Ugrás a fő tartalomra

Elemzés: Egy totális ukrán-orosz háború néhány napon belül eldőlne

Noha több nyugati médiumban megszólaltatott elemzők nem zárnak ki egy küszöbön álló ukrán-oroszországi katonai összecsapást, ennek valószínűségét mértékadó körök alacsonyra, mindössze 5 százalékra becslik. A Kiyv Post angol nyelvű napilapban Robert Homans, egy több mint egy évtizede Ukrajnában élő, magát „befektetőként, kommentátorként” jellemző amerikai hasonlóképpen nem tart egy küszöbönálló orosz katonai inváziótól - írja a Növekedés.hu.

Első érve: március-április-május a sártenger időszaka Kelet-Ukrajnában, ahol kevés és rossz minőségű út van – így a nagyobb, nehezebb haditechnikai eszközök elakadhatnak. Emellett az április az Oroszországi Föderációban (OF) a hadseregbe való új bevonulók fogadásának hónapja – nem igazán alkalmas egy hagyományos eszközökkel megvívott háborúra.

Ha mégis elindulnának, vélhetően a herszoni megyében lévő gát lenne a célpont, amely szabályozza a Krímnek korábban Ukrajnából szolgáltatott ivóvíz útját. Ehhez viszont a támadóknak el kellene foglalniuk két, ukrán kormánykézen lévő jelentősebb várost, Berdjanszkot és Mariupolt.

Milyen politikai eszközök állnak a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok rendelkezésére?

Mindenek előtt a szankciók, amelyekkel leállítanák az Északi Áramlat-2 gázvezeték építést, amely évi mintegy kétmilliárd dolláros gáztranzit díjtól fosztja meg Ukrajnát. Ám van egy kényes pontja a szankcióknak, amelybe már a korábbi amerikai kormányzatoknak is beletört a foga: Németország részvétele. Berlin, az USA egyik legfontosabb, legközelebbi szövetségese, NATO-partnere érdekelt az Északi Áramlat-2 megépítésében.

Megéri-e Washingtonnak szembe kerülni egyik legfontosabb szövetségesével? 

Eleddig az USA csak fenyegetőzött az Északi Áramlat-2 valamennyi, akár közvetett nyugati partnere elleni szankciókkal, azokat ténylegesen csak Moszkva ellen alkalmazta.

A Trump-kormányzatot Ukrajna nem igazán érdekelte. Jelentős változást hozott az új amerikai elnök, az Ukrajnát az Obama-korszak alelnökeként jól megismerő Joe Biden. Kijevet, Ukrajna területi-politikai egységét teljes támogatásáról biztosította. Ám Biden nem fejtette ki, hogy ez a támogatás mit jelent. Ez aggasztja az ukránokat is, akik szeretnének az Északatlanti Szerződés Szervezete, a NATO tagjai lenni.

Ukrajna elnöke Volodimir Zelenszkíj nyomást fejt ki, hogy Kijevet mihamarabb vegyék fel a NATO-ba, de ennek a jelenlegi helyzetben, a közeljövőben gyakorlatilag nincs esélye. A NATO Alapszerződés 10. pontja szerint a szervezet „a nyitott ajtók politikáját” folytatja minden csatlakozni szándékozóval szemben. A gyakorlatban ez egy hosszú, több lépcsős folyamat része.

Ami a legfontosabb: új tag felvételéhez valamennyi NATO tagállam beleegyezése szükséges. Brüsszeli NATO-körökből származó információk szerint emiatt sincs egyelőre napirenden Kijev felvétele, hiszen az európai tagállamok egy része – beleértve Magyarországot is – bizonnyal a felvétel ellen voksolna.

Noha Washington Ukrajna legfontosabb külső támogatója, az USA egyelőre nem részese az ukrajnai politikai rendezésnek, és nem tartozik annak leglényegesebb intézményéhez, a „Normandiai Négyekhez”.

Ebben a 2014 júniusában alakított formációban Németország, Franciaország Ukrajna és Oroszország vesz részt. Nem közvetlen részese az USA a kelet-ukrajnai helyzet rendezésével foglalkozó másik testületnek, a Trilaterális Csoportnak sem, amelyben Ukrajna, az Oroszországi Föderáció és az EBESZ vesz részt.

A szakadárok által ellenőrzött területek és az ukrán kormányerők viszonyát, a tűzszünetet az úgynevezett minszki jegyzőkönyvek szabályozzák. Ezek kidolgozását a Normandiai Négyek közvetítésével a Trilaterális Csoport három részvevője vállalta.

A két minszki jegyzőkönyv legfontosabb katonai vonatkozásai (amelyek mellett más rendelkezések is érvényben vannak):

1. A 2014-ben elfogadott Minszk – I: a tűzszüneti vonal mentén 15-15 kilométer széles ütközőzónát hoztak létre. Ebben a zónában tilos minden 100mm-esnél nagyobb űrméretű tüzérségi eszközt állomásoztatni.

2. A 2015-ben jóvá hagyott Minszk – II: újabb biztonsági zónákat jelöltek ki a tűzszüneti vonal mindkét oldalán, illetve szélesítették a korábbiakat. Eszerint az alap egy 50-50 kilométeres övezet, amelyben tilos a 100 mm-nél nagyobb űrméretű tüzérségi eszközök állomásoztatása. Ennél is szélesebb, 70-70 kilométeres zóna tiltja ki a közepes űrméretű rakéta-sorozatvetőket (MLRS), továbbá egy, a tűzszüneti vonaltól mért 140-140 kilométeres övezetben tilos a nehezebb MLRS-ek (Tornado-S, Uragan, Smerch) és a taktikai ballisztikus rakéták (Tochka-U) állomásoztatása. Az EBESZ (OSCE) ellenőrző misszió (SMM) feladata a fentiek megtartásának ellenőrzése.

Mit lát az ukrán-orosz szembenállásban Timothy Ash brit elemző, aki évtizedek óta térségünkkel foglalkozik és a nyugati világ egyik legjobban tájékozott kelet-közép-európai szakértőjének számít?

Ash a BNE IntelliNews (hírszerző hírek) című, Délkelet-Európával foglalkozó kiadvány szerint így foglalja össze 2021. április 9-én:

1. Szembeszökő a feszültség növekedése a két szemben álló fél között, noha a minszki megállapodáscsomag szerint a tűzszüneti vonal mindkét oldalán sok kilométer széles, de facto demilitarizált övezet létesült, amelyben szigorúan meghatározzák az ott lévő fegyverzet jellegét és számát. Ezt az Európai Biztonság és Együttműködés Szervezete (EBESZ OSCE) több száz tagú kelet-ukrajnai missziója, az SMM (Special Monitoring Mission) ellenőrzi. A misszióba a szervezet a tagországokból katonai-hírszerzési-távközlési-tűzszerész szakértőket delegál. Tavaly július elseje óta, amikor a Kelet-Ukrajnában szemben álló felek, az ukrán kormányerők és a két szakadár, senki által el nem ismert „népköztársaság” fegyveres erői tűzszüneti megállapodást kötöttek, összesen négy ukrán kormánykatona vesztette életét a frontvonalakon. Ezzel szemben 2021-ben már 27 kormánykatona halt meg, ebből hét az április. 2-9. közötti időszakban.

2. Timothy Ash kiemeli, hogy nyílt médiaforrások szerint az oroszok (Ash nem pontosít, de az összefüggésekből kiderül, hogy feltehetően a szakadárok által ellenőrzött területeken feltételezett orosz reguláris erőkre gondol) csapatösszevonásokat hajtanak végre a szakadár területeken, emellett Nyugat-Oroszországban, a Krímben és Belorusszia Ukrajnával határos térségeiben. Megjegyzendő, hogy hivatalos moszkvai források szerint nincsenek reguláris orosz csapatok a szakadárok által ellenőrzött területeken, azonban „oroszországi önkéntesek” harcolnak a szeparatisták oldalán. Moszkva azt mondja, a területén végrehajtott csapatösszevonások tulajdonképpen az alegységek tervszerű rotációját és kisebb hadgyakorlatok megtartását jelentik. Kijevi források szerint 28 oroszországi zászlóalj, mintegy 15-20 ezer katona érkezett Oroszország nyugati, Ukrajnával határos térségébe, erősítve az ott telepített – mint Ash megjegyzi, igen jelentős – erőket. Az ukránok beszámolnak orosz oldalon Iszkander mintájú, rövid hatótávolságú (500 kilométernél kevesebb) ballisztikus rakéták telepítéséről is.

3. Ash is hivatkozik az OSCE SMM április 7-i jelentésére, amely nagy erejű elektronikus zavaróeszköz jelenlétét mutatta ki. Eszerint az SMM újonnan alkalmazott, hosszú távú repülésekre használatos megfigyelő helikopter drónja április 6-án nem tudott felszállni, hogy szokásos ellenőrző körútját megtegye a tűzszüneti vonal mentén. Az eset a kormányerők ellenőrizte kelet-ukrajnai Stepanivka falu mellett történt. A megfigyelők beszámolója szerint a drón irányításához elengedhetetlen GPS-rádiójeleket zavarták.

Az SMM szakemberei feltételezik, hogy rendkívül nagy erejű, akár több tíz kilométerre lévő zavaróberendezésről van szó. Ismeretes, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erőiben alkalmazott elektronikus hadviselési, jelzavaró rendszereket a világon a legfejlettebbeknek tartják.

Az elektronikus jelzavarás kiváltképpen az utóbbi két hónapban erősödött meg és a drón-repülések 62,5 százalékát érintette, olvasható az SMM jelentésében.

Ukrán elemzők a mobil, teherautóra telepített Kraszuha 1L 269-es elektronikus hadviselési rendszert (EW) sejtik a történtek mögött. A rendszer hatósugara 250 kilométer, elsősorban a rakéták célkereső radarjeleit zavarja, de a NATO hatalmas AWACS gépei felderítő tevékenységét is akadályozza. Feltételezik, hogy ez a rendszer az OF területén működik és elsődleges feladata az Iskander rakétaütegek védelme.

Ugrásszerűen megnőtt a tűzszünetsértések száma – emeli ki a 81/2021-es (április 9-re dátumozott) OSCE SMM napi jelentés, amely azonban összefoglalójában nem részletezi, melyik oldal követte el a tűzszünetsértést.

Eszerint az előző időszakban 110 tűzszünetsértést, ám az április 9-i jelentésében 378 tűzszünetsértést regisztráltak, ami több mint háromszoros emelkedést jelent.

A tűzszünetsértések nagyobbik részét a luganszki térségben észlelték. Egy esetben kézifegyverekből a felkelők kezén lévő Donyecktől néhány kilométerre lévő Vesele (donyecki régió) közelében lőttek az SMM ellenőrzést végző mini-drónjára (mini-UAV).

Míg Ukrajna fegyverzetének jelentős részét az 1991 előtti, szovjet időszak technikája jellemzi, addig az OF az utolsó 15 évben igen jelentős fegyverzetfejlesztő-megújító programot valósított meg.

Az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segély jelentős, de nem változtat az alapvető erőviszonyokon.

A Pentagon szerint 2014 óta Ukrajna több mint kétmilliárd dolláros amerikai katonai támogatásban részesült, amely magában foglalja „halálos fegyverrendszerek” (lethal weapons) szállítását is. Idén március elsején az amerikai védelmi minisztérium újabb, 125 millió dolláros segélyprogramot jelentett be.

Ennek keretében kiképzési szolgáltatásokat nyújtanak, erősítik az ukrán határvédelmet és Ukrajna képességét, hogy együttműködjön a NATO-rendszerekkel.

Az újabb segélycsomagban két Mark VI felfegyverzett őrhajó is benne van, ezzel összesen nyolc Mark VI.-vel rendelkezik az ukrán hadiflotta. A Mark VI egy kis méretű, 72 tonnás part menti, folyami szolgálatra tervezett őrhajó, amely fel van szerelve két Mk 38 Bushmaster 25 milliméteres gépágyúval. Emellett az ellenséges tüzérség pozícióját észlelő radarrendszereket, katonai műhold adatok feldolgozását segítő eszközöket, katonai egészségügyi berendezéseket is kapnak.

Summa summárum: katonailag Ukrajna még a hagyományos (nem nukleáris) erőket tekintve sem komoly ellenfele az Oroszországi Föderációnak. Szakértők szerint egy hagyományos eszközökkel megvívott háborúban az ukrán erők néhány napon, esetleg héten belül összeomlanának az OF légi ereje és páncélos ékei csapásai nyomán.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)