Ugrás a fő tartalomra

A NATO-országok puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát - véli az orosz külügyminiszter-helyettes

Hadfelszerelés-szállítmányaik növelésével a NATO-országok puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden újságíróknak Moszkvában.

"A szállítmányok mentek és folytatódnak, a támogatás mértéke növekszik. Az Egyesült Államok és más NATO-országok tudatosan puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát" - mondta Rjabkov.

"Ismételten nyomatékosítjuk, hogy az Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének megvédéséről demagóg módon értekező NATO-országoknak inkább amiatt kellene aggódniuk, hogy hogyan lehetne megfékezni kijevi klienseik harcias szellemét, és hogyan lehetne elérni a minszki intézkedéscsomag végrehajtását, amit kijevi szomszédaink abszolút demonstratív módon elutasítanak" - tette hozzá.

A diplomata hangsúlyozta: Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy szavatolja a saját és állampolgárai biztonságát, ha kiéleződik a konfliktus Ukrajnában, amiért szerinte Kijevet és nyugati "kurátorait" terheli a felelősség. Provokációnak minősítette, hogy az Egyesült Államok hadihajókat vezényelt a Fekete-tengerre, a bázisaiktól több ezer kilométerre. Azt mondta, a kísérlet, hogy Washington Oroszország idegein játsszon, nem fog eredményre vezetni - közölte az MTI.

"Az amerikai hadihajóknak semmi dolguk sincs partjaink közelében. Ezek provokatív lépések" - fogalmazott a helyettes tárcavezető.

Figyelmeztette Washingtont, hogy hajóit saját érdekében tartsa távol a Krímtől és a fekete-tengeri orosz partvidéktől. Elmondta, hogy Oroszországban aggodalmat kelt a határai mentén létrejött amerikai biológiai laboratóriumhálózat tevékenysége is.

Az orosz déli katonai körzet hétfőn ismételten bejelentést tett arról, hogy a Kaszpi Flottilla 15 hadihajója a Volga-Don-csatornán át a Fekete-tengerre tart, hogy ott hadgyakorlaton vegyen részt.

Szergej Sojgu védelmi miniszter kedden Szeveremorszkban arról beszélt, hogy "a NATO fenyegető katonai tevékenységére válaszul" tartott nagyszabású hadgyakorlatok bebizonyították, a fegyveres erők képesek szavatolni Oroszország biztonságát. Elmondta, hogy három hét alatt két hadsereget és három légideszantegységet dobtak át az ország nyugati határaihoz. Közölte, hogy a manőverek két hét múlva fejeződnek be.

Sojgu külön kitért az Északi Flotta képességei megerősítésének fontosságára is.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő újságíróknak kijelentette, a Kreml az elmúlt napokban nem kapott arra vonatkozó kérést Kijevtől, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök folytasson telefonbeszélgetést egymással. Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az igény diplomáciai csatornákon keresztül még nem érkezett meg.

Korábban a Reuters hírügynökség Julija Mendelre, Zelenszkij sajtótitkárára hivatkozva azt írta, hogy ukrán részről kezdeményezés történt a párbeszédre. Moszkva a konfliktus kezdete óta azt az álláspontot vallja, hogy Kijevnek nem vele, hanem a kelt-ukrajnai orosz ajkú szakadárokkal kellene tárgyalnia a rendezésről

Marija Zaharova külügyi szóvivő keddi Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a CNN honlapján ukrán tankokról készített fotóval illusztrálta azt az állítását, miszerint Oroszország háborúra készül. A diplomata egyebek között "dezinformáció terjesztésével" és "a liberalizmus diadala érdekében folytatott ideológiai küzdelemmel" vádolta az amerikai hírtelevíziót.

A bírálat nyomán a CNN a képet egy olyannal cserélte fel, amely a repeszálló mellényt viselő Zelenszkij elnökről készült.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)