Ugrás a fő tartalomra

Lavrov: Zelenszkij mindenre képes, hogy hatalmon maradjon

Ha Oroszországon és a délkelet-ukrajnai szakadárokon múlik, el lehet kerülni a háborút a Donyec-medencében - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott, szerdán közölt interjúban.

"Ha ez tőlünk függ és a (délkelet-ukrajnai szakadár) milíciáktól, már amennyire az ő elvi megközelítéseiket értjük, akkor a háborút el lehet és el kell kerülni. Az ukrán oldalról, (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) oldaláról szólva nem bocsátkozom találgatásba, mert a külső megnyilvánulások alapján számára az a legfontosabb, hogy hatalmon maradjon, és ezért kész minden árat megfizetni, beleértve azt, hogy a neonácik és az ultraradikálisok kedvében járjon, akik továbbra is terroristának nyilvánítják a Donyec-medence milíciáit" - mondta.

Lavrov részrehajlással vádolta a nyugati országokat a délkelet-ukrajnai konfliktus résztvevőivel kapcsolatban. Szerinte azonban az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek statisztikájából kiderül, hogy a szakadár területeken ötször annyi polgári személy és objektum sérül meg, mint azokon, amelyek az ukrán kormányerők ellenőrzése alatt állnak, és hogy az összetűzések túlnyomó többségében "Kijev kezdi a csapásmérést a polgári objektumra, a felkelők pedig válaszul azokat a pontokat támadják, ahonnan tüzelnek".

Kifogásolta, hogy a Nyugat "nem tudja vagy nem akarja rákényszeríteni" Zelenszkijt a rendezésről megkötött, az ENSZ BT által jóváhagyott, ezért kötelező érvényű minszki megállapodások végrehajtására. Rámutatott, hogy ennek rendelkezéseit nem lehet kétféleképpen értelmezni, és csakis a meghatározott sorrendben lehet végrehajtani, vagyis az orosz-ukrán határ ellenőrzésének átvétele Kijev által nem előzheti meg a szakadár területek különleges státusának alkotmányba foglalását és az általános amnesztia kihirdetését.

"Általánosságban elmondható, hogy az erkölcsi és nemzetközi jogi igazság a mi oldalunkon és a milícia oldalán áll. És úgy gondolom, nem szabad elengedni a horogról Zelenszkij urat és egész csapatát, amely úgy vonaglik, ahogy csak tud" - fogalmazott Lavrov.

A Zelenszkij által kezdeményezett orosz-ukrán csúcstalálkozó kilátásaival kapcsolatban azt mondta, hogy Kijevnek a minszki megállapodások értelmében nem Moszkvával, hanem Donyeckkel és Luhanszkkal kellene tárgyalnia a rendezésről.

Lavrov más témákról szólva Nagy-Britanniát "aktív és nagyon komoly" aknamunkával vádolta meg, amelynek célja, hogy befolyásolja az EU tagállamok Oroszországhoz való viszonyát, annak ellenére, hogy a szigetország már kilépett az unióból. Méltatta Heiko Maas német külügyminiszternek a hét évvel ezelőtti csehországi hadianyagraktár-robbanással kapcsolatban tett kijelentését, amelyben - a nézeteltéréseket nem szőnyeg alá söpörve - a párbeszéd szükségességéről beszélt.

Lavrov egy szerdai sajtótájékoztatón azzal a bolgár váddal kapcsolatban, hogy orosz állampolgároknak közük volt négy, bolgár hadianyaggyárakban 2011 és 2020 között végbement robbanáshoz, úgy vélekedett, hogy Szófia Prágán is túl akar tenni a Moszkva elleni vádaskodásban. Úgy vélekedett, az Európai Uniónak tisztáznia kell, hogy magánvállalkozók milyen fegyverekkel kereskednek és milyen hadianyagot tárolnak Csehországban és Bulgáriában, és a tagállamai teljesítik-e a fegyverkereskedelemről kötött megállapodások rendelkezéseit. Rámutatott, hogy sajtóértesülések szerint Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedő a nemzetközi szerződések által tiltott gyalogsági aknák alkatrészeivel kereskedett.

"Még jó, hogy Ferenc Ferdinánd nagyherceget nem mi öltük meg, de a jelek szerint efelé haladunk" - jegyezte meg a tárcavezető

Lavrov az interjúban azt is elmondta, hogy Oroszország elkezdte egy önálló fizetési rendszer kialakítását arra az esetre, ha lekapcsolnák a SWIFT-ről. Megemlítette, hogy már működik a Mir bankkártyarendszer, amely kapcsolatokat épít ki egyebek között kínai és japán szolgáltatókkal és a Maestro kártyával is. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kíván elszigeteltségbe vonulni, de kialakította biztonsági hálóját, amely egyben a SWIFT rendszer alternatívája lehet.

Közben Szerhij Dejenko, az ukrán határőrszolgálat parancsnoka egy szerdán megjelent interjúban közöle, Oroszország csak az általa önkényesen elcsatolt Krím félszigetről kezdte el kivonni csapatait, Ukrajna határának közeléből viszont nem.

"Azóta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentette az orosz csapatok kivonását április 23-tól, a hírszerzésünk megfigyelése alapján valóban megkezdődött ez a folyamat, de csak a megszállt Krím félsziget területén" - mondta a tisztségviselő az RBK-Ukrajina hírportálnak.

Kiemelte, hogy Ukrajna keleti határától azonban az orosz csapatokat nem kezdték el visszavonni. Szavai szerint továbbra is "ellenséges erők és haditechnika van nagy számban jelen" a Voronyezshez közeli katonai táborokban és a voronyezsi területen lévő Bogucsar városban. Hangsúlyozta, hogy utóbbi alig néhány tíz kilométerre van az ukrán határtól.

"Ami a voronyezsi terület táborait illeti, ott még semmiféle mozgást nem észlelünk" - szögezte le Dejneko. Hozzátette, hogy az ukrán határőrség folyamatosan figyelemmel követi a helyzetet.

Ami az orosz katonák létszámát illeti, a határőrség parancsnoka számokat nem említett. Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területekre és a Krímbe 28 harcászati zászlóaljat vont össze, és még továbbiak érkezése várható.

Julija Mendel, Zelenszkij sajtótitkára április 11-én egy tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén és ugyanennyit a Krím félszigeten.

Később - két nappal a krími orosz csapatkivonás bejelentése előtt - Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Oroszország akár 120 ezer fölé is növelheti az ukrán határ mentén és a Krím félszigeten összevont katonáinak a létszámát.

Közben ukrán hírportálok szerdán idézték Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki a La Repubblica című olasz napilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy kész lenne Vlagyimir Putyin orosz államfővel a Vatikánban találkozni.

"A Vatikán valóban ideális hely a békéről folytatott párbeszédhez. A Szentszék világszintű erkölcsi tekintély, mindig hatékonyan tölti be közvetítő szerepét, mivel pártatlan és a konfliktusban részt vevő valamennyi félben bizalmat kelt" - fogalmazott Zelenszkij, aki a római pápát a "béke prófétájának" nevezte.

Hangsúlyozta, hogy a Vatikán különbözik a világ többi szereplőjétől, mert katonai, politikai vagy gazdasági érdekek nélkül cselekszik. Szerinte egy ilyen tekintéllyel rendelkező közvetítő biztosíthat bizalmat mindkét félben, és a találkozón végre a lényegről beszélhetnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa