Ugrás a fő tartalomra

“Az ukránok állnak nyerésre, mi pedig itt vagyunk nekik túsznak” – viták a magyar kettős állampolgárságról

Az ukrán parlament a kettős állampolgárság liberalizálására, de ezzel együtt a helyi magyar politikai képviselet felszámolására készül, amihez a titkosszolgálat szállítja az indokokat. A magyar kormány szövetséges nélkül maradt a két ország vitájában.

Tavaly hazaárulás, hűtlenség, szeparatizmus gyanújával titkosszolgálati eljárások indultak két ukrajnai magyar szervezet, a magyar kormányzat gazdaságfejlesztési támogatásait kezelő Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ alapítványa és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány ellen Ukrajnában. Mindkettőt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Brenzovics László vezeti, házkutatás volt nála is.

A Szabad Európa megkeresésére Brenzovics László abszurdnak nevezte a vádakat. "Évek óta tart a folyamat, melynek során az ukrán állam intézkedései visszaveszik a kisebbségi jogokat" – emlékeztet az oktatási és a nyelvtörvény szigorításaira. "Ennek része a kisebbségi intézmények kriminalizálása is."

Az ukrán titkosszolgálat (SZBU) az alkotmányos rend védelme érdekében folytathat eljárásokat. (Gazdasági bűncselekmény gyanújával a rendőrségnek kellene nyomoznia.) Egy március elején kiadott elnöki rendelet pedig a kettős állampolgárok ügyének törvényi rendezése érdekében ruházta fel azzal a jogosítvánnyal, hogy kiderítse, kinek van az ukrán mellett más ország állampolgársága is.

Az Egán Ede Alapítvány elleni nyomozás már két éve tart, de vádiratot még nem terjesztett be az ügyészség. A tavaly novemberi házkutatás során lefoglalt tárgyakról viszont zajlik egy jogvita Brenzovics László és az ügészség között. Ennek részleteihez jutott hozzá Szabad Európa/Radio Liberty ukrán szerkesztősége.

A kárpátaljai fellebbviteli bíróság nem nyilvános határozata szerint 2020. november 30-án, amikor az SZBU házkutatást tartott a KMKSZ elnökénél, Brenzovics László lakásán kb. 34 millió forintnyi készpénzt találtak euróban, dollárban, hrivnyában és forintban.

A pénzt a nyomozó hatóság illegális eredetűnek minősítette, de az elsőfokú bíróság kimondta, hogy azt nem lehet lefoglalni, nem lehet bizonyíték az eljárásban. Az ügyészség fellebbezett, és a fellebbviteli bíróság ezt a határozatot hatályon kívül helyezte.

Ebből az iratból, melyhez hozzáfért Szabad Európa/Radio Liberty ukrán szerkesztősége, derül ki az, hogy a Brenzovics házaspár szerint a pénz a feleség első házasságából származó, velük élő lányáé. A nyomozó hatóság szerint viszont – állítja az ügyész – a pénz Brenzovics Lászlóé, amit illegálisan szerzett.

Szerinte Brenzovics szervezetei (alapítványai) magyarországi kormányprogramokból kaptak támogatást pl. iskolák és kórházak felújítására, de az ezek felújítására szolgáló 100 millió hrivnya (1,1 milliárd forint) felhasználására szerződéseket kötő, a hatóság szerint fiktív vállalkozók a pénzek egy részét visszaadták az alapítványi tisztségviselőknek.

A nyomozók – az ügyész állítása szerint – szerint a lefoglalt pénz egyrészt kriminális tevékenységekből származik, amelyek Brenzovicsnak a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány (За ЗУІ) elnökeként folytatott tevékenységével függenek össze, másrészt olyan akciók finanszírozására szolgál, melyek Ukrajna határainak kierőszakolt megváltoztatását célozzák.

Brenzovics László a házkutatással kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, mondván, titoktartási nyilatkozatot írt alá.

A lap Brenzovics Lászlón kívül beszélt több, a Fidesz-kormány külpolitikáját belülről ismerő forrással, több elemzővel (egyikük, Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa nevét is vállalta), Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, és egy Kárpátalján élő magyarral is. 

“Ukrajna élhető ország volt a kisebbségeknek. Ha bementem egy irodába, és érződött az akcentusom, az ügyintéző simán átváltott magyarra, inkább ő törte a nyelvet” – mesélte a Szabad Európának egy kárpátaljai, a KMKSZ működését is ismerő magyar.

“Most sincs gond, de képlékeny a helyzet. Az új törvények nem kifejezetten a magyarok ellen irányulnak, de ennek mellékágán kapunk mi is. A magyarországi és az ukrán politika részéről is sok a hiba. A magyarok nyomták a ‘kemény vagyok, de majd úgyis meghajlanak’ tempót, de ez nem jött be. Ezzel lehet szavazatokat szerezni, de nem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna milyen helyzetben van.” - tette hozzá.

A kettőből az erősebb, a Fidesz-szövetséges magyar szervezet, a választásokon is induló KMKSZ (amelyet emiatt is érint a kettős állampolgárokat a közigazgatási és párttisztségekből kizárni készülő ukrán törvénymódosítás) korábban Volodimir Zelenszkij elnök elődjével, Petro Porosenkóval kötött szövetséget. Brenzovics László Porosenko parlamenti frakciójában is ült. Egyébként mind a nyelvi, mind az oktatási törvényt, melyek gyengítik a kisebbségi jogokat, Porosenko idején fogadta el a Rada, az ukrán parlament.

A KMKSZ így eleve rosszul indult a belpolitikai szövetséges-keresésben. Az őszi önkormányzati választáson Zelenszkij pártjának jelöltje, a volt SZBU ezredes, Olekszij Petrov lett a megyei elnök, de koalícióra kényszerült, amit végül nem a magyarokkal kötött meg. A KMKSZ jól szerepelt a választáson, 8 képviselői helyet szerzett a megyei tanácsban.

A Szabad Európa kárpátaljai interjúalanya szerint a KMKSZ, illetve a magyar képviselőtestületek titkosszolgálati vegzálásába az is belejátszott, hogy így igyekeztek szövetségkötésre “ösztönözni” a KMKSZ-t. “Zelenszkij megmondta az elnökválasztási kampányban, hogy nem fog szóba állni Porosenko szövetségeseivel. Brenzovicsnak le kellett volna mondania, és ha csak jelképesen is, de odaállítani egy új arcot, akivel szóba tud állni Zelenszkij” - jegyezte meg.

Az IMF adatai szerint 2017-ben az ukrajnai nemzeti összjövedelem (GDP) 45,16%-a – az Ukrán Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium adatai szerint 33%-a – a feketegazdaságból származott.

Az SZBU egyik feladata az alkotmányos rend őrzése. Nem csak Kárpátalja (és persze Kelet-Ukrajna) a célpont, a Romániával és Moldovával határos Csernyivci területen (Csernovec) “az SZBU nyíltan kimondja, hogy a román szeparatizmus a legnagyobb veszély” – állítja a lap egyik forrása. Pedig Románia lényegében elengedte a kárpátaljai magyaroknál jóval nagyobb számú ottani románság kezét.

“Kárpátalja fájó pont Zelenszkijéknek, mert ott ők sem tudtak rendet tenni. Mindenki azt csinál, amit akar, szétesett terület, ahol a csempészet a legnagyobb munkaadó. Petrovot azért küldték Kárpátaljára, hogy a csempészekkel csináljon valamit, de velük az SZBU általában együttműködik” – mondja egy külügyi elemző.

A prezidenciális államformájú országban az elnöknek bizonytalan a parlamenti többsége, alkalomszerűen kell összehoznia a szavazatokat. Ezért egyre inkább rendeletekkel kormányoz, melyben a Nemzetbiztonsági Tanács lett a fő eszköze. Ez rendelte el a Moszkva-barát oligarcha, Viktor Medvedcsuk tévéinek bezárását is, és az elnök a Tanács határozatát léptette életbe a kettős állampolgárság kapcsán is. “Zelenszkij már szankciókkal politizál. Népszerűségvesztése miatt nagyon fontos neki a nyilvánosság befolyásolása” – mondja az elemző.

