Ugrás a fő tartalomra

Ha Putyin nem akar háborút, mégis mit keres több tízezer orosz katona az ukrán határon?

Az orosz kormány valószínűleg nem készül Ukrajna megtámadására, csak azért mozgolódnak a határon, mert sürgetni akarják az orosz-ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalási folyamatokat. 2019-ben már született egy egyezmény, amely lényegében biztosítja a Donyec és Luhanszk-térség politikai függetlenségét, Oroszország valószínűleg ennek a szakadárok számára igencsak kedvező megállapodásnak az implementációját akarja felgyorsítani. A Putyin-kormány jó eséllyel azért sürgeti a dolgot ilyen látványosan, mert minden áron el akarja kerülni azt, hogy Ukrajna NATO-taggá váljon, vagy hogy jelentős amerikai erő vonuljon fel a szomszédos országban.

Az elmúlt hetekben több tízezer orosz katona és jelentős mennyiségű nehézfegyver halmozódott fel az orosz-ukrán határon és a Krímben. Bár sokan – köztük a NATO és az ukrán kormány is – amiatt aggódnak, hogy Oroszország támadást készül indítani, több elemzést is megjelent már arról, hogy – egyelőre - nem áll a Putyin-kormány érdekében egy nyílt offenzíva Ukrajna ellen, ezért nem is valószínű, hogy sor fog rá kerülni.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha Oroszország nem akar támadást indítani Ukrajna ellen, akkor mégis miért koncentráltak ekkora haderőt az országhatárra. A Putyin-kormány eleinte igencsak titokzatosan fogalmazott a csapatmozgásokkal kapcsolatosan és annyit reagáltak a nemzetközi felelősségre vonási kísérletekre, hogy az országhatáron belül oda csoportosítja a csapatait Oroszország, ahova csak akarja.

Később Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentette: Oroszország áprilisban az ország több területén is hadgyakorlatokat hajt végre, összesen mintegy 4048 helyszínen, ennek a nagyobb hadműveleti sorozatnak a része az ukrán határon történő csapatmozgás is. Mint ismertette: a tanmanőverek az összes katonai körzetre és az Északi Flottára, valamint a Kuril-szigetek régióira, a Távol-Északra és Kamcsatkára is kiterjednek.

Később hozzátette:

VALÓJÁBAN AZ EGÉSZ GYAKORLAT-SOROZAT AZÉRT VALÓSUL MEG, MERT AGGASZTÓ CSAPATMOZGÁSOKAT ÉSZLELTEK A NATO RÉSZÉRŐL EURÓPA-SZERTE ÉS OROSZORSZÁGNAK KÉSZEN KELL ARRA ÁLLNIA, HOGY MEGVÉDJE MAGÁT.

Valószínűleg arra utalt, hogy a Biden-kormány bombázókat küldött Norvégiába és Amerikában is növelték a katonai jelenlétet, illetve leállították a Trump-kormány által indított csapatkivonásokat is - olvasható a Portfolio elemézésében.

Az orosz kormány hivatalos kommunikációja szerint tehát nincs itt semmilyen látnivaló és nem terveznek semmilyen támadást Ukrajna ellen, valójában csak önvédelmi manővereket hajtanak végre, melyeket a romlott orosz-amerikai viszony indokol.

Valószínűleg igaza lesz azoknak, akik kételkednek abban, hogy mindössze egyfajta spontán hadgyakorlatot hajt végre az orosz hadsereg ilyen jelentős erővel. Még a NATO tisztségviselői és döntéshozói is csak találgatni tudnak arról, hogy pontosan mit tervez a Putyin-kormány, de a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy

AZ OROSZ VEZETÉS A KATONAI JELENLÉTTEL PRÓBÁLJA PRESSZIONÁLNI A NORMANDIAI NÉGYEKET ARRA, HOGY ÜLJENEK VISSZA A TÁRGYALÓASZTALHOZ, ÉS KEZDJENEK EL DOLGOZNI A MINSZKI EGYEZMÉNYEK, ILLETVE A STEINMEIER-FORMULA IMPLEMENTÁCIÓJÁN.

2019 októberében – Németország, Oroszország és Franciaország közbenjárásával – sikerült megállapodni az ukrán kormánnyal arról, hogy a Donyec- és Luhanszk-régió Ukrajna része maradna, viszont független önkormányzattal és választási rendszerrel működnének tovább, melyeknek kialakítását az ukrán kormány ellenőrizné. A megállapodás a Steinmeier-formula nevet kapta és jelentős részben a korábbi minszki egyezményekre épül. A szerződés aláírását tüntetések kísérték Ukrajnában, hiszen az ukrán lakosság jelentős része úgy látta, hogy de facto elismeri vele az ukrán kormány a lázadók uralmát a térség felett, így fölöslegesen halt meg több ezer ukrán katona az ország integritásának védelmében. Az értelmezés nagyjából helyes: a szakadárok által uralt területek lényegében csak papíron maradnának Ukrajna része, éppen ezért a lázadók is győzelmet deklaráltak, amikor az egyezmény aláírásra került.

Bár nemzetközi szinten jelentős optimizmus övezte a szerződést, az implementációjára a mai napig nem került teljesen sor. Hiába született meg a kvázi-szándéknyilatkozat, az ukrán kormány és a lázadók arról nem állapodtak meg, hogy pontosan milyen törvényességi keretek mentén zajlana az irányítási mechanizmus kialakítása. Így tehát, amíg erre vonatkozóan nem születik konkrét keretrendszer, a Steinmeier-formula csak egyfajta iránymutatás, mintsem konkrét, a polgárháborút lezáró szerződésként értelmezendő.

A Putyin-kormány valószínűleg az amerikai kormányváltás miatt tekerte fel a nyomásgyakorlást, Joe Biden elnök ugyanis – az Obama-kormány korábbi de facto ukrajnai ügyvivőjeként – jó kapcsolatot ápol az ukrán kormánnyal. Az orosz vezetés valószínűleg attól tart, hogy az új elnök felgyorsítja Ukrajna felvételének folyamatát a NATO-ba; ha ez megvalósul, Oroszország ellehetetlenedik a szakadár területek támogatásától, hiszen egy NATO-országgal szemben támasztott agresszió globális katonai csapást vonzana magával. Bár nem valószínű, hogy Ukrajna egyhamar NATO-tag lesz, elképzelhető, hogy egyes NATO-országok, élükön az Egyesült Államokkal, növelni fogják a katonai jelenlétüket Ukrajnában, amely nehezítheti a szakadárok pozícióját és szűkítheti Oroszország térségbeli mozgásterét.

EZEK ALAPJÁN ELMONDHATÓ: A MOSTANI CSAPATMOZGÁSOK CÉLJA VALÓSZÍNŰLEG AZ, HOGY A PUTYIN-KORMÁNY ISMÉT NEMZETKÖZI FIGYELMET IRÁNYÍTSON A 2015 ÓTA BEFAGYOTT KONFLIKTUSRA ÉS BEBIZTOSÍTSA A SZAKADÁR TERÜLETEK DE FACTO FÜGGETLENSÉGÉT, MIELŐTT NÖVEKSZIK A TÉRSÉGBEN A NATO-JELENLÉT.

Azon túl, hogy az orosz vezetésnek nem áll érdekében Ukrajna megtámadása, érdemes azzal is foglalkozni, hogy milyen az orosz támadások anatómiája. A 2014-es, krími annexió ennek vizsgálatára jó példa. Oroszország látszólag egyik pillanatról a másikra bevonult a területre, mindenféle háborús deklaráció vagy hivatalos kommunikáció nélkül. A megszálló katonákról levették az azonosító jeleket, felvarrókat, csapatlogókat is, majd az orosz kormány sokáig azt kommunikálta, hogy egy „helyi milícia spontán akciója” volt a támadás, amely olyannyira felkészületlenül érte az ukrán haderőt, hogy a Krím szinte egy puskalövés nélkül orosz kézre került. Ezen kívül a Donyec-medencében Oroszország zsoldos-alakulatokat használ proxi-hadseregként, annak érdekében, hogy le tudja tagadni hivatalos részvételét. Mindebből az látszik, hogy ha Oroszország támad, gyorsan, óvatosan és amennyire csak lehet, titokban teszi ezt, hogy tompítsa saját veszteségeit és a nemzetközi visszhangot. Ha Oroszország meg akarná támadni Ukrajnát, az akcióra valószínűleg már sor került volna.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy az ilyen jellegű akciók előtt Oroszország jellemzően bénító kibertámadásokat is véghez szokott vinni, ami jó előjele szokott lenni az orosz agressziónak, most viszont erre sem került még sor. Bár Oroszország támogatja a szakadárokat elektronikus harcászati eszközökkel, átfogó, kritikus infrastuktúrát célzó támadásról egyelőre még nem lehet beszélni.

Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentése szerint két hétig maradnak még az ukrán határ körül az orosz katonák, de ez az időszak könnyen elhúzódhat annak függvényében, hogy mi lesz Ukrajna, illetve a nemzetközi közösség reakciója.

Ha

  • az Egyesült Államok elkezd katonákat csoportosítani Ukrajnába,
  • a nyugati országok valamilyen szankcióval sújtják Oroszországot a provokáció miatt,
  • Ukrajna támadást indít a Donyec-medencében a szakadár területek visszacsatolása végett,
  • az ukrán kormány megkezdi a NATO-csatlakozás folyamatát,
  • nem valószínű, hogy sor kerül a konfliktus de-eszkalációjára, sőt, a helyzet további hevülése is felmerülhet.

Oroszország egyértelművé tette: „megvédi az állampolgárait,” ha Ukrajna támadást indít a Donyec-térségben és azt is, hogy nem fogják hagyni, hogy az ország a NATO-hoz csatlakozzon. Mint emlékezetes, a 2008-as orosz-grúz háború egyik fő kiváltó oka is a grúz kormány NATO-hoz való csatlakozási szándékának kinyilvánítása volt. Elmondható tehát, hogy sok múlik majd azon a konfliktus esetleges eszkalációjának tekintetében, hogy a NATO milyen válaszlépéseket tesz a jelenleg zajló orosz provokációra.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fontos bejelentést tett az Ukrán Állami Határőrszolgálat

Nem kell karanténba vonulniuk hétfőtől a tranzitutasként Ukrajnába belépő külföldieknek és hontalan személyeknek, ha dokumentummal igazolják, hogy 48 órán belül elhagyják az országot – adta hírül az unn.com.ua hírportál az Állami Határőrszolgálatra hivatkozva. A jelentés szerint 2021. szeptember 20-tól nem kell karanténba vonulniuk és mobiltelefonjukra telepíteni a Vdoma applikációt az Ukrajnába tranzitcéllal belépő külföldieknek és hontalan személyeknek, ha dokumentumuk van arról, hogy 48 órán belül elhagyják az országot. Ugyanakkor változatlanul érvényben marad – érkezési országtól függetlenül – a külföldiek és Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára a megkötés, amely szerint Ukrajnában bejegyzett társaság által kiadott, a Covid-19 gyógyításának és betegmegfigyelésnek a költségfedezésére és az ukrajnai tartózkodás egész idejére kiterjedő egészségbiztosítással kell rendelkezniük. A Kárpát.in.ua emlékeztet, Ukrajnába érkező külföldieknek, tartózkodási engedéllyel

Egy szívbeteg beregszászi nő kéri az emberek segítségét

A beregszászi Orosz Alinánál az orvosok szívproblémákat diagnosztizáltak: degeneratív elváltozást, bal oldali kamratágulatot és aorta-szűkületet. A 47 éves nőnek minél hamarabb műtétre lenne szüksége, azonban az operáció rengeteg pénzbe kerül, amit önerőből sajnos nem tud előteremteni - írta a Mukachevo.net hírportál. Alina most az emberek segítéségét kéri. Mivel korábban részt vett a Donyec-medencei terrorellenes műveletekben, a katonákat segítő önkéntesekhez is fordul. Aki anyagilag tudja támogatni Orosz Alinát, az a következő számlaszámokra küldhet adományt: 4149499117366763 (PrivatBank) és 5169305302988158 (Ukrszibbank). KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Több mint 120 elfogatóparancs van érvényben Magyarországon beregszásziak ellen

A magyar rendőrség hivatalos honlapja szerint számos beregszászi személy ellen van jelenleg is érvényben elfogatóparancs Magyarországon. A legtöbb esetben közokirat-hamisítás a vád. Van azobnan akit emberölés, rablás, fogolyszökés vagy kábítószer birtoklása miatt keres a rendőrség. A körözött személyek listáját ide kattintva tudja megtekinteni! KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Ezek a korlátozások lépnek életbe csütörtöktől Ukrajnában

Ukrajna egész területére vonatkozó sárga veszélyességi fokozatú karantén bevezetéséről döntött csütörtöktől, azaz szeptember 23-tól kezdődően keddi ülésén a Technogén-, Környezetvédelmi és Rendkívüli Helyzetek Állami Bizottsága – adta hírül az rbc.ua hírportál a kormány sajtószóvivői irodájára hivatkozva. Ukrajna egész területén a következő korlátozások lépnek hatályba: az iskolák, óvodák és felsőoktatási intézmények csak a személyzet 80 %-ának legalább egy adag vakcinával történt beoltottsága esetén működhetnek; tilos tömegrendezvények tartása 4 négyzetméterre számított egy főt meghaladó közönséglétszám vagy az ülőhelyek termenként több mint kétharmados telítettsége esetén; a vendéglátóhelyeken egy asztalnál négynél többen nem ülhetnek, és az asztalok nem lehetnek egymáshoz 1,5 méternél közelebb; a filmszínházak és más kulturális intézmények legfeljebb a helyek kétharmados vagy minden egyes terem helyeinek 50 %-os telítettsége mellett működhetnek; a sporttermek és fitness központ

Nemzetközi elfogató parancs alapján körözik a csongori születetésű nőt

Tóth Alexandrát k özokirat-hamisítás miatt körözik  . A kárpátaljai származású nő ellen a magyar rendőrség honlapja szerint jelenleg nemzetközi elfogató parancs van érvényben. Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3613914930-os telefonszámon és a kgbefo.brfk@budapest.police.hu e-mail címen tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !