Ugrás a fő tartalomra

EP: Oroszország súlyos árat fizetne akkor, ha megszállná Ukrajnát

Az Európai Uniónak egyértelművé kell tennie, hogy Oroszország a nemzetközi jog és normák megsértése miatt súlyos árat fizetne, ha a nemrégiben történt, azóta leállított csapatösszevonáshoz hasonló katonai műveletet követően megszállná Ukrajnát - szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői a testület brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásukban csütörtökön.

Az 569 szavazattal, 67 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az orosz hadsereg korábban nagy számban vonult fel az ukrán határ közelében és az elcsatolt Krím-félszigeten.

Véleményük szerint az orosz katonai lépésekre adható uniós válaszlépések között olyan intézkedések szerepelhetnének, mint az Oroszországból az EU-ba irányuló kőolaj- és földgázbehozatal azonnali leállítása, vagy az orosz hatóságokhoz és családtagjaikhoz közeli oligarchák európai unió területén tárolt vagyonának befagyasztása és vízumának visszavonása.

Az EP aggodalmát fejezte a Csehország és Oroszország között, a 2014-ben a vrbeticei lőszeraktárban történt robbanások miatt kialakult diplomáciai feszültség miatt. A képviselők szolidaritásukról biztosították Csehország lakosait és kormányát, és kijelentették: határozottan kiállnak Csehország mellett abban az Oroszországgal kirobbant diplomáciai vitában, amelynek során a két ország kölcsönösen diplomatákat utasított ki.

Az Európai Parlament emellett ismételten felszólított a "politikai indíttatásból és Oroszország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel ellentétesen" elítélt és bebörtönzött orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására.

Az uniós parlament végezetül az unió orosz energiától való függőségének csökkentése céljából azt javasolta, hogy a tagállamok állítsák le az Északi Áramlat 2 gázvezeték befejezését és a Rosatom orosz állami atomenergetikai konszern által tervezett atomerőművek építését.

Az állásfoglalás elfogadását megelőző szerdai plenáris vita során Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak hosszú és nehéz időszakra, kapcsolatainak romlására kell készülnie Oroszországot illetően.

Borrell az orosz hatóságok tevékenységét aggasztónak nevezte, és azt mondta: Moszkva látszólag szándékosan mélyíti a szembenállást és a feszültséget a Nyugattal.

"Nem akarjuk elmérgesíteni a helyzetet, ugyanakkor ki kell fejeznünk, hogy nem fogadjuk el a megfélemlítő magatartást, a katonai megoldásokat, és válaszolnunk kell, ha ilyenek történnek" - fogalmazott.

Az uniónak olyan megoldást kell találnia, amely elkerüli az állandósuló konfrontációt, de válaszokat készít elő arra az esetre, ha szomszédja, amely úgy tűnik, ellenségként lép fel, elmérgesíti a helyzetet. Az EU a közös érdekek mentén folytatott párbeszéd fenntartását kívánja Oroszországgal - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)