Ugrás a fő tartalomra

Ukrajnában ismét gyorsult a koronavírus-járvány terjedése

Ukrajnában ismét gyorsult a koronavírus-járvány terjedése, szerda délelőtti közlés szerint az elmúlt 24 órában közel 6400 új beteget jegyeztek fel, ami csaknem kétszerese az előző napinak, és ismét kiugróan sokan, kétszáznál többen haltak bele egy nap alatt a betegségbe.

A hivatalosan közölt adatok alapján az elmúlt napban 6377 új esettel 1 416 438-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Ez több mint háromezerrel több az előző napinál. Az elhunytak száma 219-cel 27 423-ra emelkedett. Eddig 1 204 916-en gyógyultak meg, az aktív betegek száma csaknem ötszázzal nőtt, 184 099-re.

Kórházba az elmúlt napban 1904 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, míg a múlt héten a számuk több napon át háromezer fölött volt. Az új betegek harmadát, 644-et a fővárosban, Kijevben jegyezték fel.

Az egészségügyi minisztérium napi jelentése szerint kissé gyorsult az oltási kampány, előző nap 4362 embert oltottak be, velük együtt mostanáig 23 480-an kapták meg a koronavírus elleni védőoltást.

Mihajlo Raduckij, a parlament egészségügyi bizottságának kormánypárti elnöke ugyanakkor egy Facebook-bejegyzésében kijelentette: az oltási kampány háromszor lassabban zajlik, mint ahogy azt az egészségügyi minisztérium tervezte. Emlékeztetett arra, hogy különösen a nyugati országrészben rossz a járványhelyzet. Ivano-Frankivszk megyében például teljesen telítődött tíz, Covid-betegek ellátására kijelölt egészségügyi intézmény.

Raduckij hangsúlyozta, hogy a járványt csak kollektív immunitással lehet megfékezni, ez pedig úgy érhető el, ha a lakosság többségét beoltják. Az oltási kampány lassúságát azzal magyarázta, hogy kezdetben kevés volt az oltásokat végző mobil brigád, volt olyan régió, amelyben csupán egy-kettő volt. Majd hozzátette, hogy ma már 130 mobil oltócsapat van, és az egészségügyi tárca ígérete szerint a hét végre 200 oltócsapatot állítanak fel.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) hétvégén közzétett felmérése ugyanakkor azt mutatta, hogy az ukránok mindössze 24,1 százaléka kész beoltatni magát koronavírus ellen, 60,2 százalékuk pedig elutasító választ adott.

Ukrajnában február 24-én kezdődött az oltási kampány, és egyelőre egyfajta oltóanyaggal rendelkezik az ország: az AstraZeneca licence alapján Indiában Covishield néven gyártott vakcinával.

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug