Ugrás a fő tartalomra

Mit ér valójában a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatása?

Miközben Oroszország akkora haderőt vont össze az ukrán határ mentén, amire a Krím 2014-es annektálása és az azt követő kelet-ukrajnai háború óta nem volt példa, az embert a déjà vu érzése keríti hatalmába, amikor az Moszkva tevékenységére adott nyugati választ látja - írta véleménycikkében Rikard Jozwiak a Szabad Európa központi szerkesztőségének brüsszeli tudósítója.

A szerző emlékeztet: 2014-ben is, akárcsak most, sok nyilatkozat hangzott el Nyugaton arról, mennyire aggódnak a helyzet miatt. De-eszkalációra szólítottak fel és a szavak szintjén támogatták Ukrajnát. De a szép szavakon és néhány jelképes gesztuson kívül nem sok minden van, ami bizalmat adhatna Kijevnek.

Dmitro Kuleba külügyminiszter április 13-án tájékoztatta a NATO-Ukrajna Bizottságot, majd másnap a szövetség védelmi és külügyminiszterei egy hosszú tanácskozáson jelentős időt szenteltek az orosz-ukrán határon kialakult helyzetnek, pedig az eredeti menetrend szerint a NATO afganisztáni kivonulása lett volna a téma.

Kuleba az EU külügyminiszteri üléséhez is csatlakozott, Andrij Taran védelmi miniszter pedig már tájékoztatót tartott európai parlamenti képviselőknek.

Közben a három balti állam külügyminisztere jelképes értékű látogatást tett Kijevben. Emellett az EBESZ Állandó Tanácsa Bécsben több mint két órát szentelt a témának, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal volt elfoglalva, hogy sorra felhívta a nemzetközi vezetőket.

Április 16-án még egy gyors párizsi találkozóra is sikerült meghívatnia magát. Francia kollégájával, Emmanuel Macronnal tartott megbeszéléséhez video hívásban csatlakozott Angela Merkel német kancellár is.

Kijev európai és észak-amerikai szövetségesei és barátai tehát váltig hangoztatták, hogy eltökélten támogatják Ukrajnát.

Lengyelország felvetette, hogy további orosz személyeket kellene szankciókkal sújtani, amikor az EU nagykövetei tárgyaltak a kérdésről. Hét tagállam, főként a blokk keleti részéből, Varsó álláspontjához csatlakozott a kérdésben.

Az EU azonban “jogi alapon” kezeli a problémát, azaz semmit sem tesz megelőző jelleggel.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az orosz csizmáknak át kell lépniük a kelet-ukrajnai szembenálló feleket elválasztó demarkációs vonalat, mielőtt bármi is történhetne. Sőt, még ezután is valószínűleg csak egyes orosz illetékesek feketelistázása várható, nem pedig átfogó gazdasági szankciók.

Abból ítélve, hogy mi történt 2014-ben és tavaly Belarusz esetében, ezeket az intézkedéseket nem fogják villámgyorsan megszavazni és bevezetni. Továbbá: az EU-nak eddig nem sikerült megváltoztatnia sem a moszkvai sem a minszki rezsimek számításait vagy politikai magatartását - jegyezte meg a szerző.

A Szövetség szorosabb együttműködést folytat Kijevvel, mint még 2014-ben. Az elmúlt években egyre több közös hadgyakorlatot tartottak, a NATO pénzt szabadított fel az ukrán hadsereg fejlesztésére, és a szövetség egyes tagjai kétoldalú alapon juttatták fegyverekhez és más típusú felszerelésekhez a Kijevi központi kormányt.

Ez valószínűleg folytatódni fog, de arra nem lehet számítani, hogy a NATO katonai segítséget nyújtana Kijevnek, ha kitör a háború. Abban sem érdemes reménykedni, hogy Ukrajna közelebb kerülne a NATO-tagsághoz.

A tagsági akcióterv nevű programba, a MAP-ba való felvétel, - amelyet Zelenszkij elnök nemrég a NATO-főtitkárral folytatott beszélgetésében sürgetett -, ugyanolyan nehezen elérhetőnek tűnik, mint amilyennek az ezt közel egy évtizede kérvényező Georgia számára bizonyult - állítja Jozwiak.

Kiemelei: A NATO a szavakban kifejezi a támogatását, de a szövetség 30 tagja közül sokan egyszerűen nem akarnak belekeveredni abba, ami Európának ezen a részén történik.

Úgy véli az igazság az, hogy még most is vannak olyan nyugati NATO- és EU-tagok, melyek nem igazán akarnak szembenézni azzal, amit Oroszország művel.

Franciaország és Németország szerinte szégyenteljes nyilatkozatot adott ki a témában, amely sürgette, hogy "mindkét lépjen vissza az eszkalációtól". És ez nem egyszeri baki, hanem inkább az Európa egyes részein tapasztalható általános vonakodást tükrözi - tette hozzá a szerző.

Az EBESZ-en belül például Olaszország és Portugália, Spanyolország és Görögország támogatásával, olyan nyilatkozatokat sürgetett, amelyekkel nem egyértelműen Kijev mellett állnak ki Moszkvával szemben.

Oroszország ezzel nagyon is tisztában van, és ez jelentős mozgásteret ad neki, hogy büntetlenül cselekedjen, és hogy - egyes kommentátorok szerint - gúnyt űzzön a nyugati intézményekből - írta Jozwiak.

Az egyik érv: ez az ideális pillanat számára a bajkeverésre.

Az EU tagállamai kimerültek a pandémia kezelését és a vakcina-beszerzések körüli fiaskót övező belső harcokba.

Az ankarai "kanapé-gate" botrány nagy szakadékot okozott az Európai Bizottság és az Európai Tanács között, és tovább gyengítette a két elnök, Ursula von der Leyen és Charles Michel pozícióját.

Németország már gyakorlatilag választási üzemmódban van a szeptemberi parlamenti voksolás előtt és a kormányzó CDU a jelek szerint nem találja Angela Merkel igazi utódját.

Franciaországban Macron hamarosan szintén saját újraválasztási kampányával lesz elfoglalva, és jövő tavasszal kemény kihívásra számíthat a szélsőjobboldali jelölt Marine Le Pen részéről.

Hollandiában a tapasztalt Mark Rutte azon küszködik hogy tető alá hozza a hatalmon maradásához szükséges koalíciót. Olaszországban a technokrata Mario Draghi a gyengélkedő gazdaságra összpontosít, míg Nagy-Britannia hamarosan újabb skót függetlenségi népszavazással nézhet szembe.

Lengyelország a jogállamiság vita miatt szinte ’pompás elszigeteltségben’ találja magát. A balti államok pedig bátrak, de politikailag jelentéktelenek.

Ukrajna így abban reménykedhet, hogy az amerikai Biden-kormányzatnak lesz elég kapacitása arra, hogy valódi válaszra ösztökélje a Nyugatot, ha Oroszország tényleg csinál valamit - foglalta össze gondolatait Rikard Jozwiak.

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fontos bejelentést tett az Ukrán Állami Határőrszolgálat

Nem kell karanténba vonulniuk hétfőtől a tranzitutasként Ukrajnába belépő külföldieknek és hontalan személyeknek, ha dokumentummal igazolják, hogy 48 órán belül elhagyják az országot – adta hírül az unn.com.ua hírportál az Állami Határőrszolgálatra hivatkozva. A jelentés szerint 2021. szeptember 20-tól nem kell karanténba vonulniuk és mobiltelefonjukra telepíteni a Vdoma applikációt az Ukrajnába tranzitcéllal belépő külföldieknek és hontalan személyeknek, ha dokumentumuk van arról, hogy 48 órán belül elhagyják az országot. Ugyanakkor változatlanul érvényben marad – érkezési országtól függetlenül – a külföldiek és Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára a megkötés, amely szerint Ukrajnában bejegyzett társaság által kiadott, a Covid-19 gyógyításának és betegmegfigyelésnek a költségfedezésére és az ukrajnai tartózkodás egész idejére kiterjedő egészségbiztosítással kell rendelkezniük. A Kárpát.in.ua emlékeztet, Ukrajnába érkező külföldieknek, tartózkodási engedéllyel

Egy szívbeteg beregszászi nő kéri az emberek segítségét

A beregszászi Orosz Alinánál az orvosok szívproblémákat diagnosztizáltak: degeneratív elváltozást, bal oldali kamratágulatot és aorta-szűkületet. A 47 éves nőnek minél hamarabb műtétre lenne szüksége, azonban az operáció rengeteg pénzbe kerül, amit önerőből sajnos nem tud előteremteni - írta a Mukachevo.net hírportál. Alina most az emberek segítéségét kéri. Mivel korábban részt vett a Donyec-medencei terrorellenes műveletekben, a katonákat segítő önkéntesekhez is fordul. Aki anyagilag tudja támogatni Orosz Alinát, az a következő számlaszámokra küldhet adományt: 4149499117366763 (PrivatBank) és 5169305302988158 (Ukrszibbank). KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Több mint 120 elfogatóparancs van érvényben Magyarországon beregszásziak ellen

A magyar rendőrség hivatalos honlapja szerint számos beregszászi személy ellen van jelenleg is érvényben elfogatóparancs Magyarországon. A legtöbb esetben közokirat-hamisítás a vád. Van azobnan akit emberölés, rablás, fogolyszökés vagy kábítószer birtoklása miatt keres a rendőrség. A körözött személyek listáját ide kattintva tudja megtekinteni! KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Ezek a korlátozások lépnek életbe csütörtöktől Ukrajnában

Ukrajna egész területére vonatkozó sárga veszélyességi fokozatú karantén bevezetéséről döntött csütörtöktől, azaz szeptember 23-tól kezdődően keddi ülésén a Technogén-, Környezetvédelmi és Rendkívüli Helyzetek Állami Bizottsága – adta hírül az rbc.ua hírportál a kormány sajtószóvivői irodájára hivatkozva. Ukrajna egész területén a következő korlátozások lépnek hatályba: az iskolák, óvodák és felsőoktatási intézmények csak a személyzet 80 %-ának legalább egy adag vakcinával történt beoltottsága esetén működhetnek; tilos tömegrendezvények tartása 4 négyzetméterre számított egy főt meghaladó közönséglétszám vagy az ülőhelyek termenként több mint kétharmados telítettsége esetén; a vendéglátóhelyeken egy asztalnál négynél többen nem ülhetnek, és az asztalok nem lehetnek egymáshoz 1,5 méternél közelebb; a filmszínházak és más kulturális intézmények legfeljebb a helyek kétharmados vagy minden egyes terem helyeinek 50 %-os telítettsége mellett működhetnek; a sporttermek és fitness központ

Nemzetközi elfogató parancs alapján körözik a csongori születetésű nőt

Tóth Alexandrát k özokirat-hamisítás miatt körözik  . A kárpátaljai származású nő ellen a magyar rendőrség honlapja szerint jelenleg nemzetközi elfogató parancs van érvényben. Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3613914930-os telefonszámon és a kgbefo.brfk@budapest.police.hu e-mail címen tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !