Ugrás a fő tartalomra

A NATO és az USA is felsorakozik Ukrajna mellett Moszkvával szemben

Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden felajánlotta az Egyesült Államok teljes támogatását Ukrajnának az Oroszországgal fennálló konfliktusában, miközben a NATO felszólította Moszkvát, hogy állítsa le az ukrán határon történő katonai csapatösszevonását - írja a Napi.hu.

"Az Egyesült Államok szilárdan kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett" - mondta Blinken a Reuters beszámolója szerint, aki mindössze néhány héttel első európai útja után tért vissza Brüsszelbe. Az amerikai külügyminiszter azt is közölte, hogy folytatja a tárgyalásokat arról, hogy Kijev egy napon csatlakozhasson a NATO-hoz.

Blinken találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, jelezve, hogy erősek a diplomáciai kapcsolatok a két ország között és készek azt tovább mélyíteni. Az európai "hetek" külügyminiszterei elítélték az orosz csapatok számának növelését az ukrán-orosz határon a Donyec-medence területén. A Nyugat szerint megmagyarázhatatlan az orosz agresszió és indokolatlannak tartják ezt a katonai lépést.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkárhoz csatlakozva, aki korábban találkozott Kulebával, Blinken azt mondta, hogy a Kreml 2014 óta - amikor konfliktus kitört Ukrajna és Oroszország között - a legnagyobb létszámú haderő-átcsoportosításáthajtja végre.

"Az elmúlt hetekben Oroszország több ezer harcképes katonát vezényelt Ukrajna határaihoz, ez a legnagyobb orosz csapatösszevonás a Krím 2014-es illegális annektálása óta" - mondta Stoltenberg.

"Oroszországnak véget kell vetnie ennek a katonai felvonulásnak Ukrajnában és környékén, fel kell hagynia a provokációkkal és azonnal deeszkalálnia kell [a konfliktust]" - mondta Stoltenberg a Kulebával tartott sajtótájékoztatóján.

Oroszország azt mondta, hogy saját belátása szerint mozgatja erőit, többek között védelmi céllal, és az ukrajnai Krím annektálása óta rendszeresen azzal vádolja a NATO-t, hogy destabilizálja Európát a Baltikumban és Lengyelországban végrehajtott csapaterősítéseivel. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint a NATO azt tervezi, hogy 40 ezer katonát és 15 ezer harcijárművet telepít az orosz területek közelébe. A nyugati szövetség tagadja ezeket az állításokat.

Oroszország kedden az Egyesült Államokat is "ellenfélnek" nevezte, és felszólította az amerikai hadihajókat, hogy tartsák távol magukat a Fekete-tengeren stratégiailag fontos helyen fekvő Krímtől, ahol egyre gyakrabban járőröznek a NATO-szövetségesek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)