Ugrás a fő tartalomra

Megreformálnák az SZBU-t

A múlt év végén kommandósok zaklatták a kárpátaljai magyarság szervezeteit. Ma már többségi vélemény, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat túlterjeszkedik a hatósági jogkörén, már-már maffiafilmekből ismerős módszerekkel dolgozik. A régóta halogatott reformja most a gyakorlatban is megvalósulhat, de kérdés: miért jó ez Volodimir Zelenszkij államfőnek?

Brenzovics Lászlóra, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökére saját otthonában törtek rá az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) emberei, és gyanúsították meg szeparatizmussal és államellenes cselekményekkel. A hatósági zaklatásokból bőven kijutott a magyar kormány által támogatott kárpátaljai gazdaságfejlesztési programokat kezelő Egán Ede Alapítványnak és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának is. Az intézmény elnöke, Orosz Ildikó be is perelte a nemzetbiztonsági szolgálatot, mert egyenesen a szakok akkreditálásába próbáltak beleszólni.

Ukrajnában egyfajta revolverszervezetként működik a titkosszolgálat: politikusokat, vállalkozókat, civil aktivistákat, újságírókat terrorizálnak mondvacsinált indokokkal. Többségi vélemény, hogy az SZBU túlterjeszkedik a hatósági jogkörén, már-már maffiafilmekből ismerős módszerekkel dolgozik, pontosabban megrendeléseket teljesít megfelelő juttatásért cserébe. Nemrég egy hatalmas botrány tépázta meg a titokszervezet amúgy sem veretes hírnevét. Két ezredes el akarta tenni láb alól az elhárítás egyik korábbi tábornokát, de a kitervelt merényletbe hiba csúszott, nyilvánosságra került a titkos terv. A zavaros leszámolási kísérlet mindenesetre arra jó volt, hogy ismét előtérbe kerüljön a nemzetbiztonsági szolgálat régóta halogatott reformja - írja a Magyar Nemzet.

Kijev európai és tengerentúli partnerei már a kétezres évek elejétől sürgetik a titkosszolgálat átalakítását, szerintük jelenlegi formájában még mindig a szovjet éra hírhedt és rettegett KGB-jének a csökevénye. A titkosszolgálat megreformálására az első kísérletek még a kilencvenes évek legvégén megtörténtek. 1999-ben az Európa Tanács parlamenti közgyűlése indítványozta az SZBU reformját, a 2014-es Majdan-tüntetések után az Európai Unió kezdeményezte ugyanezt, 2015-re létrejött egy koncepció az átalakításokra vonatkozóan, 2016-ban nemzetközi munkacsoport alakult a megvalósításra, mostanra pedig elkészült Volodimir Zelenszkij elnök törvényjavaslata.

Az első olvasatban már el is fogadott törvényhozói indítvány értelmében 2024-ig folyamatosan visszavágnák az SZBU csápjait, több, jól jövedelmező területről egyszerűen kitiltanák a szervet. Felszámolnák a korrupció és szervezett bűnözés elleni részlegét, elvonnák a jogát, hogy a bírósági szakaszban nyomozást folytathasson. Ezeket a hatásköröket részben a már működő állami nyomozóirodának, részben pedig a létrehozni kívánt állami gazdaságvédelmi hivatalnak adnák át. A szerv munkatársainak létszámát a jelenlegi 27 ezerről tízezerre csökkentenék. Elemzők szerint ezek az intézkedések egészen biztosan nincsenek a mostani SZBU-sok ínyére, ezért vélhetően mindent megtesznek azért, hogy mire a róluk szóló törvény vitája második olvasatban is a parlament elé kerül, abban már árnyaltabb legyen az összkép.

Volodimir Zelenszkij reformtervének értelmében az SZBU feladatköre a jövőben csupán a terrorizmus elleni harcra, a felderítésre, az államtitkok őrzésére és a felforgató tevékenység kiszűrésére korlátozódna. A legjövedelmezőbb területekről ellenben kiszorulna az ellenszenves intézmény. Az államfő érvelése szerint egy ilyen típusú strukturális váltás közelebb viszi Ukrajnát az európai államokhoz, ahol a titkosszolgálatokat nem revolverként használják. A reformnak nyilván örülnének a gazdasági szereplők is, akiket sokszor megfojt az SZBU-s felügyelet és a törvénytelen pénzbehajtás. A jövedelmezőbb megbízásokat az állami nyomozóiroda kapná meg, ami a kormánynak van alárendelve, az SZBU kontrollja pedig az államfői iroda helyett a parlamenthez kerülne át.

Mivel az SZBU a mindenkori államfőnek volt eddig alárendelve, az eddigi országvezetők nem is hagyták kihasználatlanul ezt a politikai aduászt. Ezért is meglepő elemzők szerint, hogy az SZBU reformját célzó törvényjavaslat Volodimir Zelenszkij kezdeményezése. Adódik is a kérdés: a regnáló elnöknek miért állhat érdekében a nemzetbiztonsági szolgálat leépítése, meggyengítése. Emiatt aztán óvatosságra intenek a szakértők az átalakítások valódiságával kapcsolatban. Nagy kérdés az is, hogy most végig tudják-e vinni a megújítási terveket.

Sztanyiszlav Recsinszkij, az SZBU egykori sajtósa szkeptikusan viszonyul a reformelképzelésekhez. Emlékeztet arra, hogy a kijevi parlament még 2018-ban elfogadta a nemzetbiztonságról szóló új jogszabályt, ami az SZBU reformját volt hivatott előkészíteni, s újraosztani a szervezet funkcióit, de azóta sem történt érdemi előrelépés. A szerv belső ügyeiben igen jártas szakértő külön kitér arra is, hogy a kérdést kiemelten kezelik az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén, az EU-tagállamok képviseletein, valamint a NATO-ban, s ezeknek a partnereknek más-más óhajaik vannak, amelyeket nem olyan egyszerű összecsiszolni. S mindeközben arról az apróságról se feledkezzünk meg, hogy a nemzetközi véleményezések, javaslatok vajon kimerítik-e a külső beavatkozás fogalmát, amire bizonyos esetekben nagyon kényesek tudnak lenni a kormányzati kabinetekben.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug

Magyarországi támogatással újul meg a beregszászi kórház (videó)

A beregszászi kórház „A” szárnyának felújítását állami támogatással végzik, a nélkülözhetetlen orvosi eszközök egy részét azonban az Ökumenikus Segélyszervezet vásárolja meg. Az anyagi hozzájárulás a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól érkezik. A cél, hogy a beregszászi kórház végül egy modern intézmény legyen, amely kiváló körülmények között megfelelő ellátásban részesítheti a betegeket - számolt be a Kárpáti Igaz Szó.