Ugrás a fő tartalomra

Visszaszerezné Ukrajna az elvesztett területeit

Az euroatlanti integráció és a NATO-csatlakozás elősegítése is fontos szerepet kap Ukrajna új katonai biztonsági stratégiájában, amely egyúttal azt is kimondja, hogy Oroszország „fenyegetést jelent az ország szuverenitására és területi egységére”, és kilátásba helyezi a kelet-ukrajnai orosz megszállás megszüntetését. Szintén a napokban írta alá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Krím félsziget megszállásának megszüntetéséről és reintegrációjáról szóló ukrán stratégiát is, amelyre Moszkva kemény szavakkal reagált - írja a Magyar Nemzet.

Oroszország tekinthető Ukrajna legfőbb ellenfelének a napokban publikált, új ukrán katonai biztonsági stratégiája alapján. Krím 2014. februári orosz megszállása óta a két ország lényegében háborúban áll egymással, bár ezt hivatalos szinten azóta sem mondták ki a felek.

Az Orosz Föderáció nemzeti szinten továbbra is Ukrajna katonai ellenfele, amely fegyveres agressziót hajt végre az ország ellen, ideiglenesen megszállta a Krím Autonóm Köztársaság területét és Szevasztopol városát, a Donyecki és a Luhanszki megyék területeit, és amely szisztematikusan katonai, politikai, gazdasági, információs-pszichológiai, űrbeli, kibernetikus és egyéb eszközöket alkalmaz, amelyek veszélyeztetik Ukrajna függetlenségét, állami szuverenitását és területi integritását – áll a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által március 25-én aláírt 121/2021 számú dokumentumban.

Az orosz fenyegetések ellenére ugyanakkor a stratégia kimondja, hogy „nem cél a katonai paritás elérése Oroszországgal”, mert az „az állam túlzott militarizációjához vezetne”.

Ukrajna mindenesetre regionális szinten a Balkán, a balti- és a fekete-tengeri régió, valamint a Kaukázus destabilizációját tartja a legfontosabb biztonsági fenyegetésnek a dokumentum szerint – és ezek mindegyikével Moszkvát okolja.

Ilyen jellegű dokumentum korábban Ukrajnában nem készült. A cél: hosszú távú, összetett katonai tervezés az állami prioritásokkal összhangban. Ez lényegében egy keret, amely alapján előkészítik majd a védelmi, hírszerzési, mobilizációs és egyéb rendelkezéseket. A katonai stratégia elfogadásával egyidőben Ukrajna korábbi katonai rendelkezései érvényességüket vesztették, úgy mint még az előző államfő, Petro Porosenko által 2015 szeptemberében elfogadott katonai doktrína, és a 2016 márciusában életbe léptetett „biztonsági és védelmi szektor fejlesztéséről szóló koncepció”.

A megfogalmazott célok között szerepel „az ellenfél visszatartása az Ukrajna elleni katonai erő teljes körű alkalmazásától”, és a kelet-ukrán területek „orosz megszállásának a megszüntetése”. Kijev ugyanakkor egy másik célkitűzést is szem előtt tart a dokumentum elfogadásával: az ország NATO-csatlakozását és európai integrációját, aminek az elősegítését szintén az új stratégia elfogadásától remélik.

A stratégia végrehajtása hozzájárul Ukrajna integrációjához az euroatlanti térbe és a NATO-tagság megszerzéséhez. A dokumentum egyben a béke és biztonság fenntartására folytatott nemzetközi műveletekben való aktív részvételt feltételezi – áll a Zelenszkij által aláírt rendeletben.

Nem ez Zelenszkij egyetlen, újabban elfogadott stratégiai dokumentuma: március 24-én az ukrán elnök aláírta a „Krím megszállásának megszüntetéséről és a reintegrációról” szóló stratégiát, amely több ponton kapcsolódik a katonaihoz. Ez lett Ukrajna első hivatalos doktrínája a félsziget ügyében annak 2014-es elvesztése óta. A dokumentumban Kijev „Ukrajna elidegeníthetetlen részének” és egyben „ideiglenesen megszállt területeknek” nevezi a Krím-félszigetet és Szevasztopol városát. A területek visszaszerzését lényegében minden lehetséges eszközzel kikényszerítenék, habár „a politikai és diplomáciai erőfeszítések prioritást élveznek”. Ukrajna továbbá nem ismeri el a Krím félszigeten élő ukrán állampolgárok „automatikus orosz állampolgárságát”.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter történelminek nevezte a Krímről szóló stratégiát, miközben az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova illegitimnek hívta azt, és megjegyezte, hogy Moszkva az ukrán lépéseket a területi integritása elleni beavatkozásnak tekinti.

Ukrajna újabban egyre aktívabb külpolitikát folytat a Krím félsziget visszaszerzésére. Volodimir Zelenszkij 2020 szeptemberében jelentette be az első nemzetközi platform létrehozását a Krím ügyében. Ennek az első csúcstalálkozójára idén augusztusban kerülne sor, amely így egyben Ukrajna harmincéves függetlenségi évfordulójával kapcsolódna össze. Moszkva már jelezte: az ezen való részvételt Oroszország elleni ellenséges lépésként tekinti.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Május 23-ig meghosszabbítja a határellenőrzést Magyarország

A járvány megfékezése érdekében a magyar kormány meghosszabbítja a jelenleg is érvényben lévő védelmi intézkedéseket. A kormány május 23-ig meghosszabbítja a határellenőrzést , aminek változatlanul a járvány megfékezése és a Magyarországra belépők ellenőrzése a célja. Továbbra is érvényes, hogy a hazatérő magyaroknak tíznapos hatósági házi karanténban kell maradni, az alól csak két darab negatív PCR-teszttel kaphatnak felmentést. A rendőrség oldalán megjelent tájékoztatás szerint korlátozás nélkül utazhat Magyarországra az adott személy állampolgárságtól függetlenül: a teherforgalomban történő határátlépés során, a diplomata, a külügyi szolgálati, a szolgálati, a hajós szolgálati útlevéllel belépésre jelentkező személyek, a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából belépésre jelentkező személyek (a hivatalos célt okirattal igazolni kell), aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezé

Kirobbanhat-e a harmadik világháború az orosz-ukrán konfliktus miatt?

Hetedik éve húzódik az orosz-ukrán konfliktus. Eddig körülbelül 13 ezer ember halt meg a változó intenzitással zajló háború során – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Az alapvetően etnikai különbözet miatt kialakult konfliktus már hosszú ideje húzódik, ami nem Ukrajna kedvére történik. A mára már teljesen külföldi kölcsönökből élő állam az összeomlás szélére jutott és minden erejükkel az ország védelmére figyelnek - írja a Híradó.hu. Ukrajna a NATO segítségével kívánja megoldani a válságot, így több mint 50 tagállam kezdett hadgyakorlatozásba, hogy ezzel is minél jobban megfélemlítsék ellenfelüket. Ezt nyilván az oroszok se hagyták annyiban és teljes elnyomást alkalmaznak a Krím-félszigeten élő ukránokkal szemben. „Csak remélni lehet Budapestről nézve az eseményeket, hogy ez nem fog egy nagyobb háborúhoz vezetni” – jelentette ki Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő. Azt meg kell jegyezni, hogy harmadik világháborúra nem kerülne sor, hiszen a NA

Döbbenetes, hogy mire készül az ukrán kormány

A kormány azt tervezi, az egészségügyi ellátórendszerre szánt összeget vágja meg, hogy fussa a Pfizer vakcina beszerzésére. Olga Sztefanisin parlamenti képviselő saját Facebook oldalán közli a hírt , miszerint az egészségügyi tárca 6,5 milliárd hrivnyát akar lecsípni a hálózatra szánt idei költségvetési támogatásokból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például nem az Elnöki Hivatal fenntartására vagy az útjavításra szánt pénzből vesznek el, hanem az orvosoktól és a kórházaktól - írja a Korrespondent hírére hivatkozva a Kárpáti Igaz Szó.  Az erre vonatkozó tervezet Makszim Sztepanov egészségügyi minisztertől származik, s azt valószínűleg hamarosan megszavazza a parlament költségvetési bizottsága, írja bejegyzésében. A vakcina vásárlásához szükséges pénzt elvonhatják akár a cukor-, a rákbetegek gyógyszereire, diagnosztizálására kiutalt összegből is, teszi hozzá Sztefanisin. Mint ismeretes, Ukrajna idei költségvetésében 4 milliárd hrivnyát különítettek el oltásokra, holott a szaktárca

Így juthatnak be karanténmentesen az ukrán állampolgárok Magyarországra

Magyarország frissítette a beutazási szabályokat, melynek értelmében korlátozás nélkül utazhat az országba az adott személy állampolgárságtól függetlenül: a teherforgalomban történő határátlépés során, a diplomata, a külügyi szolgálati, a szolgálati, a hajós szolgálati útlevéllel belépésre jelentkező személyek, a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából belépésre jelentkező személyek (a hivatalos célt okirattal igazolni kell), aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen átesett. A Kárpáti Igaz Szó utánajárt, hogy az Ukrajnából érkező magyar és/ vagy külföldi, jelen esetben az ukrán állampolgárok és családtagjaik milyen igazolással, igazolásokkal tudják hitelt érdemlően alátámasztani azt, hogy 6 hónapon belül átestek a Covid-19 fertőzés okozta megbetegedésen. Az ORFK kommunikációs szolgálatának tájékoztatása szerint a kormányre

Sorkatonai szolgálat Ukrajnában: modern hűbériség, törvényesített hajtóvadászat

A Legfelső Tanács rendkívüli ülésén a honatyák egyebek mellett módosították a katonai szolgálatot, a had- és sorkötelesek, valamint a tartalékos állomány nyilvántartását és behívását szabályozó törvényi rendelkezéseket, átalakították a hadkiegészítő parancsnokságok rendszerét, territoriális személyzeti és szociális támogatási központok létrehozását írva elő. A törvényjavaslatot Volodimir Zelenszkij küldte meg a parlamentnek, méghozzá sürgősséggel. Ez azonban nem akadályozta meg a honatyákat abban, hogy bár első olvasatban még tavaly szeptemberben elfogadták a dokumentumot, mostanáig piszmogjanak a jogszabályhoz benyújtott mintegy 400 módosító indítvánnyal - írja a Kárpátalja hetilap. Modern hűbériség Komoly átalakításon megy keresztül a hadköteles korúak nyilvántartásának egész rendszere. Így mostantól a munkába állás kötelező feltétele lesz a katonai nyilvántartási dokumentum (pl. katonakönyv vagy a katonai nyilvántartásba vételt igazoló bármilyen egyéb okmány) felmutatása. Ez a követ