Ugrás a fő tartalomra

Ha Putyin nem akar háborút, mégis mit keres több tízezer orosz katona az ukrán határon?

Az orosz kormány valószínűleg nem készül Ukrajna megtámadására, csak azért mozgolódnak a határon, mert sürgetni akarják az orosz-ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalási folyamatokat. 2019-ben már született egy egyezmény, amely lényegében biztosítja a Donyec és Luhanszk-térség politikai függetlenségét, Oroszország valószínűleg ennek a szakadárok számára igencsak kedvező megállapodásnak az implementációját akarja felgyorsítani. A Putyin-kormány jó eséllyel azért sürgeti a dolgot ilyen látványosan, mert minden áron el akarja kerülni azt, hogy Ukrajna NATO-taggá váljon, vagy hogy jelentős amerikai erő vonuljon fel a szomszédos országban.

Az elmúlt hetekben több tízezer orosz katona és jelentős mennyiségű nehézfegyver halmozódott fel az orosz-ukrán határon és a Krímben. Bár sokan – köztük a NATO és az ukrán kormány is – amiatt aggódnak, hogy Oroszország támadást készül indítani, több elemzést is megjelent már arról, hogy – egyelőre - nem áll a Putyin-kormány érdekében egy nyílt offenzíva Ukrajna ellen, ezért nem is valószínű, hogy sor fog rá kerülni.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha Oroszország nem akar támadást indítani Ukrajna ellen, akkor mégis miért koncentráltak ekkora haderőt az országhatárra. A Putyin-kormány eleinte igencsak titokzatosan fogalmazott a csapatmozgásokkal kapcsolatosan és annyit reagáltak a nemzetközi felelősségre vonási kísérletekre, hogy az országhatáron belül oda csoportosítja a csapatait Oroszország, ahova csak akarja.

Később Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentette: Oroszország áprilisban az ország több területén is hadgyakorlatokat hajt végre, összesen mintegy 4048 helyszínen, ennek a nagyobb hadműveleti sorozatnak a része az ukrán határon történő csapatmozgás is. Mint ismertette: a tanmanőverek az összes katonai körzetre és az Északi Flottára, valamint a Kuril-szigetek régióira, a Távol-Északra és Kamcsatkára is kiterjednek.

Később hozzátette:

VALÓJÁBAN AZ EGÉSZ GYAKORLAT-SOROZAT AZÉRT VALÓSUL MEG, MERT AGGASZTÓ CSAPATMOZGÁSOKAT ÉSZLELTEK A NATO RÉSZÉRŐL EURÓPA-SZERTE ÉS OROSZORSZÁGNAK KÉSZEN KELL ARRA ÁLLNIA, HOGY MEGVÉDJE MAGÁT.

Valószínűleg arra utalt, hogy a Biden-kormány bombázókat küldött Norvégiába és Amerikában is növelték a katonai jelenlétet, illetve leállították a Trump-kormány által indított csapatkivonásokat is - olvasható a Portfolio elemézésében.

Az orosz kormány hivatalos kommunikációja szerint tehát nincs itt semmilyen látnivaló és nem terveznek semmilyen támadást Ukrajna ellen, valójában csak önvédelmi manővereket hajtanak végre, melyeket a romlott orosz-amerikai viszony indokol.

Valószínűleg igaza lesz azoknak, akik kételkednek abban, hogy mindössze egyfajta spontán hadgyakorlatot hajt végre az orosz hadsereg ilyen jelentős erővel. Még a NATO tisztségviselői és döntéshozói is csak találgatni tudnak arról, hogy pontosan mit tervez a Putyin-kormány, de a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy

AZ OROSZ VEZETÉS A KATONAI JELENLÉTTEL PRÓBÁLJA PRESSZIONÁLNI A NORMANDIAI NÉGYEKET ARRA, HOGY ÜLJENEK VISSZA A TÁRGYALÓASZTALHOZ, ÉS KEZDJENEK EL DOLGOZNI A MINSZKI EGYEZMÉNYEK, ILLETVE A STEINMEIER-FORMULA IMPLEMENTÁCIÓJÁN.

