Ugrás a fő tartalomra

Feloldották a titkosítás alól a csernobili atomkatasztrófáról szóló vizsgálati anyagot.

Feloldotta a titkosítás alól és közzétette honlapján az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt csernobili atomkatasztrófáról szóló vizsgálati anyagot. A dokumentumokból kiderül, hogy az atomerőmű mindig súlyos baleseti kockázatot jelentett. A ’86-os katasztrófát megelőzően is voltak balesetek az erőműben – közölte az UNIAN hírügynökségre hivatkozva a Kárpáti Igaz Szó.

Az atombaleset 35. évfordulóján az ukrán titkosszolgálat, az SZBU a szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) iratanyagait oldotta fel a titkosítás alól, és azután nyilvánosságra is hozta e dokumentumokat. Ezekből a csernobili atomerőmű-baleset kevésbé ismert tényeire derült fény.

A levéltári dokumentumokból kiderült, hogy az 1986. április 26-i atomkatasztrófa előtt is számos vészjósló baleset történt az erőműben, amelyeket rendre eltussoltak a szovjet hatóságok. Például 1982-ben az egyes energiablokkban történ üzemzavar során jelentős mennyiségű radioaktív anyag szabadult fel. A KGB jelentése azonban a pánik és provokatív szóbeszédek megelőzésére szolgáló „intézkedésekkel” eltussolta a történteket. Két évvel később, 1984-ben az atomerőmű 3. és 4. blokkjában történt üzemzavar.

A titkosított dokumentumok szerint 1983-ban a moszkvai vezetés tájékoztatást kapott arról, hogy a csernobili a legveszélyesebb atomerőmű a Szovjetunióban, a legalapvetőbb biztonsági előírásoknak sem felel meg a létesítmény. A jelentés szerint egy esetleges baleset esetén a radioaktivitás a Hirosimára és Nagaszakira dobott amerikai atombombák együttesen keltett sugárzásának 60-szor lett volna.

A nyílvánosságra hozott jegyzőkönyvek szerint az 1986-os balesetet követően a szovjet államhatalmi szervek különböző “összeesküvés-elméleteket” gyártottak, annak érdekében, hogy eltitkolják a baleset valós okait.

Az SZBU tájékoztatása szerint már április 27-én, a katasztrófa másnapján névsor készült a “megbízhatatlan” pripjatyi lakosokról. A korabeli iratok szerint “nacionalisták” a “kijevi hírszerző hálózaton” keresztül szennyezett talajmintákat próbáltak kijuttatni Nyugatra, hogy ezzel diszkreditálják  szovjet vezetését a világ előtt. Ezt támasztja alá az a jelentés is, amely szerint egy francia tudósító Pripjatból származó talaj- és vízmintákat próbált kicsempészni az országból, ám KGB ügynökök észrevétlenül kicserélték a mintákat.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nagyon szürreális jelenet játszódott le az ukrán-magyar határon

Szürreális jelenet játszódott le szombaton a csapi határállomáson. Mikola Tiscsenko, a “zöld párt” parlamenti frakcióvezető-helyettese, akit nemrég kárpátaljai koordinátornak is kineveztek, a megyében folytatott munkalátogatása során arra utasította a megbízott regionális vámparancsnokot, hogy azt mondja: „A magyarok a mi barátaink”. A Novoje Vremja hírportál beszámolója szerint a kormánypárti képviselőt az hozta ki a sodrából, hogy hatalmas sor kígyózik a határátkelő előtt a kilépő oldalon. Tiscsenko magyarázatot kért a kialakult helyzetre Mikola Pozso megbízott vámparancsnoktól, aki a magyar oldalt okolta a kialakult helyzet miatt. Ez a magyarázat még inkább felpaprikázta a honatyát - írja a Kárpáti Igaz Szó. “Figyeljen rám, ők a szomszédaink, Magyarország a legfontosabb stratégiai partnerünk. Nem őket kell okolni a problémák miatt, semmiben sem vétkesek, ők a barátaink” – fogalmazott indulatosan Tiscsenko. Ezután felszólította a megbízott vámparancsnokot, hogy mondja utána: „A magya

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

A kárpátaljai magyarok remélik, hamarosan Magyarország és Ukrajna között is karanténmentessé válik a határátkelés

Rengeteg család van és volt a mai napig szétszakítva. Ukrajnában az elmúlt napokban valamelyest stabilizálódott a járvány terjedése, ezért a hatóságok egyre több régióban rendelnek el enyhítéseket. Közben a kárpátaljai magyarok abban reménykednek, hogy hamarosan Magyarország és Ukrajna között is karanténmentessé válik a határátkelés.

"Késhegyre a magyarokkal" - magyarellenes provokáció Beregszászban

Újabb magyarellenes plakátok jelentek meg Beregszászban ma hajnalban a következő felirattal: "Késhegyre a magyarokkal!!! Ki az ukrán földről! Adunk nektek rá egy hetet, különben elkezdünk titeket megmérgezni mint a patkányokat! Dicsőség a nemzetnek!!! Halál az ellenségre!!!"

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa