Ugrás a fő tartalomra

Húsvéti szokások és hagyományok Kárpátalján

A húsvét a keresztény világ egyik nagy ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik ekkor mindenhol. Mióta világ a világ, az emberek megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását. Szerte a világban mindenki másképp készül a húsvétra, egyes helyek évtizedes hagyományokból merítenek, ilyen Kárpátalja is, ahol néhány szokás máig fenn maradt.

Húsvét, Krisztus feltámadásának napja a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Számos világi népszokás is fűződik ehhez az egyházi ünnephez. Kárpátalján a katolikusok körében máig megőrződött a pászkaszentelés. A pászka ezen a vidéken a húsvéti kalácsot jelenti.

Minden katolikus családban van egy fonott kosár, melyet csak erre a célra használnak. A pászkaszentelő kosárba a kalács mellé főtt tojás, sonka, kolbász, vaj, só és bor is kerül. Ezzel a kosárral mennek a vasárnapi misére, ahol a pap megszenteli az ételeket. A szentelményeket otthon a család közösen fogyasztja el. A pászkaszentelés az mindmáig fennmaradt szokás.

A régi hagyományok szerint a megszentelt ételek maradéka közül a pászkamorzsát és a tojáshéjat elégették, a sonkacsontot pedig a következő évi szentelésig a padláson tárolták, mert óvó-védő funkciót tulajdonítottak neki. Egy évvel később pedig elásták a krumpliföldbe, bízva abban, hogy bő termést hoz.

A régi hagyományokhoz tartozott a barkaszentelés is. A gyenge füzér virágzat megszentelése után ezzel csapdosták meg a gyermekeket, hogy egészségesek és jók legyenek egész évben.

A tojás, a húsvét szimbóluma

Sok kárpátaljai településen hagyomány a kézzel hímzett tojás készítése. Salánk például a viasszal író technikáról híres. A régebbi motívumok: a kakastaréjos, gereblyés, karácsonyfás mellett elterjedtek az újabb virágmotívumokat ábrázoló minták is: labdarózsás, szegfűs, violás, tulipános. A speciális íróeszközzel, a kiccével (üreges farúd, melybe rézdrótot helyeznek, ennek kiálló vége szolgál a tojás megfestésére) a megfőtt langyos tojásra felviszik a mintákat, és kétféleképpen színezik.

Az egyik módszer, mikor hagymahéjba teszik a tojást és néhány óra múlva, miután kiveszik, letörlik a felvitt viaszt, helyén fehér marad a tojáshéj és kirajzolódik a minta. Végül szalonnabőrkével kenik be. A második színezési módszer, mikor a megírt tojást aranyporral, illetve ezüstporral fényesítik. Régebben még egy rozmaringszárat is hímeztek a tojásra, a rozmaringszár által elhatárolt mezőbe írták bele annak a lánynak a nevét, akitől a fiú a tojást kapta.

Vannak olyan vidékek, mint például Nagybereg, ahol máig a karcolásos ősi tojáshímzési technikát használják. Az általában pirosra festett tojásra sósavba mártott tollheggyel karcolják bele a mintát.

Nagydobrony településen több éves hagyományai voltak a tojásfestésnek. Az 1950-es években csíkos tojásokat festettek körülbelül 5-6 évig, utána jöttek a mintás tojások. Eleinte lóhere-, cseresznye-, szamócamintákat festettek, majd divatba jöttek a virágrajzolatok. Később minden családnak megvolt a jellegzetes mintája: tulipánvirág, kalocsai minták, árvácska, búzavirág vagy szegfű.

Ugyanitt elterjedt volt, hogy virágvasárnap reggelén szalagokkal feldíszített zöldágat tettek a lányos házak kapujára a nagyszülők vagy szülők. Ebből is tudták a legények, hogy hol laknak a lányok.

Már hajnalban jártak locsolózni

Kárpátalján nagy hagyománya volt a locsolkodásnak is. Voltak olyan falvak, ahol a fiúk már hajnalban elindultak meglocsolni a lányokat. Abban az időben még csak a jómódú családok fiai locsoltak kölnivel, az egyszerűbb legények kúti vízzel locsolták vagy öntötték le a lányokat. Az ügyesebb fiúk vízipuskát is készítettek fából, és azzal már messziről is le tudták spriccelni a lányokat.

A lányok annak örültek, ha minél több locsolójuk volt, a fiúk meg egymással versenyeztek, ki tud minél több lányt meglocsolni és minél több hímest összeszedni. Emlékezetes maradt az 1945. évi húsvét, amikor egyáltalán nem lehetett se parfümöt, se rózsavizet kapni, ezért a fürdéshez illatosítóként használt fenyőtablettákat oldottak fel a fiúk és a fenyőillatú vízzel jártak locsolózni.

Locsolás előtt nem maradhatott el a vers, majd a tojásosztást követően a vendégeket asztalhoz invitálták megkínálva őket a templomban megszentelt étellel, itallal.

(Híradó)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug