, alkalomszerűen kell összehoznia a szavazatokat. Ezért egyre inkább rendeletekkel kormányoz, melyben a Nemzetbiztonsági Tanács lett a fő eszköze. Ez rendelte el a Moszkva-barát oligarcha, Viktor Medvedcsuk tévéinek bezárását is, és az elnök a Tanács határozatát léptette életbe a kettős állampolgárság kapcsán is. “Zelenszkij már szankciókkal politizál. Népszerűségvesztése miatt nagyon fontos neki a nyilvánosság befolyásolása” – mondja az elemző.

A kárpátaljai Szürte önkormányzati testülete tavaly az alakuló ülése után elénekelte a magyar himnuszt. Hazaárulás és irredentizmus miatt indult nyomozás ellenük. A himnuszéneklő videó országos bemutatása után mindenki, még az ellenzék is azt mondta, hogy ez szörnyű magyar irredentizmus. Mert azt már nem adták le, amikor a szürtei testület az ukrán himnuszt is elénekelte.

“Persze mieinknek is megvan a maga biznisze, ők is zsarolhatók” – mondta a Szabad Európa kárpátaljai interjúalanya a Brenzovics Lászlónál megtalált készpénz kapcsán.

A magyar gazdaságfejlesztési támogatásokat kezelő Egán Ede Alapítvány ellen folyó nyomozást így értékelte egy magyarországi elemző: “Logikus, hogy ha a Fidesz itthon nem játszik tisztán, akkor miért lenne Kárpátalján minden rendben a pénzek körül? De az furcsa lenne, ha nem az ukrán törvényeknek megfelelően osztanák a támogatásokat. Ráadásul az Egán Ede Alapítványban benne van a másik magyar szervezet, az UMDSZ is, ami az ukrán oldal partnere. Ilyen elemi hibát nem követhettek el”.

"Lehetséges, hogy ez olyan feketepénz, amelyből a Magyarországra irányuló voksturizmust finanszírozzák, más megkérdezettünk pedig kinti cégek, vagy ingatlanvásárlások fedezetéről beszél. Most is mennek át még Romániába is táskás pénzek magánakciókra, ingatlanvásárlásra. Ukrajnában pedig nem olyan fejlett a bankrendszer, a táskás megoldások tovább tartották magukat.” - magyarázta az elemző.

Ellentétben a Szabad Európa által megkérdezettek többségével, egyik, Ukrajnát jól ismerő elemzőjük nincs meggyőződve arról, hogy a hivatalos magyar állami támogatások folyósítása körül minden rendben lenne. Szerinte a magyar állam, ha banktechnikailag esetleg megfelelően is, de szabálytalanul küldi a támogatásokat. Ezeket ugyanis Kijevben a gazdasági minisztériumban nemzetközi fejlesztési pénzként kellene regisztráltatni: “Lehet, hogy a Bethlen Gábor Alap (a határon túlra menő támogatások legnagyobb részéről döntő szervezet ) vagy a Külügyminisztérium szerint ez szabályos, de a másik országnak is vannak törvényei, amiket be kéne tartani.”

A Szabad Európa minisztériumi regisztráció elmaradásával kapcsolatos kérdésére Brenzovics László így felelt: "Az alapítványok évek óta működnek, soha nem volt sem az adóhatóság, sem a minisztérium részéről kifogás. Ha jelezték volna a hibát, korrigálunk. Most sem gazdasági jellegű a vád, hanem szeparatizmus támogatása és hazaárulás." Az előbbi esetében nem nyomozhatna a titkosszolgálat.

Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő szerint biztos, hogy Magyarországról nem táskában viszik ki a támogatásokat, hanem hivatalosan és címkézve: “Pontosan meg van mondva, hogy mire költhető, de hogy ez reális ár-e, azt nem lehet tudni, lehet, hogy sokkal több ment ki rá, mint amennyibe került.”

Az esetleges túlárazottságon túl ő azt emeli ki, hogy a támogatásoknak az ukrán kormány szerint velük egyeztetve, az ő tudomásukkal, és nem csak egy magyar szervezettel megbeszélve kellene érkezni: “Nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, hogy ezeket hogyan használják fel, és Ukrajnának ezzel kapcsolatban félelmei vannak.”

Egy másik hazai elemző szerint “Kijevből nézve úgy látják, hogy keleten is így kezdődött: jöttek az orosz oligarchák és befektettek. Kijevből nézve ez veszélyesebbnek néz ki, mint Budapestről.” Hozzáteszi, hogy a regionális “klánok” számára “a KMKSZ egy konkurens regionális klán”.

Ahogy a Szabad Európa egy januári cikkében fogalmazott egyik megkérdezettük: „Klientúraépítés zajlik. A helyben nagyon jelentős összeg, a néhány tízmilliárd forint, magyar költségvetési léptékben nem nagy összeg. Az expanziós magyar nemzetpolitika így vásárol befolyást. A pénz a helyi magyar elithez megy, ő osztja el, cserében feltétlen politikai támogatást szerez, és mozgósítani tud a magyarországi választásokon is.”

A magyar kormányzati támogatás tehát az oligarchák dominálta (sokak szerint irányított) Ukrajnában befolyást jelent a helyi elit egy részének, akiket a KMKSZ választ ki - állítja a lap.

A KMKSZ körüli üzleti csoport mellett Kárpátalján egy másik jelentős kör az un. Baloga-klán. Ők Andrij Baloga Csapata párt néven jutottak be a megyei vezetésbe, de nem fogtak össze a KMKSZ-szel.

A lap minden megkérdezettje egyetért abban, hogy az nem kifogásolható, ha a magyar kormány nem csak kultúrát, hanem politizáló érdekérvényesítést is támogat. “De legalizálni kéne” – mondja egyik forrásuk, aki szerint a támogatásoknál nem tartják be a törvényeket –, “mert a korrupció és a regisztráció hiánya komoly probléma. Egy csomó pénzt beleöltek, de a kárpátaljai magyar korrupció semmivel sem jobb, mint az ukrán. Ez Magyarország felelőssége is. A Brenzovics vezette KMKSZ-t a magyar adófizetők tömtek ki pénzzel. Meg lehetne csinálni a fiatalítást, más alapokra lehetne helyezni az egészet. Most panaszkodnak, hogy Brenzó nélkül nincs KMKSZ. Akkor ez elég nagy baj. Ezek szerint Brenzovics elintézte a KMKSZ-t is.”

“Háború és fegyverkezés van, úgyhogy minden segítség jól jön. Egyre több helyen diszfunkcionális az ukrán állam, és ott átveszi a szerepét a magyar” – mondta a Szabad Európa kárpátaljai interjúalanya.

Valóban: a kulturális, oktatási (tehát a magyar közösséget, annak identitás-átadását segítő), valamint a gazdaságfejlesztési, és ingatlanfelújítási támogatások mellett veszettség elleni és csecsemőoltásokat, fizetéskiegészítéseket, tiszai szennyezéseket megelőző környezetvédelmi beruházásokat finanszíroz Magyarország. Állami feladatokat.

A magyar kormány ráadásul a nyilvánosság előtt magyar-magyar kapcsolattartásként jeleníti meg támogatáspolitikáját, még akkor is, ha mondjuk a kárpátaljai vagy dél-szlovákiai kórházaknak adományozott lélegeztetőgépeken nem csak etnikailag magyarok küzdhetnek az életükért.

A Szabad Európa támogatáspolitikát ismerő forrásai szerint nem nagydobra verve zajlanak az adott ország kormányaival, pártjaival is tárgyalások a pénzekről. Szerintük így egyeznek meg arról, hogy a magyar gazdaságfejlesztési támogatások hány százaléka menjen az adott országban nem magyar vállalkozókhoz. Többször föl is merült a vád, hogy a magyar kormány így a román illegális pártfinanszírozásba is beszállt – pl. a román szocialista pártéba.

A kettős állampolgárság, megfejelve a 10 év alatt megtízszereződött, határon túlra menő budapesti támogatásokkal, így már nem csak nemzetegyesítésként, hanem kormányzó és kormányzottak viszonyaként is látható, ha valaki gyanakodva nézi.

A támogatások mediális, kommunikációs megjelenítése is ezt erősíti. “Eljön a konzul, hozza a veszettség elleni vakcinát. Ott a magyar sajtó, elmondják magyarul, de ukránul már nem, és nem is hívnak ukránt. Elcseszett párbeszéd van” – mondta a lapnak kárpátaljai forrásuk.

De nem csak az kommunikációs aktus, amikor a magyar kormány negligálja a szomszéd ország kormányát, hanem az is, amikor a másik a magyar szeparatizmus támogatásáról mutat be videofelvételeket.

Szijjártó Péter 2020 októberében még arról beszélt, hogy szerinte Ukrajna lemondott arról, hogy​"Magyarország támogassa az európai illetve euroatlanti integrációs törekvéseiket."

Ez még a novemberi házkutatás előtt volt, januári kijevi látogatásán erről már nem volt szó. A magyar kormány láthatóan már nem eszkalálná a vitát. Az Unióban egyébként markánsan nemzeti szuverenitáspárti magyar külpolitika inkább nemzetközi szinten próbálkozik.

A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselői és a határon túli magyar EP-képviselők Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőhöz fordultak a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő ukrajnai intézkedésekkel és atrocitásokkal kapcsolatban. Várhelyi Olivér uniós szomszédságpolitikai és bővítési biztos (aki maga is fölkerült egy, az ukrán állam ellenségeit listázó ukrán nacionalista honlapra) pedig március elején azt mondta (Bocskor Andrea kárpátaljai EP-képviselő közleménye szerint), hogy "az ukrajnai kisebbségi helyzet egyre nagyobb problémává válik, amely az ország eurointegrációs útjában áll."

De a vita európai szintű megoldására nem sok az esély. Nem csak azért, mert még a lengyelek is egyértelműen Ukrajna mellett állnak (érdekük, hogy köztük és Oroszország között legyen pufferzóna: Ukrajna), vagy mert Ukrajna éppen legalizálni készül a kettős állampolgárságot. Az EU nem szívesen exponálja magát a nemzeti kisebbségek ügyeiben (lásd a Minority Safe Pack sorsát), és az "oroszok hergelését" jól el lehet adni nyugaton.

Az amerikai külpolitikát régóta az az elv vezeti, hogy azt a kisebbségi, nemzeti érdeket segíti, amelyik támogatja az amerikai globális politikát. Kijev sokkal erősebb pozícióba került a Biden-kormánnyal, nemrég 125 millió dolláros hadisegélyt kapott „az orosz agresszió elleni jobb védekezésre”.

A Szabad Európa magyar külügyhöz közeli forrása emlékeztet rá, hogy a kijevi amerikai nagykövet ellenzi a magyarok jogérvényesítő törekvéseit, mert szerinte e jogok már biztosítottak. A forrás szerint ehhez még majd hozzáadódik, hogy a regionális külpolitikában a Biden-adminisztráció működtetni fogja az amerikai soft powert jelentő alapítványokat. “Mindenki csak Sorosra gondol, de ez egy alapítványi hálózat, amelyek egyeztetik a kelet-európai működésüket. Progresszivisták, akik a nacionalizmust inkább konfliktusgerjesztőnek, mint jogérvényesítésnek tekintik.”

A január végi külügyminiszteri találkozó jelezte, hogy a magyar külpolitika szembe nézett azzal, hogy:

  • a kriminalizálással az ukrán fél “foghatóvá” tette a magyar képviseletet;
  • az ukrán kormány politikai népszerűsége biztosításáért a szeparatista veszély fenntartását használja. Amit hitelesít, hogy orosz részről ez nem csak veszély, hanem realitás;
  • a magyar kormánynak ebben a konfliktusban nincsenek szövetségesei.

Látható, hogy amit az ukrán kormány eddig megtűrt (a Budapestről mozgatott, ellenőrizhetetlen patronázsrendszert, magyar politikusok “politikai turistáskodását”) mostantól nem fogja. “Zsarolják a magyar kormányt. Adjátok föl a NATO-blokkolásunkat, különben kinyírjuk a KMKSZ-t” – mondta az egyik elemző.

“Ukrajna valóban olyan lépéseket tett, melyre a magyar politikának reagálnia kellett” – mondja Szent-Iványi István volt külügyér. “De a magyar külpolitika a legrosszabb módját választotta ennek. Ez a kormány mindenhez így áll hozzá: erőből. Csakhogy keményebb ellenfélre talált az ukránokban, mint gondolta.”

Ahogy a Szabad Európa egy januári cikkében mondta egyik forrásuk: „az ukránok nem kompromisszumra játszanak, és Magyarország felismerte, hogy semmiben nem hajlandók engedni, nem fognak változtatni az oktatási törvényen.”

De a magyar kormánynak van még ideje. Az elnöki rendelet még nem változtathatja meg a kettős állampolgársági törvényt, viszont legitimálta a titkosszolgálat eddigi és későbbi “rádolgozását” a magyarokra. Az ukránok tematizálják a kérdést, és rávilágítanak arra, hogyan osztogatják Kelet-Európában az állampolgárságot. “Ez egy hosszabb folyamat, és ebben a geopolitikai játszmában 100 ezer ember már nem számít” – mondta egy elemző.

“Szijjártóéknál szerintem zavarodottság van. Ahogy az oltásnál, a külügyminisztériumban sem működik rendesen ma a magyar állam. Nem érzékelem, hogy lenne egy konzisztens stratégia” – teszi hozzá.

“Az ukránok állnak nyerésre, mi pedig itt vagyunk nekik túsznak” - összegezte a lap kárpátaljai beszélgetőtársa.

“Az SZBU évek óta figyeli a helyi magyarokat, bizonyítékok mindenre lehetnek, a hazaárulást sem lesz nehéz ráfogni. Kérdés, hogy amit betáraztak, azt ki is akarják-e engedni. Ez nagyon veszélyes helyzet”– mondta az egyik Ukrajna-szakértő.

Az egy ideje Magyarországon lévő Brenzovics Lászlónak külföldi állampolgárként hamarosan lejár, vagy már le is járt a három hónapos itt tartózkodási lehetősége. Az ukrán hatóságok már készülhetnek, hogy bebizonyosodik: magyar útlevele is van. Ha viszont hazamenne, ezekkel a vádakkal előzetes letartóztatásba helyezhetnék.

"Ahogy mondani szokták, a remény hal meg utoljára" – mondta Brenzovics László. "Megkezdődtek a tárgyalások a két kormány között, a szándék talán megvan, de elég messze vannak még az álláspontok."

Amíg a vádirat megszületik a szeparatizmus állítólagos támogatása ügyében, a kárpátaljai magyarok elvándorlása megállíthatatlanul folytatódik.

 „Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug

Magyarországi támogatással újul meg a beregszászi kórház (videó)

A beregszászi kórház „A” szárnyának felújítását állami támogatással végzik, a nélkülözhetetlen orvosi eszközök egy részét azonban az Ökumenikus Segélyszervezet vásárolja meg. Az anyagi hozzájárulás a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól érkezik. A cél, hogy a beregszászi kórház végül egy modern intézmény legyen, amely kiváló körülmények között megfelelő ellátásban részesítheti a betegeket - számolt be a Kárpáti Igaz Szó.