Ugrás a fő tartalomra

Az államnyelv tökéletes ismeretének hiányában korlátoznák a kisebbségi jogokat Ukrajnában

Az őshonos nemzeti kisebbségek Európa alapvető értékét jelentik, az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye kulcsfontosságú nemzetközi jogi eszköz megőrzésük és jogaik biztosítására - jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke kedden, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének egyhetes ülése keretében.

Németh Zsolt az MTI-nek telefonon nyilatkozva kiemelte: a nemzeti kisebbségek különleges csoportot képviselnek Európában, tagjaik kiemelt megközelítést és bánásmódot érdemelnek. Képviselőiket nem szabad összekeverni más kisebbségek, a migránsok vagy a szexuális kisebbségek tagjaival - jelentette ki.

Tájékoztatása szerint Kovács Elvira vajdasági magyar politikus, a közgyűlés szerb delegációjának tagja az ülésén átfogó kisebbségi jelentést mutatott be, amelynek kiemelkedő érdeme, hogy az Európai Tanács kisebbségi keretegyezménye alapján végzett ellenőrzések hatékonyabbá tételét helyezi kilátásba. A dokumentumban javaslatok is vannak, egyebek mellett online platform létrehozását helyezik kilátásba a kisebbségi jogsértések bejelentésére és nyomon követésére.

A közgyűlés magyar delegációjának vezetője elmondta, a nemzeti kisebbségek megőrzése Európában című jelentés kiemelten foglalkozik az ukrajnai helyzettel, amelyben a jelentéstevő aggodalmának adott hangot az országban felerősödő nacionalizmus miatt. Kovács Elvira ezért is hangsúlyozza a kisebbségi jogok védelmét szolgáló normák erősítését - közölte.

Németh Zsolt végezetül kiemelte, az őshonos nemzeti kisebbségek védelmének ügyét magyar jelentéstevők már korábban is eredményesen képviselték és tartották napirenden az Európa Tanácsban. Annak a szervezetnek a fórumain, amely a legkomolyabb nemzetközi jogi eszközrendszerrel bír a kisebbségvédelem területén a nyelvi charta és a kisebbségi keretegyezmény által - tette hozzá a politikus.

Kovács Elvira a jelentés ismertetésekor kijelentette: ideje elismerni, hogy a nyelvi, etnikai és kulturális kisebbségek tisztelete az emberi jogok védelmének sarokövét, illetve a közös megértés, a stabilitás és demokratikus biztonság alapvető értékét jelentik Európában.

A jelentés Ukrajnával foglalkozó fejezeteit ismertetve az MTI-nek telefonon nyilatkozva hangsúlyozta: az államnyelv tökéletes ismeretének fontosságára hivatkozva eltörölni vagy csökkenteni a kisebbségi jogokat megengedhetetlen és aggodalomra ad okot.

A nyelvi, etnikai és kulturális kisebbségek sokféleségének megőrzése, jogaik védelme jelenti a béke és a stabilitás garanciáját Európában - tette hozzá Kovács Elvira.

Zsigmond Barna Pál fideszes parlamenti képviselő a vita során elmondott felszólalásában hangsúlyozta, a kisebbséggé váló őshonos nemzeti közösségek helyzete mutatja, hogy átfogó nemzetközi és multilaterális rendszerre, a tagállamok közötti párbeszédre, vonatkozó jogszabályaik harmonizálására, a nemzetközi normák betartatására, valamint rendszeres felülvizsgálatára van szükség.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek megfélemlítése, tagjaik ellen elkövetett erőszakos támadások fokozódnak, ami kiemeli annak fontosságát, hogy a nemzeti kisebbségek jogai további figyelmet és átfogó európai keretrendszert igényelnek.

Juhász Hajnalka KDNP-s országgyűlési képviselő a beszédében sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Unió nem szentel kellő figyelmet a kisebbségvédelem témájának, aminek egyik bizonyítéka a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek védelmében indított Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés közelmúltbeli elutasítása.

A képviselő hangsúlyozta, a nemzeti kisebbségi jogok hatékony védelme nem tekinthető nemzetbiztonsági fenyegetésnek. A kormányoknak elő kell mozdítaniuk az egyenlő feltételek megteremtését a nemzeti kisebbségi jogok tekintetében is - tette hozzá.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa