Ugrás a fő tartalomra

Hat kérdés az orosz-ukrán feszültségről

A közösségi médiában több videón is látni, hogy orosz nehézfegyverzetet szállítanak vonatokon az ukrán határ közelébe. Az elcsatolt Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő hidat pedig egy időre lezárták, hogy utat nyissanak a fegyveres konvojoknak. Felforrósodhat-e az orosz-ukrán konfliktus?

Az utóbbi napokban Kelet-Ukrajna ismét a híradások élére került. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra utalt, hogy csak hazája NATO-tagsága – vagy legalábbis a felvételéhez vezető első lépés – hozhatja el a békét a térségbe. Rövid idő alatt hat ukrán kormánykatona halt meg az Donbassz egy részét ellenzőrző, oroszajkú lázadókkal kirobbant összecsapásokban.

Az orosz média közben egy ukrán támadásban meghalt ötéves gyerekről szóló hírt említ.

Miközben egyre hangosabb a háborús retorika, a Szabad Európa egy terjedelmes cikkében megpróbál választ adni hat kérdésre az ukrán-orosz feszültségben.

Nem folyik már most is háború?

De igen. A Donbassz néven ismert kelet-ukrajnai iparvidéken 2014. áprilisában robbant ki a fegyveres konfliktus. Több tűzszünet ellenére még mindig nem értek véget a harcok. Eddig már több, mint 13 ezer ember halt meg és 1 millió menekült el otthonából az ENSZ adatai szerint.

Legutóbb 2017. januárjában folytak súlyos összecsapások Avdijivka város közelében. Azóta a felek rendszeresen lövik egymást aknavetőkkel vagy vetnek be mesterlövészeket. A legutóbbi, legsúlyosabb incidens március 26-án történt, amikor négy ukrán kormánykatona halt meg a Donyecktől északra fekvő Sumi mellett.

2020. kezdete óta 70 ukrán katona vesztette életét és több száz sebesült meg – közölte a múlt hónapban egy ukrán illetékes.

Március óta érezhetően fokozódott az orosz csapatmozgás az ukrán-orosz határ mentén és további csapatok érkeztek a 2014-ben elcsatolt Krímbe.

Mindez aggodalommal tölti el a nyugati kormányokat.

Milyen hadifelszerelésről van szó?

Az elmúlt hetekben egyre több fénykép, video és egyéb adat került napvilágra, amelyek szerint jelentős számú orosz páncélos haditechnikát és katonákat mozgatnak az ukrán határ közelébe és a Krím-félszigetre.

Ennek nyomán a „nyílt forrásokkal” dolgozó kutatók és újságírók munkához láttak, hogy a pontosan meghatározzák a felvételek földrajzi helyzetét és ebből kikövetkeztessék az orosz katonai parancsnokság és a Kreml szándékait.

Az egyik – sokat ismételt – elmélet szerint az erődemonstrációval Moszkva rá akar ijeszteni Kijevre és üzenni akar a Nyugatnak, hogy gyorsan kész katonákat beküldeni Ukrajnába és nem is keveset.

„Az a magamutogató mód, ahogy az orosz haditechnikát mozgatják, arra utal, hogy Moszkva a kardcsörtetést és nem a villámháborút választotta” – értékelte a helyzetet Makszim Szamorukov, a Moszkvai Carnegie Központ kutatója.

Megfigyelők megjegyzik: Moszkva a múltban is végrehajtott jelentős csapatmozgásokat – normál hadgyakorlatok előtt – anélkül, hogy inváziót indított volna. Egyes elemzők szerint azonban a mostani csapatösszevonásokra nem érvényes a korábbi magyarázat.

Mit mond Moszkva?

Nem sokat, vagy nem sok egyértelmű dolgot.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő nemrég azzal hárította el a riporterek kérdéseit, hogy közölte: nincs miért félni az orosz fegyveres egységek átvezénylésével kapcsolatban és különben is, szigorúan belügyről volt szó.

Viszont, ha a Krím kerül szóba, akkor Kijev, a Nyugat – és szinte az egész külvilág – nem fogadja a Kreml magyarázatát, mert nem ismeri el a félsziget feletti orosz fennhatóságot.

Közben az orosz Déli Katonai Körzet – a Donbassz-közeli térségekért, a Krímért és az Észak-Kaukázusért felelős parancsnoki régió - közölte, hogy éves harckészültségi gyakorlatot tart, amelyhez több tucat más gyakorlat is kapcsolódik március 29. és április 30. között.

Néhány nappal korábban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is hozzájárult ahhoz, hogy még kevésbé lehessen tisztán látni. Bejelentette, hogy az észak-nyugati Pszkov városban állomásozó 56. Légideszant Dandárt átszervezik és átdobják Feodoszija krími kikötővárosba. A Kercsi-szoros felett átívelő híd lezárása jelentések szerint az egység felszerelésének szállításával függ össze.

De míg Oroszország rendszeresen szervez nagyszabású, az egyes parancsnoki körzetek egészére kiterjedő és több ezer katonát és több tucat egységet megmozgató hadgyakorlatokat, egyes elemzők szerint most annyi haditechnikát mozgatnak, ami már meghaladja a normális szintet.

Sojgu közben az összes orosz katonai körzetben induló, nagyszabású hadgyakorlatokat jelentett be.

De hát nincs érvényben tűzszünet?

Elvileg igen. A sokszor megsértett fegyvernyugvásról az úgynevezett Minszki Egyezményekben állapodtak meg. A kétkomponensű megállapodás második egyezményét 2015. februárjában írta alá Ukrajna, Oroszország valamint a két önkényesen kikiáltott, a donyecki és luhanszki régió területének egy részét ellenőrző lázadó köztársaság vezetése. Az aláírók közt volt továbbá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.

A Kelet-Ukrajnához kötődő diplomáciai alkudozás során emlegetik még a „normandiai formátumot”. Ebben a csoportban Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország foglal helyet. Elméletben a konfliktus rendezése a célja, de ezt fékezi, hogy Oroszország anyagilag és más módon támogatja a kelet-ukrajnai lázadókat, hatással van rá az ukrán belpolitika, valamint Berlin és Párizs ingadozása, hogy mennyire keményen szálljon szembe Moszkvával és mennyire határozottan támogassa Kijevet.

Április 3-i nyilatkozatában a német külügyminisztérium például „önmérsékletre” intett a jelenlegi feszültségben, de úgy, hogy erre „az összes felet” felszólította.

Ezzel több bírálatot váltott ki – illetékesek szerint egyenlőségjelet húzott a fenyegető orosz csapatmozgatás és Ukrajna védekező pozíciója között. 

Az Európai Unió közben támogatásáról biztosította Ukrajnát. Mivel azonban Josep Borrell külügyi főfelelőst megalázó módon kezelték moszkvai látogatásán, megfigyelők ebből arra következtettek, hogy az Uniónak kevés ráhatása van a kérdésben Oroszországra.

Lehet, hogy Moszkva „azt akarja világossá tenni a Nyugat számára, hogy minél inkább támogatja retorikájával Ukrajnát, annál nagyobb a kockázata, hogy egyszer kénytelen lesz állni a szavát... mert itt olyasmiről van szó, amit a Kreml szerint Európa nem akar meglépni” – írta Mark Galeotti Oroszország-elemző a BNE Intellinewsban megjelent véleménycikkében.

És mit mond az Egyesült Államok?

Megfigyelők szerint az orosz manőverek időzítése és komolysága kihívást jelenthet Joe Biden elnöknek. Biden – korábbi alelnöksége és a 2014-ben indult háború kezdete óta – Ukrajna egyik legharcosabb támogatója.

A Krím elcsatolása után Washington szankciókkal sújtotta Moszkvát és – gyakran békülékeny retorikája ellenére – ezeket Biden elődje, Donald Trump sem vonta vissza.

Az új Biden-kormányzat konfrontatívabb hozzáállást helyezett kilátásba. Amerikai illetékesek Biden hatalomralépése óta többször megismételték: se nem akarják újraindítani az oroszokkal a viszonyt, se nem akarják eszkalálni a helyzetet.

„Magyarázatot kértünk Oroszországtól ezekről a provokációkról. Ami viszont még fontosabb: közvetlenül jeleztük ukrán partnereinknek, hogy támogatjuk őket” – mondta hétfőn Ned Price külügyi szóvivő.

Az új amerikai elnökség további gazdasági szankciókkal sújtotta Moszkvát az Alekszej Navalnij ellenzéki vezér elleni, majdnem halálos kimenetelű mérgezéses merénylet és Navalnij bebörtönzése után.

A washingtoni kormányzat továbbá nem részletezett válaszcsapást helyezett kilátásba az amerikai kormányzati informatikai hálózatokat ért masszív hekkertámadás miatt, amelyet az orosz hírszerzés számlájára írtak.

Április 2-n, Biden megejtette első telefonbeszélgetését Volodimir Zelenszkijjel és ebben Washington „megingathatatlan támogatásáról” biztosította az ukrán elnököt. A hívás előtt vezető amerikai védelmi illetékesek beszéltek ukrán kollégáikkal.

Miközben az EU többmillió euróval segítette Ukrajnát abban, hogy működőképesebb és kevésbé korrupt kormányzatot hozzon létre, az Egyesült Államok fegyverekkel látta el és kiképezte az ukrán hadsereget. A fegyverszállítások részeként páncéltörő és az éjszakai látást segítő eszközökhöz valamint a tűzérségi egységeket bemérő radarokhoz juttatták az ukrán fegyveres erőket.

Március 1-én az amerikai védelmi minisztérium 125 millió dolláros új katonai segélyt jelentett be Ukrajnának. Olyan kapacitásokat említettek, amelyek „fokozzák a haderő halált okozó képességét, javítják a parancsnoki-ellenőrző és szituációs elemző képességeit”.

A tűzérségi elhárító radarok mellett továbbra is segítik a műholdas megfigyelésben, a helyzetértékelésben, valamint javítják a katonai kórházi és a harci zónából történő evakulási képességeket.

A Kreml közben harcosan ellenzi, hogy Ukrajna bármikor is belépjen a NATO-ba. De miközben Kijev tagsága még mindig csak távoli lehetőség, ez nem akadályozta meg Zelenszkijt hogy nyilvánosan beszéljen róla.

„Elköteleztük magunkat, hogy megreformáljuk hadseregünket és védelmi szektorunkat. De a reformok egyedül nem állítják meg Oroszországot. A NATO az egyetlen módja a Donbasszban folyó háború leállításának” – írta a Twitteren, miután telefonon beszélt Jens Stoltenberggel, az Észak-Atlanti Szövetség főtitkárával.

Mik Oroszország céljai?

Hogy Moszkvának néhány nagyszabású hadgyakorlaton és csapatvezénylésen túl vannak-e további céljai, az sem Washington, sem Kijev, sem más nyugati fővárosok számára nem világos.

Viszont útmutatóul szolgálhat, hogyan kezel Oroszország a hátsó udvarában zajló más konfliktusokat. Ezek a „befagyott konfliktusok” a Szovjetunió összeomlása után több helyen is rendezetlenek maradtak, például ilyen Grúzia és két szakadár tartománya, Abházia és Dél-Oszétia vagy a moldovai központi kormány és az oroszajkú Transzdnyisztria szembenállása.

Az összes ilyen helyre orosz erők vonultak be, vagy békefenntartóként vagy odatelepített egységként. A valóságban az ENSZ vagy az EBESZ jóváhagyása nélkül jelentek meg és Moszkva javára billentették el a status quot.

Arról, hogy a Donbasszba nemzetközi békefenntartókat küldjenek az EBESZ égisze alatt, a múltban már szó volt. Az elképzelések azonban elakadtak az olyan kérdések miatt, hogy ezek az egységek az ukrán-orosz határon vagy a Kelet-Ukrajnán belüli demarkációs vonalon járőrözhetnének-e.

A legtöbb megfigyelő szerint Oroszország nem akarja megreszkírozni a totális háború újraindítását és nem akar – legalábbis egyelőre – további ukrán területeket megszerezni.

James Sherr, a brit külügyi intézet, a Chatham House Oroszország programjának korábbi vezetője szerint Moszkva végső célja az lehet, hogy orosz békefenntartó kontingenst vezényeljenek Ukrajnába.

„Valószínűleg a leginkább reális forgatókönyv egy helyi, drámai és pusztító eszkaláció, amely orosz ’békefenntartók’ telepítéséhez vezet a jelenlegi demarkációs vonal mentén” – írta az Észt Nemzetközi Védelmi és Biztonsági Központnak írt kommentárjában.

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)