Ugrás a fő tartalomra

Ukrajna számára élet-halál kérdése az országimázs

Egy „modern, dinamikus, szabad és sokféle” Ukrajna képét hirdeti az a weboldal, amelyet a közelmúltban indított el a kijevi külügyminisztérium. Az oldal elsősorban a külföldi befektetőket, turistákat és diákokat próbálja megszólítani az üzleti lehetőségek, látnivalók és tanulmányi ösztöndíjak bemutatásával - tudatta a Szabad Európa.

A hivatalos weboldal egy nagyobb kampány része, amelyhez részben a brit külügyminisztérium adott támogatást az ukrán külügynek. Az egyik szervező, Volodimir Seiko külügyminisztériumi tisztviselő szerint Ukrajnáról olyan pontatlan kép alakult ki külföldön, hogy az ország imázsának javítására már állami beavatkozásra van szükség.

A nyugati köztudatban Ukrajna elsősorban három dolog miatt vált nevezetessé, ezek közül egyik sem nevezhető kedvezőnek. Sokan emlékeznek még a 35 évvel ezelőtti csernobili atomkatasztrófára, ami máig meghatározza az országról alkotott képet. Ezt követően a nyugati hírolvasók ingerküszöbét a 2004-es narancsos forradalom, majd a 2013-14-es, Majdan néven ismert megmozdulások érték el. Az oroszbarát Janukovics-rezsim bukását követte a Krím-félsziget orosz megszállása, és a máig tartó kelet-ukrajnai konfliktus.

„Janukovics bukása óta Ukrajna számára élet-halál kérdése az országimázs és a kulturális diplomácia” – fogalmazott Jarina Kljucskovszkak startégiai kommunikációs tanácsadó. Elmondása szerint Ukrajna megítélését nemcsak a 2014 óta megnövekedett instabilitás rontja, hanem az a „több milliárd dolláros információs háború is”, amelyet Oroszország indított Ukrajna befeketítésére. Az országról alkotott képet nem javította az sem, amikor 2019-ben a kijevi kormány belekeveredett az amerikai választásokkal kapcsolatos botrányba, amely Donald Trump első impeachmentjéhez vezetett.

A most indított kampány szervezői előtt több nyugati ország saját, nagy múltú kulturális diplomáciai szervezetei állnak példaként: olyanok, mint az Amerikai Tanácsok, a Brit Tanács, a francia Societe General vagy a német Goethe Intézetek. Hasonló kulturális diplomáciai szervezet megteremtésére korábban is voltak kísérletek Ukrajnában, ám ezek általában a politikai akarat hiánya miatt elsikkadtak.

Kézzel fogható, bár világpolitikai szinten csekély eredménye eddig csak a hasonló célú civil kezdeményezéseknek volt, példa erre az Ukraine World nevű portál elindítása, amelyet a főszerkesztő, Volodimir Jarmolenko elmondása szerint az ukrán kultúra népszerűsítésére és „a nyugatellenes propaganda és dezinformáció ellensúlyozására” hoztak létre 2014-ben.

Jarmolenko a Szabad Európának úgy nyilatkozott, ha csak politikáról és gazdaságról beszélnek a kultúra helyett, az nem segíti az ország megismerését. Elmondása szerint az ukrán kultúra és történelem máig alig ismert a korábbi orosz elnyomás hatása miatt. Volodimir Seiko, az állami Ukrajna Most kampány egyik felelőse szintén azt mondta: a világ Ukrajna-képét máig nagyrészt Oroszország határozza meg.

Abban mindketten egyetértenek, hogy az ukrán nemzeti identitás még nem szilárdult meg igazán. Szerintük Ukrajna etnikai és kulturális sokfélesége az egyik sarokköve lehet az ország modern identitásának: példaként említik a kárpátaljai magyarságot, a krími tatár közösséget, a román és bolgár kisebbségeket, valamint az ország jelentős zsidó kulturális örökségét.

A sokszínűséget az Ukrajna Most kampány is hangsúlyozza a turistáknak szóló oldalakon. A gazdag kulturális örökségnél azonban valószínűleg nehezebb lesz eladni Ukrajnát, mint befektetőbarát országot. A brit Future Brand tanácsadócég szerint ahhoz, hogy egy országra vonzó befektetési célpontként tekintsenek, „magabiztosságot, befolyásosságot, politikai stabilitást, haladó gazdasági szemléletet, innovációt, megbízhatóságot” kell sugároznia. Ukrajna, bár a kritériumok egy részének megfelel, sokat veszít a jogállam gyengesége és a nehézkes bürokráciát behálózó korrupció miatt.

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vallott a gyilkos: ezért ölte meg Jackovics Gabriellát

Mint ismert, a héten letartóztatták a Jackovics Gabriella megölésével gyanusított nagyszőlősi férfit. A 30 éves kárpátaljai kapcsolatban állt az áldozattal. A 37 éves ungvári nő több, mint egy hete tűnt el. Holttestére január 12-én bukkantak rá. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint a nő testén erőszakra utaló jelek voltak. Több törést és fejsérülést is szenvedett. A halál oka fulladás volt. A gyanúsított a bírósági tárgyaláson beismerte bűnösségét. A férfi elmondta, hogy összeveszett egy 37 éves nővel, akivel viszonya volt. "Fenyegetőzött, hogy felhívja a feleségemet, és mesél rólunk. Azt akarta, hogy szakítsak a feleségemmel, és maradjak vele. Hivatalosan elváltam, de a feleségemmel együtt éltünk. Nem volt szándékomban végezni vele, nem akartam" – idézte a Mukachevo.net hírportál a nagyszőlősi férfi. Korábban a Kárpátalja.ma számolt be arról, hogy a gyanúsított házában megtalálták az áldozat személyes tárgyait és iratait. A férfi bevallotta, hogy napok óta ő válaszol

Magyarországon kábítószer-kereskedelem miatt elfogatóparancs van érvényben a nagybégányi férfi ellen

A kárpátaljai férfi ellen jelenleg elfogatóparancs van érvényben - olvasható a magyar rendőrség honlapján. A nagybégányi születésű Mindák Vincét kábítószer-kereskedelem miatt körözik.  Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3646514532-es telefonszámon és a kir.miskolcrk.dl@police.hu tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Nagydobrony legendája

„Ki tud a világban az ötezerkétszáz nagydobronyi mártírról, a kárpátaljai színmagyar nagyközség eltűnéséről? Pedig amikor a szovjet ezt a nagyközséget a föld színével egyenlővé tette, lakosságát kiirtotta, már másfél éve béke volt a világon. Moszkva ekkor már két esztendeje békésen bábáskodott egész Kárpátalján (…) Az egyetlen forrás ma, ahol még nyomára lehet akadni ennek a mártírközségnek, Révai Nagy Lexikona” – idézi Balla Gyula kisebbségkutató a nagydobronyi tragédiáról Árkay László – a müncheni Nemzetőr című lapban 1977-ben megjelent - mondatait. Az Árkay terjesztette, főképp a nyugati emigrációban ismert és mesélt legenda szerint 1946 júliusában a szovjet hatóságok elrendelték a frissen betakarított termés beszolgáltatását. A helyiek vonakodtak e parancsnak engedelmeskedni, páran félelemből mégis egybehordták gabonájukat a kijelölt helyre. Valaki azonban felgyújtotta e gabonahalmazt, s e cselekedet irtózatos megtorlást vont maga után. A nagyközséget körbevették, és nehézbombázókk

Nagy változás jön az ukrajnai határátkelőhelyeken

Ukrajnában rövid időn belül teljes mértékben beindul a „Sljah”, az engedélyek online foglalási rendszere és az eHatár (eKordon) program - közölte Denisz Smihal miniszterelnök. „Folytatódik a digitalizáció az infrastruktúra területén. A tervbe van a „Sljah”, az engedélyek online foglalási rendszer teljes körű beindítása. A tervek között szerepel az elektronikus fuvarlevél bevezetése és az eHatár-program beindítása is”, közölte Smihal. Elmondása szerint külön projekt lesz az eUtas információs és elemző rendszer bevezetése a megyék közötti személyforgalom területén. Amint korábban beszámoltak, az eHatár – a határátkelőkre vonatkozó elektronikus várólista projektje. A program lehetővé teszi a regisztrálást a várólistán, majd a megadott időpontban való megjelenést az ellenőrző ponton. Ennek köszönhetően gyorsabb lesz a vámkezelés a határátkelőkön, és kizárja a járművek több napos sorban állását - írta a Kárpát.in.ua. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Fegyvereket osztogatnak Ukrajna határ menti megyéiben

Ukrajna határ menti megyéiben az illetékes hatóságok elkezdték a lőfegyverek kiadását a területvédelmi egységeknek. Februárig minden megyében fel lesz fegyverezve a területvédelem – közölte a strana.news hírportál az Espresso televízióra hivatkozva. Fedor Veniszlavszkij, a Nép Szolgája párt parlamenti képviselője a csatornának elmondta, hogy Ukrajna minden határ menti megyéjében a területvédelmi dandároknak kiadják a fegyvereket, és meghatározzák számukra az állomáshelyeket. A honatya jelezte, hogy pénteken beszélt az ukrán fegyveres erők területvédelmi erőinek parancsnokával, aki megerősítette, amit a televíziós műsorban bejelentett - tudatta a Kárpát.in.ua. Fotó: Illusztráció KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Döntött a bíróság: ez vár Porosenkóra

Nem rendelte el a bíróság szerdán a hazaárulással meggyanúsított Petro Porosenko korábbi ukrán elnök előzetes letartóztatását, és óvadékot sem szabott ki, hanem személyes kötelezettségvállalás mellett szabadon bocsátotta - tudatta az MTI. A határozat értelmében Porosenkónak át kell adnia útlevelét - így nem utazhat külföldre -, nem hagyhatja el Kijevet, illetve Kijev megyét az ügyben nyomozó hatóság, illetve ügyész vagy bíró engedélye nélkül, felszólításra meg kell jelennie a hatóságoknál, illetve a bíróságon. A határozatban foglaltak 2022. március 19-ig vannak érvényben. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a politikusnak a bíróság épülete előtt összegyűlt hívei örömmel fogadták a bíró határozatát. Porosenko támogatására megjelent Stefan Füle, az Európai Bizottság volt EU-bővítési biztosa is. A volt államfő - aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, jelenleg pedig az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője - hétfőn érkezett vissza Varsóból Kije

Porosenko: "Zelenszkij úr, rossz hírem van Önnek"

Petro Porosenko ex-elnök Facebook-videóüzenetben értesítette Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, hogy visszatér Ukrajnába. "Zelenszkij úr, rossz hírem van Önnek: január 17-én 09:10-kor repülővel visszatérek Ukrajnába Varsóból" - idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Porosenkót. Az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetőjét december 20-án gyanúsította meg az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. Pár nappal később a főügyészség közölte: beadványukban 1 milliárd hrivnya óvadék kiszabását kérik a bíróságtól cserében azért, hogy az exelnök szabadlábon védekezhessen.   A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel, mert szerintük az Ukrajnában Vlagyimir Putyin elnök "komájaként" is emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen, illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen ki