Ugrás a fő tartalomra

Ilyesmire évtizedek óta nem volt példa Ukrajnában

2020-ban a járványhelyzet ellenére csúcsot döntött az ukrán csirkehús-előállítás. Az év második felében azonban olyan válságtünetek mutatkoztak, ami csökkenést vetít előre az idei évre. Ilyesmire évtizedek óta nem volt példa Ukrajnában: az elmúlt 20 évben 70-szeresére növelték a csirkehús-kibocsátásukat. Európa idén hasznot húzhat az ukrán termelés megtorpanásából - olvasható az Agrárágazat cikkében.

2021-ben az ukrán csirkehús-termelés és-export várhatóan először fog csökkenést mutatni. Ukrajna legnagyobb csirkehús-előállítója (MHP) a növekvő költségek és a csökkenő haszon miatt már nem bővül tovább, az ország második legnagyobb feldolgozója pedig csődbe ment. Ezen felül a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) is sújtja az ukrán baromfiágazatot. Az újabb kitörések megakadályozzák, hogy Ukrajna teljesítse a 2021-es uniós behozatali kvótáját – elemeznek az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) szakemberei.

2020 folyamán Ukrajna több madárinfluenzás esetet is regisztrált. Emiatt számos exportpiac részlegesen vagy teljesen bezárult az ország előtt, ideértve a jövedelmező uniós piacot is. Ukrajna illetékes állatorvosi hatósága csak néhány célországban volt képes enyhítéseket kiharcolni a regionalizáció jegyében. A HPAI-kitörések 2021-ben is folytatódtak, és még csak most kezdődik a tavaszi madárvonulás.

Ukrajna az ország takarmányigényéhez képest csekély szójababot termel, és azt is javarészt exportálja (ahogy Magyarország is). Ez a takarmányfehérje 2020-ban hatalmas dráguláson ment át, de a gabonafélék is 30-50 százalékkal többe kerülnek. A takarmányköltségek a termelési ráfordítások közel 60 százalékát teszik ki, ezért egy ilyen mértékű drágulásnak a csirkehús értékesítési árában is meg kellene jelennie. Csakhogy ez utóbbi alig változott. A csökkenő profit a termelés visszafogásához vezetett, különösen a kisebb piaci szereplők körében. A rossz gazdálkodási gyakorlat és a pénzügyi védőháló hiánya miatt Ukrajna második legnagyobb csirkehús-termelője (Complex Agromars) teljesen leállt a termeléssel. A vállalat 2020 decemberében csődbe ment.

A termelési nehézségek ellenére az ukrán csirkéseknek meglehetősen sikeres év volt 2020. A problémák többsége az év vége felé csúcsosodott ki. Ukrajna csirkehús-exportja nőtt 2020-ban, annak ellenére, hogy az EU piaca hosszabb időre bezárult előtte. Az ukrán gyártók ekkor átmenetileg növelték a fagyasztott húskészleteket, majd a felesleg utat talált a világpiacra. Ukrajna jelentősen növelte jelenlétét Kuvaitban, az Egyesült Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában. A volt Szovjetunió közép-ázsiai országai gyorsan növekvő exportpiacnak bizonyultak. A belső fogyasztásra sem hatott a COVID-19. A szállodák és éttermek bezárásával a kiskereskedelemben nőtt meg a csirkehús forgalma.

Európa legnagyobb beszállítója volt Ukrajna 2018-ban, amit a szabadkereskedelmi kvóták ügyes értelmezésével értek el. (Egy szabályozási kiskapu kihasználásával csontos csirkemellből 2 év alatt 15-szörösére növelték a behozott a mennyiséget.) A kereskedelem-politikai korrekciót követően 2019-ben és 2020-ban a harmadik beszállítói helyen stabilizálta magát az ország, Brazíliát és Thaiföldet követi a sorban. Az Ukrajnából belépő baromfihús mennyisége 2019-ben 134 ezer tonna volt, ami 2020-ban 109 ezer tonnára csökkent az EU Bizottság becslése szerint (ebből 115, illetve 78,5 ezer tonna a csirke.)

Az EU szempontjából is fontos Ukrajna, a harmadik legnagyobb felvevőpiac. Az ide szállított baromfihús-mennyisége 2019-ben 178 ezer tonna volt, ez 2020-ban ugyanolyan mértékben csökkent, mint az import (-18%), 146 ezer tonna lett. Azaz az ország az EU-val szemben nettó importőrnek számít csirkehúsból. Idén ez az egyenleg még inkább az EU javára billen el. Ukrajna szemszögéből nézve ugyanis az unió a legfőbb beszerzési forrás. 2021-ben továbbra is elsősorban olcsó belsőségeket és feldolgozási alapanyagot fognak importálni, kifelé viszont prémium csirkedarabokat és egész madarakat szállítanak. Ukrajna fő exportpiaca továbbra is a Közel-Kelet, az EU, Kína és Észak-Afrika. Mivel a feldolgozók folyamatosan igénylik az alapanyagot, az ország idén az import növelésére fog kényszerülni – összegeznek az elemzők. Ez jó hír a 2020 folyamán hatalmas fagyasztotthús-készletet felhalmozó unió számára. 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug

Magyarországi támogatással újul meg a beregszászi kórház (videó)

A beregszászi kórház „A” szárnyának felújítását állami támogatással végzik, a nélkülözhetetlen orvosi eszközök egy részét azonban az Ökumenikus Segélyszervezet vásárolja meg. Az anyagi hozzájárulás a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól érkezik. A cél, hogy a beregszászi kórház végül egy modern intézmény legyen, amely kiváló körülmények között megfelelő ellátásban részesítheti a betegeket - számolt be a Kárpáti Igaz Szó.