Ugrás a fő tartalomra

Pattanásig feszült a helyzet Ukrajna és Oroszország között

Az elmúlt héten látványos csapatösszevonásba kezdett az orosz hadsereg az ukrán határon, az oroszbarát felkelők által ellenőrzött terület határán. Hogy pontosan hány katonát vezényeltek a térségbe, arról ellentmondóak az információk. Az ukrán vezérkari főnök  a kijevi parlamentben a héten huszonhét zászlóaljról beszélt, ez akár tizenötezer katonát is jelenthet. Nyugati források viszont ugyanekkor még csak 3-4 ezer orosz katona összevonásáról beszéltek.

Az orosz hadsereg március utolsó hetében máshol is aktív volt, például három atomfegyvert is kilőni képes tengeralattjárót vezényeltek az Északi-tengerre. Rendszeresek továbbá az orosz légierő szokatlan manőverei is. A híradások szerint NATO gépei csak hétfőn tíz alkalommal szálltak fel gyanúsan közeledő orosz gépek miatt Kelet- és Észak-Európa fölött.

Ami az orosz-ukrán összecsapásokat illeti, március végén váltak keményebbekké, így a tavaly nyár óta tartó viszonylagos nyugalom véget érni látszik. A múlt héten olyan nap is volt, amikor négy ukrán katona esett el. Az ukrán hadsereg állítja, hogy olyan nagy kaliberű ágyúkkal lövik őket, amelyeket a tűzszüneti egyezmény szerint nem tarthatna egyik fél sem arrafelé. Az ukránok állítják, hogy a lövöldözést mindig a túloldal kezdi, ők pedig válaszolnak, önvédelemből. Szerintük a csapatösszevonás nem állt meg a határon, a lövéseket már orosz katonák adják le rájuk. Az orosz kormány szerint viszont nem orosz reguláris erők lőnek.

Az ukrán hadsereg pénteken újabb összecsapásokról számolt be, több donyecki falu környékéről is. Az ukránok állítják, hogy a donyecki és luhanszki hatóságok is sorozásba kezdtek, és pénteken előírták, hogy minden 18 és 27 év közötti férfi jelentkezzen fegyveres szolgálatra.

Az orosz kormány állítása szerint csak a fokozódó ukrán agressziótól védik a környék lakosságát, illetve felkészülnek arra, ha a nyugati hatalmak beavatkoznának a konfliktusba.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön bejelentette, ha a katonai konfliktus elmélyül Donyeckben, akkor annak a vége Ukrajna megsemmisülése lehet.

A kijevi kormányerők és a velük szemben álló oroszajkú felkelők között eddig többé-kevésbé fennmaradt a legutóbbi, tavaly nyáron bevezetett tűzszünet. A fegyvernyugvás kezdete óta a mostani a legsúlyosabb emberveszteség. Az Euronews összesítése szerint, a tavaly júliusi tűzszünet ellenére, január óta 20 ukrán katona meghalt és 50 megsebesült az oroszbarát szeparatistákkal folytatott harcban - írja az Infostart.

Kijev és Moszkva egymást vádolja a feszültség kiélezéséért. 2014 óta, amikor Ukrajna és a Nyugat szóhasználata szerint Moszkva „annektálta”, az orosz szóhasználat szerint pedig „újraegyesítette” a Krím-félszigetet Oroszországgal, a Kelet-Ukrajnában kitört harcokban 14 ezer ember vesztette életét.

A Kreml azzal vádolta meg az ukránokat, hogy totális háborút készítenek elő – a korábbi harcesemények 2015-ben a Németország és Franciaország által tető alá hozott ingatag Minszki békeegyezménnyel értek véget.

„Aggódunk, hogy az ukrán oldal olyan provokatív lépéseket tesz, amelyek háborúhoz vezethetnek” – mondta Dmitrij Peszkov. Az orosz elnöki szóvivő szerdai megszólalásaiban igyekezett visszavágni a New York Times című lapnak és Ruszlam Homcsak ukrán védelmi miniszternek. Utóbbi azt mondta, hogy az oroszok három határmenti körzetbe dobtak át csapatokat, a Krímbe hadgyakorlatra küldött légidesszantosok pedig nem távoztak a félszigetről. A félszigetet az elcsatolás után Ukrajna megfosztotta az addig területéről zajló vízellátástól.

Peszkov erre közölte: „Ne aggódjanak a csapatmozgások miatt, Oroszország kedve szerint mozgathatja egységeit a határain belül, hogy biztosítsa határai biztonságát a NATO megnövekedett aktivitása közepette.”

Peszkov a szokásos módon elutasította azt az ukrán vádat is, hogy Moszkvának köze lenne a kelet-ukrajnai harcokhoz.

Ami a Donbassz-térségben folyik, az belső konfliktus, polgárháború. Az orosz erők sem most, sem soha máskor nem vettek részt a harcokban – magyarázta. (Mindez csak azt jelenti, hogy Kreml azt állítja: nem küldött reguláris csapatokat a szomszédba, bár korábban felmerült, hogy ahogy más nemzetiségűek, oroszok is beszálltak a konfliktusba. Oroszországi katonasírokat vizsgáló aktivisták szerint pedig igenis átküldtek sorkatonákat Ukrajnába, akik ott haltak meg).

Mérsékeltebb nyugati elemzők szerint a minszki béke nyomás alá került, mert Moszkva nem hajlandó elismerni a harcokban játszott szerepét, Ukrajna pedig nem hajlandó autonómiát garantálni alkotmányában a két lázadó tartománynak.

Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki a helyzet miatt. Az amerikai fegyveres erők Európai Parancsnoksága „potenciális azonnali válság” – azaz a legmagasabb – szintre emelte készültségét. A Pentagon ugyanis közölte: az amerikai erők készenlétben vannak Európában egy potenciális küszöbön álló válság esetére.

Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a 168.hu kérdésére emlékeztetett, hogy március 30-án volt egy videokonferencia Putyin, Macron és Merkel részvételével.

A kelet-ukrajnai ügyekről szóló háromoldalú megbeszélés Sz Bíró szerint azt sejteti, hogy orosz részről nem hajlandók felújítani a normandiai négyek (Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna) közöti tárgyalást. A szakértő úgy látja, mintha az orosz elnök keresztülnézne az ukrán elnökön, ráadásul úgy tűnik, a háromoldalú tárgyaláson Kelet-Ukrajna ügyében a felek elbeszéltek egymás mellett.

A szakértő azt mondta, a szokatlan csapatmozgatást orosz oldalról részben azzal indokolják, hogy készülnek a Nyugat 2021 elnevezésű hadgyakorlatra. Ezt a belarusz-orosz közös hadgyakorlatot viszont csak szeptemberben fogják megtartani, kérdés, hogy ehhez miért szükséges az esemény előtt 4-5 hónappal ilyen mértékű csapatösszevonás.

Sz. Bíró hozzátette, Joe Biden ezen a héten fölhívta a Zelenszkijt, az ukrán elnököt, és biztosította arról, hogy messzemenően támogatják majd Ukrajnát és a területi integritás megőrzését. A héten ezen kívül az amerikai és az orosz külügyminiszter is telefonbeszélgetést folytatott, ennek során az amerikai fél szintén magyarázatot kért a csapatösszevonásra vonatkozóan. Hasonlóképpen a vezérkari főnökök egyesített tanácsának amerikai elnöke szintén felhívta az orosz vezérkari főnököt, Geraszimov tábornokot, hogy részletes magyarázatot kérjen arra vonatkozóan, hogy mi történik az ukrán határnál.

„Bár nyugtalanítóak a fejlemények, nem hiszem, hogy átfogó katonai akcióra szánná el magát Oroszország, amely sem politikai, sem gazdasági értelemben nincs a legjobb állapotban” – fogalmazott Sz. Bíró Zoltán.

Szerinte ugyanakkor Putyin az utóbbi években nem mindig a legracionálisabb döntéseket hozza, úgyhogy kizárni sem lehet valamilyen akció lehetőségét. Ezúttal mégis inkább a a feszültség folyamatos fönntartása lehet a cél. Ez bizonyos értelemben lehetőséget ad Putyinnak arra, hogy a hazai közvélemény egy részének figyelmét elterelje az belső gondokról.

A szakértő megjegyezte, hogy az előző év 3,5 százalékos GDP visszaeséssel zárult Oroszországban, ami ugyan nem drámai ahhoz képest, amire az év elején számítottak, de újra olyan helyzetet teremt, hogy jóléti intézkedésekkel nem fog tudni társadalmi támogatást erősíteni az orosz állam.

Idén lesz nyolcadik éve, hogy évről-évre csökken a lakosság reáljövedelme. Bár az év elejétől szivárognak ki hírek az elnöki adminisztrációból, hogy Putyin egy 500-550 milliárd rubeles jóléti csomagot készül bejelenteni, ám ez egyelőre elmaradt.

„Csak reménykedni lehet, hogy a józanság felülkerekedik, és semmilyen kockázatos akcióra nem  szánják el magukat” – fogalmazott a szakértő.

Olvasta már?


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nemzetközi elfogatóparancs alapján körözik a hetyeni Molnár Norbertet

Molnár Norbertet közokirat-hamisítás miatt körözik Magyarországon. A kárpátaljai származású férfi ellen a magyar rendőrség honlapja szerint jelenleg nemzetközi elfogató parancs van érvényben. Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3613914930-as telefonszámon valamint a korozes@bkkb.birosag.hu és a kgbefo.brfk@budapest.police.hu e-mail címeken tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Így utazhat be augusztus 5-től Ukrajnába

Fokozott karanténintézkedéseket vezetnek be augusztus 5-től Ukrajnában a koronavírus delta variánsának megfékezése érdekében – tudatta a Kárpátalja ma internetes hírportál. A külföldi állampolgároknak rendelkezniük kell Covid-19 biztosítási kötvénnyel és a következő dokumentumok egyikével: vagy negatív PC R-teszttel, mely a határátlépés előtt legfeljebb 72 órával készült, vagy SARS-CoV-2 koronavírus antigénjét meghatározó gyorsteszttel, mely a határátlépés előtt legfeljebb 72 órával készült, vagy olyan oltási igazolvánnyal, mely igazolja, hogy az adott személy a WHO által engedélyezett oltás mindkét adagját megkapta, valamint a szabályoknak és nemzetközi követelményeknek megfelelően állították ki. Amennyiben nem rendelkezik a kért dokumentumok valamelyikével, úgy karanténba kell vonulnia 72 órára, amit PCR-teszttel, vagy antigén gyorsteszttel lehet kiváltani. Amennyiben nem rendelkezik semmilyen dokumentummal a házi karantén ideje Ukrajnában 10 nap. Azokra a személyekre – állampol

Magyarország Beregszászi Konzulátusának tájékoztatója a védettségi igazolványok átvételéről

Aki a magyarországi oltáskor a védettségi igazolvány kézbesítési helyeként a beregszászi konzulátust jelölte meg és a védettségi igazolványa megérkezett a konzulátusra, az oltáskor megadott e-mail címen vagy telefonon értesítik erről és az átvétel módjáról. Ezért kérik, csak az jelenjen meg személyesen a konzulátuson, aki kapott már értesítést a konzulátus munkatársaitól. Továbbá azt is kérik, hogy hozzák magukkal az oltáskor kapott „Igazolás SARS-COV-2 elleni védőoltásról / Certificate of SARS-COV-2 vaccination / Сертифікат вакцинації від SARS-COV-2” A/4-es méretű igazolást, valamint azt az útlevelet, melynek száma az igazoláson szerepel. Ezek hiányában, a védettségi igazolványt nem tudják átadni. Az ügyfélfogadó térbe csak a szájat és az orrot elfedő maszkban lehet belépni. AKINEK MÉG NEM ÉRKEZETT MEG A VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNYA, DE SŰRGŐSEN SZÜKSÉGE LENNE RÁ: A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 1

Nemzetközi elfogató parancs alapján körözik a csongori születetésű nőt

Tóth Alexandrát k özokirat-hamisítás miatt körözik  . A kárpátaljai származású nő ellen a magyar rendőrség honlapja szerint jelenleg nemzetközi elfogató parancs van érvényben. Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3613914930-os telefonszámon és a kgbefo.brfk@budapest.police.hu e-mail címen tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Kemény lépésre készülnek Ukrajnában, bajban lehetnek az oltatlanok

Ukrajna hamarosan kénytelen lesz korlátozásokat bevezetni azok számára, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen - írta hétfőn a Facebookon Mihajlo Raduckij, a parlament egészségügyi bizottságának kormánypárti elnöke. A képviselő emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi minisztérium már bevezette azt a korlátozást, amelynek értelmében csak azokban az oktatási intézményekben folytatódhat az oktatás a szokásos módon, amelyekben a tanári kar legalább nyolcvan százaléka be van oltva. Eddig a pedagógusoknak mintegy fele vette fel a védőoltást - fűzte hozzá az Ukrajinszka Pravda hírportál. A portál szerint logikus, hogy hasonló korlátozást vezessenek be a közösségi közlekedés, a vendéglátóegységek, az üzletek, illetve az önkormányzati intézmények alkalmazottaira is, mivel ők szintén közvetlen kapcsolatban vannak a lakossággal. "Egy beteg buszvezető nem kevesebb embert fertőz meg, mint egy tanár" - indokolta álláspontját Raduckij. Hozzáfűzte: Ukrajnában nem tették kötelezővé a