A kárpátaljai Szürte önkormányzati testülete tavaly az alakuló ülése után elénekelte a magyar himnuszt. Hazaárulás és irredentizmus miatt indult nyomozás ellenük. A himnuszéneklő videó országos bemutatása után mindenki, még az ellenzék is azt mondta, hogy ez szörnyű magyar irredentizmus. Mert azt már nem adták le, amikor a szürtei testület az ukrán himnuszt is elénekelte.

“Persze mieinknek is megvan a maga biznisze, ők is zsarolhatók” – mondta a Szabad Európa kárpátaljai interjúalanya a Brenzovics Lászlónál megtalált készpénz kapcsán.

A magyar gazdaságfejlesztési támogatásokat kezelő Egán Ede Alapítvány ellen folyó nyomozást így értékelte egy magyarországi elemző: “Logikus, hogy ha a Fidesz itthon nem játszik tisztán, akkor miért lenne Kárpátalján minden rendben a pénzek körül? De az furcsa lenne, ha nem az ukrán törvényeknek megfelelően osztanák a támogatásokat. Ráadásul az Egán Ede Alapítványban benne van a másik magyar szervezet, az UMDSZ is, ami az ukrán oldal partnere. Ilyen elemi hibát nem követhettek el”.

"Lehetséges, hogy ez olyan feketepénz, amelyből a Magyarországra irányuló voksturizmust finanszírozzák, más megkérdezettünk pedig kinti cégek, vagy ingatlanvásárlások fedezetéről beszél. Most is mennek át még Romániába is táskás pénzek magánakciókra, ingatlanvásárlásra. Ukrajnában pedig nem olyan fejlett a bankrendszer, a táskás megoldások tovább tartották magukat.” - magyarázta az elemző.

Ellentétben a Szabad Európa által megkérdezettek többségével, egyik, Ukrajnát jól ismerő elemzőjük nincs meggyőződve arról, hogy a hivatalos magyar állami támogatások folyósítása körül minden rendben lenne. Szerinte a magyar állam, ha banktechnikailag esetleg megfelelően is, de szabálytalanul küldi a támogatásokat. Ezeket ugyanis Kijevben a gazdasági minisztériumban nemzetközi fejlesztési pénzként kellene regisztráltatni: “Lehet, hogy a Bethlen Gábor Alap (a határon túlra menő támogatások legnagyobb részéről döntő szervezet ) vagy a Külügyminisztérium szerint ez szabályos, de a másik országnak is vannak törvényei, amiket be kéne tartani.”

A Szabad Európa minisztériumi regisztráció elmaradásával kapcsolatos kérdésére Brenzovics László így felelt: "Az alapítványok évek óta működnek, soha nem volt sem az adóhatóság, sem a minisztérium részéről kifogás. Ha jelezték volna a hibát, korrigálunk. Most sem gazdasági jellegű a vád, hanem szeparatizmus támogatása és hazaárulás." Az előbbi esetében nem nyomozhatna a titkosszolgálat.

Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő szerint biztos, hogy Magyarországról nem táskában viszik ki a támogatásokat, hanem hivatalosan és címkézve: “Pontosan meg van mondva, hogy mire költhető, de hogy ez reális ár-e, azt nem lehet tudni, lehet, hogy sokkal több ment ki rá, mint amennyibe került.”

Az esetleges túlárazottságon túl ő azt emeli ki, hogy a támogatásoknak az ukrán kormány szerint velük egyeztetve, az ő tudomásukkal, és nem csak egy magyar szervezettel megbeszélve kellene érkezni: “Nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, hogy ezeket hogyan használják fel, és Ukrajnának ezzel kapcsolatban félelmei vannak.”

Egy másik hazai elemző szerint “Kijevből nézve úgy látják, hogy keleten is így kezdődött: jöttek az orosz oligarchák és befektettek. Kijevből nézve ez veszélyesebbnek néz ki, mint Budapestről.” Hozzáteszi, hogy a regionális “klánok” számára “a KMKSZ egy konkurens regionális klán”.

Ahogy a Szabad Európa egy januári cikkében fogalmazott egyik megkérdezettük: „Klientúraépítés zajlik. A helyben nagyon jelentős összeg, a néhány tízmilliárd forint, magyar költségvetési léptékben nem nagy összeg. Az expanziós magyar nemzetpolitika így vásárol befolyást. A pénz a helyi magyar elithez megy, ő osztja el, cserében feltétlen politikai támogatást szerez, és mozgósítani tud a magyarországi választásokon is.”

A magyar kormányzati támogatás tehát az oligarchák dominálta (sokak szerint irányított) Ukrajnában befolyást jelent a helyi elit egy részének, akiket a KMKSZ választ ki - állítja a lap.

A KMKSZ körüli üzleti csoport mellett Kárpátalján egy másik jelentős kör az un. Baloga-klán. Ők Andrij Baloga Csapata párt néven jutottak be a megyei vezetésbe, de nem fogtak össze a KMKSZ-szel.

A lap minden megkérdezettje egyetért abban, hogy az nem kifogásolható, ha a magyar kormány nem csak kultúrát, hanem politizáló érdekérvényesítést is támogat. “De legalizálni kéne” – mondja egyik forrásuk, aki szerint a támogatásoknál nem tartják be a törvényeket –, “mert a korrupció és a regisztráció hiánya komoly probléma. Egy csomó pénzt beleöltek, de a kárpátaljai magyar korrupció semmivel sem jobb, mint az ukrán. Ez Magyarország felelőssége is. A Brenzovics vezette KMKSZ-t a magyar adófizetők tömtek ki pénzzel. Meg lehetne csinálni a fiatalítást, más alapokra lehetne helyezni az egészet. Most panaszkodnak, hogy Brenzó nélkül nincs KMKSZ. Akkor ez elég nagy baj. Ezek szerint Brenzovics elintézte a KMKSZ-t is.”

“Háború és fegyverkezés van, úgyhogy minden segítség jól jön. Egyre több helyen diszfunkcionális az ukrán állam, és ott átveszi a szerepét a magyar” – mondta a Szabad Európa kárpátaljai interjúalanya.

Valóban: a kulturális, oktatási (tehát a magyar közösséget, annak identitás-átadását segítő), valamint a gazdaságfejlesztési, és ingatlanfelújítási támogatások mellett veszettség elleni és csecsemőoltásokat, fizetéskiegészítéseket, tiszai szennyezéseket megelőző környezetvédelmi beruházásokat finanszíroz Magyarország. Állami feladatokat.

A magyar kormány ráadásul a nyilvánosság előtt magyar-magyar kapcsolattartásként jeleníti meg támogatáspolitikáját, még akkor is, ha mondjuk a kárpátaljai vagy dél-szlovákiai kórházaknak adományozott lélegeztetőgépeken nem csak etnikailag magyarok küzdhetnek az életükért.

A Szabad Európa támogatáspolitikát ismerő forrásai szerint nem nagydobra verve zajlanak az adott ország kormányaival, pártjaival is tárgyalások a pénzekről. Szerintük így egyeznek meg arról, hogy a magyar gazdaságfejlesztési támogatások hány százaléka menjen az adott országban nem magyar vállalkozókhoz. Többször föl is merült a vád, hogy a magyar kormány így a román illegális pártfinanszírozásba is beszállt – pl. a román szocialista pártéba.

A kettős állampolgárság, megfejelve a 10 év alatt megtízszereződött, határon túlra menő budapesti támogatásokkal, így már nem csak nemzetegyesítésként, hanem kormányzó és kormányzottak viszonyaként is látható, ha valaki gyanakodva nézi.

A támogatások mediális, kommunikációs megjelenítése is ezt erősíti. “Eljön a konzul, hozza a veszettség elleni vakcinát. Ott a magyar sajtó, elmondják magyarul, de ukránul már nem, és nem is hívnak ukránt. Elcseszett párbeszéd van” – mondta a lapnak kárpátaljai forrásuk.

De nem csak az kommunikációs aktus, amikor a magyar kormány negligálja a szomszéd ország kormányát, hanem az is, amikor a másik a magyar szeparatizmus támogatásáról mutat be videofelvételeket.

Szijjártó Péter 2020 októberében még arról beszélt, hogy szerinte Ukrajna lemondott arról, hogy​"Magyarország támogassa az európai illetve euroatlanti integrációs törekvéseiket."

Ez még a novemberi házkutatás előtt volt, januári kijevi látogatásán erről már nem volt szó. A magyar kormány láthatóan már nem eszkalálná a vitát. Az Unióban egyébként markánsan nemzeti szuverenitáspárti magyar külpolitika inkább nemzetközi szinten próbálkozik.

A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselői és a határon túli magyar EP-képviselők Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőhöz fordultak a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő ukrajnai intézkedésekkel és atrocitásokkal kapcsolatban. Várhelyi Olivér uniós szomszédságpolitikai és bővítési biztos (aki maga is fölkerült egy, az ukrán állam ellenségeit listázó ukrán nacionalista honlapra) pedig március elején azt mondta (Bocskor Andrea kárpátaljai EP-képviselő közleménye szerint), hogy "az ukrajnai kisebbségi helyzet egyre nagyobb problémává válik, amely az ország eurointegrációs útjában áll."

De a vita európai szintű megoldására nem sok az esély. Nem csak azért, mert még a lengyelek is egyértelműen Ukrajna mellett állnak (érdekük, hogy köztük és Oroszország között legyen pufferzóna: Ukrajna), vagy mert Ukrajna éppen legalizálni készül a kettős állampolgárságot. Az EU nem szívesen exponálja magát a nemzeti kisebbségek ügyeiben (lásd a Minority Safe Pack sorsát), és az "oroszok hergelését" jól el lehet adni nyugaton.

Az amerikai külpolitikát régóta az az elv vezeti, hogy azt a kisebbségi, nemzeti érdeket segíti, amelyik támogatja az amerikai globális politikát. Kijev sokkal erősebb pozícióba került a Biden-kormánnyal, nemrég 125 millió dolláros hadisegélyt kapott „az orosz agresszió elleni jobb védekezésre”.

A Szabad Európa magyar külügyhöz közeli forrása emlékeztet rá, hogy a kijevi amerikai nagykövet ellenzi a magyarok jogérvényesítő törekvéseit, mert szerinte e jogok már biztosítottak. A forrás szerint ehhez még majd hozzáadódik, hogy a regionális külpolitikában a Biden-adminisztráció működtetni fogja az amerikai soft powert jelentő alapítványokat. “Mindenki csak Sorosra gondol, de ez egy alapítványi hálózat, amelyek egyeztetik a kelet-európai működésüket. Progresszivisták, akik a nacionalizmust inkább konfliktusgerjesztőnek, mint jogérvényesítésnek tekintik.”

A január végi külügyminiszteri találkozó jelezte, hogy a magyar külpolitika szembe nézett azzal, hogy:

  • a kriminalizálással az ukrán fél “foghatóvá” tette a magyar képviseletet;
  • az ukrán kormány politikai népszerűsége biztosításáért a szeparatista veszély fenntartását használja. Amit hitelesít, hogy orosz részről ez nem csak veszély, hanem realitás;
  • a magyar kormánynak ebben a konfliktusban nincsenek szövetségesei.

Látható, hogy amit az ukrán kormány eddig megtűrt (a Budapestről mozgatott, ellenőrizhetetlen patronázsrendszert, magyar politikusok “politikai turistáskodását”) mostantól nem fogja. “Zsarolják a magyar kormányt. Adjátok föl a NATO-blokkolásunkat, különben kinyírjuk a KMKSZ-t” – mondta az egyik elemző.

“Ukrajna valóban olyan lépéseket tett, melyre a magyar politikának reagálnia kellett” – mondja Szent-Iványi István volt külügyér. “De a magyar külpolitika a legrosszabb módját választotta ennek. Ez a kormány mindenhez így áll hozzá: erőből. Csakhogy keményebb ellenfélre talált az ukránokban, mint gondolta.”

Ahogy a Szabad Európa egy januári cikkében mondta egyik forrásuk: „az ukránok nem kompromisszumra játszanak, és Magyarország felismerte, hogy semmiben nem hajlandók engedni, nem fognak változtatni az oktatási törvényen.”

De a magyar kormánynak van még ideje. Az elnöki rendelet még nem változtathatja meg a kettős állampolgársági törvényt, viszont legitimálta a titkosszolgálat eddigi és későbbi “rádolgozását” a magyarokra. Az ukránok tematizálják a kérdést, és rávilágítanak arra, hogyan osztogatják Kelet-Európában az állampolgárságot. “Ez egy hosszabb folyamat, és ebben a geopolitikai játszmában 100 ezer ember már nem számít” – mondta egy elemző.

“Szijjártóéknál szerintem zavarodottság van. Ahogy az oltásnál, a külügyminisztériumban sem működik rendesen ma a magyar állam. Nem érzékelem, hogy lenne egy konzisztens stratégia” – teszi hozzá.

“Az ukránok állnak nyerésre, mi pedig itt vagyunk nekik túsznak” - összegezte a lap kárpátaljai beszélgetőtársa.

“Az SZBU évek óta figyeli a helyi magyarokat, bizonyítékok mindenre lehetnek, a hazaárulást sem lesz nehéz ráfogni. Kérdés, hogy amit betáraztak, azt ki is akarják-e engedni. Ez nagyon veszélyes helyzet”– mondta az egyik Ukrajna-szakértő.

Az egy ideje Magyarországon lévő Brenzovics Lászlónak külföldi állampolgárként hamarosan lejár, vagy már le is járt a három hónapos itt tartózkodási lehetősége. Az ukrán hatóságok már készülhetnek, hogy bebizonyosodik: magyar útlevele is van. Ha viszont hazamenne, ezekkel a vádakkal előzetes letartóztatásba helyezhetnék.

"Ahogy mondani szokták, a remény hal meg utoljára" – mondta Brenzovics László. "Megkezdődtek a tárgyalások a két kormány között, a szándék talán megvan, de elég messze vannak még az álláspontok."

Amíg a vádirat megszületik a szeparatizmus állítólagos támogatása ügyében, a kárpátaljai magyarok elvándorlása megállíthatatlanul folytatódik.

 „Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Négyen bennégtek az autóban egy brutális balesetben Kárpátalján (videó)

Autómentőbe rohant bele egy személyautó Nagylucskán pénteken a hajnali órákban. A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint a baleset következtébe a személyautó kigyulladt, a kocsiban tartózkodó mind a négy személy életét vesztette. Az autómentő sofőrjét a mentők kórházba szállították, állapota kielégítő. A baleset körülményeit a rendőrség vizsgálja. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !

Rossz hír érkezett: összeült a válságstáb Kárpátalján

Ukrajna-szerte komoly problémák lehetnek a gázellátással, miután fennáll a veszélye annak, hogy az ország kevés gázhoz jut. Úgy fest, a kritikus helyzet Kárpátalját sem kíméli, a megye kormányzója sürgősséggel válságértekezletet hívott össze - közölte a Kárpáti Igaz Szó. A PMG regionális portál beszámolója szerint Anatolij Poloszkov kormányzó kezdeményezésére ma haladéktalanul összeült a megyei technogén és ökológiai biztonsággal, valamint a rendkívüli helyzetekkel foglalkozó törzskar, aminek az ülésén elhangzott: KÁRPÁTALJÁN VESZÉLYBE KERÜLT A KÖZINTÉZMÉNYEK FŰTÉSE AZ ŐSZI-TÉLI IDŐSZAKBAN. A vidék költségvetési intézményeinek a fűtésére 25 millió köbméter földgázra van szükség. Az energiaellátásukat biztosító szolgáltatók, amelyekkel ezek az intézmények szerződtek, sorra mondják fel a kontraktusokat, mert olyan drágán tudnak csak gázhoz jutni a piacról, hogy képtelenek betartani az előzetesen tett vállalásaikat. Egyelőre senki sem rendelkezik megoldási javaslattal, úgy fest, nem

Csontos Karina, a Sztárban Sztár leszek! kárpátaljai tehetsége a nagylucskai szörnyű baleset egyik áldozata

Mint ismeretes, szörnyű baleset történt Nagylucskán pénteken a hajnali órákban: autómentőbe rohant bele egy személyautó. A baleset következtében a személyautó kigyulladt, a kocsiban tartózkodó mind a négy személy életét vesztette.  Kiderült, hogy az egyik elhunyt a Sztárban Sztár leszek! kárpátalajai versenyzője, Csontos Karina. A fiatal versenyző a show-ban a középdöntőig jutott.  Karina pár hete még a stúdióban bizonyított: Majka és Tóth Gabi pedig összeveszett azon, hogy kinek a csapatába kerüljön a tehetség, végül az énekesnő vitte el. A top 12-be már nem jutott be, de sokan emlékezhetnek rá, itt megnézheti a fellépését.  Tóth Gabi is reagált a szönyű hírre: "Legyen neked könnyű a föld, drága Karina! Őszinte részvétem az egész családnak!" - írta.  A Mukachevo.net információi szerint a tragikus balesetben Csontos Karinán kívűl egy 21 éves járőr, Ihor Marcsisak és egy 25 éves határőr, Jurij Baljuk vesztette életét. Őszinte részvétünk a tragikus balesetben elhunytak családt

Áder János visszavonta a magyar állampolgárságot egy 11 éves kárpátaljai kislánytól

  Az államfő ezúttal három magyar állampolgárság visszavonásáról döntött. A legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg a köztársasági elnök határozata. Áder János ezúttal három embertől vonta vissza az állampolgárságot. Döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely előterjesztései alapján hozta meg. Az államfő erre elég gyakran kényszerül. A közlönyben mindig feltüntetik az érintettek nevét, születési helyét, dátumát. Abból ezúttal az derül ki, hogy Áder János egy 11 éves kárpátaljai kislánytól is visszavonta állampolgárságát - írta a 24.hu . A hivatkozott jogszabály alapján a gyermek arra vagy csalárdul tett szert vagy méltatlanná vált. A névazonosság alapján, feltehetően édesapja miatt, akitől szintén megvonta állampolgárságát az államfő. Egy kormányhivatali dokumentum szerint az apa az egyszerűsített honosítás lehetőségével élhetett vissza. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !

Szúrópróba szerűen fog ellenőrizni a rendőrség és az SZBU

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a Nemzeti Rendőrség munkatársai elkezdik a karanténszabályok ellenőrzésének betartását a nyilvános helyeken, de mindenekelőtt az éttermekben, kocsmákban, kávézókban és mozikban – adta hírül az rbc.ua hírportál hétfőn az Elnöki Hivatal sajtószolgálatára hivatkozva. Az államfő hivatalában tartott hagyományos hétfői, koronavírus-helyzetről tartott tanácskozáson az illetékes hatóságok beszámoltak Volodimir Zelenszkij elnöknek a vakcináció menetéről, és megvitatták a koronavírus terjedésének megfékezésére hozott intézkedések végrehajtásának kérdéseit - közölte a Kárpát.in.ua. A megbeszélésen az SZBU és a Nemzeti Rendőrség vezetői jelentést tettek az elnöknek a PCR-tesztek és covid védettségi igazolványok hamisítása elleni hatósági kampány állásáról. Ugyancsak bejelentés történt arról, hogy elkezdődik a karantén-szabályok betartásának szúrópróbaszerű ellenőrzése az éttermekben, más nyilvános és nagy látogatottságú helyeken. KÖVESSEN MINKET A FACEBOO