Ugrás a fő tartalomra

Mit ér valójában a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatása?

Miközben Oroszország akkora haderőt vont össze az ukrán határ mentén, amire a Krím 2014-es annektálása és az azt követő kelet-ukrajnai háború óta nem volt példa, az embert a déjà vu érzése keríti hatalmába, amikor az Moszkva tevékenységére adott nyugati választ látja - írta véleménycikkében Rikard Jozwiak a Szabad Európa központi szerkesztőségének brüsszeli tudósítója.

A szerző emlékeztet: 2014-ben is, akárcsak most, sok nyilatkozat hangzott el Nyugaton arról, mennyire aggódnak a helyzet miatt. De-eszkalációra szólítottak fel és a szavak szintjén támogatták Ukrajnát. De a szép szavakon és néhány jelképes gesztuson kívül nem sok minden van, ami bizalmat adhatna Kijevnek.

Dmitro Kuleba külügyminiszter április 13-án tájékoztatta a NATO-Ukrajna Bizottságot, majd másnap a szövetség védelmi és külügyminiszterei egy hosszú tanácskozáson jelentős időt szenteltek az orosz-ukrán határon kialakult helyzetnek, pedig az eredeti menetrend szerint a NATO afganisztáni kivonulása lett volna a téma.

Kuleba az EU külügyminiszteri üléséhez is csatlakozott, Andrij Taran védelmi miniszter pedig már tájékoztatót tartott európai parlamenti képviselőknek.

Közben a három balti állam külügyminisztere jelképes értékű látogatást tett Kijevben. Emellett az EBESZ Állandó Tanácsa Bécsben több mint két órát szentelt a témának, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal volt elfoglalva, hogy sorra felhívta a nemzetközi vezetőket.

Április 16-án még egy gyors párizsi találkozóra is sikerült meghívatnia magát. Francia kollégájával, Emmanuel Macronnal tartott megbeszéléséhez video hívásban csatlakozott Angela Merkel német kancellár is.

Kijev európai és észak-amerikai szövetségesei és barátai tehát váltig hangoztatták, hogy eltökélten támogatják Ukrajnát.

Lengyelország felvetette, hogy további orosz személyeket kellene szankciókkal sújtani, amikor az EU nagykövetei tárgyaltak a kérdésről. Hét tagállam, főként a blokk keleti részéből, Varsó álláspontjához csatlakozott a kérdésben.

Az EU azonban “jogi alapon” kezeli a problémát, azaz semmit sem tesz megelőző jelleggel.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az orosz csizmáknak át kell lépniük a kelet-ukrajnai szembenálló feleket elválasztó demarkációs vonalat, mielőtt bármi is történhetne. Sőt, még ezután is valószínűleg csak egyes orosz illetékesek feketelistázása várható, nem pedig átfogó gazdasági szankciók.

Abból ítélve, hogy mi történt 2014-ben és tavaly Belarusz esetében, ezeket az intézkedéseket nem fogják villámgyorsan megszavazni és bevezetni. Továbbá: az EU-nak eddig nem sikerült megváltoztatnia sem a moszkvai sem a minszki rezsimek számításait vagy politikai magatartását - jegyezte meg a szerző.

A Szövetség szorosabb együttműködést folytat Kijevvel, mint még 2014-ben. Az elmúlt években egyre több közös hadgyakorlatot tartottak, a NATO pénzt szabadított fel az ukrán hadsereg fejlesztésére, és a szövetség egyes tagjai kétoldalú alapon juttatták fegyverekhez és más típusú felszerelésekhez a Kijevi központi kormányt.

Ez valószínűleg folytatódni fog, de arra nem lehet számítani, hogy a NATO katonai segítséget nyújtana Kijevnek, ha kitör a háború. Abban sem érdemes reménykedni, hogy Ukrajna közelebb kerülne a NATO-tagsághoz.

A tagsági akcióterv nevű programba, a MAP-ba való felvétel, - amelyet Zelenszkij elnök nemrég a NATO-főtitkárral folytatott beszélgetésében sürgetett -, ugyanolyan nehezen elérhetőnek tűnik, mint amilyennek az ezt közel egy évtizede kérvényező Georgia számára bizonyult - állítja Jozwiak.

Kiemelei: A NATO a szavakban kifejezi a támogatását, de a szövetség 30 tagja közül sokan egyszerűen nem akarnak belekeveredni abba, ami Európának ezen a részén történik.

Úgy véli az igazság az, hogy még most is vannak olyan nyugati NATO- és EU-tagok, melyek nem igazán akarnak szembenézni azzal, amit Oroszország művel.

Franciaország és Németország szerinte szégyenteljes nyilatkozatot adott ki a témában, amely sürgette, hogy "mindkét lépjen vissza az eszkalációtól". És ez nem egyszeri baki, hanem inkább az Európa egyes részein tapasztalható általános vonakodást tükrözi - tette hozzá a szerző.

Az EBESZ-en belül például Olaszország és Portugália, Spanyolország és Görögország támogatásával, olyan nyilatkozatokat sürgetett, amelyekkel nem egyértelműen Kijev mellett állnak ki Moszkvával szemben.

Oroszország ezzel nagyon is tisztában van, és ez jelentős mozgásteret ad neki, hogy büntetlenül cselekedjen, és hogy - egyes kommentátorok szerint - gúnyt űzzön a nyugati intézményekből - írta Jozwiak.

Az egyik érv: ez az ideális pillanat számára a bajkeverésre.

Az EU tagállamai kimerültek a pandémia kezelését és a vakcina-beszerzések körüli fiaskót övező belső harcokba.

Az ankarai "kanapé-gate" botrány nagy szakadékot okozott az Európai Bizottság és az Európai Tanács között, és tovább gyengítette a két elnök, Ursula von der Leyen és Charles Michel pozícióját.

Németország már gyakorlatilag választási üzemmódban van a szeptemberi parlamenti voksolás előtt és a kormányzó CDU a jelek szerint nem találja Angela Merkel igazi utódját.

Franciaországban Macron hamarosan szintén saját újraválasztási kampányával lesz elfoglalva, és jövő tavasszal kemény kihívásra számíthat a szélsőjobboldali jelölt Marine Le Pen részéről.

Hollandiában a tapasztalt Mark Rutte azon küszködik hogy tető alá hozza a hatalmon maradásához szükséges koalíciót. Olaszországban a technokrata Mario Draghi a gyengélkedő gazdaságra összpontosít, míg Nagy-Britannia hamarosan újabb skót függetlenségi népszavazással nézhet szembe.

Lengyelország a jogállamiság vita miatt szinte ’pompás elszigeteltségben’ találja magát. A balti államok pedig bátrak, de politikailag jelentéktelenek.

Ukrajna így abban reménykedhet, hogy az amerikai Biden-kormányzatnak lesz elég kapacitása arra, hogy valódi válaszra ösztökélje a Nyugatot, ha Oroszország tényleg csinál valamit - foglalta össze gondolatait Rikard Jozwiak.

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"A harcképes embereknek kell harcolniuk, az elnök engedélyezze a 18-60 év közötti férfiak kiutazását"

Több mint 25 ezer aláírás gyűlt össze az ukrán elnök honlapján a hadköteles férfiak országból történő kiutazására vonatkozó korlátozások megszüntetését szorgalmazó harmadik elektronikus petíció alatt, tehát Volodimir Zelenszkijnek válaszolnia kell a beadványra – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportálra hivatkozva a Kárpát.in.ua. A cikk szerint a petíció szerzője, Julija Bulavina úgy vélte, hogy „a harcképes embereknek kell harcolniuk”. Ezért arra kéri az elnököt, hogy engedélyezze a 18-60 év közötti, katonai tapasztalattal nem rendelkező, valamint a korlátozott katonai szolgálati alkalmassággal rendelkező férfiak kiutazását az országból. A petíció május 19-én jelent meg az elnök honlapján, és több mint 27 000 aláírást gyűjtött össze, és most Zelenszkijnek válaszolnia kell rá. Mint Bulavina közölte, február 24-e után több mint 110 000 ember tért vissza Ukrajnába, és több mint 100 000 önkéntes jelentkezett a területvédelmi egységekbe, és 20 000 harcos a Nemzetközi Légióba. Ezenkívül

Kuleba elmondta, Ukrajna mikor fog problémaként tekinteni Magyarországra

Ukrajna Magyarországra csak akkor fog problémaként tekinteni, ha a magyar kormány Kijev ellenes kijelentései egybeesnek a döntéseivel" - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajina hírportál szerint. "Úgy gondolom, hogy Magyarország önmagának "ötödik oszlopa". Ez az ő belpolitikájuk, a magyar embereknek kell eldönteniük, hogy ez mennyiben felel meg az ő érdekeiknek" - mondta a diplomata. Szerinte Magyarország kijelentései nem mindig jelentenek problémát Ukrajnának, hiszen nem mindig esnek egybe az ország döntéseivel és tetteivel. Budapest például csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, támogatta Ukrajna EU-tagjelölt státuszának megadását. Ugyanakkor előfordultak olyan esetek, amikor Magyarország blokkolt néhány lehetséges új szankciót a Kreml ellen. "Vagyis amíg Magyarország nyilatkozatai nem esnek egybe Ukrajnával kapcsolatos döntéseivel, addig lehet élni és dolgozni. Ha az, amit mondanak, kezd egybeesni azzal, amit csinál

Ezek a férfiak elhagyhatják Ukrajnát, de a végső döntést a határőrök hozzák meg

A katonai nyilvántartásból törölt férfiak elhagyhatják Ukrajnát  - közölte az Állami Határőrszolgálat a hivatalos honlapján. Ugyanakkor hozzátették: a végső döntést a határőrök hozzák majd meg, miután átellenőriztek minden szükséges okmányt. A hatályban lévő törvények értelmében a következő kategóriákba eső férfiaknak engedélyezték, hogy elhagyják az országot: rokkanttá nyilvánított személyek, illetve azok a férfiak, akiket a hadkiegészítő parancsnokság egészségügyi bizottsága szolgálatra alkalmatlannak nyilvánított és törölték a katonai nyilvántartásból. Azon férfiak, akik rendelkeznek a területi toborzóközpont által kiállított, „katonai nyilvántartásból eltávolítva” jelzéssel ellátott okmánnyal, ez a jelzés nem igazolja sem a rokkantságot, sem a katonai szolgálatra alkalmatlanságot, ezért nekik fel kell venniük a kapcsolatot a toborzóközponttal. ( Kárpátalja ) KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Novák Katalin visszavonta két kárpátaljai magyar állampolgárságát

Novák Katalin magyar köztársasági elnök Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztésére arról döntött, hogy mostantól ketten már nem magyar állampolgárok - írta a 24.hu. A határozatok most is a törvénynek arra a paragrafusára hivatkoznak, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. A határozatokban feltüntetett adatok alapján Novák Katalin egy Csománfalván (Ukrajna, Kárpátalja, Técsői járás) született 35 éves nő, illetve egy Kovácsréten (Ukrajna, Kárpátalja, Huszti járás) született 41 éves férfi magyar állampolgárságát vonta vissza. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Az ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek elhagyhatják Ukrajnát

Az érvényben lévő szabályok értelmében azok a férfiak, akiket a katonaorvosi bizottság ideiglenesen szolgálatra alkalmatlannak ítél, átléphetik a határt - olvasható az állami határőrség közleményben . Ehhez fel kell mutatniuk a határátkelőn az ezt igazoló okmányt. Ukrajna „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvénye értelmében a mozgósítás során a meghatározott eljárás szerint fogyatékosnak minősített, illetve a katonaorvosi bizottság következtetése szerint ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek, nem sorozhatók be. Az átmeneti alkalmatlanság hat hónapig érvényes, utána ismét részt kell venni egy orvosi vizsgálaton - írta a Kárpáti Igaz Szó . Nem hagyhatja el viszont az országot az, akinek a katonakönyvében „békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, háborúban korlátozottan alkalmas” minősítés szerepel, mivel „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvény 23. cikkelye 1. részében nem szerepel ilyen kategória,

Zelenszkij felszólította a Nyugatot, hogy kivétel nélkül zárja le a határait minden orosz állampolgár előtt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, ha megtiltják az orosz állampolgároknak a nyugati országokba való belépést, azzal megakadályozhatják, hogy az Oroszországi Föderáció ukrán területeket "annektáljon" - írta az RBK-Ukrajina hírportál a The Washington Post hírére hivatkozva. Zelenzkij szerint a határzár azért fontos szankció, mert "az oroszok más földjét veszik birtokba, ezért a saját világukban kell élniük, amíg nem változtatnak a filozófiájukon". Hangsúlyozta: ennek a döntésnek azokra az oroszokra is vonatkoznia kell, akik már nyugati országokban tartózkodnak. "Akármilyenek is az oroszok ... térjenek vissza Oroszországba. Akkor meg fogják érteni és azt fogják mondani: "ennek a háborúnak semmi köze hozzánk. Az egész lakosságot nem lehet felelőssé tenni, ugye?". Talán. De a lakosság ezt a kormányt választotta, és nem harcol ellene, nem vitatja a döntései, nem szólal fel ellene" - jegyezte meg az ukrán elnök. Szerinte így kiderülhet, hogy

Danilov üzent a külföldre menekült ukrán férfiaknak: ne bújjanak a nők szoknyája mögé

Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára biztos abban, van más alternatíva, ha egy férfi nem tud fegyvert fogni a háború alatt, ezért semmi esetre sem meneküljön senki külföldre - írta az RBK-Ukrajina hírportál. "Nem kell a nők szoknyája mögé bújni, és elmenekülni az országból. Segítenünk kell. Ha nem tud harcolni és fegyvert fogni, segítsen más módon. Keressen meg minden más lehetőséget" - fogalmazott a tisztségviselő. Danilov megjegyezte: igazságtalan az, hogy míg egyes férfiak védelmezik Ukrajnát, addig mások menekülőre fogják. Az más kérdés, ha valakit bizonyos okok miatt valóban nem lehet mozgósítani - tette hozzá. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: