Ugrás a fő tartalomra

Mit remél a NATO-tól Ukrajna?

"Nem hinném, hogy van olyan tárgyilagos külpolitikai elemző, aki el tudja ma képzelni Ukrajnát a NATO tagjaként. Moszkva ezt olyan provokációnak tekintené, amit nagy valószínűséggel megtorpedózna, mielőtt az egyáltalán a megvalósításig eljutna. Márpedig újabban minden zeng az ukrán NATO tagság lehetséges voltáról" - írja véleménycikkében Barabás Péter, a Népszava újságírója.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára április elején felhívta telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aggodalmát fejezve ki az orosz haderők növekvő aktivitása miatt. Nemcsak Ukrajna szuverenitása mellett állt ki, de hangsúlyozta a szoros partnerséget is a katonai szövetséggel. Zelenszkij erre válaszul a háború befejezésének egyetlen útját Ukrajna NATO-csatlakozásában jelölte meg. Sürgette, hogy országa kapja meg a NATO tagsági cselekvési tervet, amely pontosan meghatározza az ország felvételének menetrendjét.

Kijev igyekszik minél több országot bevonni a konfliktusba, hogy megkerülhetetlen szövetségesekre tegyen szert. Sem a NATO-ban, sem a Fehér Házban, de az Európai Unió vezető testületeiben sem ülnek azonban olyan politikusok, akik azt hinnék, hogy a mély politikai, gazdasági, vezetési válsággal, mérhetetlen korrupcióval, a kisebbségek jogait sértő gyakorlattal viaskodó Ukrajna ebben az állapotában alkalmas lenne bármiféle csatlakozásra. Az olyannyira sürgetett reformok, például az ukrán biztonsági és katonai ágazatban, fényévekre vannak a megvalósítástól. Az ország működőképességének minimális feltételei sem adottak. A rokonszenv-megnyilvánulásokat óvatos nyugati nyilatkozatok kísérik, amelyek figyelmeztetnek arra, hogy a NATO-csatlakozás felvetése nem időszerű. Az Egyesült Államok és Oroszország egymást provokálva igyekszik terepet nyerni a térségben, de egyikük sem vállalna fel egy olyan katonai összecsapást, amely a harmadik világháborúba torkollna.

Mire jó akkor egy olyan kép felvázolása, amely szinte már benn látatja Ukrajnát a szövetségben?

Az oroszok álláspontját beszédesen tükrözi Pjotr Akopovnak a RIA Novosztyi honlapon közzétett terjedelmes elemzése, amely igen sajátos módon közelíti meg a témát. Akopov kerek perec kijelenti, hogy Ukrajna nem válhat a NATO tagjává, egyszerűen azért nem, mert Ukrajna a történelmi Oroszország része. Márpedig erről az orosz államisághoz tartozó, geopolitikailag is idetartozó területről soha nem mond le Moszkva. Az ideiglenes leválás elképzelhető, az atlantizáció azonban nem, írta az elemző.

A Nyugat a messze vezető történelmi és stratégiai döntéssel Oroszországot ellenségévé tenné, és ennek kellene alávetnie ezután minden lépését. Ehhez nem partner a nyugati elit, leszámítva néhány fanatikust. Az Európai Unió Ukrajna kedvéért nem mondhat le a legnagyobb szomszédjával, Oroszországgal való kapcsolatairól, nincs is ilyen szándéka. Marad a remény, hogy egy meggyengült Oroszországgal könnyebb lesz a dolga.

Mindennek a felismerése elkerülhetővé teszi a katonai konfliktusokat? 

Számos jel utal arra, hogy nem. Miközben a legfelső körökben igyekeznek pontosan meghúzni a konfrontáció határait, a szinte naponta szervezett erődemonstrációk nem feltétlenül a bemért és még megengedett határok között mozognak. Annyi hadgyakorlat, katonai erődemonstráció zajlik, annyi katonát vonnak be a manőverekbe, hogy szinte lehetetlen mindent és mindenkit kordában tartani.

Komoly fenyegetésként élik meg Kijevben a Nyugat 2021 elnevezésű eredetileg őszre tervezett orosz hadgyakorlatot, amely máris az orosz haderő nagymértékű jelenlétével párosul Ukrajna észak-keleti határai, a Donyec-medencei szakadár terület közelében és a Krím-félszigeten. Orosz nehézfegyverzetet szállítanak az ukrán határhoz, fegyveres konvojok vonultak az elcsatolt Krím-félszigetre vezető hídon. Ukrán források szerint az amerikai fegyveres erők európai parancsnoksága a legmagasabb készültségi szintet rendelte el csapatainál.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentette: megkezdődött a fegyveres erők harckészültségének tervezett ellenőrzése. Csak áprilisban több mint 4000 gyakorlatot tartanak az összes katonai körzetben a messzi északon éppen úgy, mint a Kurili-szigeteken vagy Kamcsatkán. Nyugati elemzők csak találgatják, mennyi ebben az erődemonstráció, a kardcsörtetés és a valódi támadó szándék.

Washington eközben fegyverekkel látja el és kiképezi az ukrán hadsereget. 125 millió dolláros új katonai segélyt jelentett be március elején. Páncéltörő és az éjszakai látást segítő eszközökhöz, tüzérségi egységeket bemérő radarokhoz segítette hozzá Ukrajnát. Közös hadgyakorlatra is készül vele.  S akkor még nem szóltunk a Fekete-tengeren zajló rendszeres erődemonstrációkról. 2400 katona, 18 hadihajó,10 repülőgép és helikopter volt hivatott demonstrálni márciusban a román haditengerészet szervezésében a NATO eltökéltségét egy kirobbanó konfliktus esetén. Nem maradt el az orosz válasz sem: beélesítették az orosz Fekete-tengeri flotta hajóit, a part menti rakétarendszereket. Sikerült is az Egyesült Államokat, Bulgáriát, Görögországot, Kanadát, Hollandiát, Romániát, Törökországot, Grúziát, Ukrajnát, másfelől pedig Oroszországot egy robbanásveszélyes katlanba terelni. Megannyi jele annak, hogy van mitől tartania Oroszországnak is, a NATO-nak is, és mindazoknak, akik már felednék a hidegháborús idők kockázatos éveit.

Barabás Péter/Népszava

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)