Ugrás a fő tartalomra

Himnuszunkra taposó ukrán nacionalizmus

„Megbűnhődte már-e nép a múltat s jövendőt…” – állapítja meg nemzeti himnuszunk, de még mindig sokan vannak Európában, akik nem így gondolják. Például azok az ukrán nacionalisták, akik nemrég azt találták ki, hogy az állami közintézményekben meg kellene fosztani nemzeti jelképei használatától és a himnusz éneklésétől a kisebbségeket, köztünk a kárpátaljai magyarságot. Mint állítják, az ukrán lobogón kívül másnak ott helye nincs, kivéve akkor, ha külföldi delegáció, diplomáciai vendég érkezik.

Az egész egy kreált „himnusz­botránnyal” kezdődött, amikor Szürtén a helyi képviselő-testület a beiktatási ülés formális zárásaképpen elénekelte a magyar Himnuszt. Az esetről manipulált videófelvétel készült, ami eljutott az ukrán biztonsági szolgálathoz (SZBU), az érintettek ellen eljárás indult. A helyzetet kihasználva a politikai gépezet is beindult, és első számú szerzője, Anatolij Kosztyuhn tollából megszületett a kisebbségi jogokat alaposan megnyirbáló törvényjavaslat.

"Az elmúlt években többször is történt hasonló kezdeményezés. Néhány éve például az egyik regionális párt, a Viktor Baloga vezette Egységes Centrum vette ugyanígy napirendre, hogy tiltsák be, vegyék le a magyar nemzeti trikolórt és egyéb zászlókat" – osztotta meg a Szabolcs Online hírportállal gondolatait Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai-kommunikációs titkára. "Akkor a törvényjavaslat nem ment át, és kérdéses, hogy most lesz-e rá fogadókészség. A javaslatot mindenesetre regisztrálták, és a bizottsági üléseken el fog dőlni, szavaz-e róla a parlament, vagy sem. Amíg döntés nem születik, az 1999-ben elfogadott kisebbségi törvény garantálja, hogy a nemzetiségek szabadon használhatják szimbólumaikat. Az elmúlt harminc év alatt nem volt baj abból, hogy az ünnepi tanácsülések végén, hangsúlyozottan az ukrán himnuszt követően a magyar nemzeti ima is elhangzott. Vagyis mesterségesen generált problémáról van szó. Ami eddig természetes volt, az most sérti a nacionalistákat, köztük a beterjesztő kárpátaljai képviselőt, zavarja őket, hogy mi itt békés közösséget alkotunk a többi kisebbséggel. Nem tudjuk, mi lesz, ebben az országban sajnos bármi megtörténhet, és annak az ellenkezője is. Mindenesetre a KMKSZ nyilatkozatot tett az üggyel kapcsolatban, a szövetségnek nincs parlamenti képviselője, aki az ellenkezőjéről nyújthatna be javaslatot, mást tehát nem tehetünk. A legoptimistább forgatókönyv szerint elképzelhető, hogy a kezdeményezést visszavonják, napirendre se kerül" – konstatálta a helyzetet Darcsi Karolina.

"Szomorú, hogy amit mi, megyei képviselők a rendszerváltáskor kiharcoltunk, azt most el akarják venni tőlünk" – mondta el dr. Dupka György, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet egyik alapítója, jelenlegi igazgatója.

"Nem is volt gond egészen 2014-ig, ám amikor megváltozott a hatalmi rendszer, jött a Porosenko-, majd a Zelenszkij-korszak, majd eszkalálódott az orosz–ukrán konfliktus, onnantól megszaporodtak az atrocitások. Készítettem egy táblázatot, amiből kiderül: a megélt közel 300 konfliktus negyede a szimbolikákkal volt összefüggésben. A helyzetet csak nehezíti, hogy az ukrán–magyar államközi kapcsolatok máig nem rendeződtek. Létrejött egy afféle adok-kapok viszony, s miután az oktatási törvény felülvizsgálatát kértük, minden fórumon elszabadult a pokol. A szóban forgó hamis videót egy bukott képviselő készítette bosszúból, mert a rokona nem jutott pozícióhoz. A felvétel bejárta az egész országot, ökölbe szorítva az ukrán nacionalisták kezét. Később persze bebizonyosodott: a felvétel nem valós, de már elindult egy vizsgálati per. Mi persze tiltakoztunk, korábban én is voltam önkormányzati képviselő, és soha nem fordult elő ilyesmi. A gyűlölethullám a józan gondolkodású ukránokat is elképesztette. Az ukránosítás erőltetői megfeledkeznek arról, hogy a nemzeti jelképeink használata alkotmányos és alapszerződésben is rögzített jogunk. Ezt egyszer a Szovjetunióban már átéltük, de a kárpátaljai magyarság nem adja fel egykönnyen. Erőt ad, hogy Ungváron a helyiek, akik a gyerekeiket magyar iskolába íratják, azt mondják, ne foglalkozzunk a nacionalistákkal. Ugyanakkor össze kellene ülnie egy ukrán–magyar vegyes bizottságnak, még erre az évre előkészítve az Orbán–Zelenszkij találkozót, ott ezeket a kérdéseket is tisztázni lehetne. Mert mi sem a nyelvünkről, sem a kultúránkról, de a Himnuszunkról se fogunk lemondani, énekeljük, ahogy tettük a magyar kultúra napján, és ahogy megtesszük majd március 15-én is" – hangsúlyozta dr. Dupka György.

Végezetül a lap kikérte dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő véleményét az üggyel kapcsolatban, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy nemzeti közösséggel így bánjanak. "Ilyen talán még a legvadabb szovjet időkben sem volt, és úgy vélem, Ceausescu Romániájában is el merték énekelni nemzeti imánkat. Egyébként az Európa Tanácsnak szintén tagja vagyok, ami az emberi jogokért felelős szervezet az Unióban, ott is megtesszük a megfelelő lépéseket. Eredményt sajnos nem mindig várhatunk, ahogy az Úz völgyével kapcsolatos magyarkérdésre is semmitmondó válasz érkezett. Pedig mi sok mindent megteszünk az ukrán félért, lélegeztetőgépekkel segítjük a megbicsakló egészségügyet, és a gazdaságfejlesztési támogatásból nemcsak kárpátaljai magyarok, hanem ruszinok is részesednek. Ukrajna komoly geopolitikai játszma része, és amíg ez véget nem ér – márpedig az ukrán–orosz konfliktusra a világpolitika „frozen conflictként”, befagyott konfliktusként tekint –, addig félő, hogy a jelenlegi áldatlan állapot megmarad. Sajnos egyes liberális vélemények azt erősítik, hogy a magyar kormányzat bátorítja a magyar kisebbségi szeparatizmust, ami már fogalomként sem értelmezhető, hiszen ez a térség még a magyar időkben is soknemzetiségű volt, egymást tisztelve, komoly szimbiózisban éltek itt az emberek. Nekünk persze optimistáknak kell maradnunk, nem adhatjuk fel, bízva abban, hogy Ukrajna mégis észhez tér."

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Május 23-ig meghosszabbítja a határellenőrzést Magyarország

A járvány megfékezése érdekében a magyar kormány meghosszabbítja a jelenleg is érvényben lévő védelmi intézkedéseket. A kormány május 23-ig meghosszabbítja a határellenőrzést , aminek változatlanul a járvány megfékezése és a Magyarországra belépők ellenőrzése a célja. Továbbra is érvényes, hogy a hazatérő magyaroknak tíznapos hatósági házi karanténban kell maradni, az alól csak két darab negatív PCR-teszttel kaphatnak felmentést. A rendőrség oldalán megjelent tájékoztatás szerint korlátozás nélkül utazhat Magyarországra az adott személy állampolgárságtól függetlenül: a teherforgalomban történő határátlépés során, a diplomata, a külügyi szolgálati, a szolgálati, a hajós szolgálati útlevéllel belépésre jelentkező személyek, a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából belépésre jelentkező személyek (a hivatalos célt okirattal igazolni kell), aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezé

Kirobbanhat-e a harmadik világháború az orosz-ukrán konfliktus miatt?

Hetedik éve húzódik az orosz-ukrán konfliktus. Eddig körülbelül 13 ezer ember halt meg a változó intenzitással zajló háború során – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Az alapvetően etnikai különbözet miatt kialakult konfliktus már hosszú ideje húzódik, ami nem Ukrajna kedvére történik. A mára már teljesen külföldi kölcsönökből élő állam az összeomlás szélére jutott és minden erejükkel az ország védelmére figyelnek - írja a Híradó.hu. Ukrajna a NATO segítségével kívánja megoldani a válságot, így több mint 50 tagállam kezdett hadgyakorlatozásba, hogy ezzel is minél jobban megfélemlítsék ellenfelüket. Ezt nyilván az oroszok se hagyták annyiban és teljes elnyomást alkalmaznak a Krím-félszigeten élő ukránokkal szemben. „Csak remélni lehet Budapestről nézve az eseményeket, hogy ez nem fog egy nagyobb háborúhoz vezetni” – jelentette ki Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő. Azt meg kell jegyezni, hogy harmadik világháborúra nem kerülne sor, hiszen a NA

Döbbenetes, hogy mire készül az ukrán kormány

A kormány azt tervezi, az egészségügyi ellátórendszerre szánt összeget vágja meg, hogy fussa a Pfizer vakcina beszerzésére. Olga Sztefanisin parlamenti képviselő saját Facebook oldalán közli a hírt , miszerint az egészségügyi tárca 6,5 milliárd hrivnyát akar lecsípni a hálózatra szánt idei költségvetési támogatásokból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például nem az Elnöki Hivatal fenntartására vagy az útjavításra szánt pénzből vesznek el, hanem az orvosoktól és a kórházaktól - írja a Korrespondent hírére hivatkozva a Kárpáti Igaz Szó.  Az erre vonatkozó tervezet Makszim Sztepanov egészségügyi minisztertől származik, s azt valószínűleg hamarosan megszavazza a parlament költségvetési bizottsága, írja bejegyzésében. A vakcina vásárlásához szükséges pénzt elvonhatják akár a cukor-, a rákbetegek gyógyszereire, diagnosztizálására kiutalt összegből is, teszi hozzá Sztefanisin. Mint ismeretes, Ukrajna idei költségvetésében 4 milliárd hrivnyát különítettek el oltásokra, holott a szaktárca

Így juthatnak be karanténmentesen az ukrán állampolgárok Magyarországra

Magyarország frissítette a beutazási szabályokat, melynek értelmében korlátozás nélkül utazhat az országba az adott személy állampolgárságtól függetlenül: a teherforgalomban történő határátlépés során, a diplomata, a külügyi szolgálati, a szolgálati, a hajós szolgálati útlevéllel belépésre jelentkező személyek, a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából belépésre jelentkező személyek (a hivatalos célt okirattal igazolni kell), aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen átesett. A Kárpáti Igaz Szó utánajárt, hogy az Ukrajnából érkező magyar és/ vagy külföldi, jelen esetben az ukrán állampolgárok és családtagjaik milyen igazolással, igazolásokkal tudják hitelt érdemlően alátámasztani azt, hogy 6 hónapon belül átestek a Covid-19 fertőzés okozta megbetegedésen. Az ORFK kommunikációs szolgálatának tájékoztatása szerint a kormányre

Sorkatonai szolgálat Ukrajnában: modern hűbériség, törvényesített hajtóvadászat

A Legfelső Tanács rendkívüli ülésén a honatyák egyebek mellett módosították a katonai szolgálatot, a had- és sorkötelesek, valamint a tartalékos állomány nyilvántartását és behívását szabályozó törvényi rendelkezéseket, átalakították a hadkiegészítő parancsnokságok rendszerét, territoriális személyzeti és szociális támogatási központok létrehozását írva elő. A törvényjavaslatot Volodimir Zelenszkij küldte meg a parlamentnek, méghozzá sürgősséggel. Ez azonban nem akadályozta meg a honatyákat abban, hogy bár első olvasatban még tavaly szeptemberben elfogadták a dokumentumot, mostanáig piszmogjanak a jogszabályhoz benyújtott mintegy 400 módosító indítvánnyal - írja a Kárpátalja hetilap. Modern hűbériség Komoly átalakításon megy keresztül a hadköteles korúak nyilvántartásának egész rendszere. Így mostantól a munkába állás kötelező feltétele lesz a katonai nyilvántartási dokumentum (pl. katonakönyv vagy a katonai nyilvántartásba vételt igazoló bármilyen egyéb okmány) felmutatása. Ez a követ