Ugrás a fő tartalomra

Biden felhívta Putyint - erről beszéltek

Vlagyimir  Putyin orosz elnök kifejtette amerikai hivatali partnerének, Joe Bidennek az ukrajnai politikai rendezés megközelítéseit - közölte kedden a Kreml.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin a politikai rendezésnek a minszki intézkedéscsomagon alapuló módjáról beszélt.

Az orosz államfői hivatal által kiadott tájékoztatás szerint Biden az általa kezdeményezett telefonbeszélgetés során a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában, valamint a stabil és kiszámítható együttműködés elindításában való érdekeltségéről beszélt az olyan problémák ügyében, mint a hadászati stabilitás és a fegyverzetellenőrzés biztosítása, az iráni nukleáris megállapodás, az afganisztáni rendezés és a globális klímaváltozás - írja az MTI.

A Kreml megerősítette, hogy Biden belátható időn belül megtartandó személyes csúcstalálkozót javasolt Putyinnak. Az amerikai elnök emellett személyesen is meghívta Putyint az április 22-23-án megtartandó klímacsúcs-videokonferenciára.  A két elnök megegyezett, hogy utasítást ad az illetékes tárcáknak a tárgyalás során érintett kérdések kidolgozására.

A felek megerősítették, hogy készek a párbeszéd folytatására a globális stabilitás biztosításának legfőbb irányairól, ami nemcsak a két ország, de az egész világközösség érdekeit szolgálná.

A két vezető másodszor beszélt telefonon az amerikai elnök beiktatása és először azóta, hogy Biden egy televíziós interjú során egyetértett azzal a riporteri megállapítással, hogy Putyin egy gyilkos. Az első kapcsolatfelvétel január 26-án történt, amikor a felek alsóbb szinten hivatalosan már megállapodtak a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződés meghosszabbításáról.

Közleményében a Fehér Ház részletezte: az ukrajnai konfliktusról és egyéb regionális, illetve globális ügyekről egyeztetett kedden, telefonon Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Mint az amerikai elnöki hivatal írta: a beszélgetés során Joe Biden hangsúlyozta az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna területi integritása mellett, és aggodalmának adott hangot a jelentős orosz haderőösszevonás miatt a Krím-félszigeten és Ukrajna határán. Felszólította Oroszországot, hogy szüntesse meg a feszültséget.

A kelet-ukrajnai Donyec-medencében a helyzet március 26-án éleződött ki ismét, gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák között. Ezekért a felek egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében hajtott végre csapaterősítést.

Az amerikai elnök ezen kívül azt is világossá tette, hogy az Egyesült Államok határozottan fel fog lépni nemzeti érdekeinek védelmében, "reagálva az orosz lépésekre, mint például a kiber-támadások, vagy a választási beavatkozás."

A közlemény szerint Biden megerősítette azt a célját, hogy stabil és kiszámítható kapcsolatot alakítson ki Oroszországgal, összhangban az USA érdekeivel, és "javaslatot tett arra, hogy a következő hónapokban tartsanak csúcstalálkozót egy harmadik országban, ahol megvitathatják az Egyesült Államok és Oroszország előtt álló kihívások teljes skáláját."

A Fehér Ház beszámolója szerint a két elnök számos regionális és globális kérdést is megvitatott, köztük az Egyesült Államok és Oroszország azon szándékát, hogy stratégiai párbeszédet folytassanak a fegyverek ellenőrzéséről és a felmerülő biztonsági kérdésekről, az Új START-szerződés meghosszabbítására építve.

A hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START-szerződés meghosszabbítása február 3-án lépett hatályba és változtatások nélkül, 2026. február 5-ig marad érvényben. Az Új START-szerződést 2011-ben Prágában Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke és Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök írta alá. Ez az egyetlen jelenleg érvényben lévő szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját. A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb 800 hordozórendszerrel és 1550 atomtöltettel rendelkezhet.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa