Ugrás a fő tartalomra

Visszaszerezné Ukrajna az elvesztett területeit

Az euroatlanti integráció és a NATO-csatlakozás elősegítése is fontos szerepet kap Ukrajna új katonai biztonsági stratégiájában, amely egyúttal azt is kimondja, hogy Oroszország „fenyegetést jelent az ország szuverenitására és területi egységére”, és kilátásba helyezi a kelet-ukrajnai orosz megszállás megszüntetését. Szintén a napokban írta alá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Krím félsziget megszállásának megszüntetéséről és reintegrációjáról szóló ukrán stratégiát is, amelyre Moszkva kemény szavakkal reagált - írja a Magyar Nemzet.

Oroszország tekinthető Ukrajna legfőbb ellenfelének a napokban publikált, új ukrán katonai biztonsági stratégiája alapján. Krím 2014. februári orosz megszállása óta a két ország lényegében háborúban áll egymással, bár ezt hivatalos szinten azóta sem mondták ki a felek.

Az Orosz Föderáció nemzeti szinten továbbra is Ukrajna katonai ellenfele, amely fegyveres agressziót hajt végre az ország ellen, ideiglenesen megszállta a Krím Autonóm Köztársaság területét és Szevasztopol városát, a Donyecki és a Luhanszki megyék területeit, és amely szisztematikusan katonai, politikai, gazdasági, információs-pszichológiai, űrbeli, kibernetikus és egyéb eszközöket alkalmaz, amelyek veszélyeztetik Ukrajna függetlenségét, állami szuverenitását és területi integritását – áll a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által március 25-én aláírt 121/2021 számú dokumentumban.

Az orosz fenyegetések ellenére ugyanakkor a stratégia kimondja, hogy „nem cél a katonai paritás elérése Oroszországgal”, mert az „az állam túlzott militarizációjához vezetne”.

Ukrajna mindenesetre regionális szinten a Balkán, a balti- és a fekete-tengeri régió, valamint a Kaukázus destabilizációját tartja a legfontosabb biztonsági fenyegetésnek a dokumentum szerint – és ezek mindegyikével Moszkvát okolja.

Ilyen jellegű dokumentum korábban Ukrajnában nem készült. A cél: hosszú távú, összetett katonai tervezés az állami prioritásokkal összhangban. Ez lényegében egy keret, amely alapján előkészítik majd a védelmi, hírszerzési, mobilizációs és egyéb rendelkezéseket. A katonai stratégia elfogadásával egyidőben Ukrajna korábbi katonai rendelkezései érvényességüket vesztették, úgy mint még az előző államfő, Petro Porosenko által 2015 szeptemberében elfogadott katonai doktrína, és a 2016 márciusában életbe léptetett „biztonsági és védelmi szektor fejlesztéséről szóló koncepció”.

A megfogalmazott célok között szerepel „az ellenfél visszatartása az Ukrajna elleni katonai erő teljes körű alkalmazásától”, és a kelet-ukrán területek „orosz megszállásának a megszüntetése”. Kijev ugyanakkor egy másik célkitűzést is szem előtt tart a dokumentum elfogadásával: az ország NATO-csatlakozását és európai integrációját, aminek az elősegítését szintén az új stratégia elfogadásától remélik.

A stratégia végrehajtása hozzájárul Ukrajna integrációjához az euroatlanti térbe és a NATO-tagság megszerzéséhez. A dokumentum egyben a béke és biztonság fenntartására folytatott nemzetközi műveletekben való aktív részvételt feltételezi – áll a Zelenszkij által aláírt rendeletben.

Nem ez Zelenszkij egyetlen, újabban elfogadott stratégiai dokumentuma: március 24-én az ukrán elnök aláírta a „Krím megszállásának megszüntetéséről és a reintegrációról” szóló stratégiát, amely több ponton kapcsolódik a katonaihoz. Ez lett Ukrajna első hivatalos doktrínája a félsziget ügyében annak 2014-es elvesztése óta. A dokumentumban Kijev „Ukrajna elidegeníthetetlen részének” és egyben „ideiglenesen megszállt területeknek” nevezi a Krím-félszigetet és Szevasztopol városát. A területek visszaszerzését lényegében minden lehetséges eszközzel kikényszerítenék, habár „a politikai és diplomáciai erőfeszítések prioritást élveznek”. Ukrajna továbbá nem ismeri el a Krím félszigeten élő ukrán állampolgárok „automatikus orosz állampolgárságát”.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter történelminek nevezte a Krímről szóló stratégiát, miközben az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova illegitimnek hívta azt, és megjegyezte, hogy Moszkva az ukrán lépéseket a területi integritása elleni beavatkozásnak tekinti.

Ukrajna újabban egyre aktívabb külpolitikát folytat a Krím félsziget visszaszerzésére. Volodimir Zelenszkij 2020 szeptemberében jelentette be az első nemzetközi platform létrehozását a Krím ügyében. Ennek az első csúcstalálkozójára idén augusztusban kerülne sor, amely így egyben Ukrajna harmincéves függetlenségi évfordulójával kapcsolódna össze. Moszkva már jelezte: az ezen való részvételt Oroszország elleni ellenséges lépésként tekinti.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ismeretlenek követtek egy kisfiút Makkosjánosiban, hazáig futva menekült!

Az információk szerint az eset Makkosánosiban történt, s a kisfiú édesanyja számolt be róla Facebook-oldalán. A hölgy elmondása szerint gyermekét péntek délután követte egy kisbusz. A járműben ketten ültek, s az egyik pillanatban egy férfi kiszállt és szaladni kezdett a gyerek után. A kiskorú megijedt, odaütött az ismeretlennek, és a hazáig szaladt. Az édesanya arra kéri a szülőket, beszéljenek a gyermekeikkel a történtekről, s magyarázzák el nekik, hogy ilyen esetben azonnal kérjenek segítséget. Azt, hogy indult-e az ügyben eljárás, egyelőre nem tudni - írta a Kárpátalja hetilap. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !

Már csak négy megye található a sárga zónában

Az Egészségügyi Minisztérium frissítette a régiók járványügyi besorolását. A legfrisseb lista szerint a legenyhébb, sárga besorolásban már csak négy megye található: Kárpátalja, Vinnicja, Kirovohrad és Poltava. A Volinyi, Zsitomiri, Ivano-Frankivszki, Kijevi, Luhanszki, Lvivi, Mikolajivi, Szumi, Rivnei, Ternopili, Harkivi, Hmelnickiji, Cserkaszi, Csernyivci, Csernyihivi területek és a főváros szerepel a narancssárga zónában. A legsúlyosabb járványhelyzeti, vörös besorolásba hat régió került: a Dnyipropetrovszki, a Donyecki, a Zaporizzsjai, az Odesszai, a Szumi és a Herszoni területek. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !

A rendőrség fogja ellenőrizni az utasokat Ukrajnában

Október 21-étől új szabályok léptek életbe az Ukrajnán belüli személyszállításra vonatkozóan. Ihor Klimenko, az ukrán nemzeti rendőrség vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában elmagyarázta, az egyenruhások hogyan fogják ellenőrizni a COVID-tanúsítványokat. A régiók közötti buszjáratokat szúrópróba szerűen fogják vizsgálni. Azzal szemben, aki nem tud felmutatni oltási bizonyítványt vagy negatív COVID-tesztet, jegyzőkönyvet állítanak ki - jelentette ki az országos rendőrfőnök. Hozzátette: leszállítani senkit sem fognak a buszokról.  A szabályok ugyanúgy vonatkoznak az utasokra és a sofőrökre is - jegyezte meg.  A rendelet megsértése miatti pénzbüntetés mértékéről majd a bíróság dönt. Jogi személyek esetében ez összeg elérheti a 34-51 ezer hrivnyát. Klimenko elmondta: a rendőrség fokozza jelenlétét a vasútállomásokon és azok közelében is, hogy gyorsabban reagálhasson, ha szabálysértést észlelnek. A maszkhasználat betartását továbbra is ellenőrizni fogják a kijelölt helyeke