Ugrás a fő tartalomra

Kárpátalja a világpolitika szorításában

Magyarország a kárpátaljai probléma felvetésére készül a júniusra tervezett NATO-csúcson, értesült a Magyar Nemzet diplomáciai forrásból. Kijev egyre inkább a világpolitika szorításában vergődik: közeledne a NATO-hoz, miközben Kelet-Ukrajnában mind kiélezettebb a katonai helyzet. A Biden-kormány szívesen faragna Moszkva-ellenes vazallust Ukrajnából, de azt Washingtonban és Berlinben is éreztették: a NATO-tagságnak még nincs itt az ideje.

"A puffer az puffer" – mondta egy diplomáciai forrás a lapnak a Nyugat és Oroszország közé szorult Ukrajnáról annak apropóján, hogy Volodimir Zelenszkij államfő egy hét leforgása alatt Joe Biden amerikai elnökkel és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is beszélt telefonon, miközben mélyponton van az amerikai–orosz és az ukrán–orosz viszony, a Donyec-medencében pedig kiéleződött a katonai feszültség. Mindkét politikus biztosította Zelenszkijt, hogy kiáll Oroszországgal szemben Ukrajna szuverenitásáért és területi sérthetetlenségéért. Dmitrij Kozak, a Kreml egy illetékese ugyanakkor úgy fogalmazott: Ukrajna végének kezdete lesz, ha hadműveleteket kezd a Donyec-medencében.

A világpolitikai erőtér változásaival a magyar külügynek is számolnia kell, amikor a kárpátaljai magyarok védelmére kel Kijevvel szemben. Diplomáciai forrásból a Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Magyarország a Kárpátaljával kapcsolatos sérelmek éles formában való felvetésére készül a júniusra tervezett NATO-­csúcson – igaz, annak megtartása a koronavírus-járvány alakulásától függ. Mindenesetre Biden első európai útja lehet elnökként. "Nem tartunk még itt az előkészületekkel, de biztos vagyok benne, hogy a csúcson valamilyen formában felvetnénk a kárpátaljai problémát" – mondta a lapnak egy vezető magyar diplomata. A budapesti diplomácia régóta sérelmezi, hogy magyarországi politikusokat tiltanak ki Ukrajnából, vegzálják a kárpátaljai magyar vezetőket, folyamatosan megfélemlítik a magyar közösségeket és megnyirbálják a kisebbségi, így az anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogaikat. "Már két NATO-zárónyilatkozatban is benne van az iskolaügy" – emlékeztetett a Magyar Nemzet kérdésére a magyar–ukrán kapcsolatok egy jó ismerője. Az ezen a területen jártasak úgy látják: miközben tavaly nyáron esély nyílt Orbán Viktor kormányfő és Zelenszkij első találkozójára, a helyzet azóta romlott, a csúcstalálkozó pedig lekerült a napirendről, így – példátlan módon – már csaknem két éve nem sikerül megszervezni azt. A politikai szintű NATO–ukrán tanácsüléseket blokkoló magyar diplomácia úgy látja, Zelenszkij nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és Kárpátaljához semmivel sem jobb a hozzáállása elődjéhez, Petro Porosenkóhoz képest.

De a fellépés mikéntje aprómunkát ad a magyaroknak az atlanti szövetségben. Moszkvával szembeni mozgásterének növelésére Zelenszkij a napokban sürgette a NATO-t, vegye fel országát az atlanti szövetségesek soraiba, ám Washingtonban és Berlinben is éreztették: támogatják a törekvést, de ennek nem jött még el az ideje. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nemrég azt mondta: a kárpátaljai magyarok nem tehetnek arról, hogy milyen folyamatok zajlanak Ukrajna keleti részén. "Magyarország azt várja a szövetségesektől, hogy tegyék világossá Ukrajna számára: a NATO-val való szorosabb együttműködés előfeltétele a vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek között a kisebbségi jogok védelme is szerepel" – tette hozzá.

A Biden-kormány lépéseiből mindenesetre úgy tűnik, Washingtonban megkerülhetetlen partnerként tekintenek Ukrajnára Moszkvával szemben, noha maga Joe Biden aligha a kelet-európai ország nevét akarja a leggyakrabban hallani. A tavalyi amerikai elnökválasztási kampányban a Bidennel szemben felmerülő egyik legsúlyosabb vád a fia, Hunter Biden ukrajnai érdekeltségeivel volt kapcsolatos, mert az apja alelnöki éveire (2009–2017) vezethető vissza. Hunter Biden – akivel szemben jelenleg is vizsgálat folyik Washingtonban – a héten egy interjúban elismerte, „aranyként” fénylett a neve a Buriszma ukrán energiavállalatnál, amikor 2014-ben annak igazgatótanácsába ejtőernyőzött.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa