Ugrás a fő tartalomra

Moszkva szerint nem kizárt, hogy Kijev megpróbálja erőszakkal dűlőre vinni belső problémáit

Moszkva nem zárja ki, hogy Kijev megpróbálja erőszakkal dűlőre vinni belső problémáit, ebben az esetben Ukrajna veszélyt jelent majd Oroszország számára - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízióban vasárnap leadott nyilatkozatában.

"Nem zárjuk ki, hogy a mellettünk lévő ország vezetése ismét lehetségesnek gondolja majd, hogy a belső problémát erőszakos eszközökkel rendezze le" - fogalmazott Peszkov. "Hogy ez veszélyes-e ránk nézve? Persze, hogy veszélyes. Kell-e lépéseket tennünk a biztonságunk szavatolása érdekében? Kell. Ez az, amit teszünk" - tette hozzá.

Úgy vélte, hogy az Oroszországgal határos Ukrajnában ismét fellángolhat a "polgárháború".

Az Ukrajna délkeleti részén, a Donyec-medencében húzódó demarkációs vonal mentén február végén romlani kezdett, március 26-án pedig ismét kiéleződött a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amiért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást tették felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében és az elcsatolt Krímben csapaterősítést hajtott végre - emlékeztet az MTI.

Peszkov azt mondta, hogy a Vlagyimir Putyin elnökkel csütörtökön folytatott telefonbeszélgetése során Angela Merkel nem az ukrán határ mellett megjelent orosz csapaterősítés visszavonását követelte, hanem Európa nyugtalanságát fejezte ki amiatt. A szóvivő szerint az orosz vezető magyarázatot adott a történtekre, és elmondta, hogy az orosz csapatok orosz területen való mozgása belügy, aminek senkiben sem kell aggodalmat kiváltania, mert "Oroszország soha és senki számára sem jelentett fenyegetést".

Bevett gyakorlatnak nevezte, hogy egy ország, amelynek szomszédságában hadgyakorlatot rendeznek, vagy belső konfliktus érlelődik, megerősíti védelmi képességeit a régióban. A "forrófejű" ukrán politikusakat hibáztatta az Ukrajnában az elmúlt évek során történtekért, kezdve a 2014-es "államcsínytől" a szakadár köztársaságok létrejöttéig és a "polgárháborúig".

A helyzet amerikai megítélésével kapcsolatban - Tony Blinken amerikai és Dominic Raab brit külügyminiszter orosz provokációnak minősítette a fejleményeket - azt mondta, Moszkva megszokta, hogy Washington nem képes a "megfelelő és objektív értékelésre" Oroszországgal kapcsolatban. Peszkov Ukrajnát vádolta provokációval a Donyec-medencei feszültség fokozódása miatt, valamint azzal, hogy nem teljesíti a minszki megállapodásokban foglalt kötelezettségeit.

Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint Oroszország nem részese a konfliktusnak és elfogadhatatlannak nevezte mind a háború, mind a polgárháború lehetőségét. Ugyanakkor megerősítette, hogy Oroszország nem marad közönyös az oroszajkúak sorsa iránt, aki az ország (Ukrajna) délkeleti részén élnek.

Közölte, hogy a politikai tanácsadók dolgoznak a "normadiai négyek" - Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország - vezetői találkozójának előkészítésén, de Moszkva továbbra is abból indul ki, hogy előtte Kijevnek legalább egy részét teljesítenie kell az elért megállapodásoknak. Azt mondta, hogy Berlin és Párizs - miközben nagyobb rugalmasságra hívja fel az orosz felet -, sok tekintetben érti, hogy Oroszország nem részese a konfliktusnak, és ki az, aki nem hajtja végre a minszki megállapodásokban foglaltakat.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)