Ugrás a fő tartalomra

Börtön fenyegeti Brenzovics Lászlót, ha visszatér Ukrajnába

Ha Ukrajnában fel lehet számolni a kisebbségek szerzett jogait, akkor azt bármelyik térségbeli országban is meg lehet tenni – figyelmeztet Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikus Volodimir Zelenszkij elnökségéről, a nyelvi jogok teljes felszámolásáról, az anyanyelvi oktatás ellehetetlenítéséről és a románokkal való közös fellépésről is beszélt a Krónikának adott interjúban.

– Budapesten beszélgetünk, Ön most huzamosabb ideje itt tartózkodik. Mi ennek az oka?

– A KMKSZ által létrehozott alapítványok ellen körülbelül két éve folyik nyomozás, és házkutatásokra került sor az én lakhelyemen is. Jelenleg készül a vádirat az ügyben. A vád: szeparatizmus támogatása, illetve hazaárulás. Ezt az ukrán törvények tizenkét-tizenöt év börtönnel büntetik. A másik ok az, hogy nem lehet szabadlábon védekezni, s előzetes letartóztatásban akár több évet is el lehet tölteni. Ezért úgy döntöttünk, hogy megvárjuk a vádirat közzétételét. Ez még nem történt meg.

– Sokat hallunk mostanában a kárpátaljai magyarok elleni jogfosztásokról, arról viszont jóval kevesebbet, hogy mi történik jelenleg Ukrajnában. Mi van most a keleti fronton? Háborúban áll-e még Ukrajna Oroszországgal? Mennyire nevezhetjük stabil államnak Ukrajnát?

– Van egyfajta viszonylagos stabilitás. A 2014 utáni események következtében Ukrajna elvesztette a Krím félszigetet, amelyet Oroszország annektált. Mint tudjuk, Kelet-Ukrajnában fegyveres konfliktus alakult ki. Ez a konfliktus az idő folyamán befagyott, s egyfajta állóháborúvá változott. Jelentős hadi események az utóbbi időben nem történnek, azonban a megoldás sem látszik. A folyamatok rányomták a bélyegét az egész Ukrajnára, amely továbbra is egy igen jelentős szociális, gazdasági, politikai válságban van. Ebből a válságból úgyszintén nem látszik a kiút. Ukrajna GDP-je ma sem éri el az 1991-es szintet. Népességégében, gazdaságában, iparában egyaránt jelentős visszaesés következett be. A gazdasági fejlődés hanyatlása természetesen kihatott az ország szociális helyzetére is, aminek következtében igen jelentős Ukrajnában az elvándorlás, a külföldön való munkavállalás. Az ország lakosságának több mint fele létminimum alatt él.

– Az utóbbi években Ukrajna híres, hírhedt volt arról, hogy az országot a kijevi, de a helyi politikát is a korrupt oligarchák irányítják. Változott-e e tekintetben valami Volodimir Zelenszkij államfővé választása után?

– Jelentős változásokat nem tapasztalunk. Az oligarchikus rendszer még Leonyid Kucsma volt államfő idején alakult ki. Azóta néhány jelentős oligarcha irányítása alatt van Ukrajna gazdaságának döntő többsége. Ezeknek az oligarcháknak a befolyása nem csökkent. Az utóbbi időben voltak olyan hangok, amelyek szerint Zelenszkij meg fogja próbálni valamilyen módon átalakítani ezt a rendszert. De ez egyáltalán nem lesz könnyű feladat. Lehet, hogy egyes oligarchákat sikerül majd visszaszorítani, azonban ahhoz, hogy ez a korrupt rendszer és az oligarchauralom megszűnjön, alapjaiban kellene átalakítani, átszervezni a társadalmat és a gazdaságot.

– Zelenszkij elnökkel kapcsolatban nagy várakozások voltak mind a kárpátaljai magyarok, mind Magyarország részéről. Ma már látjuk, hogy a kisebbségi jogokat érintő lényeges kérdésekben semmiféle elmozdulás nem történt. Listázni fogják a kettős állampolgárokat, akik a jövőben nem tölthetnek be állami, önkormányzati tisztséget. Van-e bármiféle bizakodásra okot adó jel?

– A kárpátaljai magyar szavazók mintegy hetven százaléka támogatta Zelenszkijt az elnökválasztáson. Ez a támogatás persze nem elsősorban Zelenszkijnek szólt, sokkal inkább egy elégedetlenségi voks volt Petro Porosenko volt államfő politikájával szemben. Zelenszkij a kampányban igyekezett megkerülni a nyelvi, oktatási kérdésekkel kapcsolatos véleménynyilvánítást, de azt sugallta, hogy ezekben pozitív változások következnek. Az egyik fő megoldandó témaként a háború és béke kérdését emlegette. Később bebizonyosodott, hogy az utóbbi ügyben nem történt előrelépés. A minszki szerződést – amely az egyetlen nemzetközi szinten elfogadható módja lenne ennek a konfliktusnak a kezelésére – a jelen formájában nem kívánja végrehajtani a kijevi kormányzat. Új megállapodás viszont nincs. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kisebbségi jogokat érintő kérdésekben Zelenszkij magáévá teszi a korábbi, Porosenko-féle politikát, amely mélyen megosztja az ukrajnai társadalmat, és rendkívül hátrányosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget is. A középfokú oktatási törvény nem hozott javulást, a nyelvtörvény életbelépése pedig felszámolja a nyelvi jogokat Ukrajnában, és nagyon sok konfliktust okozott, s fog még okozni a jövőben is. Ami a kettős állampolgárság ügyét illeti: az ukrán hatalom már több alkalommal nekifutott az ügynek. Véleményem szerint a kettős állampolgárságot az ukrán törvények jelenleg sem tiltják. A tervek szerint tovább kívánják korlátozni a kettős állampolgárok jogait, ami ellentétes a jogegyenlőséggel.

– Az oktatási törvény jogfosztó voltáról általánosságban már eddig sok szó esett. Egészen pontosan hogyan érint egy kárpátaljai magyar diákot ez a jogszabály?

– A törvény hatályban van, az európai uniós nyelveket beszélő kisebbségek számára 2023-ban fog teljes mértékben érvénybe lépni. Ez tulajdonképpen a kisebbségi nyelven történő oktatásnak a teljes felszámolását jelenti Ukrajnában. Magyar, román, orosz, bolgár tannyelvű iskolák nem lehetnek. Csak ukrán nyelvű tanintézetek működhetnek, amelyekben esetleg magyar vagy éppen román tannyelvű osztályok is helyet kaphatnak. A törvény diszkriminatív módon négy csoportot állapít meg. Az első csoport az ukránoké, ők tanulhatnak az anyanyelvükön az első osztálytól az egyetemig. A második csoportba tartoznak a krími tatárok, akiknek lehet anyanyelvű oktatása középiskola végéig. A harmadik csoportot az európai uniós nyelveket beszélő kisebbségek – azaz a magyarok, a románok és a bolgárok – képezik, akik számára elemi szinten lehetséges az anyanyelven történő oktatás, s egy bizonyos százalékban, pár tantárgyat a felsőbb osztályokban is anyanyelvükön tanulhatnak. Végül a negyedik csoport az oroszoké, akiknek nincs joguk saját anyanyelvükön tanulni. Az elkövetkezőkben a felsőoktatásban is csak ukránul lehet tanulni. Ez azt jelenti, hogy az ukrán alkotmány, illetve az Ukrajna által aláírt nemzetközi szerződések által biztosított kisebbségi oktatási jogokat az érintett nemzetiségek többé-kevésbé elvesztették.

– Mi a helyzet a nyelvtörvénnyel?

– Tulajdonképpen a nyelvi jogokat teljes egészében felszámolták. A közigazgatásban a kisebbségi nyelvek használatát a magánszférába szorították vissza. Még az üzleti életben sem használható a kisebbségek anyanyelve, ami már a magánszféra szintjén is konfliktusokat okoz. Például egy étteremben, egy üzletben akkor lehet a saját anyanyelvén kiszolgálni a klienst, ha ő ezt kifejezetten kéri. Óriási visszalépés következett be a nyelvhasználat kérdésében, ráadásul ezek a szabályozások úgyszintén ellentétesek az ukrán alkotmányban rögzítettekkel, Kijev nemzetközi kötelezettségvállalásaival, a nyelvi chartában foglaltakkal. Ezek az intézkedések továbbra is gerjesztik az országon belüli feszültséget, hiszen Ukrajna megmaradt egy többnemzetiségű, többnyelvű országnak.

– Tisztázzuk: ha egy magyar ember anyanyelvén szólal meg, magyarul köszön egy étteremben, az a törvény értelmében már elégséges jelzés a párbeszéd nyelvére vonatkozóan, vagy külön kérnie kell az adott esetben szintén magyar pincértől a közös nyelvük nyilvános használatát?

– Kérnie kell, hogy anyanyelven kommunikálhasson. A magyar pincér pedig alapvetően ukrán nyelven köteles kiszolgálni az adott esetben szintén magyar vendéget.

– A kárpátaljai magyarokkal azonos hajóban eveznek az ukrajnai románok is. Van-e valamiféle együttműködés velük a kisebbségi jogfosztottság ügyében?

– Volt is, van is együttműködés. Ukrajnában ugyanakkor az egyetlen szervezett kisebbség a magyar, a románoknak nincs pártjuk, átfogó társadalmi szervezetük sincs. A bukovinai románokkal, illetve az Odessza megyei moldovaiakkal (az ukrajnai román kisebbség egy része moldovainak vallja magát) mindig volt együttműködés. A románokkal vagyunk azonos helyzetben, ők is próbálják oktatási rendszerüket megőrizni, gyakran együtt voltunk különböző európai szerveknél, egyeztetni szoktuk a nyelvi jogok megőrzésével kapcsolatos stratégiánkat.

– Mit gondol, az a drámai folyamat, ami Ukrajnában történik a kisebbségi jogfosztások terén, mit üzen az erdélyi magyaroknak? Lehet-e valamiféle tanulsága a kárpátaljai történéseknek?

– Tudjuk, hogy az erdélyi magyarság is megélt sok mindent huszadik századi történelme során. De ez mindegyik határon túli magyar közösségre igaz. Nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyarság rosszabb helyzetben volt Ceaușescu idején, mint a kárpátaljai magyar közösség Brezsnyev vagy Gorbacsov alatt. Most Kárpátalján vannak nehezebb helyzetben. A tanulság az, hogy a határon túli magyarok jogai törékenyek. Ukrajnában a rendszerváltás idején, röviddel azután az akkor elfogadott nemzetiségi törvény, az ukrán alkotmány, a nyelvtörvény, ha nem is volt tökéletes, de széles körű jogokat biztosított a kisebbségek számára. És ne feledjük a kétoldalú államközi alapszerződéseket sem. Az Európai Tanácsban született nemzetközi szerződések – amelyekhez a térségbeli országok csatlakoztak – úgyszintén biztosítottak bizonyos nyelvi, oktatási jogokat. Úgy tűnt, hogy ezek a dokumentumok, jogszabályok kiszámíthatóvá teszik a jövőnket. Aztán kiderült, hogy ez egyáltalán nincs így, s egy állam nagyon gyorsan fel tudja számolni ezeket a jogokat. Ráadásul ezzel kapcsolatban elmaradt a nemzetközi nyomásgyakorlás. Ezért is fontosak az olyan kezdeményezések, mint a Minority SafePack. Meg kell próbálni abba az irányba terelni az európai közösséget, hogy teremtsen szilárd alapokat az őshonos nemzeti kisebbségek jogait illetően. Ha ugyanis Kárpátalján fel lehet számolni a jogokat, akkor azt bármelyik Kárpát-medencei országban meg lehet tenni.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nagy változás jön az ukrajnai határátkelőhelyeken

Ukrajnában rövid időn belül teljes mértékben beindul a „Sljah”, az engedélyek online foglalási rendszere és az eHatár (eKordon) program - közölte Denisz Smihal miniszterelnök. „Folytatódik a digitalizáció az infrastruktúra területén. A tervbe van a „Sljah”, az engedélyek online foglalási rendszer teljes körű beindítása. A tervek között szerepel az elektronikus fuvarlevél bevezetése és az eHatár-program beindítása is”, közölte Smihal. Elmondása szerint külön projekt lesz az eUtas információs és elemző rendszer bevezetése a megyék közötti személyforgalom területén. Amint korábban beszámoltak, az eHatár – a határátkelőkre vonatkozó elektronikus várólista projektje. A program lehetővé teszi a regisztrálást a várólistán, majd a megadott időpontban való megjelenést az ellenőrző ponton. Ennek köszönhetően gyorsabb lesz a vámkezelés a határátkelőkön, és kizárja a járművek több napos sorban állását - írta a Kárpát.in.ua. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Holtan találták meg az eltűnt ungvári magyar lányt

Jackovics Gabriella január 1-én tűnt el, a magyar lányt egyidejűleg több ungvári Facebook-csoport alapján keresték. A rendőrség is nyomozást indított a fiatal nő eltűnésének ügyben. Gabriella egyik ismerőse szerda este a Facebookon közzé tett posztjában közölte a tragikus hírt: megtalálták a lány holtestét. Szemtanúk beszámolói szerint szerda délután a rendőrök nagy erőkkel vonultak ki a házhoz, ahol az eltűnt egyedül élt. Állítólag a házban megtalálták Gabriella holttestét. A bűnügyi helyszínelők órákig dolgoztak a házban, azt is látták, ahogy a helyszínről elszállították egy nő holttestét. Egyes hírek szerint a lányt meggyilkolták, míg más információk arról szólnak, hogy Gabriella a padláson felakasztotta magát. Az információt még nem erősítették meg hivatalosan a hatóságok - írta a Kárpáti Igaz Szó. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ukrajnában százezer hrivnyás állami támogatásban részesülhetnek a munkanélküliek

Január 1-től a munkanélküliek, hátrányos helyzetűek százezer hrivnyás állami támogatásban részesülhetnek. A Segítő Kéz programra a 2022-es költségvetésben százmillió hrivnyát különítettek el – közölték a szociálpolitikai tárca hivatalos oldalán. A 15 minimálbérnek megfelelő összeget az arra jogosultak kamatmentes hitel formájában kapják, s kizárólag vállalkozásuk beindítására, felszerelésekre, alapanyagokra fordíthatják. Amennyiben a kisvállalkozó további két embernek ad munkát, mentesül a kapott összeg visszafizetése alól - írta a Kárpáti Igaz Szó. Fotó: Illusztráció KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Vallott a gyilkos: ezért ölte meg Jackovics Gabriellát

Mint ismert, a héten letartóztatták a Jackovics Gabriella megölésével gyanusított nagyszőlősi férfit. A 30 éves kárpátaljai kapcsolatban állt az áldozattal. A 37 éves ungvári nő több, mint egy hete tűnt el. Holttestére január 12-én bukkantak rá. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint a nő testén erőszakra utaló jelek voltak. Több törést és fejsérülést is szenvedett. A halál oka fulladás volt. A gyanúsított a bírósági tárgyaláson beismerte bűnösségét. A férfi elmondta, hogy összeveszett egy 37 éves nővel, akivel viszonya volt. "Fenyegetőzött, hogy felhívja a feleségemet, és mesél rólunk. Azt akarta, hogy szakítsak a feleségemmel, és maradjak vele. Hivatalosan elváltam, de a feleségemmel együtt éltünk. Nem volt szándékomban végezni vele, nem akartam" – idézte a Mukachevo.net hírportál a nagyszőlősi férfi. Korábban a Kárpátalja.ma számolt be arról, hogy a gyanúsított házában megtalálták az áldozat személyes tárgyait és iratait. A férfi bevallotta, hogy napok óta ő válaszol

Nyilvánosságra hozták Zelenszkij elnöki fizetését

Fotó: Getty Images Volodimir Zelenszkij ukrán államfő tavaly 28 ezer hrivnyát kapott havonta. Prémiumot nem vett fel. 2021-es összesített bérkartonján 365 ezer hrivnya szerepel, de ebből az összegből 65 ezret leadózott. Olekszij Danilov, a nemzetbiztonsági tanács elnöke 900 ezer hrivnyával gazdagodott, Ruszlan Sztefancsuk, a parlament új elnöke közel 800 ezret keresett. Zelenszkijnél több parlamenti képviselő is sokkal nagyobb járandóságban részesült. A Porosenko-párti Irina Herascsenko fizetése megközelítette a 600 ezer hrivnyát, míg az ellenzéki Jurij Bojko, Vadim Rabinovics vagy éppen a házi őrizetben tartott Viktor Medvedcsuk fizetése is majdnem elérte a félmilliót - írta a Kárpáti Igaz Szó. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Szijjártó Péter elmondta, mire számíthat Ukrajna, ha nem javul a kárpátaljai magyarok helyzete

Magyarország a jövőben is kizárólag a nemzeti érdekek érvényesítésére törekeszik - hangsúlyozta külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Pétert az Országgyűlés külügyi bizottsága előtti éves meghallgatásán Mesterházy Attila, a grémium MSZP-s alelnöke a többi között a magyar-ukrán viszonyról kérdezte. A hat szomszédos ország közül ötben "előre mentek" a kapcsolatok, ez csak Ukrajnával nem sikerült, ahol folyamatosan a kisebbségek jogainak megsértése, ezért Magyarország blokkolja Ukrajna és a NATO miniszteri szintű tárgyalásait.  Szijjártó Péter jelezte: ha nem javul a viszony, Magyarország hasonló eszközzel élhet Ukrajna és az EU egyeztetésein is. (MTI) KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Elfogták Jackovics Gabriella feltételezett gyilkosát

Jackovics Gabriella megölésével egy nagyszőlősi férfit gyanúsítanak. A 30 éves, házas férfi kapcsolatban állt az áldozattal – közölte a kárpátaljai rendőrségre hivatkozva a Kárpátalja ma. A 37 éves ungvári nő több, mint egy hete tűnt el. Holttestére január 12-én bukkantak rá. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint a nő testén erőszakra utaló jelek voltak. Több törést és fejsérülést is szenvedett. A halál oka fulladás volt. A gyanúsított házában megtalálták az áldozat személyes tárgyait és iratait. A férfi bevallotta, hogy napok óta ő válaszolt az üzenetekre a nő mobiltelefonjáról, hogy eloszlassa az eltűnésével kapcsolatos gyanút. A férfit ideiglenes letartóztatásba helyezték. Tettéért akár 15 év szabadságvesztésre is számíthat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: