Ugrás a fő tartalomra

Mit ér valójában a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatása?

Miközben Oroszország akkora haderőt vont össze az ukrán határ mentén, amire a Krím 2014-es annektálása és az azt követő kelet-ukrajnai háború óta nem volt példa, az embert a déjà vu érzése keríti hatalmába, amikor az Moszkva tevékenységére adott nyugati választ látja - írta véleménycikkében Rikard Jozwiak a Szabad Európa központi szerkesztőségének brüsszeli tudósítója.

A szerző emlékeztet: 2014-ben is, akárcsak most, sok nyilatkozat hangzott el Nyugaton arról, mennyire aggódnak a helyzet miatt. De-eszkalációra szólítottak fel és a szavak szintjén támogatták Ukrajnát. De a szép szavakon és néhány jelképes gesztuson kívül nem sok minden van, ami bizalmat adhatna Kijevnek.

Dmitro Kuleba külügyminiszter április 13-án tájékoztatta a NATO-Ukrajna Bizottságot, majd másnap a szövetség védelmi és külügyminiszterei egy hosszú tanácskozáson jelentős időt szenteltek az orosz-ukrán határon kialakult helyzetnek, pedig az eredeti menetrend szerint a NATO afganisztáni kivonulása lett volna a téma.

Kuleba az EU külügyminiszteri üléséhez is csatlakozott, Andrij Taran védelmi miniszter pedig már tájékoztatót tartott európai parlamenti képviselőknek.

Közben a három balti állam külügyminisztere jelképes értékű látogatást tett Kijevben. Emellett az EBESZ Állandó Tanácsa Bécsben több mint két órát szentelt a témának, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal volt elfoglalva, hogy sorra felhívta a nemzetközi vezetőket.

Április 16-án még egy gyors párizsi találkozóra is sikerült meghívatnia magát. Francia kollégájával, Emmanuel Macronnal tartott megbeszéléséhez video hívásban csatlakozott Angela Merkel német kancellár is.

Kijev európai és észak-amerikai szövetségesei és barátai tehát váltig hangoztatták, hogy eltökélten támogatják Ukrajnát.

Lengyelország felvetette, hogy további orosz személyeket kellene szankciókkal sújtani, amikor az EU nagykövetei tárgyaltak a kérdésről. Hét tagállam, főként a blokk keleti részéből, Varsó álláspontjához csatlakozott a kérdésben.

Az EU azonban “jogi alapon” kezeli a problémát, azaz semmit sem tesz megelőző jelleggel.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az orosz csizmáknak át kell lépniük a kelet-ukrajnai szembenálló feleket elválasztó demarkációs vonalat, mielőtt bármi is történhetne. Sőt, még ezután is valószínűleg csak egyes orosz illetékesek feketelistázása várható, nem pedig átfogó gazdasági szankciók.

Abból ítélve, hogy mi történt 2014-ben és tavaly Belarusz esetében, ezeket az intézkedéseket nem fogják villámgyorsan megszavazni és bevezetni. Továbbá: az EU-nak eddig nem sikerült megváltoztatnia sem a moszkvai sem a minszki rezsimek számításait vagy politikai magatartását - jegyezte meg a szerző.

A Szövetség szorosabb együttműködést folytat Kijevvel, mint még 2014-ben. Az elmúlt években egyre több közös hadgyakorlatot tartottak, a NATO pénzt szabadított fel az ukrán hadsereg fejlesztésére, és a szövetség egyes tagjai kétoldalú alapon juttatták fegyverekhez és más típusú felszerelésekhez a Kijevi központi kormányt.

Ez valószínűleg folytatódni fog, de arra nem lehet számítani, hogy a NATO katonai segítséget nyújtana Kijevnek, ha kitör a háború. Abban sem érdemes reménykedni, hogy Ukrajna közelebb kerülne a NATO-tagsághoz.

A tagsági akcióterv nevű programba, a MAP-ba való felvétel, - amelyet Zelenszkij elnök nemrég a NATO-főtitkárral folytatott beszélgetésében sürgetett -, ugyanolyan nehezen elérhetőnek tűnik, mint amilyennek az ezt közel egy évtizede kérvényező Georgia számára bizonyult - állítja Jozwiak.

Kiemelei: A NATO a szavakban kifejezi a támogatását, de a szövetség 30 tagja közül sokan egyszerűen nem akarnak belekeveredni abba, ami Európának ezen a részén történik.

Úgy véli az igazság az, hogy még most is vannak olyan nyugati NATO- és EU-tagok, melyek nem igazán akarnak szembenézni azzal, amit Oroszország művel.

Franciaország és Németország szerinte szégyenteljes nyilatkozatot adott ki a témában, amely sürgette, hogy "mindkét lépjen vissza az eszkalációtól". És ez nem egyszeri baki, hanem inkább az Európa egyes részein tapasztalható általános vonakodást tükrözi - tette hozzá a szerző.

Az EBESZ-en belül például Olaszország és Portugália, Spanyolország és Görögország támogatásával, olyan nyilatkozatokat sürgetett, amelyekkel nem egyértelműen Kijev mellett állnak ki Moszkvával szemben.

Oroszország ezzel nagyon is tisztában van, és ez jelentős mozgásteret ad neki, hogy büntetlenül cselekedjen, és hogy - egyes kommentátorok szerint - gúnyt űzzön a nyugati intézményekből - írta Jozwiak.

Az egyik érv: ez az ideális pillanat számára a bajkeverésre.

Az EU tagállamai kimerültek a pandémia kezelését és a vakcina-beszerzések körüli fiaskót övező belső harcokba.

Az ankarai "kanapé-gate" botrány nagy szakadékot okozott az Európai Bizottság és az Európai Tanács között, és tovább gyengítette a két elnök, Ursula von der Leyen és Charles Michel pozícióját.

Németország már gyakorlatilag választási üzemmódban van a szeptemberi parlamenti voksolás előtt és a kormányzó CDU a jelek szerint nem találja Angela Merkel igazi utódját.

Franciaországban Macron hamarosan szintén saját újraválasztási kampányával lesz elfoglalva, és jövő tavasszal kemény kihívásra számíthat a szélsőjobboldali jelölt Marine Le Pen részéről.

Hollandiában a tapasztalt Mark Rutte azon küszködik hogy tető alá hozza a hatalmon maradásához szükséges koalíciót. Olaszországban a technokrata Mario Draghi a gyengélkedő gazdaságra összpontosít, míg Nagy-Britannia hamarosan újabb skót függetlenségi népszavazással nézhet szembe.

Lengyelország a jogállamiság vita miatt szinte ’pompás elszigeteltségben’ találja magát. A balti államok pedig bátrak, de politikailag jelentéktelenek.

Ukrajna így abban reménykedhet, hogy az amerikai Biden-kormányzatnak lesz elég kapacitása arra, hogy valódi válaszra ösztökélje a Nyugatot, ha Oroszország tényleg csinál valamit - foglalta össze gondolatait Rikard Jozwiak.

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)