2019 októberében – Németország, Oroszország és Franciaország közbenjárásával – sikerült megállapodni az ukrán kormánnyal arról, hogy a Donyec- és Luhanszk-régió Ukrajna része maradna, viszont független önkormányzattal és választási rendszerrel működnének tovább, melyeknek kialakítását az ukrán kormány ellenőrizné. A megállapodás a Steinmeier-formula nevet kapta és jelentős részben a korábbi minszki egyezményekre épül. A szerződés aláírását tüntetések kísérték Ukrajnában, hiszen az ukrán lakosság jelentős része úgy látta, hogy de facto elismeri vele az ukrán kormány a lázadók uralmát a térség felett, így fölöslegesen halt meg több ezer ukrán katona az ország integritásának védelmében. Az értelmezés nagyjából helyes: a szakadárok által uralt területek lényegében csak papíron maradnának Ukrajna része, éppen ezért a lázadók is győzelmet deklaráltak, amikor az egyezmény aláírásra került.

Bár nemzetközi szinten jelentős optimizmus övezte a szerződést, az implementációjára a mai napig nem került teljesen sor. Hiába született meg a kvázi-szándéknyilatkozat, az ukrán kormány és a lázadók arról nem állapodtak meg, hogy pontosan milyen törvényességi keretek mentén zajlana az irányítási mechanizmus kialakítása. Így tehát, amíg erre vonatkozóan nem születik konkrét keretrendszer, a Steinmeier-formula csak egyfajta iránymutatás, mintsem konkrét, a polgárháborút lezáró szerződésként értelmezendő.

A Putyin-kormány valószínűleg az amerikai kormányváltás miatt tekerte fel a nyomásgyakorlást, Joe Biden elnök ugyanis – az Obama-kormány korábbi de facto ukrajnai ügyvivőjeként – jó kapcsolatot ápol az ukrán kormánnyal. Az orosz vezetés valószínűleg attól tart, hogy az új elnök felgyorsítja Ukrajna felvételének folyamatát a NATO-ba; ha ez megvalósul, Oroszország ellehetetlenedik a szakadár területek támogatásától, hiszen egy NATO-országgal szemben támasztott agresszió globális katonai csapást vonzana magával. Bár nem valószínű, hogy Ukrajna egyhamar NATO-tag lesz, elképzelhető, hogy egyes NATO-országok, élükön az Egyesült Államokkal, növelni fogják a katonai jelenlétüket Ukrajnában, amely nehezítheti a szakadárok pozícióját és szűkítheti Oroszország térségbeli mozgásterét.

EZEK ALAPJÁN ELMONDHATÓ: A MOSTANI CSAPATMOZGÁSOK CÉLJA VALÓSZÍNŰLEG AZ, HOGY A PUTYIN-KORMÁNY ISMÉT NEMZETKÖZI FIGYELMET IRÁNYÍTSON A 2015 ÓTA BEFAGYOTT KONFLIKTUSRA ÉS BEBIZTOSÍTSA A SZAKADÁR TERÜLETEK DE FACTO FÜGGETLENSÉGÉT, MIELŐTT NÖVEKSZIK A TÉRSÉGBEN A NATO-JELENLÉT.

Azon túl, hogy az orosz vezetésnek nem áll érdekében Ukrajna megtámadása, érdemes azzal is foglalkozni, hogy milyen az orosz támadások anatómiája. A 2014-es, krími annexió ennek vizsgálatára jó példa. Oroszország látszólag egyik pillanatról a másikra bevonult a területre, mindenféle háborús deklaráció vagy hivatalos kommunikáció nélkül. A megszálló katonákról levették az azonosító jeleket, felvarrókat, csapatlogókat is, majd az orosz kormány sokáig azt kommunikálta, hogy egy „helyi milícia spontán akciója” volt a támadás, amely olyannyira felkészületlenül érte az ukrán haderőt, hogy a Krím szinte egy puskalövés nélkül orosz kézre került. Ezen kívül a Donyec-medencében Oroszország zsoldos-alakulatokat használ proxi-hadseregként, annak érdekében, hogy le tudja tagadni hivatalos részvételét. Mindebből az látszik, hogy ha Oroszország támad, gyorsan, óvatosan és amennyire csak lehet, titokban teszi ezt, hogy tompítsa saját veszteségeit és a nemzetközi visszhangot. Ha Oroszország meg akarná támadni Ukrajnát, az akcióra valószínűleg már sor került volna.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy az ilyen jellegű akciók előtt Oroszország jellemzően bénító kibertámadásokat is véghez szokott vinni, ami jó előjele szokott lenni az orosz agressziónak, most viszont erre sem került még sor. Bár Oroszország támogatja a szakadárokat elektronikus harcászati eszközökkel, átfogó, kritikus infrastuktúrát célzó támadásról egyelőre még nem lehet beszélni.

Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentése szerint két hétig maradnak még az ukrán határ körül az orosz katonák, de ez az időszak könnyen elhúzódhat annak függvényében, hogy mi lesz Ukrajna, illetve a nemzetközi közösség reakciója.

Ha

  • az Egyesült Államok elkezd katonákat csoportosítani Ukrajnába,
  • a nyugati országok valamilyen szankcióval sújtják Oroszországot a provokáció miatt,
  • Ukrajna támadást indít a Donyec-medencében a szakadár területek visszacsatolása végett,
  • az ukrán kormány megkezdi a NATO-csatlakozás folyamatát,
  • nem valószínű, hogy sor kerül a konfliktus de-eszkalációjára, sőt, a helyzet további hevülése is felmerülhet.

Oroszország egyértelművé tette: „megvédi az állampolgárait,” ha Ukrajna támadást indít a Donyec-térségben és azt is, hogy nem fogják hagyni, hogy az ország a NATO-hoz csatlakozzon. Mint emlékezetes, a 2008-as orosz-grúz háború egyik fő kiváltó oka is a grúz kormány NATO-hoz való csatlakozási szándékának kinyilvánítása volt. Elmondható tehát, hogy sok múlik majd azon a konfliktus esetleges eszkalációjának tekintetében, hogy a NATO milyen válaszlépéseket tesz a jelenleg zajló orosz provokációra.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"A harcképes embereknek kell harcolniuk, az elnök engedélyezze a 18-60 év közötti férfiak kiutazását"

Több mint 25 ezer aláírás gyűlt össze az ukrán elnök honlapján a hadköteles férfiak országból történő kiutazására vonatkozó korlátozások megszüntetését szorgalmazó harmadik elektronikus petíció alatt, tehát Volodimir Zelenszkijnek válaszolnia kell a beadványra – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportálra hivatkozva a Kárpát.in.ua. A cikk szerint a petíció szerzője, Julija Bulavina úgy vélte, hogy „a harcképes embereknek kell harcolniuk”. Ezért arra kéri az elnököt, hogy engedélyezze a 18-60 év közötti, katonai tapasztalattal nem rendelkező, valamint a korlátozott katonai szolgálati alkalmassággal rendelkező férfiak kiutazását az országból. A petíció május 19-én jelent meg az elnök honlapján, és több mint 27 000 aláírást gyűjtött össze, és most Zelenszkijnek válaszolnia kell rá. Mint Bulavina közölte, február 24-e után több mint 110 000 ember tért vissza Ukrajnába, és több mint 100 000 önkéntes jelentkezett a területvédelmi egységekbe, és 20 000 harcos a Nemzetközi Légióba. Ezenkívül

Kuleba elmondta, Ukrajna mikor fog problémaként tekinteni Magyarországra

Ukrajna Magyarországra csak akkor fog problémaként tekinteni, ha a magyar kormány Kijev ellenes kijelentései egybeesnek a döntéseivel" - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajina hírportál szerint. "Úgy gondolom, hogy Magyarország önmagának "ötödik oszlopa". Ez az ő belpolitikájuk, a magyar embereknek kell eldönteniük, hogy ez mennyiben felel meg az ő érdekeiknek" - mondta a diplomata. Szerinte Magyarország kijelentései nem mindig jelentenek problémát Ukrajnának, hiszen nem mindig esnek egybe az ország döntéseivel és tetteivel. Budapest például csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, támogatta Ukrajna EU-tagjelölt státuszának megadását. Ugyanakkor előfordultak olyan esetek, amikor Magyarország blokkolt néhány lehetséges új szankciót a Kreml ellen. "Vagyis amíg Magyarország nyilatkozatai nem esnek egybe Ukrajnával kapcsolatos döntéseivel, addig lehet élni és dolgozni. Ha az, amit mondanak, kezd egybeesni azzal, amit csinál

