Ugrás a fő tartalomra

Hat kérdés az orosz-ukrán feszültségről

A közösségi médiában több videón is látni, hogy orosz nehézfegyverzetet szállítanak vonatokon az ukrán határ közelébe. Az elcsatolt Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő hidat pedig egy időre lezárták, hogy utat nyissanak a fegyveres konvojoknak. Felforrósodhat-e az orosz-ukrán konfliktus?

Az utóbbi napokban Kelet-Ukrajna ismét a híradások élére került. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra utalt, hogy csak hazája NATO-tagsága – vagy legalábbis a felvételéhez vezető első lépés – hozhatja el a békét a térségbe. Rövid idő alatt hat ukrán kormánykatona halt meg az Donbassz egy részét ellenzőrző, oroszajkú lázadókkal kirobbant összecsapásokban.

Az orosz média közben egy ukrán támadásban meghalt ötéves gyerekről szóló hírt említ.

Miközben egyre hangosabb a háborús retorika, a Szabad Európa egy terjedelmes cikkében megpróbál választ adni hat kérdésre az ukrán-orosz feszültségben.

Nem folyik már most is háború?

De igen. A Donbassz néven ismert kelet-ukrajnai iparvidéken 2014. áprilisában robbant ki a fegyveres konfliktus. Több tűzszünet ellenére még mindig nem értek véget a harcok. Eddig már több, mint 13 ezer ember halt meg és 1 millió menekült el otthonából az ENSZ adatai szerint.

Legutóbb 2017. januárjában folytak súlyos összecsapások Avdijivka város közelében. Azóta a felek rendszeresen lövik egymást aknavetőkkel vagy vetnek be mesterlövészeket. A legutóbbi, legsúlyosabb incidens március 26-án történt, amikor négy ukrán kormánykatona halt meg a Donyecktől északra fekvő Sumi mellett.

2020. kezdete óta 70 ukrán katona vesztette életét és több száz sebesült meg – közölte a múlt hónapban egy ukrán illetékes.

Március óta érezhetően fokozódott az orosz csapatmozgás az ukrán-orosz határ mentén és további csapatok érkeztek a 2014-ben elcsatolt Krímbe.

Mindez aggodalommal tölti el a nyugati kormányokat.

Milyen hadifelszerelésről van szó?

Az elmúlt hetekben egyre több fénykép, video és egyéb adat került napvilágra, amelyek szerint jelentős számú orosz páncélos haditechnikát és katonákat mozgatnak az ukrán határ közelébe és a Krím-félszigetre.

Ennek nyomán a „nyílt forrásokkal” dolgozó kutatók és újságírók munkához láttak, hogy a pontosan meghatározzák a felvételek földrajzi helyzetét és ebből kikövetkeztessék az orosz katonai parancsnokság és a Kreml szándékait.

Az egyik – sokat ismételt – elmélet szerint az erődemonstrációval Moszkva rá akar ijeszteni Kijevre és üzenni akar a Nyugatnak, hogy gyorsan kész katonákat beküldeni Ukrajnába és nem is keveset.

„Az a magamutogató mód, ahogy az orosz haditechnikát mozgatják, arra utal, hogy Moszkva a kardcsörtetést és nem a villámháborút választotta” – értékelte a helyzetet Makszim Szamorukov, a Moszkvai Carnegie Központ kutatója.

Megfigyelők megjegyzik: Moszkva a múltban is végrehajtott jelentős csapatmozgásokat – normál hadgyakorlatok előtt – anélkül, hogy inváziót indított volna. Egyes elemzők szerint azonban a mostani csapatösszevonásokra nem érvényes a korábbi magyarázat.

Mit mond Moszkva?

Nem sokat, vagy nem sok egyértelmű dolgot.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő nemrég azzal hárította el a riporterek kérdéseit, hogy közölte: nincs miért félni az orosz fegyveres egységek átvezénylésével kapcsolatban és különben is, szigorúan belügyről volt szó.

Viszont, ha a Krím kerül szóba, akkor Kijev, a Nyugat – és szinte az egész külvilág – nem fogadja a Kreml magyarázatát, mert nem ismeri el a félsziget feletti orosz fennhatóságot.

Közben az orosz Déli Katonai Körzet – a Donbassz-közeli térségekért, a Krímért és az Észak-Kaukázusért felelős parancsnoki régió - közölte, hogy éves harckészültségi gyakorlatot tart, amelyhez több tucat más gyakorlat is kapcsolódik március 29. és április 30. között.

Néhány nappal korábban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is hozzájárult ahhoz, hogy még kevésbé lehessen tisztán látni. Bejelentette, hogy az észak-nyugati Pszkov városban állomásozó 56. Légideszant Dandárt átszervezik és átdobják Feodoszija krími kikötővárosba. A Kercsi-szoros felett átívelő híd lezárása jelentések szerint az egység felszerelésének szállításával függ össze.

De míg Oroszország rendszeresen szervez nagyszabású, az egyes parancsnoki körzetek egészére kiterjedő és több ezer katonát és több tucat egységet megmozgató hadgyakorlatokat, egyes elemzők szerint most annyi haditechnikát mozgatnak, ami már meghaladja a normális szintet.

Sojgu közben az összes orosz katonai körzetben induló, nagyszabású hadgyakorlatokat jelentett be.

De hát nincs érvényben tűzszünet?

Elvileg igen. A sokszor megsértett fegyvernyugvásról az úgynevezett Minszki Egyezményekben állapodtak meg. A kétkomponensű megállapodás második egyezményét 2015. februárjában írta alá Ukrajna, Oroszország valamint a két önkényesen kikiáltott, a donyecki és luhanszki régió területének egy részét ellenőrző lázadó köztársaság vezetése. Az aláírók közt volt továbbá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.

A Kelet-Ukrajnához kötődő diplomáciai alkudozás során emlegetik még a „normandiai formátumot”. Ebben a csoportban Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország foglal helyet. Elméletben a konfliktus rendezése a célja, de ezt fékezi, hogy Oroszország anyagilag és más módon támogatja a kelet-ukrajnai lázadókat, hatással van rá az ukrán belpolitika, valamint Berlin és Párizs ingadozása, hogy mennyire keményen szálljon szembe Moszkvával és mennyire határozottan támogassa Kijevet.

Április 3-i nyilatkozatában a német külügyminisztérium például „önmérsékletre” intett a jelenlegi feszültségben, de úgy, hogy erre „az összes felet” felszólította.

Ezzel több bírálatot váltott ki – illetékesek szerint egyenlőségjelet húzott a fenyegető orosz csapatmozgatás és Ukrajna védekező pozíciója között. 

Az Európai Unió közben támogatásáról biztosította Ukrajnát. Mivel azonban Josep Borrell külügyi főfelelőst megalázó módon kezelték moszkvai látogatásán, megfigyelők ebből arra következtettek, hogy az Uniónak kevés ráhatása van a kérdésben Oroszországra.

Lehet, hogy Moszkva „azt akarja világossá tenni a Nyugat számára, hogy minél inkább támogatja retorikájával Ukrajnát, annál nagyobb a kockázata, hogy egyszer kénytelen lesz állni a szavát... mert itt olyasmiről van szó, amit a Kreml szerint Európa nem akar meglépni” – írta Mark Galeotti Oroszország-elemző a BNE Intellinewsban megjelent véleménycikkében.

És mit mond az Egyesült Államok?

Megfigyelők szerint az orosz manőverek időzítése és komolysága kihívást jelenthet Joe Biden elnöknek. Biden – korábbi alelnöksége és a 2014-ben indult háború kezdete óta – Ukrajna egyik legharcosabb támogatója.

A Krím elcsatolása után Washington szankciókkal sújtotta Moszkvát és – gyakran békülékeny retorikája ellenére – ezeket Biden elődje, Donald Trump sem vonta vissza.

Az új Biden-kormányzat konfrontatívabb hozzáállást helyezett kilátásba. Amerikai illetékesek Biden hatalomralépése óta többször megismételték: se nem akarják újraindítani az oroszokkal a viszonyt, se nem akarják eszkalálni a helyzetet.

„Magyarázatot kértünk Oroszországtól ezekről a provokációkról. Ami viszont még fontosabb: közvetlenül jeleztük ukrán partnereinknek, hogy támogatjuk őket” – mondta hétfőn Ned Price külügyi szóvivő.

Az új amerikai elnökség további gazdasági szankciókkal sújtotta Moszkvát az Alekszej Navalnij ellenzéki vezér elleni, majdnem halálos kimenetelű mérgezéses merénylet és Navalnij bebörtönzése után.

A washingtoni kormányzat továbbá nem részletezett válaszcsapást helyezett kilátásba az amerikai kormányzati informatikai hálózatokat ért masszív hekkertámadás miatt, amelyet az orosz hírszerzés számlájára írtak.

Április 2-n, Biden megejtette első telefonbeszélgetését Volodimir Zelenszkijjel és ebben Washington „megingathatatlan támogatásáról” biztosította az ukrán elnököt. A hívás előtt vezető amerikai védelmi illetékesek beszéltek ukrán kollégáikkal.

Miközben az EU többmillió euróval segítette Ukrajnát abban, hogy működőképesebb és kevésbé korrupt kormányzatot hozzon létre, az Egyesült Államok fegyverekkel látta el és kiképezte az ukrán hadsereget. A fegyverszállítások részeként páncéltörő és az éjszakai látást segítő eszközökhöz valamint a tűzérségi egységeket bemérő radarokhoz juttatták az ukrán fegyveres erőket.

Március 1-én az amerikai védelmi minisztérium 125 millió dolláros új katonai segélyt jelentett be Ukrajnának. Olyan kapacitásokat említettek, amelyek „fokozzák a haderő halált okozó képességét, javítják a parancsnoki-ellenőrző és szituációs elemző képességeit”.

A tűzérségi elhárító radarok mellett továbbra is segítik a műholdas megfigyelésben, a helyzetértékelésben, valamint javítják a katonai kórházi és a harci zónából történő evakulási képességeket.

A Kreml közben harcosan ellenzi, hogy Ukrajna bármikor is belépjen a NATO-ba. De miközben Kijev tagsága még mindig csak távoli lehetőség, ez nem akadályozta meg Zelenszkijt hogy nyilvánosan beszéljen róla.

„Elköteleztük magunkat, hogy megreformáljuk hadseregünket és védelmi szektorunkat. De a reformok egyedül nem állítják meg Oroszországot. A NATO az egyetlen módja a Donbasszban folyó háború leállításának” – írta a Twitteren, miután telefonon beszélt Jens Stoltenberggel, az Észak-Atlanti Szövetség főtitkárával.

Mik Oroszország céljai?

Hogy Moszkvának néhány nagyszabású hadgyakorlaton és csapatvezénylésen túl vannak-e további céljai, az sem Washington, sem Kijev, sem más nyugati fővárosok számára nem világos.

Viszont útmutatóul szolgálhat, hogyan kezel Oroszország a hátsó udvarában zajló más konfliktusokat. Ezek a „befagyott konfliktusok” a Szovjetunió összeomlása után több helyen is rendezetlenek maradtak, például ilyen Grúzia és két szakadár tartománya, Abházia és Dél-Oszétia vagy a moldovai központi kormány és az oroszajkú Transzdnyisztria szembenállása.

Az összes ilyen helyre orosz erők vonultak be, vagy békefenntartóként vagy odatelepített egységként. A valóságban az ENSZ vagy az EBESZ jóváhagyása nélkül jelentek meg és Moszkva javára billentették el a status quot.

Arról, hogy a Donbasszba nemzetközi békefenntartókat küldjenek az EBESZ égisze alatt, a múltban már szó volt. Az elképzelések azonban elakadtak az olyan kérdések miatt, hogy ezek az egységek az ukrán-orosz határon vagy a Kelet-Ukrajnán belüli demarkációs vonalon járőrözhetnének-e.

A legtöbb megfigyelő szerint Oroszország nem akarja megreszkírozni a totális háború újraindítását és nem akar – legalábbis egyelőre – további ukrán területeket megszerezni.

James Sherr, a brit külügyi intézet, a Chatham House Oroszország programjának korábbi vezetője szerint Moszkva végső célja az lehet, hogy orosz békefenntartó kontingenst vezényeljenek Ukrajnába.

„Valószínűleg a leginkább reális forgatókönyv egy helyi, drámai és pusztító eszkaláció, amely orosz ’békefenntartók’ telepítéséhez vezet a jelenlegi demarkációs vonal mentén” – írta az Észt Nemzetközi Védelmi és Biztonsági Központnak írt kommentárjában.

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"A harcképes embereknek kell harcolniuk, az elnök engedélyezze a 18-60 év közötti férfiak kiutazását"

Több mint 25 ezer aláírás gyűlt össze az ukrán elnök honlapján a hadköteles férfiak országból történő kiutazására vonatkozó korlátozások megszüntetését szorgalmazó harmadik elektronikus petíció alatt, tehát Volodimir Zelenszkijnek válaszolnia kell a beadványra – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportálra hivatkozva a Kárpát.in.ua. A cikk szerint a petíció szerzője, Julija Bulavina úgy vélte, hogy „a harcképes embereknek kell harcolniuk”. Ezért arra kéri az elnököt, hogy engedélyezze a 18-60 év közötti, katonai tapasztalattal nem rendelkező, valamint a korlátozott katonai szolgálati alkalmassággal rendelkező férfiak kiutazását az országból. A petíció május 19-én jelent meg az elnök honlapján, és több mint 27 000 aláírást gyűjtött össze, és most Zelenszkijnek válaszolnia kell rá. Mint Bulavina közölte, február 24-e után több mint 110 000 ember tért vissza Ukrajnába, és több mint 100 000 önkéntes jelentkezett a területvédelmi egységekbe, és 20 000 harcos a Nemzetközi Légióba. Ezenkívül

Kuleba elmondta, Ukrajna mikor fog problémaként tekinteni Magyarországra

Ukrajna Magyarországra csak akkor fog problémaként tekinteni, ha a magyar kormány Kijev ellenes kijelentései egybeesnek a döntéseivel" - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajina hírportál szerint. "Úgy gondolom, hogy Magyarország önmagának "ötödik oszlopa". Ez az ő belpolitikájuk, a magyar embereknek kell eldönteniük, hogy ez mennyiben felel meg az ő érdekeiknek" - mondta a diplomata. Szerinte Magyarország kijelentései nem mindig jelentenek problémát Ukrajnának, hiszen nem mindig esnek egybe az ország döntéseivel és tetteivel. Budapest például csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, támogatta Ukrajna EU-tagjelölt státuszának megadását. Ugyanakkor előfordultak olyan esetek, amikor Magyarország blokkolt néhány lehetséges új szankciót a Kreml ellen. "Vagyis amíg Magyarország nyilatkozatai nem esnek egybe Ukrajnával kapcsolatos döntéseivel, addig lehet élni és dolgozni. Ha az, amit mondanak, kezd egybeesni azzal, amit csinál

Ezek a férfiak elhagyhatják Ukrajnát, de a végső döntést a határőrök hozzák meg

A katonai nyilvántartásból törölt férfiak elhagyhatják Ukrajnát  - közölte az Állami Határőrszolgálat a hivatalos honlapján. Ugyanakkor hozzátették: a végső döntést a határőrök hozzák majd meg, miután átellenőriztek minden szükséges okmányt. A hatályban lévő törvények értelmében a következő kategóriákba eső férfiaknak engedélyezték, hogy elhagyják az országot: rokkanttá nyilvánított személyek, illetve azok a férfiak, akiket a hadkiegészítő parancsnokság egészségügyi bizottsága szolgálatra alkalmatlannak nyilvánított és törölték a katonai nyilvántartásból. Azon férfiak, akik rendelkeznek a területi toborzóközpont által kiállított, „katonai nyilvántartásból eltávolítva” jelzéssel ellátott okmánnyal, ez a jelzés nem igazolja sem a rokkantságot, sem a katonai szolgálatra alkalmatlanságot, ezért nekik fel kell venniük a kapcsolatot a toborzóközponttal. ( Kárpátalja ) KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Novák Katalin visszavonta két kárpátaljai magyar állampolgárságát

Novák Katalin magyar köztársasági elnök Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztésére arról döntött, hogy mostantól ketten már nem magyar állampolgárok - írta a 24.hu. A határozatok most is a törvénynek arra a paragrafusára hivatkoznak, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. A határozatokban feltüntetett adatok alapján Novák Katalin egy Csománfalván (Ukrajna, Kárpátalja, Técsői járás) született 35 éves nő, illetve egy Kovácsréten (Ukrajna, Kárpátalja, Huszti járás) született 41 éves férfi magyar állampolgárságát vonta vissza. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Az ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek elhagyhatják Ukrajnát

Az érvényben lévő szabályok értelmében azok a férfiak, akiket a katonaorvosi bizottság ideiglenesen szolgálatra alkalmatlannak ítél, átléphetik a határt - olvasható az állami határőrség közleményben . Ehhez fel kell mutatniuk a határátkelőn az ezt igazoló okmányt. Ukrajna „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvénye értelmében a mozgósítás során a meghatározott eljárás szerint fogyatékosnak minősített, illetve a katonaorvosi bizottság következtetése szerint ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek, nem sorozhatók be. Az átmeneti alkalmatlanság hat hónapig érvényes, utána ismét részt kell venni egy orvosi vizsgálaton - írta a Kárpáti Igaz Szó . Nem hagyhatja el viszont az országot az, akinek a katonakönyvében „békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, háborúban korlátozottan alkalmas” minősítés szerepel, mivel „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvény 23. cikkelye 1. részében nem szerepel ilyen kategória,

Zelenszkij felszólította a Nyugatot, hogy kivétel nélkül zárja le a határait minden orosz állampolgár előtt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, ha megtiltják az orosz állampolgároknak a nyugati országokba való belépést, azzal megakadályozhatják, hogy az Oroszországi Föderáció ukrán területeket "annektáljon" - írta az RBK-Ukrajina hírportál a The Washington Post hírére hivatkozva. Zelenzkij szerint a határzár azért fontos szankció, mert "az oroszok más földjét veszik birtokba, ezért a saját világukban kell élniük, amíg nem változtatnak a filozófiájukon". Hangsúlyozta: ennek a döntésnek azokra az oroszokra is vonatkoznia kell, akik már nyugati országokban tartózkodnak. "Akármilyenek is az oroszok ... térjenek vissza Oroszországba. Akkor meg fogják érteni és azt fogják mondani: "ennek a háborúnak semmi köze hozzánk. Az egész lakosságot nem lehet felelőssé tenni, ugye?". Talán. De a lakosság ezt a kormányt választotta, és nem harcol ellene, nem vitatja a döntései, nem szólal fel ellene" - jegyezte meg az ukrán elnök. Szerinte így kiderülhet, hogy

Danilov üzent a külföldre menekült ukrán férfiaknak: ne bújjanak a nők szoknyája mögé

Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára biztos abban, van más alternatíva, ha egy férfi nem tud fegyvert fogni a háború alatt, ezért semmi esetre sem meneküljön senki külföldre - írta az RBK-Ukrajina hírportál. "Nem kell a nők szoknyája mögé bújni, és elmenekülni az országból. Segítenünk kell. Ha nem tud harcolni és fegyvert fogni, segítsen más módon. Keressen meg minden más lehetőséget" - fogalmazott a tisztségviselő. Danilov megjegyezte: igazságtalan az, hogy míg egyes férfiak védelmezik Ukrajnát, addig mások menekülőre fogják. Az más kérdés, ha valakit bizonyos okok miatt valóban nem lehet mozgósítani - tette hozzá. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: