Ugrás a fő tartalomra

Az ukrán csirkehús-termelés megtorpanásából Európa húzhat hasznot

A járványhelyzet ellenére 2020-ban csúcsot döntött az ukrán csirkehús-előállítás. Az év második felében azonban olyan válságtünetek mutatkoztak, ami csökkenést vetít előre az idei évre. Ilyesmire évtizedek óta nem volt példa Ukrajnában: az elmúlt 20 évben 70-szeresére nőtt a csirkehús-előállítás. Az ukrán termelés megtorpanásából Európa húzhat hasznot - olvasható az Agrárágazaton megjelent elemzésben.

2021-ben az ukrán csirkehús-termelés és -export várhatóan először fog csökkenést mutatni. Ukrajna legnagyobb csirkehús-előállítója (MHP) a növekvő költségek és a csökkenő haszon miatt már nem bővül tovább, az ország második legnagyobb feldolgozója pedig csődbe ment. Ezen felül a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) is sújtja a baromfiágazatot. Az újabb kitörések megakadályozzák, hogy Ukrajna teljesítse a 2021-es uniós kvótáját – elemeznek az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) szakemberei.

2020 folyamán Ukrajna több madárinfluenzás esetet is regisztrált. Emiatt számos exportpiac részlegesen vagy teljesen bezárult az ország előtt, ideértve a jövedelmező uniós piacot is. Ukrajna illetékes állatorvosi hatósága csak néhány célországban volt képes enyhítéseket kiharcolni a regionalizáció jegyében. A HPAI-kitörések 2021-ben is folytatódtak, és még csak most kezdődik a tavaszi madárvonulás.

Ukrajna takarmányigényéhez képest csekély szójababot termel, és azt is javarészt exportálja. Ez a takarmányfehérje 2020-ban hatalmas dráguláson ment át, de a gabonafélék is 30-50 százalékkal többe kerülnek. A takarmányköltségek a termelési ráfordítások közel 60 százalékát teszik ki, ezért egy ilyen mértékű drágulásnak a csirkehús értékesítési árában is meg kellene jelennie. Csakhogy ez utóbbi alig változott. A csökkenő profit a termelés visszafogásához vezetett, különösen a kisebb piaci szereplők körében. A rossz gazdálkodási gyakorlat és a pénzügyi védőháló hiánya miatt Ukrajna második legnagyobb csirkehús-termelője (Complex Agromars) teljesen leállt a termeléssel. A vállalat 2020 decemberében csődbe ment.

A termelési nehézségek ellenére az ukrán csirkéseknek meglehetősen sikeres év volt 2020. A problémák többsége az év vége felé csúcsosodott ki. Ukrajna csirkehús-exportja nőtt 2020-ban, annak ellenére, hogy az EU piaca hosszabb időre bezárult. A gyártók ekkor átmenetileg növelték a fagyasztott húskészleteket, majd a felesleg utat talált a világpiacra. Ukrajna jelentősen növelte jelenlétét Kuvaitban, az Egyesült Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában. A volt Szovjetunió közép-ázsiai országai gyorsan növekvő exportpiacnak bizonyultak. A belső fogyasztásra sem hatott a Covid-19. A szállodák és éttermek bezárásával a kiskereskedelemben nőtt meg a csirkehús forgalma.

Európa legnagyobb beszállítója volt Ukrajna 2018-ban, amit a szabadkereskedelmi kvóták ügyes értelmezésével ért el. (Egy szabályozási kiskapu kihasználásával csontos csirkemellből 2 év alatt 15-szörösére nőtt az export a mennyiséget.) A kereskedelem-politikai korrekciót követően 2019-ben és 2020-ban a harmadik szállítói helyen stabilizálta magát Brazíliát és Thaiföldet követve a sorban. Az Ukrajnából származó baromfihús mennyisége 2019-ben 134 ezer tonna volt, ami 2020-ban 109 ezer tonnára csökkent az EU Bizottság becslése szerint (ebből 115, illetve 78,5 ezer tonna a csirke.)

Az EU szempontjából is fontos Ukrajna, a harmadik legnagyobb felvevőpiac. Az ide szállított baromfihús-mennyisége 2019-ben 178 ezer tonna volt, ez 2020-ban ugyanolyan mértékben csökkent, mint az import (-18%), 146 ezer tonna lett. Azaz az ország az EU-val szemben nettó importőrnek számít csirkehúsból. Idén ez az egyenleg még inkább az EU javára billen el. Ukrajna szemszögéből nézve ugyanis az unió a legfőbb beszerzési forrás. 2021-ben továbbra is elsősorban olcsó belsőségeket és feldolgozási alapanyagot fognak importálni, kifelé viszont prémium csirkedarabokat és egész madarakat szállítanak. Ukrajna fő exportpiaca továbbra is a Közel-Kelet, az EU, Kína és Észak-Afrika. Mivel a feldolgozók folyamatosan igénylik az alapanyagot, az ország idén az import növelésére fog kényszerülni – összegeznek az elemzők. Ez jó hír a 2020 folyamán hatalmas fagyasztotthús-készletet felhalmozó unió számára. Íme, egy kis reménysugár a felesleg zökkenőmentes levezetésére!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa