Ugrás a fő tartalomra

Az államnyelv tökéletes ismeretének hiányában korlátoznák a kisebbségi jogokat Ukrajnában

Az őshonos nemzeti kisebbségek Európa alapvető értékét jelentik, az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye kulcsfontosságú nemzetközi jogi eszköz megőrzésük és jogaik biztosítására - jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke kedden, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének egyhetes ülése keretében.

Németh Zsolt az MTI-nek telefonon nyilatkozva kiemelte: a nemzeti kisebbségek különleges csoportot képviselnek Európában, tagjaik kiemelt megközelítést és bánásmódot érdemelnek. Képviselőiket nem szabad összekeverni más kisebbségek, a migránsok vagy a szexuális kisebbségek tagjaival - jelentette ki.

Tájékoztatása szerint Kovács Elvira vajdasági magyar politikus, a közgyűlés szerb delegációjának tagja az ülésén átfogó kisebbségi jelentést mutatott be, amelynek kiemelkedő érdeme, hogy az Európai Tanács kisebbségi keretegyezménye alapján végzett ellenőrzések hatékonyabbá tételét helyezi kilátásba. A dokumentumban javaslatok is vannak, egyebek mellett online platform létrehozását helyezik kilátásba a kisebbségi jogsértések bejelentésére és nyomon követésére.

A közgyűlés magyar delegációjának vezetője elmondta, a nemzeti kisebbségek megőrzése Európában című jelentés kiemelten foglalkozik az ukrajnai helyzettel, amelyben a jelentéstevő aggodalmának adott hangot az országban felerősödő nacionalizmus miatt. Kovács Elvira ezért is hangsúlyozza a kisebbségi jogok védelmét szolgáló normák erősítését - közölte.

Németh Zsolt végezetül kiemelte, az őshonos nemzeti kisebbségek védelmének ügyét magyar jelentéstevők már korábban is eredményesen képviselték és tartották napirenden az Európa Tanácsban. Annak a szervezetnek a fórumain, amely a legkomolyabb nemzetközi jogi eszközrendszerrel bír a kisebbségvédelem területén a nyelvi charta és a kisebbségi keretegyezmény által - tette hozzá a politikus.

Kovács Elvira a jelentés ismertetésekor kijelentette: ideje elismerni, hogy a nyelvi, etnikai és kulturális kisebbségek tisztelete az emberi jogok védelmének sarokövét, illetve a közös megértés, a stabilitás és demokratikus biztonság alapvető értékét jelentik Európában.

A jelentés Ukrajnával foglalkozó fejezeteit ismertetve az MTI-nek telefonon nyilatkozva hangsúlyozta: az államnyelv tökéletes ismeretének fontosságára hivatkozva eltörölni vagy csökkenteni a kisebbségi jogokat megengedhetetlen és aggodalomra ad okot.

A nyelvi, etnikai és kulturális kisebbségek sokféleségének megőrzése, jogaik védelme jelenti a béke és a stabilitás garanciáját Európában - tette hozzá Kovács Elvira.

Zsigmond Barna Pál fideszes parlamenti képviselő a vita során elmondott felszólalásában hangsúlyozta, a kisebbséggé váló őshonos nemzeti közösségek helyzete mutatja, hogy átfogó nemzetközi és multilaterális rendszerre, a tagállamok közötti párbeszédre, vonatkozó jogszabályaik harmonizálására, a nemzetközi normák betartatására, valamint rendszeres felülvizsgálatára van szükség.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek megfélemlítése, tagjaik ellen elkövetett erőszakos támadások fokozódnak, ami kiemeli annak fontosságát, hogy a nemzeti kisebbségek jogai további figyelmet és átfogó európai keretrendszert igényelnek.

Juhász Hajnalka KDNP-s országgyűlési képviselő a beszédében sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Unió nem szentel kellő figyelmet a kisebbségvédelem témájának, aminek egyik bizonyítéka a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek védelmében indított Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés közelmúltbeli elutasítása.

A képviselő hangsúlyozta, a nemzeti kisebbségi jogok hatékony védelme nem tekinthető nemzetbiztonsági fenyegetésnek. A kormányoknak elő kell mozdítaniuk az egyenlő feltételek megteremtését a nemzeti kisebbségi jogok tekintetében is - tette hozzá.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"A harcképes embereknek kell harcolniuk, az elnök engedélyezze a 18-60 év közötti férfiak kiutazását"

Több mint 25 ezer aláírás gyűlt össze az ukrán elnök honlapján a hadköteles férfiak országból történő kiutazására vonatkozó korlátozások megszüntetését szorgalmazó harmadik elektronikus petíció alatt, tehát Volodimir Zelenszkijnek válaszolnia kell a beadványra – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportálra hivatkozva a Kárpát.in.ua. A cikk szerint a petíció szerzője, Julija Bulavina úgy vélte, hogy „a harcképes embereknek kell harcolniuk”. Ezért arra kéri az elnököt, hogy engedélyezze a 18-60 év közötti, katonai tapasztalattal nem rendelkező, valamint a korlátozott katonai szolgálati alkalmassággal rendelkező férfiak kiutazását az országból. A petíció május 19-én jelent meg az elnök honlapján, és több mint 27 000 aláírást gyűjtött össze, és most Zelenszkijnek válaszolnia kell rá. Mint Bulavina közölte, február 24-e után több mint 110 000 ember tért vissza Ukrajnába, és több mint 100 000 önkéntes jelentkezett a területvédelmi egységekbe, és 20 000 harcos a Nemzetközi Légióba. Ezenkívül

Kuleba elmondta, Ukrajna mikor fog problémaként tekinteni Magyarországra

Ukrajna Magyarországra csak akkor fog problémaként tekinteni, ha a magyar kormány Kijev ellenes kijelentései egybeesnek a döntéseivel" - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajina hírportál szerint. "Úgy gondolom, hogy Magyarország önmagának "ötödik oszlopa". Ez az ő belpolitikájuk, a magyar embereknek kell eldönteniük, hogy ez mennyiben felel meg az ő érdekeiknek" - mondta a diplomata. Szerinte Magyarország kijelentései nem mindig jelentenek problémát Ukrajnának, hiszen nem mindig esnek egybe az ország döntéseivel és tetteivel. Budapest például csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, támogatta Ukrajna EU-tagjelölt státuszának megadását. Ugyanakkor előfordultak olyan esetek, amikor Magyarország blokkolt néhány lehetséges új szankciót a Kreml ellen. "Vagyis amíg Magyarország nyilatkozatai nem esnek egybe Ukrajnával kapcsolatos döntéseivel, addig lehet élni és dolgozni. Ha az, amit mondanak, kezd egybeesni azzal, amit csinál

Ezek a férfiak elhagyhatják Ukrajnát, de a végső döntést a határőrök hozzák meg

A katonai nyilvántartásból törölt férfiak elhagyhatják Ukrajnát  - közölte az Állami Határőrszolgálat a hivatalos honlapján. Ugyanakkor hozzátették: a végső döntést a határőrök hozzák majd meg, miután átellenőriztek minden szükséges okmányt. A hatályban lévő törvények értelmében a következő kategóriákba eső férfiaknak engedélyezték, hogy elhagyják az országot: rokkanttá nyilvánított személyek, illetve azok a férfiak, akiket a hadkiegészítő parancsnokság egészségügyi bizottsága szolgálatra alkalmatlannak nyilvánított és törölték a katonai nyilvántartásból. Azon férfiak, akik rendelkeznek a területi toborzóközpont által kiállított, „katonai nyilvántartásból eltávolítva” jelzéssel ellátott okmánnyal, ez a jelzés nem igazolja sem a rokkantságot, sem a katonai szolgálatra alkalmatlanságot, ezért nekik fel kell venniük a kapcsolatot a toborzóközponttal. ( Kárpátalja ) KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Novák Katalin visszavonta két kárpátaljai magyar állampolgárságát

Novák Katalin magyar köztársasági elnök Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztésére arról döntött, hogy mostantól ketten már nem magyar állampolgárok - írta a 24.hu. A határozatok most is a törvénynek arra a paragrafusára hivatkoznak, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. A határozatokban feltüntetett adatok alapján Novák Katalin egy Csománfalván (Ukrajna, Kárpátalja, Técsői járás) született 35 éves nő, illetve egy Kovácsréten (Ukrajna, Kárpátalja, Huszti járás) született 41 éves férfi magyar állampolgárságát vonta vissza. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Az ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek elhagyhatják Ukrajnát

Az érvényben lévő szabályok értelmében azok a férfiak, akiket a katonaorvosi bizottság ideiglenesen szolgálatra alkalmatlannak ítél, átléphetik a határt - olvasható az állami határőrség közleményben . Ehhez fel kell mutatniuk a határátkelőn az ezt igazoló okmányt. Ukrajna „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvénye értelmében a mozgósítás során a meghatározott eljárás szerint fogyatékosnak minősített, illetve a katonaorvosi bizottság következtetése szerint ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek, nem sorozhatók be. Az átmeneti alkalmatlanság hat hónapig érvényes, utána ismét részt kell venni egy orvosi vizsgálaton - írta a Kárpáti Igaz Szó . Nem hagyhatja el viszont az országot az, akinek a katonakönyvében „békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, háborúban korlátozottan alkalmas” minősítés szerepel, mivel „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvény 23. cikkelye 1. részében nem szerepel ilyen kategória,

Zelenszkij felszólította a Nyugatot, hogy kivétel nélkül zárja le a határait minden orosz állampolgár előtt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, ha megtiltják az orosz állampolgároknak a nyugati országokba való belépést, azzal megakadályozhatják, hogy az Oroszországi Föderáció ukrán területeket "annektáljon" - írta az RBK-Ukrajina hírportál a The Washington Post hírére hivatkozva. Zelenzkij szerint a határzár azért fontos szankció, mert "az oroszok más földjét veszik birtokba, ezért a saját világukban kell élniük, amíg nem változtatnak a filozófiájukon". Hangsúlyozta: ennek a döntésnek azokra az oroszokra is vonatkoznia kell, akik már nyugati országokban tartózkodnak. "Akármilyenek is az oroszok ... térjenek vissza Oroszországba. Akkor meg fogják érteni és azt fogják mondani: "ennek a háborúnak semmi köze hozzánk. Az egész lakosságot nem lehet felelőssé tenni, ugye?". Talán. De a lakosság ezt a kormányt választotta, és nem harcol ellene, nem vitatja a döntései, nem szólal fel ellene" - jegyezte meg az ukrán elnök. Szerinte így kiderülhet, hogy

Danilov üzent a külföldre menekült ukrán férfiaknak: ne bújjanak a nők szoknyája mögé

Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára biztos abban, van más alternatíva, ha egy férfi nem tud fegyvert fogni a háború alatt, ezért semmi esetre sem meneküljön senki külföldre - írta az RBK-Ukrajina hírportál. "Nem kell a nők szoknyája mögé bújni, és elmenekülni az országból. Segítenünk kell. Ha nem tud harcolni és fegyvert fogni, segítsen más módon. Keressen meg minden más lehetőséget" - fogalmazott a tisztségviselő. Danilov megjegyezte: igazságtalan az, hogy míg egyes férfiak védelmezik Ukrajnát, addig mások menekülőre fogják. Az más kérdés, ha valakit bizonyos okok miatt valóban nem lehet mozgósítani - tette hozzá. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: