Ugrás a fő tartalomra

A nagyhatalmak közösen védenék meg Ukrajnát az oroszoktól

Antony Blinken amerikai külügyminiszter, valamint francia és német kollégája, Jean-Yves Le Drian és Heiko Maas pénteken felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel csapatai ukrán határra vezénylésével és támogatásáról biztosította Kijevet a Moszkvával való szembenállásában - közölte az amerikai külügyminisztérium.

Antony Blinken külön-külön egyeztetett telefonon francia és német kollégájával - közölte Ned Price, amerikai külügyi szóvivő. Price elmondta: Blinken és Le Drian "megtárgyalta, hogy Oroszországnak véget kell vetnie veszélyes és felelőtlen kijelentéseinek, a megszállva tartott Krímben és az ukrajnai határán történő csapaterősítésnek, valamint a kelet-ukrajnai frontvonal mentén elkövetett provokációknak". A francia diplomácia irányítója hangsúlyozta azt is, hogy Moszkvának "magyarázaot kell adnia a csapatmozgások okaira" - írja az MTI.

Egy másik telefonbeszélgetésben Blinken és Maas "hangsúlyozta Ukrajna támogatásának fontosságát az egyoldalú orosz provokációkkal szemben" a frontvonal mentén - közölte Price.

A két politikus a szóvivő szerint azt is leszögezte, hogy Oroszországnak "haladéktalanul véget kell vetnie a csapaterősítésnek és a gyújtó hangnemű kijelentéseinek".

A konzultációk hírére a Reuters brit globális hírügynökség megjegyezte: a külügyminiszterek közleményei arra engednek következtetni, hogy felgyorsultak a konzultációk a NATO-szövetségesek között az orosz csapatösszevonásról és azokról a lépésekről, amelyeket az ukránok és nyugati szövetségeseik a tűzszünet oroszbarát kelet-ukrajnai lázadók általi megsértésének minősítettek.  

Az orosz katonai mozgások miatt elemzőkben felmerültek aggodalmak, miszerint Moszkva arra készülne, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába. A Kreml cáfolja, hogy az orosz haderő fenyegetést jelentene, de közlése szerint a katonák addig maradnak a helyükön, amíg szerinte erre szükség van.

Jen Psaki fehér házi szóvivő újságíróknak kijelentette, hogy az Egyesült Államok diplomáciai úton egyeztet Oroszországgal és más országokkal "a kelet-ukrajnai kiszélesedő orosz agresszióról, beleértve az ukrán határ menti csapatfelvonultatást is".

"Természetesen szoros egyeztetést folytatunk és együtt munkálkodunk térségbeli szövetségeseinkkel és partnereinkkel, hogy feldolgozzuk és megosszuk egymás közt a hírszerzési információkat a kialakult helyzet feltárása végett" - mondta Jen Psaki, aki részleteket nem volt hajlandó elárulni a "belső diplomáciai folyamatról".

"Oroszország több katonát állomásoztat ukrajnai határán, mint 2014 óta bármikor" - hívta fel a figyelmet Psaki még csütörtökön, a Krím-félsziget orosz bekebelezésének évére utalva. Nyugati becslések szerint 2014 márciusában, a kelet-ukrajnai konfliktus kiszélesedésekor, 25 30 ezer orosz katona - milicista, illetve a különleges erők tagja - állomásozott az ukrán határ mentén.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)