Ugrás a fő tartalomra

Zelenszkij: a Janukovics által kinevezett egyes bírák veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságára

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton rendeletet adott ki, amelyben visszavonta Olekszandr Tupickijnak, az ukrán alkotmánybíróság elnökének alkotmánybírói kinevezését.

A kinevezésről szóló rendeletet - amelyet Zelenszkij most törtölt - még 2013-ban írta alá Viktor Janukovics, az európai integrációt és hatalomváltást követelő, 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetések nyomán menesztett, Oroszországba menekült volt elnök.

Zelenszkij törölte egy másik alkotmánybíró, Olekszandr Kaszminyin kinevezését is, aki szintén 2013-ban lett kinevezve.

Az indoklásban a döntés céljaként az államfő az alkotmány, az emberi, állampolgári és szabadságjogok, továbbá Ukrajna nemzeti érdekei, az állam függetlenségének és nemzetbiztonságának védelmét jelölte meg.

"Az ukrán alkotmánybíróság Viktor Janukovics által kinevezett egyes bírái, miközben továbbra is gyakorolják hatásköreiket, veszélyt jelentenek Ukrajna állami függetlenségére és nemzetbiztonságára, ami sérti Ukrajna alkotmányát, az emberi, állampolgári jogokat és a szabadságjogokat" - idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a rendelet indoklásából.

Zelenszkij decemberben már két hónapra felfüggesztette hivatalából Tupickijt, az alkotmánybíróság azonban "jogilag semmisnek" minősítette az elnöki határozatot.

Tupickijt az ukrán hatóságok tanú megvesztegetésével és a bíróság félrevezetésével gyanúsítják. 2006 és 2010 között Donyeckben volt bíró, a sajtóban kiszivárgott értesülések szerint ekkor hozzájárult egy üzem lefoglalásához, és valószínűleg részesedést kapott az ügyletből. Később az alkotmánybíróság helyettes vezetőjeként rábeszélt egy donyecki üzletembert, hogy ne tegyen vallomást egy energetikai cégcsoport körüli tulajdonjogváltás részleteiről, amelyben szintén szerepet játszott.

Január 19-én az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hivatalosan is meggyanúsította őt, de Tupickij úgy tett, mintha nem kapta volna kézhez az erről szóló iratot, és továbbra is bejárt dolgozni az alkotmánybíróságra - emlékeztetett a hírportál.

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug