Ugrás a fő tartalomra

Pattanásig feszült a helyzet Ukrajna és Oroszország között

Az elmúlt héten látványos csapatösszevonásba kezdett az orosz hadsereg az ukrán határon, az oroszbarát felkelők által ellenőrzött terület határán. Hogy pontosan hány katonát vezényeltek a térségbe, arról ellentmondóak az információk. Az ukrán vezérkari főnök  a kijevi parlamentben a héten huszonhét zászlóaljról beszélt, ez akár tizenötezer katonát is jelenthet. Nyugati források viszont ugyanekkor még csak 3-4 ezer orosz katona összevonásáról beszéltek.

Az orosz hadsereg március utolsó hetében máshol is aktív volt, például három atomfegyvert is kilőni képes tengeralattjárót vezényeltek az Északi-tengerre. Rendszeresek továbbá az orosz légierő szokatlan manőverei is. A híradások szerint NATO gépei csak hétfőn tíz alkalommal szálltak fel gyanúsan közeledő orosz gépek miatt Kelet- és Észak-Európa fölött.

Ami az orosz-ukrán összecsapásokat illeti, március végén váltak keményebbekké, így a tavaly nyár óta tartó viszonylagos nyugalom véget érni látszik. A múlt héten olyan nap is volt, amikor négy ukrán katona esett el. Az ukrán hadsereg állítja, hogy olyan nagy kaliberű ágyúkkal lövik őket, amelyeket a tűzszüneti egyezmény szerint nem tarthatna egyik fél sem arrafelé. Az ukránok állítják, hogy a lövöldözést mindig a túloldal kezdi, ők pedig válaszolnak, önvédelemből. Szerintük a csapatösszevonás nem állt meg a határon, a lövéseket már orosz katonák adják le rájuk. Az orosz kormány szerint viszont nem orosz reguláris erők lőnek.

Az ukrán hadsereg pénteken újabb összecsapásokról számolt be, több donyecki falu környékéről is. Az ukránok állítják, hogy a donyecki és luhanszki hatóságok is sorozásba kezdtek, és pénteken előírták, hogy minden 18 és 27 év közötti férfi jelentkezzen fegyveres szolgálatra.

Az orosz kormány állítása szerint csak a fokozódó ukrán agressziótól védik a környék lakosságát, illetve felkészülnek arra, ha a nyugati hatalmak beavatkoznának a konfliktusba.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön bejelentette, ha a katonai konfliktus elmélyül Donyeckben, akkor annak a vége Ukrajna megsemmisülése lehet.

A kijevi kormányerők és a velük szemben álló oroszajkú felkelők között eddig többé-kevésbé fennmaradt a legutóbbi, tavaly nyáron bevezetett tűzszünet. A fegyvernyugvás kezdete óta a mostani a legsúlyosabb emberveszteség. Az Euronews összesítése szerint, a tavaly júliusi tűzszünet ellenére, január óta 20 ukrán katona meghalt és 50 megsebesült az oroszbarát szeparatistákkal folytatott harcban - írja az Infostart.

Kijev és Moszkva egymást vádolja a feszültség kiélezéséért. 2014 óta, amikor Ukrajna és a Nyugat szóhasználata szerint Moszkva „annektálta”, az orosz szóhasználat szerint pedig „újraegyesítette” a Krím-félszigetet Oroszországgal, a Kelet-Ukrajnában kitört harcokban 14 ezer ember vesztette életét.

A Kreml azzal vádolta meg az ukránokat, hogy totális háborút készítenek elő – a korábbi harcesemények 2015-ben a Németország és Franciaország által tető alá hozott ingatag Minszki békeegyezménnyel értek véget.

„Aggódunk, hogy az ukrán oldal olyan provokatív lépéseket tesz, amelyek háborúhoz vezethetnek” – mondta Dmitrij Peszkov. Az orosz elnöki szóvivő szerdai megszólalásaiban igyekezett visszavágni a New York Times című lapnak és Ruszlam Homcsak ukrán védelmi miniszternek. Utóbbi azt mondta, hogy az oroszok három határmenti körzetbe dobtak át csapatokat, a Krímbe hadgyakorlatra küldött légidesszantosok pedig nem távoztak a félszigetről. A félszigetet az elcsatolás után Ukrajna megfosztotta az addig területéről zajló vízellátástól.

Peszkov erre közölte: „Ne aggódjanak a csapatmozgások miatt, Oroszország kedve szerint mozgathatja egységeit a határain belül, hogy biztosítsa határai biztonságát a NATO megnövekedett aktivitása közepette.”

Peszkov a szokásos módon elutasította azt az ukrán vádat is, hogy Moszkvának köze lenne a kelet-ukrajnai harcokhoz.

Ami a Donbassz-térségben folyik, az belső konfliktus, polgárháború. Az orosz erők sem most, sem soha máskor nem vettek részt a harcokban – magyarázta. (Mindez csak azt jelenti, hogy Kreml azt állítja: nem küldött reguláris csapatokat a szomszédba, bár korábban felmerült, hogy ahogy más nemzetiségűek, oroszok is beszálltak a konfliktusba. Oroszországi katonasírokat vizsgáló aktivisták szerint pedig igenis átküldtek sorkatonákat Ukrajnába, akik ott haltak meg).

Mérsékeltebb nyugati elemzők szerint a minszki béke nyomás alá került, mert Moszkva nem hajlandó elismerni a harcokban játszott szerepét, Ukrajna pedig nem hajlandó autonómiát garantálni alkotmányában a két lázadó tartománynak.

Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki a helyzet miatt. Az amerikai fegyveres erők Európai Parancsnoksága „potenciális azonnali válság” – azaz a legmagasabb – szintre emelte készültségét. A Pentagon ugyanis közölte: az amerikai erők készenlétben vannak Európában egy potenciális küszöbön álló válság esetére.

Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a 168.hu kérdésére emlékeztetett, hogy március 30-án volt egy videokonferencia Putyin, Macron és Merkel részvételével.

A kelet-ukrajnai ügyekről szóló háromoldalú megbeszélés Sz Bíró szerint azt sejteti, hogy orosz részről nem hajlandók felújítani a normandiai négyek (Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna) közöti tárgyalást. A szakértő úgy látja, mintha az orosz elnök keresztülnézne az ukrán elnökön, ráadásul úgy tűnik, a háromoldalú tárgyaláson Kelet-Ukrajna ügyében a felek elbeszéltek egymás mellett.

A szakértő azt mondta, a szokatlan csapatmozgatást orosz oldalról részben azzal indokolják, hogy készülnek a Nyugat 2021 elnevezésű hadgyakorlatra. Ezt a belarusz-orosz közös hadgyakorlatot viszont csak szeptemberben fogják megtartani, kérdés, hogy ehhez miért szükséges az esemény előtt 4-5 hónappal ilyen mértékű csapatösszevonás.

Sz. Bíró hozzátette, Joe Biden ezen a héten fölhívta a Zelenszkijt, az ukrán elnököt, és biztosította arról, hogy messzemenően támogatják majd Ukrajnát és a területi integritás megőrzését. A héten ezen kívül az amerikai és az orosz külügyminiszter is telefonbeszélgetést folytatott, ennek során az amerikai fél szintén magyarázatot kért a csapatösszevonásra vonatkozóan. Hasonlóképpen a vezérkari főnökök egyesített tanácsának amerikai elnöke szintén felhívta az orosz vezérkari főnököt, Geraszimov tábornokot, hogy részletes magyarázatot kérjen arra vonatkozóan, hogy mi történik az ukrán határnál.

„Bár nyugtalanítóak a fejlemények, nem hiszem, hogy átfogó katonai akcióra szánná el magát Oroszország, amely sem politikai, sem gazdasági értelemben nincs a legjobb állapotban” – fogalmazott Sz. Bíró Zoltán.

Szerinte ugyanakkor Putyin az utóbbi években nem mindig a legracionálisabb döntéseket hozza, úgyhogy kizárni sem lehet valamilyen akció lehetőségét. Ezúttal mégis inkább a a feszültség folyamatos fönntartása lehet a cél. Ez bizonyos értelemben lehetőséget ad Putyinnak arra, hogy a hazai közvélemény egy részének figyelmét elterelje az belső gondokról.

A szakértő megjegyezte, hogy az előző év 3,5 százalékos GDP visszaeséssel zárult Oroszországban, ami ugyan nem drámai ahhoz képest, amire az év elején számítottak, de újra olyan helyzetet teremt, hogy jóléti intézkedésekkel nem fog tudni társadalmi támogatást erősíteni az orosz állam.

Idén lesz nyolcadik éve, hogy évről-évre csökken a lakosság reáljövedelme. Bár az év elejétől szivárognak ki hírek az elnöki adminisztrációból, hogy Putyin egy 500-550 milliárd rubeles jóléti csomagot készül bejelenteni, ám ez egyelőre elmaradt.

„Csak reménykedni lehet, hogy a józanság felülkerekedik, és semmilyen kockázatos akcióra nem  szánják el magukat” – fogalmazott a szakértő.

Olvasta már?


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Minden ingyen van: rászorulók számára nyílt üzlet Kárpátalján

Három hete nyílt meg Nagybereznán az az üzlet, ahonnan a rászorulók ingyen szerezhetik be a számukra szükséges dolgokat. Fizetni nem kell semmiért, egyedül annyit kérnek az ott dolgozók, hogy amit nem visznek el, azt tegyék vissza a helyükre. Szombatoként fogadják a adományokat, amiket ezután kihelyeznek a polcra. Ha hétvégén valaki mégsem ér rá, természetesen hétközben is leadhatja a felajánlásait - írta a Mukachevo.net. Ugyanebben az üzletben gyűjtenek adományokat Mikulásra az árvaházban élőknek is. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Milliók menekülhetnek el Ukrajnából

Ukrajna bármelyik pillanatban úgy belobbanhat, hogy milliók kényszerülnek majd elmenekülni az országból – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára. A Vlagyimir Putyin orosz elnök legközelebbi környezetébe tartozó Patrusev az Argumenti i Fakti című orosz lapnak nyilatkozva azt mondta: az Ukrajnát saját protektorátusává tevő Nyugat lerombolta az ország gazdaságát, jogfosztottá tette a társadalmat és nyomorba taszította a lakosság egyes rétegeit. „Ukrajna bármelyik pillanatban úgy belobbanhat, hogy ukránok milliói menekülnek majd más országokba és keresnek ott menedéket” – jósolta az egyik legbefolyásosabb orosz politikus. Fotó: Illusztráció ( Kárpát.in.ua ) KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Börtönbe kerülhet az a sorköteles kárpátaljai, aki külföldre ment dolgozni, hogy eltartsa beteg édesanyját

Nem jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az Ökörmezői Járási Bíróság azt a fiatal férfit, aki külföldre utazott, hogy kibújjon a sorkatonai behívás alól. A Goloskarpat szerint a sorköteles a behívó átvétele után nem jelentek meg a sorozáson, Csehországba utazott ahol munkát vállalat, aki az utolsó szó jogán azt mondta, hogy azért utazott el, mert „tartott a sorkatonai szolgálattól”. Az ügyirat szerint a felsőkalocsai (Kolocsava) lakost 2021 áprilisában nyilvánították alkalmasnak a sorozóbizottság, ám végül a megadott időben nem jelent meg, hogy megkezdje sorkatonai szolgálatát. A bírósági tárgyalás során Sz. Ivan azzal érvelt, hogy, amikor be kellett volna vonulni „kénytelen volt külföldre menni dolgozni”. Azzal védekezett, hogy ő tartja el beteg édesanyját, mivel édesapja meghalt. Hozzátette: amúgy is „tartott a sorkatonai szolgálattól”. A vádlott beismerte a bűnösségét. Az Ökörmezői Járási Bíróság a vádlottat a sorkatonai szolgálat alóli kibújás büntette miatt joge

A Magyarországra utazók figyelmébe!

A leállás a ki- és belépő irányú forgalmat egyaránt érinti. A karbantartási munkálatok ideje alatt 2021. november 24-én 0 órától előre láthatólag 2021. november 24-én 5 óráig szünetelni fog a határforgalom a beregsurányi, a tiszabecsi, a csengersimai és a vállaji közúti határátkelőhelyeken - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Felhívják az Ukrajnába utazók figyelmét, hogy az átkelésre a várakozás elkerülése érdekében válasszák a 0-24 órán át igénybe vehető záhonyi közúti határátkelőhelyet. Míg a Romániába utazók figyelmébe a nyírábrányi közúti határátkelőhelyet ajánlják. Ez szintén 0-24 óra között nyitva tart.  A külföldre utazóknak ajánlják, hogy elindulás előtt tájékozódjanak a határátkelőhelyek nyitvatartási idejéről és az aktuális várakozási időkről a rendőrségi honlap Határinfó oldalán, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Szörnyű halált halt egy kárpátaljai Csehországban

Munkabalesetben halt meg a 26 éves Iván Hankovics Csehországban. Az iloncai fiatal a tanulmányai befejezése után azonnal munkába állt, kamionsofőrként dolgozott. Egyik nap elfelejtette behúzni járműve kézifékjét, kiszállt és elindult, azonban a kamion gurulni kezdett és összezúzta a fiatal férfit. A baleset idején a férfi szülei is Csehországban tartózkodtak. Temetésére november 20-án került sor szülőfalujában - tudatta a Kárpátalja ma. Fotó: pmg.ua KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Kárpátalja települései: Ismerje meg Beregújfalu történetét

Beregújfalu és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Határában az I. e. 6. századból való halomsírokat tártak fel. Az Árpád-kori település nevét az oklevelek 1261-ben említették először Perek néven. A települést még II. András adta erdeivel és disznópásztoraival együtt az egri püspökségnek, IV. Béla 1261-ben erősítette meg az adományt. 1299-ben határát az egri egyház javára megjáratták. 1463-ban Wyfalw néven említik. 1566-ban a tatárok feldúlták. 1910-ben 1304, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2018 lakosából 1674 (80%) a magyar. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Forrás: Wikipédia KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Szigorítanak Kárpátalján: mostantól a munkavégzéshez oltás vagy negatív PCR-teszt szükséges

Szigorítanak a járványhelyzet szerinti sárga besorolásban régiókban a korlátozásokon - jelentette be az ukrán kormányfő. Denisz Smihal aláhúzta: mostantól a munkavégzéshez legalább egy adag oltásra, vagy negatív PCR-tesztre lesz szükség. A vállalatok és a közintézmények csak akkor működhetnek, ha az alkalmazottak megkapták a vakcina első adagját, átestek a betegségen, amit hivatalosan bizonyítani tudnak, vagy ellenjavalt számukra a Covid-oltás. Ugyanez vonatkozik a látogatókra is. Változás, hogy az első oltást igazoló tanúsítvány 120 nap helyett csak 30 napig lesz érvényes. Az oltási bizonyítványt ezentúl nem elegendő vizuálisan ellenőrizni, mostantól a Dia alkalmazáson keresztül a QR-kódot beolvasva meg kell győződni a dokumentum hitelességéről - tudatta a z rbc.ua hírportál. A szakszerűtlen ellenőrzést 34-től 170 ezer hrivnyáig terjedő a pénzbírsággal büntethetik. A sárga zónában a következő szabályok érvényesek: maszkhasználat, szociális távolságtartás; tömegrendezvényeken négy négy