Ezek a férfiak elhagyhatják Ukrajnát, de a végső döntést a határőrök hozzák meg

A katonai nyilvántartásból törölt férfiak elhagyhatják Ukrajnát  - közölte az Állami Határőrszolgálat a hivatalos honlapján. Ugyanakkor hozzátették: a végső döntést a határőrök hozzák majd meg, miután átellenőriztek minden szükséges okmányt. A hatályban lévő törvények értelmében a következő kategóriákba eső férfiaknak engedélyezték, hogy elhagyják az országot: rokkanttá nyilvánított személyek, illetve azok a férfiak, akiket a hadkiegészítő parancsnokság egészségügyi bizottsága szolgálatra alkalmatlannak nyilvánított és törölték a katonai nyilvántartásból. Azon férfiak, akik rendelkeznek a területi toborzóközpont által kiállított, „katonai nyilvántartásból eltávolítva” jelzéssel ellátott okmánnyal, ez a jelzés nem igazolja sem a rokkantságot, sem a katonai szolgálatra alkalmatlanságot, ezért nekik fel kell venniük a kapcsolatot a toborzóközponttal. ( Kárpátalja ) KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Novák Katalin visszavonta két kárpátaljai magyar állampolgárságát

Novák Katalin magyar köztársasági elnök Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztésére arról döntött, hogy mostantól ketten már nem magyar állampolgárok - írta a 24.hu. A határozatok most is a törvénynek arra a paragrafusára hivatkoznak, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. A határozatokban feltüntetett adatok alapján Novák Katalin egy Csománfalván (Ukrajna, Kárpátalja, Técsői járás) született 35 éves nő, illetve egy Kovácsréten (Ukrajna, Kárpátalja, Huszti járás) született 41 éves férfi magyar állampolgárságát vonta vissza. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Az ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek elhagyhatják Ukrajnát

Az érvényben lévő szabályok értelmében azok a férfiak, akiket a katonaorvosi bizottság ideiglenesen szolgálatra alkalmatlannak ítél, átléphetik a határt - olvasható az állami határőrség közleményben . Ehhez fel kell mutatniuk a határátkelőn az ezt igazoló okmányt. Ukrajna „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvénye értelmében a mozgósítás során a meghatározott eljárás szerint fogyatékosnak minősített, illetve a katonaorvosi bizottság következtetése szerint ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek, nem sorozhatók be. Az átmeneti alkalmatlanság hat hónapig érvényes, utána ismét részt kell venni egy orvosi vizsgálaton - írta a Kárpáti Igaz Szó . Nem hagyhatja el viszont az országot az, akinek a katonakönyvében „békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, háborúban korlátozottan alkalmas” minősítés szerepel, mivel „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvény 23. cikkelye 1. részében nem szerepel ilyen kategória,

Zelenszkij felszólította a Nyugatot, hogy kivétel nélkül zárja le a határait minden orosz állampolgár előtt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, ha megtiltják az orosz állampolgároknak a nyugati országokba való belépést, azzal megakadályozhatják, hogy az Oroszországi Föderáció ukrán területeket "annektáljon" - írta az RBK-Ukrajina hírportál a The Washington Post hírére hivatkozva. Zelenzkij szerint a határzár azért fontos szankció, mert "az oroszok más földjét veszik birtokba, ezért a saját világukban kell élniük, amíg nem változtatnak a filozófiájukon". Hangsúlyozta: ennek a döntésnek azokra az oroszokra is vonatkoznia kell, akik már nyugati országokban tartózkodnak. "Akármilyenek is az oroszok ... térjenek vissza Oroszországba. Akkor meg fogják érteni és azt fogják mondani: "ennek a háborúnak semmi köze hozzánk. Az egész lakosságot nem lehet felelőssé tenni, ugye?". Talán. De a lakosság ezt a kormányt választotta, és nem harcol ellene, nem vitatja a döntései, nem szólal fel ellene" - jegyezte meg az ukrán elnök. Szerinte így kiderülhet, hogy

Danilov üzent a külföldre menekült ukrán férfiaknak: ne bújjanak a nők szoknyája mögé

Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára biztos abban, van más alternatíva, ha egy férfi nem tud fegyvert fogni a háború alatt, ezért semmi esetre sem meneküljön senki külföldre - írta az RBK-Ukrajina hírportál. "Nem kell a nők szoknyája mögé bújni, és elmenekülni az országból. Segítenünk kell. Ha nem tud harcolni és fegyvert fogni, segítsen más módon. Keressen meg minden más lehetőséget" - fogalmazott a tisztségviselő. Danilov megjegyezte: igazságtalan az, hogy míg egyes férfiak védelmezik Ukrajnát, addig mások menekülőre fogják. Az más kérdés, ha valakit bizonyos okok miatt valóban nem lehet mozgósítani - tette hozzá. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: