Ugrás a fő tartalomra

Pattanásig feszült a helyzet Ukrajna és Oroszország között

Az elmúlt héten látványos csapatösszevonásba kezdett az orosz hadsereg az ukrán határon, az oroszbarát felkelők által ellenőrzött terület határán. Hogy pontosan hány katonát vezényeltek a térségbe, arról ellentmondóak az információk. Az ukrán vezérkari főnök  a kijevi parlamentben a héten huszonhét zászlóaljról beszélt, ez akár tizenötezer katonát is jelenthet. Nyugati források viszont ugyanekkor még csak 3-4 ezer orosz katona összevonásáról beszéltek.

Az orosz hadsereg március utolsó hetében máshol is aktív volt, például három atomfegyvert is kilőni képes tengeralattjárót vezényeltek az Északi-tengerre. Rendszeresek továbbá az orosz légierő szokatlan manőverei is. A híradások szerint NATO gépei csak hétfőn tíz alkalommal szálltak fel gyanúsan közeledő orosz gépek miatt Kelet- és Észak-Európa fölött.

Ami az orosz-ukrán összecsapásokat illeti, március végén váltak keményebbekké, így a tavaly nyár óta tartó viszonylagos nyugalom véget érni látszik. A múlt héten olyan nap is volt, amikor négy ukrán katona esett el. Az ukrán hadsereg állítja, hogy olyan nagy kaliberű ágyúkkal lövik őket, amelyeket a tűzszüneti egyezmény szerint nem tarthatna egyik fél sem arrafelé. Az ukránok állítják, hogy a lövöldözést mindig a túloldal kezdi, ők pedig válaszolnak, önvédelemből. Szerintük a csapatösszevonás nem állt meg a határon, a lövéseket már orosz katonák adják le rájuk. Az orosz kormány szerint viszont nem orosz reguláris erők lőnek.

Az ukrán hadsereg pénteken újabb összecsapásokról számolt be, több donyecki falu környékéről is. Az ukránok állítják, hogy a donyecki és luhanszki hatóságok is sorozásba kezdtek, és pénteken előírták, hogy minden 18 és 27 év közötti férfi jelentkezzen fegyveres szolgálatra.

Az orosz kormány állítása szerint csak a fokozódó ukrán agressziótól védik a környék lakosságát, illetve felkészülnek arra, ha a nyugati hatalmak beavatkoznának a konfliktusba.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön bejelentette, ha a katonai konfliktus elmélyül Donyeckben, akkor annak a vége Ukrajna megsemmisülése lehet.

A kijevi kormányerők és a velük szemben álló oroszajkú felkelők között eddig többé-kevésbé fennmaradt a legutóbbi, tavaly nyáron bevezetett tűzszünet. A fegyvernyugvás kezdete óta a mostani a legsúlyosabb emberveszteség. Az Euronews összesítése szerint, a tavaly júliusi tűzszünet ellenére, január óta 20 ukrán katona meghalt és 50 megsebesült az oroszbarát szeparatistákkal folytatott harcban - írja az Infostart.

Kijev és Moszkva egymást vádolja a feszültség kiélezéséért. 2014 óta, amikor Ukrajna és a Nyugat szóhasználata szerint Moszkva „annektálta”, az orosz szóhasználat szerint pedig „újraegyesítette” a Krím-félszigetet Oroszországgal, a Kelet-Ukrajnában kitört harcokban 14 ezer ember vesztette életét.

A Kreml azzal vádolta meg az ukránokat, hogy totális háborút készítenek elő – a korábbi harcesemények 2015-ben a Németország és Franciaország által tető alá hozott ingatag Minszki békeegyezménnyel értek véget.

„Aggódunk, hogy az ukrán oldal olyan provokatív lépéseket tesz, amelyek háborúhoz vezethetnek” – mondta Dmitrij Peszkov. Az orosz elnöki szóvivő szerdai megszólalásaiban igyekezett visszavágni a New York Times című lapnak és Ruszlam Homcsak ukrán védelmi miniszternek. Utóbbi azt mondta, hogy az oroszok három határmenti körzetbe dobtak át csapatokat, a Krímbe hadgyakorlatra küldött légidesszantosok pedig nem távoztak a félszigetről. A félszigetet az elcsatolás után Ukrajna megfosztotta az addig területéről zajló vízellátástól.

Peszkov erre közölte: „Ne aggódjanak a csapatmozgások miatt, Oroszország kedve szerint mozgathatja egységeit a határain belül, hogy biztosítsa határai biztonságát a NATO megnövekedett aktivitása közepette.”

Peszkov a szokásos módon elutasította azt az ukrán vádat is, hogy Moszkvának köze lenne a kelet-ukrajnai harcokhoz.

Ami a Donbassz-térségben folyik, az belső konfliktus, polgárháború. Az orosz erők sem most, sem soha máskor nem vettek részt a harcokban – magyarázta. (Mindez csak azt jelenti, hogy Kreml azt állítja: nem küldött reguláris csapatokat a szomszédba, bár korábban felmerült, hogy ahogy más nemzetiségűek, oroszok is beszálltak a konfliktusba. Oroszországi katonasírokat vizsgáló aktivisták szerint pedig igenis átküldtek sorkatonákat Ukrajnába, akik ott haltak meg).

Mérsékeltebb nyugati elemzők szerint a minszki béke nyomás alá került, mert Moszkva nem hajlandó elismerni a harcokban játszott szerepét, Ukrajna pedig nem hajlandó autonómiát garantálni alkotmányában a két lázadó tartománynak.

Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki a helyzet miatt. Az amerikai fegyveres erők Európai Parancsnoksága „potenciális azonnali válság” – azaz a legmagasabb – szintre emelte készültségét. A Pentagon ugyanis közölte: az amerikai erők készenlétben vannak Európában egy potenciális küszöbön álló válság esetére.

Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a 168.hu kérdésére emlékeztetett, hogy március 30-án volt egy videokonferencia Putyin, Macron és Merkel részvételével.

A kelet-ukrajnai ügyekről szóló háromoldalú megbeszélés Sz Bíró szerint azt sejteti, hogy orosz részről nem hajlandók felújítani a normandiai négyek (Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna) közöti tárgyalást. A szakértő úgy látja, mintha az orosz elnök keresztülnézne az ukrán elnökön, ráadásul úgy tűnik, a háromoldalú tárgyaláson Kelet-Ukrajna ügyében a felek elbeszéltek egymás mellett.

A szakértő azt mondta, a szokatlan csapatmozgatást orosz oldalról részben azzal indokolják, hogy készülnek a Nyugat 2021 elnevezésű hadgyakorlatra. Ezt a belarusz-orosz közös hadgyakorlatot viszont csak szeptemberben fogják megtartani, kérdés, hogy ehhez miért szükséges az esemény előtt 4-5 hónappal ilyen mértékű csapatösszevonás.

Sz. Bíró hozzátette, Joe Biden ezen a héten fölhívta a Zelenszkijt, az ukrán elnököt, és biztosította arról, hogy messzemenően támogatják majd Ukrajnát és a területi integritás megőrzését. A héten ezen kívül az amerikai és az orosz külügyminiszter is telefonbeszélgetést folytatott, ennek során az amerikai fél szintén magyarázatot kért a csapatösszevonásra vonatkozóan. Hasonlóképpen a vezérkari főnökök egyesített tanácsának amerikai elnöke szintén felhívta az orosz vezérkari főnököt, Geraszimov tábornokot, hogy részletes magyarázatot kérjen arra vonatkozóan, hogy mi történik az ukrán határnál.

„Bár nyugtalanítóak a fejlemények, nem hiszem, hogy átfogó katonai akcióra szánná el magát Oroszország, amely sem politikai, sem gazdasági értelemben nincs a legjobb állapotban” – fogalmazott Sz. Bíró Zoltán.

Szerinte ugyanakkor Putyin az utóbbi években nem mindig a legracionálisabb döntéseket hozza, úgyhogy kizárni sem lehet valamilyen akció lehetőségét. Ezúttal mégis inkább a a feszültség folyamatos fönntartása lehet a cél. Ez bizonyos értelemben lehetőséget ad Putyinnak arra, hogy a hazai közvélemény egy részének figyelmét elterelje az belső gondokról.

A szakértő megjegyezte, hogy az előző év 3,5 százalékos GDP visszaeséssel zárult Oroszországban, ami ugyan nem drámai ahhoz képest, amire az év elején számítottak, de újra olyan helyzetet teremt, hogy jóléti intézkedésekkel nem fog tudni társadalmi támogatást erősíteni az orosz állam.

Idén lesz nyolcadik éve, hogy évről-évre csökken a lakosság reáljövedelme. Bár az év elejétől szivárognak ki hírek az elnöki adminisztrációból, hogy Putyin egy 500-550 milliárd rubeles jóléti csomagot készül bejelenteni, ám ez egyelőre elmaradt.

„Csak reménykedni lehet, hogy a józanság felülkerekedik, és semmilyen kockázatos akcióra nem  szánják el magukat” – fogalmazott a szakértő.

Olvasta már?


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Módosult a határátlépés feltétele az ukrán állampolgárok számára

A kormány módosította a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a határon felmutatandó PCR-teszt érvényességi idejét, az eddigi 48 óra helyett 72 órán belül készült teszttel lehet átlépni kötelező házi karanténba vonulás nélkül – adta hírül a korrespondent.net hírportál a csütörtökön közzétett kormányrendeletre hivatkozva. A határátlépés feltételeinek módosulása kapcsán a kiadvány idézte Andrij Demcsenkót, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy a határátlépés rendjét módosított kormányrendelet szövegét rövidesen megküldik a határőrszolgálat egységeinek - írja a Kárpát.in.ua.  Ezentúl az Ukrajnába utazó 12 évnél fiatalabb külföldi állampolgárságú gyermekeknek és hontalan személyeknek nem kell negatív PCR-tesztet felmutatniuk a határon. Ugyanakkor az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek az ukrán államhatár átlépésekor mobiltelefonjukra a Vdoma alkalmazást kell telepíteniük, és kötelező házi ka

Újabb szigorítás az ukrán határon: már nem elegendő a negatív koronavírus teszt

Az Ukrajnába készülő külföldieknek ezentúl igazolniuk kell utazásuk célját - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtószóvivője az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásában. Demcsenko elmondta, a negatív koronavírus teszten, a kötelező biztosításon kívül jövetele célját igazoló irattal is rendelkezniük kell a külföldi állampolgároknak. Ellenkező esetben visszafordíthatják őket a határról. Ukrajnában jelenleg napi ötven-hatvanezer ember lépi át a határt mindkét irányba - írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa . A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért. A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is. Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség m

Elemzés: Háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel

Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint a Biden-adminisztráció növelni akarja az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás mértékét is. Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között 35 amerikai katonai gépjárművet szállított az ukrán nemzeti erők számára - írja a Mandiner . Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is. Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába. A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendele

Kreml: Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. "Zelenszkij csapata elhatározta, hogy "Katonai fenyegetés" címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő. Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ug